Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

NÉPÚJSÁG 1983, január 12., szerda Németh Károly látogatása a KISZ KB-nál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára kedden látogatást tett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságánál, ahol találko­zott a KISZ KB titkáraival. Meghallgatta Fejti György­nek, a KISZ KB első titká­rának és a KISZ KB titká­rainak tájékoztatóját az if­júsági szövetség múlt évi munkájáról, és ez évi ter­veiről. Németh Károly az ifjúsá­gi szövetség vezetőivel foly­tatott megbeszélésen szólt a párt, az ország előtt álló feladatokról, és ezek megol­dásában a KISZ, a magyar ifjúság felelős részvételének fontosságáról. Milyen volt a gyulai törökzugi templom? Érdekes cikkek, tanulmányok, recenziók a Békési Élet 1982/4. számában Kissé késve, az új eszten­dő első hónapjának elején került az olvasókhoz, érdek­lődőkhöz közművelődési és tudományos folyóiratunk, a Békési Élet 1982/4. száma. A késés szépséghibája szeren­csére. nem érinti a jeles ti­pográfiai kivitelt, csak ép­pen néhány írás olvastán za­var az időeltolódás, habár — ha elkerülhetetlen, mint ez­úttal — ezt is feledni lehet. Ez a múlt évi negyedik szám érdekes tartalommal kopogtat olvasóinál. A ta­nulmányok rovatában három szerző három írását hozza: Jankovich B. Dénes ír a gyula-törökzugi templom fel­tárásáról, Sashegyi Oszkár Csánki Dezső, e neves tu­dós életpályáját rajzolja meg, míg Mosolygó László „Ipari tevékenységek Békés megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben" címmel ad közre fontos adatokat, tényeket, megállapításokat. A művelő­dési rovat hozzászólásra in­gerlő írása Földházi Sándor és Maurer József közös munkája, melyben „A tudo­mányos ismeretterjesztés sze­repe és módszerei a zoonosi- sok elleni védekezésben Bé­kés megyében” címmel ösz- szegzik az e tárgyból el- mondhatókat. A vita rovat egyetlen írása Nemes Pál tollából Battonya elnevezé­sének kérdéséhez szól hozzá, míg a Szomszédolásban Ben­csik János cikke olvasható, ebben a Vaján folyó honis­mereti munkáról és a kuruc hagyományokról ad átfogó, érdekes képet. Szokásosan gazdag a fo­lyóirat Tények, dokumentu­mok, emlékek című rovata. Az itt megjelent írások kö­zül elsősorban Miklya Jenő és Verasztó Antal írása emelkedik ki. Az előbbi Szőcs Jánosról, az egykori sárréti kuruc mezei-kapi- tányról közöl adatokat, míg az utóbbi a? Orosházi Mun­kásotthon Szövetkezet törté­netét dolgozza fel. A Szemle cikkeit is ha­szonnal olvashatja a szak- irodalomban tájékozódni kí­vánó olvasó. A sok, igazán jó recenzió közül kiemelhet­jük Péter László írását, melyben Czeglédi Imre: Bé­késcsaba utcanevei című könyvét értékeli, Szabó Fe­renc ét, aki a Gaál Endre szer­kesztésében megjelent „Válo­gatott dokumentumok Csong- rád megye munkásmozgal­mának történetéből 1868— 1917” című művét elemzi. A Békési Élet 1982/4. szá­mát a Hírek és a Bibliográ­fia zárja. A községeinket be­mutató képsorozat Balogh Ferenc fotográfiáival Békés- sámsonba viszi el az olva­sót. (s—n) Magasabb kamat a bosszú lejáratú takarékbetétekre 1983. január 1-től meg­változtak a hosszú lejáratú OTP-betétek feltételei. Az ifjúsági betétek esetében azoknak a betéteseknek, akik megtakarításaikat csak nyolc év után használják fel, az eddigi 5 plusz 1 szá­zalék kamattal szemben 5 plusz 2 százalékos kamatot fizet az Országos Takarék- pénztár. Kedvezően változ­tak a takaréklevél-betétek kamatai is. A takaréklevél­betétek tulajdonosainak az OTP két év után az eddigi 5 százalékkal szemben 5,5 százalékos kamatot fizet. Három esztendő után to­vábbra is 6 százalék, öt év után pedig 7 százalék a ka­mat. A hét esztendőnél hosszabb ideig takarékosko­dók azonban ezután 7 szá­zalék helyett évi 8 százalék kamatban részesülnek. A változások mind az ifjúsági betét, mind a takaréklevél­betét esetében visszamenő­leg érvényesek. Az OTP január 1-től könnyítette a takarékcsekk­szerződés megkötésének feltételeit is. A korábbi maximális kétezer forint he­lyett csekkenként ezentúl ötezer forintot vehet fel a csekk tulajdonosa. Abban az esetben, ha valakinek a béréből, illetve nyugdíjá­ból havonta ötezer forintot meghaladó összeget utalnak át a takarékcsekkszámlára, a csekkszerződést azonnal megkötheti, nem kell meg­várnia a korábban feltétel­ként előírt tízezer forintnyi tőkekövetelés összegyűlését. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JANUÁR 11-EN Skoda 120 (Debrecen) 7 111 Skoda 120 (Győr) 8 441 Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 265 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Lada 1200 (Bp.) 19 194 Trabant Lim. (Bp.) 11 928 Lada 1200 (Debrecen) 12 204 Trabant Lim. (Debrecen) 8 251 Lada 1200 (Győr) 5 698 Trabant Lim. (Győr) 10 843 Lada 1300 (Bp.) 8 501 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 828 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Lada 1300 (Győr) 2 041 Wartburg Lim. (Bp.) 8 131 Lada 1500 (Bp.) 8 426 Wartburg Lim. (Győr) 4 786 Lada 1500 (Debrecen) 5 747 Wartburg de Luxé (Bp.) 10 635 Lada 1500 (Győr) 2 292 Wartburg de Luxé (Győr) 5 727 Lada Combi (Bp.) 4 517 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Lada Combi (Debrecen) 2 383 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 100 Moszkvics (Bp.) 11 573 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 529 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Dácia (Bp.) 10 919 Skoda 105 (Győr) 5 547 Dácia (Debrecen) 5 349 Skoda 120 (Bp.) 11 278 Zastava (Bp.) 1 165 Elhunyt Csikesz Józsefné Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Csi­kesz Józsefné, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagja, Budapest főváros Tanácsának nyugalmazott el­nökhelyettese, kedden váratlanul elhunyt. Csikesz Józsefné temetése január 18-án 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Ba­rátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága MSZMP Budapesti Bizottsága Budapest főváros Tanácsa Csikesz Józsefné munkás- családban született 1918-ban. Fiatalon kapcsolódott be a munkásmozgalomba, 1944 márciusától a szociáldemok­rata párt egy szűkebb, bal­oldali csoportjában tevé­kenykedett. Részt vett az il­legális Szabad Nép és kom­munista röplapok terjesztésé­ben. 1945 februárjában szerepet vállalt az MKP XI. kerületi szervezetének megszervezé­sében, majd a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár jog­elődjéhez, a Standard Gyár­ba került, s itt tagja lett a gyár pártbizottságának. Ké­sőbb az MKP XI. kerületi bizottságán dolgozott vezető beosztásokban. 1949-ben a XI. kerületi pártbizottság tit­kára lett. Elvégezve a párt­főiskolát, előbb a budapesti pártbizottság ágit. prop. osz­Marx, Engels, Lenin műveinek új kiadása A Kossuth Kiadó az idén is folytatja a marxizmus— leninizmus klasszikus mű­veinek publikálását: rész­ben korábban megjelent, de az üzletekből már elfogyott köteteket adnak ki újra, részben új tematikus ösz- szeállításban hagyja el a nyomdát egy-egy kötet. Az év első napjaiban ju­tott a könyvüzletekbe Marx és Engels műveinek 45. kö­tete. Ez a könyv azokat az 1867 és 1893 között keletke­zett Marx-, illetve Engels- írásokat tartalmazza, ame­lyek nem kerültek a meg­felelő időrendi kötetekbe. Olvasható egyebek között Marx rövid tanulmánya a monometallizmusról és a bimetallizmusról, Engels svédországi és dániai úti­jegyzete és mindkettőjüktől néhány publicisztikai írás, amelyekről a kutatások csak az utóbbi években állapítot­ták meg, hogy kinek a mű­vei. Az idén emlékezünk Marx születésének 165. és halálá­nak 100. évfordulójára. Már erre az alkalomra gondolva jelentette meg a Kossuth Kiadó Lenin „Jegyzetek Marx és Engels levelezésé­ből” című kötetét. Lenin a tudományos " kommunizmus megalapítóinak nemcsak el­méleti műveit, hanem leve­leit is tanulmányozta, ki­váltképpen az elméleti kér­dések, a munkásmozgalom politikájának és taktikájá­nak kidolgozásával kapcso­latos részletek érdekelték. Jegyzeteket készített azok­ból a levelekből, amelyek­ben Marx és Engels jellem­zik a német szociáldemok­ráciát, bírálják a francia munkásmozgalom elméleti hibáit, üdvözlik Olaszország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Írország nemzeti felszabádító harcát. Az olvasás megkönnyítésé­re a könyvben egy oldalon két szöveg is található: Le­nin jegyzete, valamint Marx és Engels leveleiből a jegy­zeteknek megfelelő szemel­vények. A pártéletről, a pártépí­tésről címmel adják közre azt a gyűjteményt, amely Lenin munkáiból, cikkeiből a párt életének és tevékeny­ségeinek elveiről szóló gon­dolatokat közli. Az írások elemzik a demokratikus centralizmus és a párton be­lüli demokrácia elvének, a párt ideológiai és szervezeti egységének kérdéskörét is. Tánctanfolyamzáró Nagykamaráson A nagykamarási művelő­dési házban január 16-án, vasárnap délután rendezik a napokban befejeződött tár­sastánctanfolyam záróbálját, amelyet Antali Zoltán tánc­pedagógus vezet. Csaknem negyven, úttörő korosztályú fiatal vett részt a foglalkozásokon, s az elsa­játított tizenegy klasszikus és divattáncból oktatójuk irányításával vizsgabemuta­tót tartanak majd. Közben bepillantást nyerhetnek a versenytáncolás rejtelmeibe is, hiszen a rendezvény szü­netében mezőkovácsházi ver­senypárosok tartanak bemu­tatót. Szűcs József A szeghalmi Csepel Autógyár géplakatos-tanulóinak Mond- rucz József oktató mutatja a szerszám helyes fogását Fotó: Oravszki Ferenc Pálya(kór)kép kezdőknek A tizennégyezer diplo­más huszonnégyezer állás közül válogat­hatott a múlt esztendőben. Azaz 40 százalékkal több munkalehetőség kínálkozott, mint akár csak egy évvel korábban. örülhetnénk a biztató statisztika láttán. Hi­szen ha egy kimutatásban azt olvassuk, hogy valami a korábbi időszakhoz képest szebben, jobban alakult, méghozzá számottevő az emelkedés, első reflexünk az elismerés. Nem árt azonban a jóté­kony számok mögé nézni. Vegyünk egy köznapi ese­tet. Kovács János átveszi diplomáját Győrben, a Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola aulájában. Ezennel úgy tekinthetünk rá, mint nagyreményű útépítő üzemmérnökre. Mire számít­hat kezében a díszes okle­véllel? Tudja jól, hogy az idén útépítőből többet ké­peztek, mint amennyire szüksége van az országnak. Megérti a népgazdaság ne­héz helyzetét, azt, hogy ami­kor „gólyaként” beült a fő­iskola padjába, még más­képp festett a hóni útépítés jövője, ilyenformán szakem­berigénye is. Mindez azon­ban csöppet sem enyhíti a gondját, hiszen neki itt és most kell munkába állnia. Bánja már, hogy meggondo­latlan volt, és nem kötött korábban tanulmányi szerző­dést, de a, társai biztatták: minek kösse le magát, hi­szen ott a pályázati rend­szer, játszva talál megfe­lelő állást. Mielőtt sajnálni kezdenénk emberünket, tegyük hozzá: percig sem kell munkanél­küliségtől tartania. Hívják három megye vállalataihoz is. Csakhogy Kovács békési fiú, haza húzza a szíve. Ott­hon pedig egyelőre nincs ne­ki való munka. Ráadásul Ko­vácsot „megfertőzték” az' úgynevezett zsíros állást ki­fogók történetei. Házon be­lüli maszekolásról ilyen­olyan munkaközösségekről, melyek hasznát senki nem vitatja, csak éppen kevés közük van az útépítéshez. Pályakezdőnk tehát komoly dilemma elé került. Hagyja ott a pályát, mielőtt egyál­talán elkezdte volna? Vagy gyökértelenül rakjon fészket a szűkebb pátriájától távol eső vidéken? Esetleg adja alább, és sutba vágva a dip­lomát, álljon be fizikai mun­kára, közéj az otthonhoz? Elárulhatjuk, Kovácsnak végül is szerencséje volt. Igaz, nem útépítőnek vették föl, hanem egy vasútépítő szakosnak meghirdetett ál­lást kapott meg. Üzemmér­nökként dolgozhat, ha nem is a szorosan vett szakterü­letén. Az is igaz, hogy a vál­lalatnál, ahova került, nem­igen tudtak különbséget ten­ni a szakok között, mert ha ismerték volna, nem Ko­vácsra esik a választás. De baj nem történt, emberünk nagyobb törés nélkül lépett ki a nagybetűs életbe. Természetesen a tizen­négyezer felsőfokon képzett ifjú java részének sokkal simább az útja, mint a pél­dánkban említett Kovács Já­nosé. Mégis, mint az a bizo­nyos „állatorvosi ló”, a ki­talált Kovács esete is tanul­ságokkal szolgál. A végzősök számát több­szörösen meghaladja a ke­reslet a műszaki és gazda­sági pályákon. Az elhelyez­kedés szempontjából ez két­ségkívül kedvező, ám az át­lag — így, önmagában néz­ve — hamis képet tükröz. Az igények tekintélyes há­nyada megalapozatlan. Alig­hanem elcsodálkoznánk, ha egyszer fölmérés készülne arról, hogy mennyi a meg­gondolatlan, komolytalan szándékú állásajánlat egy évben. Azt, hogy a fölkínált munkalehetőségek nem a valóságos helyzetet mutat­ják, bizonyítja a közismert tény is, hogy a műszaki szakemberek jelentős része nem kap szakképzettségének megfelelő feladatot. A meg­alapozatlan állásajánlatok­nak van egy másik veszélye is. Áttekinthetetlenné teszik a reális szükségleteket, ami elsősorban azzal jár, hogy a vidéki — főként a nem nagyvárosi — munkáltatók behozhatatlan hátrányba ke­rülnek. Igazolásul egyetlen adat: a műszaki pályákon két és félszer, a gazdasági szakokon négyszer annyi fő­városi állást hirdettek meg, mint az ország összes (!) adott típusú oktatási intéz­ményében 1982-ben végzet­tek száma. Mindez sajnos nem zárja ki, hogy a pálya­kezdő fizikusok, matemati­kusok, geológusok, zöldség- termesztők elhelyezkedési gondok szorításában élnek. És példánk sem légből ka­pott, hiszen ide sorolhatók a hídépítők, útépítők is. A feszültség végül is fel­oldódik, ám riasztóan sok esetben károsan. Az 1980. évi népszámlálás adatai sze­rint az egyetemi, főiskolai végzettségűek 19 százaléka a pályakezdéskor a képzett­ségtől eltérő munkakörben dolgozott. Ki ne tudná: a későbbiekben csak növekszik ez az arány. A népszámlálás évében minden negyedik­ötödik diplomás aktív kereső ebbe a kategóriába tartozott. Az sem kiszámíthatatlan, hogy a végzősök java része a képzés helyén vagy annak közelében kíván letelepedni. Ezzel a szakemberszük'séglet és az elhelyezkedési szándé­kok területileg is eltérnek egymástól. A Hajdú megyei Építőipari Vállalatnál 125 üzemmérnök dolgozik. Kö­zülük több mint hatvanan építőgépészek. Ugyanakkor több megyében, így Zalában, Komáromban lámpással ke­resik az építőgépészeket. Az idősebb, sokat megért szakemberek okkal csitítják friss diplomás munkatársai­kat, hiszen a múlthoz mérve valóban mérföldkőnek szá­mít, hogy legtöbbjük bőven választhat az álláslehetősé­gek közül. A mennyiséggel, az átlagokkal nincs hiba. Most már a minőséget, az összetételt, a szakmai és te­rületi megoszlást kell szem­ügyre venni. Mindenekelőtt tisztázni az ágazatok, a szakmák helyzetének várha­tó alakulását, hiszen ettől függ szakemberigényük is. És egyre több olyan diplo­mást képezni, aki —■ szak­területén belül — több min­denhez ért, akinek érdeke az állandó, szervezett, magas színvonalú továbbképzés, esetleg a második diploma megszerzése is. P éldabeli emberünkről könnyen elképzelhe­tő, hogy kezdőként technikusi munkát végez. Efölötti kesergését is meg­érthetjük, hiszen nem ezért tanult, nem erre szerződött. Csak egyet nem fogadhatunk el: az egymásra mutogatást. Neki és a vállalatának közö­sen kell megtalálnia a meg­oldást, hogy mindenki a ké­pességeihez és a tudásához mért feladatot kapjon, és ne maradjon le egykori évfo­lyamtársaitól a fejlődésben. Ez mind az egyén, mind pe­dig a vállalat elemi érdeke, sőt, nem csak az övék... Gazsó L. Ferenc tályának vezetőjeként, majd 1952-től 1964-ig egyik titká­raként tevékenykedett. Az el­lenforradalom alatt részt vett a Köztársaság téri pártház védelmének megszervezésé­ben, november 4-e után az elsők között látott hozzá a párt újjászervezéséhez. 1965-től nyugdíjazásáig — 1975-ig — a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseként dolgozott igen nagy munkabírással, szorga'ommal. 1949-től 22 éven át' volt országgyűlési képviselő. Csikesz Józsefné 1970-től 1980-ig volt az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának tagja. Aktív közéleti tevékenységét szá­mos magas kitüntetéssel is­merték el. Tulajdonosa volt egyebek között a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjének, a Szocialista Hazáért Érdem­rendnek és több más kitün­tetésnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents