Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUAR 13., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 10. SZÄM J BÉKÉS MEGYEI Befejeződött az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság szék- résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az házában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, ponti Bizottsága rendezte kétnapos országos agitációs, pro- újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető mun- paganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet katársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Poli- elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el- párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány idősze- nökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos rű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A előadását. A szerdai vitában szót ka­pott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnök- helyettese, Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizott­ságának titkára, Bognár Jó­zsef akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Inté­zetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar írók Szövetségének alelnö- ke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Kozma Ferenc, a Mi­nisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának főosztályvezető­je, Szinetár Miklós, a Ma­gyar Televízió elnökhelyette­se és Huszár Tibor akadé­mikus, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tanszékveze­tő tanára. A vitában felszólaló Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára le­szögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorá­ban első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat te­het ennek érdekében. Kül­földön becsülik, tisztelik or­szágunkat, az elmúlt ne­gyedszázadban elért eredmé­nyeinket, nyílt, kiszámítható politikánkat, s nem utolsó­sorban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szo­cializmus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke meg­védéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági hely­zetünkkel kapcsolatos tudat- formáló, agitációs munka feladatairól szólva elmondot­ta, hogy gondjainkat közvé­leményünk ismeri, ám a ne­hézségek jellege, s leküzdé­sük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudat- formálásnak, a propagandá­nak abban kell nagyobb se­gítséget nyújtania, hogy_ a vívmányainkért, a fejlődé­sünk lehetőségeiért érzett ag­godalom cselekvésre mozgó­sító erővé váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékoztatás helyzete te­hát közügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt po­litika, az őszinte szó, a sza­vak és tettek egységének gyakorlatát követi. Közvéle­ményünk tájékoztatását azonban tovább kell javíta­ni, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció te­rületén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései ré­vén. Ezzel összefüggésben szólt arról a nélkülözhetet­len szerepről, amelyet a saj­tó munkásai vállalnak a párt politikájának népszerűsítésé­ben, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelősség- teljes feladat, amelynek az újságírók csak magas poli­tikai, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állam vezetői értékelik ezt a munkát, és mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehe­tőségekkel — mondotta töb­bek között Övári Miklós. Az eszmei-ideólógiai kér­dések széles körét felvető bevezető előadásnak megfe­lelően a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan tehetjük aktí­vabbá eszmei-ideológiai munkánkat. Hangsúlyozták: további politikai sikereket csak akkor érhetünk el, ha az ideológiai szférában is következetesebben, gyorsab­ban elemezzük és válaszol­juk meg a nemzetközi hely­zettel, a világgazdasági vál­tozásokkal, a belső fejlődés­sel kapcsolatos időszerű kér­déseket. Folytonosan változó vi­lágunk új kérdéseire senki sem várhat azonnali és vég­leges válaszokat, kész recep­teket. Az új meg új kérdé­sek megválaszolására azon­ban nem vagyunk mindig kellően felkészülve. Ehhez — hangzott el — szükség len­ne a világban várható ideo­lógiai változások, illetve azok hazánkra gyakorolt hatásá­nak tudatosabb és tervsze­rűbb elemzésére. Az ideoló­gia területén olyan új szin­tézisek megalkotására lenne szükség, amelyek munkánkat segítve válaszkeresésre, gon­dolatébresztő tapasztalatcse­rére ösztönöznek. Sok sió esett a marxizmus hegemó­niájáról, amelynek része múltunk marxista történe­lemszemléletű vizsgálata épp úgy, mint a múlt és a jelen kapcsolatának megfelelő elemzése. Többen utaltak arra. hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése sokrétű — többek között ideológiai — feladat. Ennek megoldása is hozzá­járulhat ahhoz, hogy egy hitelesebb, a valóságos fej­lődési folyamatokat hűen tükröző, s egyben jövőbe mutató szocializmus-kép ala­kuljon ki. Ebbe kell beleépí­tenünk az elmúlt negyed­század alatt szervezett alap­vető tapasztalatainkat, vív­mányainkat, s az előremuta­tó gyakorlati törekvéseket. A vita megerősítette: szo­cializmus-képünknek hosszú távon érvényesülő történel­mi tendenciákat kell tük­röznie, folyamatosan lépést tartva a valóságos fejlődés­sel. E gondolatcsoporthoz is kapcsolható az a felszólalás, amely a tudomány népsze­rűsítésére hívta fel a figyel­met. Különösen nagy érdek­lődés nyilvánul meg törté­nelmünk, elsősorban leg- újabbkori történelmünk alapos feldolgozása iránt. Ennek részeként adhatunk osztályszemléletű, interna­cionalista, tehát hiteles vá­laszt azokra a kérdésekre is, amelyek a magyar tár­sadalomban a nemzeti kér­déssel kapcsolatban vetőd­nek fel. A tanácskozáson szóba kerültek művészeti. műve­lődéspolitikai kérdések is, legtöbbször azt vizsgálva: mit tehetnek az alkotók, a különböző művészeti, iro­dalmi műhelyek a társadal­munk előtt álló feladatok megoldásáért. Többen szól­tak az alkotóműhelyek fe­lelősségéről, hangsúlyozva: teremtsenek olyan eszmei­politikai légkört, amelyben eredményeinket és gond­jainkat egyaránt tükröző, és eszméinket, értékeinket meg­felelően képviselő és gaz­dagító alkotások születhet­nek. A műhelymunkában problémák ott keletkeznek, ahol jog és felelősség ese­tenként különválik, ahol a döntés joga nem párosul a döntés felelősségével. Az ideológiai munka leg­fontosabb területei között említették a felszólalók a tömegtájékoztatást. Aláhúz­ták rendkívüli hatását, s ez­zel kapcsolatos felelősségét a közvélmény formálásában. A sajtó, a rádió és a televízió munkáját elismerő szavak mellett észrevételek hang­zottak el, amelyek kifogá­solták a tájékoztatás hiá­nyosságait. esetenként lassú­ságát. Kiemelték: a hazai tömegtájékoztatásnak is fel kell készülnie a kommuni­kációs technika robbanás- szerű fejlődésre, de a leg­fontosabb, hogy a tájékozta­tási intézmények jól képvi­seljék eszméinket, politi­kánkat, művészi, kulturális értékeinket. Megfogalmazó­dott, hogy e munka meneté­ben sokkal nagyobb energiát kell fordítani az emberek meggyőzésére, a szocialista vitakultúra erősítésére. Gazdaságunk korszakos változásai ideológiai kérdé­seket is felvetnek. Az ideoló­giának segítenie kell a gaz­daság működő- és alkalmaz­kodóképességét, megújulá­si törekvéseit. Elméletileg is elő kell készíteni és támo­gatni kell azokat a változ­tatásokat, reformokat, ame­lyekre gazdaságunknak az új körülményekhez való alkal­mazkodás érdekében szüksé­ge van. A hitelesebb és meg­győzőbb tájékoztatás, a szín­vonalasabb elméleti munka, a mai nemzetközi és világ- gazdasági kérdésekre adott helyes válaszok hozzásegít­hetnek ahhoz, hogy lakossá­gunk reálisabban értékelje a szocialista világban végbe­menő változásokat, felismer­je, hogy azok a működési zavarok, amelyek egy-egy országban ma jelentkeznek, nem a szocialista rendszer válságából, hanem a sok szempontból megváltozott viszonyok közötti növekedés nehézségeiből fakadnak. Az emberi tényező jelen­tősége felbecsülhetetlen és növekszik. Az ideológiai munka a maga eszközeivel segítse elő a gazdaság előtt álló feladatok — egyebek között a hatékonyság növe­lése. a minőség javítása — megoldását. A tanácskozáson nagy súllyal szóltak a párton be­lüli eszmei-politikai munka fontosságáról. Elsőrendű je­lentősége van a párttagság rendszeres tájékoztatásának, a színvonalasabb agitációnak és propagandának. Ebben különösen nagy az alapszer­vezetek szerepe, amelyeket az eddiginél jobban kell se­gíteni. Aláhúzták a különbö­ző szintű pártszervek nö­vekvő felelősségét a terüle­tükön folyó ideológiai mun­ka irányításában. — Mindent összevetve, a tanácskozás elérte célját — kezdte vitaösszefoglalóját Aczél György. — \ Valami­lyen formában minden hoz­zászóló kifejezésre juttatta: egyetért a beszámoló fő mondanivalóival. Emelte az értekezlet színvonalát, hogy együtt tárgyaltuk az ideoló­gia, a politika, a gazdaság, a társadalom, a történelem időszerű kérdéseit. A Központi Bizottság tit­kára a felszólalásokhoz kap­csolódva rámutatott törté­nelmi utunk reális megítélé­sének fontosságára. Ki­emelte. hogy napjainkban egy ellenséges imperialista világ áll szemben a mi „in­kubátor nélkül” született szocialista világunkkal. A harc ideológiai téren, a tö- ; megtájékoztatás eszközeivel is folyik. A burzsoá propa- j ganda gátlástalanul felhasz- j nál minden, a Szovjetunió- I val, a szocializmussal szem- | beni megnyilatkozást, bár­honnan is hangozzék el az. A nemzeti, nemzetiségi kérdésekről szólva rámuta­tott: ezek megoldása a szo­cializmus viszonyai között csak a lenini nemzetiségi politika elveinek következe­tes érvényesítése alapján képzelhető el. Ennek meg­felelően pártunk egyszerre nemzeti és internacionalista politikát folytat. Aczél György ezután — a vitában elhangzottakra reflektálva — a szocializmus építésének néhány kérdésé­ről beszélt, érintve a szoci­álpolitikát, az oktatást, a szocialista demokrácia“ fej­lesztését éppúgy, mint az ifjúság életét és a kultúra helyzetét. Felhívta a figyel­met arra, hogy gondjaink enyhítésében nagy szerepe van a művészeteknek, a tö­megtájékoztatásnak, hiszen megfelelő közszellemet kell teremteniük problémáink megoldásához. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára hangoz­tatta: a marxizmus ereje fe­jeződik ki abban, hogy a burzsoá nézetektől eltérően tudományos, igaz választ tud adni az emberiség nagy kérdéseire. A szocializmus az emberiség, nagy lehetősé­ge. Fel tudjuk vállalni a kor, a nemzetközi helyzet, belső feladataink kihívását. Van mit képviselnünk, em­bert fölemelő feladatok vár­nak ránk, rajtunk, embere­ken múlik, hogy otthono­sabb legyen ez a szocialista haza! — zárta vitaösszefog­lalóját Aczél György. Már évek óta eredményesen együttműködik az orosházi KA- ZÉP ipari és a gerendási Munkácsy Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet. Gerendáson csinálják a KAZÉP által gyártott oxidkerámia termékek retusálását, polírozását. Ezzel a kézi­munka-igényes tevékenységgel segítenek a KAZÉP munka­erőgondjain, és helyben jut munkához több, mint negyven szakképzetlen gerendási lány és asszoy. Az eddigi jó ta­pasztalatok alapján a jövőben bővíteni kívánják az együtt­működést. (írásunk az 5. oldalon.) Fotó: Lónyai László Megbeszélés a szakmunkásképzésről Tegnap, szerdán délelőtt 9 órától a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban tanácskozást tartottak a szakmunkástanu­lók képzéséről. A megjelen­teket Molnár László, a bé­késcsabai városi KlSZ-bizott- ság munkatársa köszöntötte, majd Német Lajos, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője tartotta meg előadását. Német Lajos beszámolójá­ban a szakmunkásképzés helyzetével és aktuális fel­adataival foglalkozott. Szólt a megye iskolahálózatáról, valamint a szakmunkástanu­lók képzéséről. Beszélt to­vábbá a tanulók szakmai is­mereteinek és általános mű­veltségének viszonyáról. El­mondta: az utóbbi években társadalmunkban eluralko­dott a prakticista szemlélet, az, hogy a vállalatok túlzot­tan szakmacentrikusak. Ezért tudatosítani kellene, hogy a közismereti tantárgyak — így a magyar és a történelem — legalább annyira hozzájárul­nak a szakmai műveltséghez, gondolkodáshoz, mint a szak­maiak. A beiskolázással kap­csolatban megállapította, hogy az utóbbi években a szakmák egy részét tekintve jó a beiratkozás — belső szerkezetében azonban jelen­tős aránytalanságok mutat­koznak. Beszélt a gondokról is: az általános iskolások nem ismerik kellő mérték­ben a választható szakmákat, a végzett tanulók töredéke marad csak meg a vállalat­nál, üzemnél, ahol tanul, összességében azonban el­mondható, hogy az iskolák és a vállalatok kapcsolata jó. Ezt követően Jantyik Ka­talin, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Intézet politikai munkatársa számolt be a KISZ KB „Tizenéves határo­zata” végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és további feladatairól, majd Molnár László, a városi KlSZ-bi- zottság munkatársa tartott előadást a KISZ KB 1978- ban hozott szakmunkástanu­ló-határozatából adódó fel­adatokról. Végül a tanácsko­zás három szekcióra bomlott, ahol a tanintézetek és a vál­lalatok kapcsolatának gond­jait, további tennivalóit tár­gyalták meg a részvevők. B. A. KISZ-firum a Volánnál KISZ-fórumot tartottak tegnap, január 12-én a Vo­lán 8. sz. Vállalat békéscsa­bai, központi telephelyén. A megjelenteket Nadabán De­meter, a vállalat KISZ-tit- kára köszöntötte, majd ki­emelte annak fontosságát, hogy érteni és ismerni kell az új szabályozórendszer bé­rekre és keresetekre vonat­kozó részét. Koppányi Ottó, a megyei tanács ipari osztályának munkatársa előadásában elő­ször népgazdaságunk hely­zetét elemezte, ismertette a külpiaci hatásokat és köve­telményeket. Ezután az 1980- ban kialakított keresetsza­bályozás módozatairól be­szélt. Mint mondotta, ez év januárjától ismét módosítani kellett a bér- és jövedelem­gazdálkodást, mert a valós teljesítményeknél több jöve­delem áramlott ki a lakos­sághoz, túlságosan megnöve­kedett a vásárlóerő. Ráadá­sul a dolgozók sem érezték saját zsebükön, hogy jól, vagy rosszul gazdálkodó üzemnél dolgoznak, hiszen a béremelések mértéke az elő­ző évhez képest nagyobb nyereséget előállítóknál le­hetett nagyobb. Ezt a bázis­szemléletet szünteti meg az idén életbe lépett kereset- szabályozás. Lényege, hogy a bérszínvonal-gazdálkodás két fő formája közül választhat­nak a vállalatok. Az első változatnál a dolgozók kere­sete szorosan függ a vállalat bér- és eszközarányos nyere­ségétől, a másik változatnál a lehetséges bérfejlesztés nagysága központilag meg­határozott. Újdonság, hogy ezentúl mindenki köteles bérfejlesztési adót fizetni, a jobb gazdálkodási eredmé­nyek csupán az adók nagy­ságát csökkenthetik. A KISZ Békés megyei bi­zottságának munkatársai ha­sonló előadásokat rendeztek Lökösházán, Sarkadon, Két- egyházán, a Békés megyei ÁÉV-nél. Ma, 13-án a bé­késcsabai Kner Nyomdában, holnap, 14-én a békéscsabai TCSV-nél, valamint Gyoma- endrődön és Gyulán tarta­nak fórumot a bér- és kere­setszabályozás módosításáról. M. Sz. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents