Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
1983, január 13., csütörtök K Hau t-racj Vállalkozás, mindenki hasznára Közismert, hogy megyeszékhelyünk nem dúskál korszerű közművelődési intézményekben. A Megyei Művelődési Központ munkatársa, hogy segítsen ezen az ínséges állapoton, érdekes kezdeményezés számára nyerte meg a tavaly április 1-én megnyílt Korzó étterem fiatal vezetőjét és kollektíváját. Tervük megvalósításához szinte alig járt úton kellett elindulniuk. Vállalkozásuk, amint azt az év végi összegzés is mutatja, teljes sikerrel járt. A Megyei Művelődési Központ és a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat áprilisban született együttműködési megállapodása fontos célt szolgált: színvonalas, szórakoztató programokat biztosítani a megyeszékhely lakosságának a szabad idő tartalmas, kulturált eltöltéséhez. A minden alkalommal más-más réteg számára összeállított programokhoz a tőkét elsősorban — 150 ezer forintot — a vendéglátóipari vállalat biztosította. Cserében a bevétel hozzájuk folyt be, ami tavaly 70 ezer forint volt. S ami a legfontosabb: a színvonalasan megrendezett 30 program 9 és fél ezer látogatót vonzott! Emlékeztetőül néhányat érdemes lenne felidézni. Nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek számára megrendezett Mókabár-sorozat, a felnőtteket vonzó Szombat esti vigasságok, a Telekosár, a Gasztronómiai kalandozások, a Sygma klub, vagy a Korzó-pódium, hogy csak a sorozatok egynémelyikét említsük. Mivel a vállalkozások korát éljük, bizonyára minden olvasó fejében az motoszkál, hogy egy vendéglátóipari egység mindezt nem csinálná, ha nem volna belőle haszna. Meg kell nyugtassam az olvasót: a Korzó étterem dolgozói, s a vendéglátóipar nem járt rosszul. Csakhogy az érem másik oldalához az is hozzátartozik, hogy számukra nem kis próbatételt jelentett e szokatlan kulturális programsorozat megvalósítása. Mert lehet akármilyen jó a közművelődési szakemberek elképzelése, ha ahhoz a gazda, a Korzó étterem vezetője és kollektívája nem nyújt megfelelő környezetet, a különböző rétegeknek megfelelő kiszolgálást, az ezzel együttjáró magas szintű vendéglátói kultúrát, sajátos magatartást és szellemiséget. S ennek az együttműködésnek ez az igazi nyeresége. Bebizonyítani, hogy igazán színvonalas kulturális programok is megvalósíthatók a vendéglátóipari egységekben. Mindenki jól járt tehát. A közművelők azért, mert vállalt feladatukat — az emberek kulturált szabadidő-eltöltését — új lehetőségekkel gazdagíthatták, az étterem dolgozói azért, mert igazi erőpróbán mérhették meg felkészültségüket — s emellett anyagi érdekeltségük is biztositott —, a lakosság pedig azért, mert igényeinek megfelelő, gazdag és tartalmas szórakozási lehetőséget nyújtottak számára. Az összegzés tehát általános megelégedéssel zárult. Természetes tehát, hogy az elmúlt évi program, ebben az esztendőben új tervekkel gazdagodva folytatódik. A régiek mellett újabb sorozatok várják a vendégeket, így az Űj Tükör pódium és a Dzsesszpresszó. E remek vállalkozásnak csak egyetlen szépséghibája van. Míg az ellendrukkerek száma gyarapodik, követőkről még nem sikerült hírt kapnunk. Pedig érdemes lenne felvenni a kesztyűt... Egy konkurrens vállalkozás megteremtése jóval hasznosabb és tisztességesebb is lenne. b Sajti Emese Társadalmi munkások is az orosházi könyvtár épületeinek felújításában segítettek Az orosházi járási-városi könyvtár szebb körülmények közepette várja olvasóit Fotó: veress Erzsi Az új év első napjai a mérlegkészítésé. Ha nem is mindig „hivatalos” ez a mérleg, arra igencsak jó, hogy felmutassa: itt tartunk, ez a helyzet, mi a legsürgősebb tennivaló? Varga Zoltán, az orosházi járási-városi könyvtár igazgatója is összegezte 1982-t, mely könyvtára számára — különösen az év befejező hónapjait illetően — az átmenet éve volt. Átmenet a rosz- szabb körülmények közül a jobba, a különböző felújítások megkezdése és befejezése. Három épületben helyezkednek el, külön van a felnőtt, külön a gyermekkönyvtár, és egy faházban a zenei részleg. Még most is szűkös a hely, de szebb, mint volt, és már ez is valami. — Nemrég fejeződött be a felnőttkönyvtár álmennyezetének elkészítése, a festés, mázolás és utána a takarítás, az újbóli berendezés — mondja az igazgató. Igen sok társadalmi munkáról is hírt adhatunk, különösképpen a 612, számú szakmunkásképző növendékei jeleskedtek. Elkészült a gyermekkönyvtár épületének belső tere is, a külső tatarozást most végzi a helyi Univerzális Szövetkezet. Szeretnénk, ha ez is hamarosan elkészülne. Itt jegyzem meg, hogy a gyermek- könyvtár belső berendezését — részben — felújítottuk. A három könyvtári épületen kívül kaptunk a Könd utcában egy raktárát, jtt új polc- rendszert alkalmazunk, mely megkönnyíti a raktározást, és a könyvek megfelelő csoportosítását. Az év végi felújítás miatt az olvasók száma nem növekedett ugyan, de nem is csökkent, csak a kikölcsönzött kötetek száma esett vissza némiképpen. Ezt azonban az új esztendőben pótoljuk, bár abban is bízom, hogy túlszárnyalunk minden eddigi eredményt. Az orosházi járási-városi könyvtárhoz három fiók- könyvtár tartozik, ezek közül — átmenetileg — egy bezárt, mert épületét lebontották. Ez a fiók Szentetornyán volt, a megoldást most keresik, hogy a jól működő fiókkönyvtár újból az olvasók rendelkezésére állhasson, más épületben. Addig is, amíg ez megvalósul, Puszta- szentetornyán nyitottak letéti könyvtárat. Szép sikerrel zárta az elmúlt évet a másik két fiók Rákóezitelepen és az Asztalos János utcában. — Az új esztendő tervei között első helyen foglalkozunk az alkotókor találkozóinak megszervezésével — mondja Varga Zoltán. — A kör a Fegyveres Erők Klubjában kapott helyet, amikor egy esztendeje megalakult. Sok hangulatos és értékes találkozón vehettünk már részt, szeretnénk, ha ilyenekre 1983-ban is sor kerülne, több alkalommal is. A kört a Hazafias Népfront városi bizottsága és könyvtárunk gondozza, egy-egy ösz- szejövetelén huszonöt-har- mincan is részt vesznek. Az elmúlt év végén kezdtük szervezni a középiskolába járó kollégisták könyvtári foglalkozásait, ezt elsősorban olvasószolgálatunk vállalta és irányítja. Tavaly irodalmi esten vettek részt a kollégisták, idén szintén tervezünk hasonló rendezvényeket. A nyár fő eseménye az általános iskolások olvasótábora lesz, ötödik alkalommal gyűlnek majd össze az irodalom- kedvelő általános iskolások ebben a gyopárosi táborban. A városban igen jelentős a helytörténeti kutatás. Ezt a tevékenységet úgy támogatjuk, hogy beszerzőnk minden fellelhető orosházi anyagot, könyvet, kiadványt, de főként az elmúlt század vége óta megjelent helyi újságokat, vagy azok mikrofilmes másolatait. Vásárolunk mikrofilm-leolvasót, és előfizettünk a Sajtófigyelőre, hogy minden Orosházával foglalkozó cikk, közlemény a birtokunkban legyen. Végül: a takarékosság ellenére arra törekszünk, hogy állományunkat megfelelően gyarapítjuk, egyetlen alapfontosságú mű sem hiányozhat az orosházi járási városi könyvtárból. (s—n) Gergely Mihály: Pokolhegyiek Kevés szépirodalmi mű íródott Miskolcról, s még kevesebb a munkát, életet adó gyárról és munkásairól. Korántsem véletlen ez. Kassák sokszor emlegetett mondása szerint fehér mandzsettában nem lehet írni a munkáról, a gyárról. Aki nem ismeri a martinkemencék hőségét, a kokollák, a hatalmasan döndülő kalapácsok világát, az esztergapadokra csorduló olaj és fémforgács jellegzetes szagát, az csak sematikusan tud írni róla. A munka, a gyár kemény törvényeit és figuráit nem lehet „kitalálni”. Gergely Mihálynak nem is kell, hiszen itt született (Varbón), itt nőtt fel, itt vált írástudóvá. Ebbe a kötetébe azokat az írásait válogatta, amelyekben ezeket a kemény öklű súlyos szavú munkásembereket ábrázolja. A mai fiatal olvasónak — s reméljük, hogy lesznek ilyenek is — már történelem, sőt van egy kis folklór íze is azoknak az elbeszéléseknek, amelyben a szerző bányász nagyszülei és édesapja emlékét idézi fel. Nem véletlenül említettem a folklórt, de mondhattam volna meseszerűt is. Csendben elment egy nemzedék, amely élete példájával tett tanúságot néhány fundamentális értékünkről. Munkásemberekről lévén szó, nem kell sokáig a tisztességgel végzett munka és a szaktudás, valamint a család. Ezek az emberek még hivatásuknak érezték azt, hogy bányászok, martinászok, kovácsok lehettek, s büszkék voltak arra, hogy az itt készült termékbe hengerelt Diósgyőr név egyszersmind világmárkát jelentett. Maga Gergely Mihály is tudja, szomorúan veszi tudomásul, hogy ezek a tulajdonságok, erények kiveszőben vannak, mint ahogy éppen ezek a mesterségek lettek „hiányszakmák” mára. Ne higgyük azonban, hogy az író megbocsátó elnézéssel ír véreiről, földijeiről. Nagyon is jól látja, micsoda rombolást végez, milyen tragédiákat okoz az alkohol, hogyan váltja fel a nagy- apák-apák puritán erkölcseit a léhább, cinikusabb felfogás. „Lordok Házának” nevezik novelláiban a munkások a fényűző (mert itt funkciótlan) pompával berendezett igazgatói irodát nagy gyárunkban, s maró gúnnyal ábrázolja Gergely Mihály azt a vezetői magatartást, amely ehhez a környezethez „idomult”. Nem szeretik a talmi csillogást, a cifraságokat és a hátsó gonr dolatokat ezek a nehéz munkát végző emberek. Szavuk bizony olykor nyers és darabos, mint ahogyan a mozdulataik is, de bárki szót érthet velük, aki emberként szól hozzájuk. Nem látványosak és tetszetősek ezek az életutak. Gergely Mihály nem is törekszik arra, hogy regényesen ábrázolja őket. Van ezekben a történetekben egy kis nyíltan vállalt érzelmesség, olykor didaktikus él is. A vas és a szén világában élő emberek mindenkor kategorikusan fogalmazták meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Aki dologta- lan, aki haszonleső-parazita, aki nem érti a mesterségét, aki nem tiszteli az előtte járó nemzedéket, akit megszédít a pénz és hatalom, annak nem volt becsülete a munkások előtt, azt kivetették maguk közül. Értékek védelmében emel szót Gergely Mihály. Olyanokért, amelyekről — ki tudja miért? — manapság szemérmesen hallgatunk. Rosszul tesszük, mert a jelenünk lett így sivárabb. A kötetet Barczi Pál (miskolci) grafikus munkái illusztrálják. (Népszava kiadás, 1982.) Horpácsi Sándor HANGSZÓRÓ Pótszilveszter így vagy úgy, de még mindig nem ültek el a szilveszteri hullámok, sőt a 168 órába csak most gyűrűztek be. Az egyik riportjuk — Arkus József vallatása — ugyanis a szilveszteri szuper- bola ügyét nyomozta, mivel ott és akkor sok volt a pu- cérság. Egyes újságok és hetilapok szerint: még annál is több. Szinte, csak az volt. És mint a riporternő mondta, az is az egyoldalúság jegyében, mert nemcsak mit, de kit is mutattak a közönségnek? Csupa nőt, nőt, nőt! A műsor fő tettese erre halkan, ám némi büszkeséggel megjegyezte: azért volt ott meztelen férfi is. Ha ezt nem vették észre, csak erősíti a közismert szabályt: a női test sokkal esztétikusabb látvány, mint a férfié. Nyilván ezért figyelnek föl rá jobban a népek. Lám, még maguk a nők is. Hogy az egyenjogúság imigyen el lett boronáivá, még inkább elevenbe vágó kérdés következett: áru-e a női test? Ezzel aztán az addig is csak egyik oldalról komoly beszélgetés végleg mulatságosra sikeredett. Főleg Árkus szellemes védő vágásai következtében. Szinte egy mini pótszilveszterré. Pedig abban tényleg igaza volt a riporternőnek, hogy sok az öncélú, a reklámpucérság. Persze ez már nem szuper- bola-kategória, s így nem a Ludas Matyi főszerkesztője illetékes megválaszolni — a föl sem tett kérdést — miért? Például miért parádéznak egy szál semmiben a szép lányok 365 napon keresztül az új naptárok tömegén? Nem kevésbé viccesnek hatott egy másik riport, amelyet egy 35 éve idegenbe szakadt hazánkfia adott elő. Aki néhány héttel ezelőtt már szerepelt az egyik hetilapban, bőven megindokolva, miért hagyta fiatal lányát 50 napig szörnyű körülmények között az emberrablók kezén. Mint dúsgazdag emberhez illik: az olcsóbb váltságdíjért. A 168 óra most mint antropológust mutatta be, jócskán hagyva időt, hogy elméletét — mely szerint az embebevés tette emberré az embert — kifejtse. A hat világnyelven megjelent könyvében lefektetett tan lényege: ős-őseink sok emberféle agyvelőt fogyasztottak, s így az egyik agyától nőtt nagyobbra a másiké. Ennek a nyomait és gyakorlatát ma is megtalálni. A hosszú szónoklatra azért a riporter is tett egy megjegyzést, miszerint Darwin megfordulna a sírjában ... Meg ám, pláne ha tudná, hogy mindez még nyilvánosságot is kapott. És nem a szilveszteri kabaréban. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világhírű hegedűművészek. 8.50: Nóták. 9.20: irodalmi évfordulónaptár. 9.43: Szólj, szólj, sípom. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Kmoch: Románc — intermezzo. 10.41: Üj operalemezeinkből. Gagliano: Dafne. 11.24: Nagyban kereskedni. 11.39: Jósika Miklós- Emlékirat, (ism.) 12.45: Film-tükörkép. 13.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 13.48: Arcképek- a szlovák irodalomból. 14.06: .Nótacsokor. 15.05: Udvardy Tibor operettfelvételeiből. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Hajnal Gábor: Én vagyok az. 16.10: Kamaramuzsika. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Délutáni Rádiószínház. 17.56: A Lipcsei Rádió énekkara • Mendelssohn-műveket énekel. 18.15: Hol volt, hói nem volt. . . 18.30: Esti Magazin. 19.15: Népdalok, néptáncok. 19.40: A Budapesti Filharmónia Társaság zenekarának hangversenye. Közben: kb. 20.20: Üj eszköz a közgazdászoknak- a DRI adatbank. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.40: Andrés Segovia saját átdolgozásaiból gitározik. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Magyar művészek operafelvételeiből. 23.20 : Az Oregon-dzsesszegyüttes játszik. 0.10: Fáy András táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00- Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Harmincezren. 13.20: Madármuzsika csembalóra. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Goethe. 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Tanakodó. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35- Hullámzó országutakon. 21.16: Elhiszi? Beszélgetés Os- váth Júliával. 22.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. 23.20: Annié, a puskás amazon. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bécsi klasszikus zene. 10.42: Régi francia dalok és táncok. 11.05: Zenekari muzsika. 12.30: Olasz operafinálék. 13.50: Kórusok, hangszerszólók. 14.36- Hándel-művek korabeli hangszerekkel. 15.51: Beethoven: Coriolan nyitány. 16.00: Zenei Lexikon. 16.30: Iskolarádió. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Popzene sztereóban. 18.00: Wagner: A Nibelung gyűrűje. 19.05: Iskolarádió. 19.35 • A Régi Zene Stúdiója együttesének felvételeiből. 19.50: Kilátó, (ism.) 20.35: Operaáriák. 21.15: A progresszív rock híres lemezei. 22.00: Az I Musici di Roma kamarazenekar két Rossini- szonátát játszik. 22.31: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Charles ' Aznavour énekel. 17.15: A rendszer tagja és gazdája. A mezőgazdasági . üzemek és termelési rendszerek kapcsolata a NEB- vizsgálat tapasztalatai alapján. Riporter: Balogh György. 17.45- Tiszai és helyi gyűjtésű népdalokat énekel a mezőtúri Petőfi dalkör. Lakatos Lajos cimbalmozlk. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapéi. műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. Angol nyelv. (Haladók részére.) 9.00: Élővilág. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f-). 10.00: Korok művészete, (f.-f.) 10.30: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 11.00: Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera, (f.-f.) 12.00: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 12.40: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.10: Kamera, (ism., f'.-f.) 14.40: Korok művészete. (ism.. f.-f.) 15.10: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Micsoda nap. Jugoszláv té- véfilm. 17.05- Csak gyerekeknek! Csilla- gocska. 17.50: Képújság, (f.-f.) 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.30: Helyünk a világban, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Charlie angyalai. Repülő angyalok. 20.45: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.20: Panoráma. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00 : Gólyavári esték, (ism.) 20.40: Reklám, (f.-f.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Szerkesztette: Buzáné Fábri Éva. Főszerepben: Básti Lajos, (f.-f.) 22.30: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Napjaink. 20.55 : Az ifjúságról. 21.10 • Az emberi test. 21.30: Dalok. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: A tanító. 18.15: Tv-naptár.. 18.45: Nagy — kicsiny világ. 19.15: Könnyűzenei adás. 19.21- Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Monitor — politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Túlélni a természetben. 18.45: Zenés adás. 19.00- Fiatalok fiataloknak. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : L. Pirandello: Nem tudni, hogyan. 21.15: Találkozások. 21.45: Zágrábi körkép. színház 1983. január 13-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: Éjjeli menedékhely József A.-bérlet 19 órakor Dombegyházán: VÁLLALKOZNI tudni kell 1983. január 14-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: Éjjeli menedékhely Békési Ház III. 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI tudni kell Bérletszünet MOZI Békési Bástya: Viadukt. Békéscsabai Szabadság: várlak nálad vacsorára. Békéscsabai Terv: fél «-kor: A kék íagúna, fél 8-kor: Újra SZÓI a hatlövetű. Gyulai Erkel: Kenyér, arany, fegyver. Gyulai Petőfi: Panelkapcsolat. Orosházi Béke: 5-kor: Agónia I., II. rész. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Patyomkin páncélos, fél 6 és fél 8-kor: Szökés a halál elől. Szarvasi Táncsics: 6-kor: A kapitány kalandjai, 8-kor: Megbocsátás.
