Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUAR 13., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 10. SZÄM J BÉKÉS MEGYEI Befejeződött az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság szék- résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az házában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, ponti Bizottsága rendezte kétnapos országos agitációs, pro- újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető mun- paganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet katársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Poli- elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el- párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány idősze- nökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos rű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A előadását. A szerdai vitában szót kapott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnök- helyettese, Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának titkára, Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar írók Szövetségének alelnö- ke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kozma Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának főosztályvezetője, Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára. A vitában felszólaló Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára leszögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorában első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön becsülik, tisztelik országunkat, az elmúlt negyedszázadban elért eredményeinket, nyílt, kiszámítható politikánkat, s nem utolsósorban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocializmus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke megvédéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági helyzetünkkel kapcsolatos tudat- formáló, agitációs munka feladatairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvéleményünk ismeri, ám a nehézségek jellege, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudat- formálásnak, a propagandának abban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy_ a vívmányainkért, a fejlődésünk lehetőségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító erővé váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékoztatás helyzete tehát közügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egységének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció területén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel összefüggésben szólt arról a nélkülözhetetlen szerepről, amelyet a sajtó munkásai vállalnak a párt politikájának népszerűsítésében, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelősség- teljes feladat, amelynek az újságírók csak magas politikai, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állam vezetői értékelik ezt a munkát, és mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehetőségekkel — mondotta többek között Övári Miklós. Az eszmei-ideólógiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásnak megfelelően a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan tehetjük aktívabbá eszmei-ideológiai munkánkat. Hangsúlyozták: további politikai sikereket csak akkor érhetünk el, ha az ideológiai szférában is következetesebben, gyorsabban elemezzük és válaszoljuk meg a nemzetközi helyzettel, a világgazdasági változásokkal, a belső fejlődéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Folytonosan változó világunk új kérdéseire senki sem várhat azonnali és végleges válaszokat, kész recepteket. Az új meg új kérdések megválaszolására azonban nem vagyunk mindig kellően felkészülve. Ehhez — hangzott el — szükség lenne a világban várható ideológiai változások, illetve azok hazánkra gyakorolt hatásának tudatosabb és tervszerűbb elemzésére. Az ideológia területén olyan új szintézisek megalkotására lenne szükség, amelyek munkánkat segítve válaszkeresésre, gondolatébresztő tapasztalatcserére ösztönöznek. Sok sió esett a marxizmus hegemóniájáról, amelynek része múltunk marxista történelemszemléletű vizsgálata épp úgy, mint a múlt és a jelen kapcsolatának megfelelő elemzése. Többen utaltak arra. hogy a szocialista demokrácia fejlesztése sokrétű — többek között ideológiai — feladat. Ennek megoldása is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy hitelesebb, a valóságos fejlődési folyamatokat hűen tükröző, s egyben jövőbe mutató szocializmus-kép alakuljon ki. Ebbe kell beleépítenünk az elmúlt negyedszázad alatt szervezett alapvető tapasztalatainkat, vívmányainkat, s az előremutató gyakorlati törekvéseket. A vita megerősítette: szocializmus-képünknek hosszú távon érvényesülő történelmi tendenciákat kell tükröznie, folyamatosan lépést tartva a valóságos fejlődéssel. E gondolatcsoporthoz is kapcsolható az a felszólalás, amely a tudomány népszerűsítésére hívta fel a figyelmet. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg történelmünk, elsősorban leg- újabbkori történelmünk alapos feldolgozása iránt. Ennek részeként adhatunk osztályszemléletű, internacionalista, tehát hiteles választ azokra a kérdésekre is, amelyek a magyar társadalomban a nemzeti kérdéssel kapcsolatban vetődnek fel. A tanácskozáson szóba kerültek művészeti. művelődéspolitikai kérdések is, legtöbbször azt vizsgálva: mit tehetnek az alkotók, a különböző művészeti, irodalmi műhelyek a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásáért. Többen szóltak az alkotóműhelyek felelősségéről, hangsúlyozva: teremtsenek olyan eszmeipolitikai légkört, amelyben eredményeinket és gondjainkat egyaránt tükröző, és eszméinket, értékeinket megfelelően képviselő és gazdagító alkotások születhetnek. A műhelymunkában problémák ott keletkeznek, ahol jog és felelősség esetenként különválik, ahol a döntés joga nem párosul a döntés felelősségével. Az ideológiai munka legfontosabb területei között említették a felszólalók a tömegtájékoztatást. Aláhúzták rendkívüli hatását, s ezzel kapcsolatos felelősségét a közvélmény formálásában. A sajtó, a rádió és a televízió munkáját elismerő szavak mellett észrevételek hangzottak el, amelyek kifogásolták a tájékoztatás hiányosságait. esetenként lassúságát. Kiemelték: a hazai tömegtájékoztatásnak is fel kell készülnie a kommunikációs technika robbanás- szerű fejlődésre, de a legfontosabb, hogy a tájékoztatási intézmények jól képviseljék eszméinket, politikánkat, művészi, kulturális értékeinket. Megfogalmazódott, hogy e munka menetében sokkal nagyobb energiát kell fordítani az emberek meggyőzésére, a szocialista vitakultúra erősítésére. Gazdaságunk korszakos változásai ideológiai kérdéseket is felvetnek. Az ideológiának segítenie kell a gazdaság működő- és alkalmazkodóképességét, megújulási törekvéseit. Elméletileg is elő kell készíteni és támogatni kell azokat a változtatásokat, reformokat, amelyekre gazdaságunknak az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében szüksége van. A hitelesebb és meggyőzőbb tájékoztatás, a színvonalasabb elméleti munka, a mai nemzetközi és világ- gazdasági kérdésekre adott helyes válaszok hozzásegíthetnek ahhoz, hogy lakosságunk reálisabban értékelje a szocialista világban végbemenő változásokat, felismerje, hogy azok a működési zavarok, amelyek egy-egy országban ma jelentkeznek, nem a szocialista rendszer válságából, hanem a sok szempontból megváltozott viszonyok közötti növekedés nehézségeiből fakadnak. Az emberi tényező jelentősége felbecsülhetetlen és növekszik. Az ideológiai munka a maga eszközeivel segítse elő a gazdaság előtt álló feladatok — egyebek között a hatékonyság növelése. a minőség javítása — megoldását. A tanácskozáson nagy súllyal szóltak a párton belüli eszmei-politikai munka fontosságáról. Elsőrendű jelentősége van a párttagság rendszeres tájékoztatásának, a színvonalasabb agitációnak és propagandának. Ebben különösen nagy az alapszervezetek szerepe, amelyeket az eddiginél jobban kell segíteni. Aláhúzták a különböző szintű pártszervek növekvő felelősségét a területükön folyó ideológiai munka irányításában. — Mindent összevetve, a tanácskozás elérte célját — kezdte vitaösszefoglalóját Aczél György. — \ Valamilyen formában minden hozzászóló kifejezésre juttatta: egyetért a beszámoló fő mondanivalóival. Emelte az értekezlet színvonalát, hogy együtt tárgyaltuk az ideológia, a politika, a gazdaság, a társadalom, a történelem időszerű kérdéseit. A Központi Bizottság titkára a felszólalásokhoz kapcsolódva rámutatott történelmi utunk reális megítélésének fontosságára. Kiemelte. hogy napjainkban egy ellenséges imperialista világ áll szemben a mi „inkubátor nélkül” született szocialista világunkkal. A harc ideológiai téren, a tö- ; megtájékoztatás eszközeivel is folyik. A burzsoá propa- j ganda gátlástalanul felhasz- j nál minden, a Szovjetunió- I val, a szocializmussal szem- | beni megnyilatkozást, bárhonnan is hangozzék el az. A nemzeti, nemzetiségi kérdésekről szólva rámutatott: ezek megoldása a szocializmus viszonyai között csak a lenini nemzetiségi politika elveinek következetes érvényesítése alapján képzelhető el. Ennek megfelelően pártunk egyszerre nemzeti és internacionalista politikát folytat. Aczél György ezután — a vitában elhangzottakra reflektálva — a szocializmus építésének néhány kérdéséről beszélt, érintve a szociálpolitikát, az oktatást, a szocialista demokrácia“ fejlesztését éppúgy, mint az ifjúság életét és a kultúra helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy gondjaink enyhítésében nagy szerepe van a művészeteknek, a tömegtájékoztatásnak, hiszen megfelelő közszellemet kell teremteniük problémáink megoldásához. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára hangoztatta: a marxizmus ereje fejeződik ki abban, hogy a burzsoá nézetektől eltérően tudományos, igaz választ tud adni az emberiség nagy kérdéseire. A szocializmus az emberiség, nagy lehetősége. Fel tudjuk vállalni a kor, a nemzetközi helyzet, belső feladataink kihívását. Van mit képviselnünk, embert fölemelő feladatok várnak ránk, rajtunk, embereken múlik, hogy otthonosabb legyen ez a szocialista haza! — zárta vitaösszefoglalóját Aczél György. Már évek óta eredményesen együttműködik az orosházi KA- ZÉP ipari és a gerendási Munkácsy Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Gerendáson csinálják a KAZÉP által gyártott oxidkerámia termékek retusálását, polírozását. Ezzel a kézimunka-igényes tevékenységgel segítenek a KAZÉP munkaerőgondjain, és helyben jut munkához több, mint negyven szakképzetlen gerendási lány és asszoy. Az eddigi jó tapasztalatok alapján a jövőben bővíteni kívánják az együttműködést. (írásunk az 5. oldalon.) Fotó: Lónyai László Megbeszélés a szakmunkásképzésről Tegnap, szerdán délelőtt 9 órától a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban tanácskozást tartottak a szakmunkástanulók képzéséről. A megjelenteket Molnár László, a békéscsabai városi KlSZ-bizott- ság munkatársa köszöntötte, majd Német Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője tartotta meg előadását. Német Lajos beszámolójában a szakmunkásképzés helyzetével és aktuális feladataival foglalkozott. Szólt a megye iskolahálózatáról, valamint a szakmunkástanulók képzéséről. Beszélt továbbá a tanulók szakmai ismereteinek és általános műveltségének viszonyáról. Elmondta: az utóbbi években társadalmunkban eluralkodott a prakticista szemlélet, az, hogy a vállalatok túlzottan szakmacentrikusak. Ezért tudatosítani kellene, hogy a közismereti tantárgyak — így a magyar és a történelem — legalább annyira hozzájárulnak a szakmai műveltséghez, gondolkodáshoz, mint a szakmaiak. A beiskolázással kapcsolatban megállapította, hogy az utóbbi években a szakmák egy részét tekintve jó a beiratkozás — belső szerkezetében azonban jelentős aránytalanságok mutatkoznak. Beszélt a gondokról is: az általános iskolások nem ismerik kellő mértékben a választható szakmákat, a végzett tanulók töredéke marad csak meg a vállalatnál, üzemnél, ahol tanul, összességében azonban elmondható, hogy az iskolák és a vállalatok kapcsolata jó. Ezt követően Jantyik Katalin, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet politikai munkatársa számolt be a KISZ KB „Tizenéves határozata” végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és további feladatairól, majd Molnár László, a városi KlSZ-bi- zottság munkatársa tartott előadást a KISZ KB 1978- ban hozott szakmunkástanuló-határozatából adódó feladatokról. Végül a tanácskozás három szekcióra bomlott, ahol a tanintézetek és a vállalatok kapcsolatának gondjait, további tennivalóit tárgyalták meg a részvevők. B. A. KISZ-firum a Volánnál KISZ-fórumot tartottak tegnap, január 12-én a Volán 8. sz. Vállalat békéscsabai, központi telephelyén. A megjelenteket Nadabán Demeter, a vállalat KISZ-tit- kára köszöntötte, majd kiemelte annak fontosságát, hogy érteni és ismerni kell az új szabályozórendszer bérekre és keresetekre vonatkozó részét. Koppányi Ottó, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa előadásában először népgazdaságunk helyzetét elemezte, ismertette a külpiaci hatásokat és követelményeket. Ezután az 1980- ban kialakított keresetszabályozás módozatairól beszélt. Mint mondotta, ez év januárjától ismét módosítani kellett a bér- és jövedelemgazdálkodást, mert a valós teljesítményeknél több jövedelem áramlott ki a lakossághoz, túlságosan megnövekedett a vásárlóerő. Ráadásul a dolgozók sem érezték saját zsebükön, hogy jól, vagy rosszul gazdálkodó üzemnél dolgoznak, hiszen a béremelések mértéke az előző évhez képest nagyobb nyereséget előállítóknál lehetett nagyobb. Ezt a bázisszemléletet szünteti meg az idén életbe lépett kereset- szabályozás. Lényege, hogy a bérszínvonal-gazdálkodás két fő formája közül választhatnak a vállalatok. Az első változatnál a dolgozók keresete szorosan függ a vállalat bér- és eszközarányos nyereségétől, a másik változatnál a lehetséges bérfejlesztés nagysága központilag meghatározott. Újdonság, hogy ezentúl mindenki köteles bérfejlesztési adót fizetni, a jobb gazdálkodási eredmények csupán az adók nagyságát csökkenthetik. A KISZ Békés megyei bizottságának munkatársai hasonló előadásokat rendeztek Lökösházán, Sarkadon, Két- egyházán, a Békés megyei ÁÉV-nél. Ma, 13-án a békéscsabai Kner Nyomdában, holnap, 14-én a békéscsabai TCSV-nél, valamint Gyoma- endrődön és Gyulán tartanak fórumot a bér- és keresetszabályozás módosításáról. M. Sz. Zs.
