Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek í NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 9., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Városi-járási^pártértekezle! Szarvason Közös pártbizottságot választottak Tegnap, január 8-án Szarvason a járási és városi pártbizottságok korábbi dön­tése alapján 3 pártalapszer- vezetek által választott 179 küldött részvételével pártér­tekezletet tartottak, és ezen közös városi-járási pártbi­zottságot hoztak létre. A pártértekezletet Csaba János, a rrfégyei pártbizott­ság osztályvezetője, a párt­értekezletet előkészítő szer­vező bizottság tagja nyitotta meg, köszöntve a pártérte­kezleten részt vevőket, kö­zöttük Frank Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. A pártértekezlet megbízá­sa alapján az elnöki tisztet Medvegy. András, a járási pártbizottság nyugalmazott titkára látta el. A munkabi­zottságok megválasztása után a szerkesztő bizottság jelen­tését Vrbovszki György, Szarvas város első titkára terjesztette a pártértekezlet elé. Tisztelt Pártértekezlet! A XII. kongresszus óta el­telt időben nehezebbé váltak a szocializmus .építésének ha­zai és nemzetközi feltételei — kezdte a beszámolót Vrbovsz­ki György. — Ennek ellené­re hazánk belső rendje sta­bil és kiegyensúlyozott. Ha nem ft vagyunk mentesek a féltő aggodalmaktól, hazánk­ban szilárd a munkáshata­lom. A város és a járás la­kossága kész ezt megvédeni nagyobb erőfeszítések árán is. Mindehhez igényli a fele­lősségteljes, kezdeményező, szervezettebb és fegyelmezet­tebb munkát. Beszéde további részében a város és járás gazdasági helyzetéről szólt. Kifejtette többek között, hogy a város és járás területén 10 ipari üzem, illetve szövetkezet és 30'kisebb, a közigazgatási te­rületen kívüli székhelyű vál­lalathoz tartozó telephely, il­letve kirendeltség működik. Az iparban foglalkoztatottak száma megközelíti >a 8 ezer főt, az összes termelési ér­ték 2,5 milliárd, ebből az expor* értéke 512 millió fo­ri nt, az összes termelési ér­ték 20,5 százaléka. Az iparban a váitozó fel­tételek és az erősödő diffe­renciálódás mellett, mintegy 6-7 százalékos termelésnöve­kedés következett be. A nö­vekedés a termelékenységből származik. A szövetkezeti ipáiban helyenként továbbra is dinamikus volt a fejlődés, másutt — főleg a könnyű­ipari ágazathoz tartozó szö­vetkezeteknél — csak sze­rény fejlődés, egyeseknél stagnálás volt tapasztalható. Az ipari üzemeket érintő gondok komplex formában á /termelés, értékesítés és a szabályozás oldaláról együt­tesen jelentkeztek. Az ipari szövetkezetek, vállalatok ter­melési szerkezete elsősorban a piaci igények kényszerítő hatására változott. A város és járás iparában tapasztalható fejlődés mel­lett gondot jelent, hogy las­sú a termelési szerkezet kor­szerűsítése. Számottevő a termékeknél a minőségi ki­fogás. Még mindig sok a ki­használatlan kapacitás, nem kielégítő a munkafegyelem, elég jelentős a munkaerő- mozgás. Nem sikerült kellő javulást elérni a teljesítmény szerinti bérezésben. A város és járás mezőgaz­dasági üzemei és intézetei ál­tal használt földterület meg­haladja a 82 ezer hektárt. Az itt dolgozók száma mintegy 10 ezer 500 fő. A mezőgazda­ságban több mint 3 milliárd forint termelési értéket állí­tanak elő. A termelés növe­kedése a beszámolási idő­szakban 26—34 százalék kö­zött változik. A növényter­mesztés területi összetétele alapvetően nem változott, kismértékben nőtt a búza. cukorrépa és a napraforgó, csökkent a kukorica, rizs és a zöldség termőterülete, a hozamok azonban növeked­tek. A korszerű agrotechnikai módszerek, a nagy hozamú fajták alkalmazása hatéko­nyabbá tette a növényter­mesztést. Több növényféle­ségnél a megyei átlagot meg­haladó eredmények stabili­zálódtak.-.Az üzemek a növényter­mesztés mellett nagy gondot fordítanak az állattenyész­tésre is. Több üzemben kor­szerűsítették és bővítették a férőhelyek számát. A háztáji és kisgazdaságokban a ked­vező közgazdásági szabályo­zók hatására tovább nőtt a tenyésztési kedv, amihez a nagyüzemek komoly segítsé­get adnak. A háztáji terme­lés mindinkább a nagyüzemi gazdálkodás szerves részévé válik. A mezőgazdaság dinami­kus fejlődésében fontos sze­repe van a kutatóintézetnek. Az elmúlt években tovább javult a kutatóíhtézetek és a mezőgazdasági üzemek termelési kapcsolata. A vállalatok és az ipari - szövetkezetek, illetve me­zőgazdasági üzemek a köz­ponti célkitűzéseknek meg­felelően kevesebb összeget fordítottak beruházásokra. A beszámolási időszakban he­lyezték üzembe, illetve ad­ták át Szarvason a 120 kilo- wattos transzformátorállo­mást,, a kenyérgyár új üzem­épületét, a Vetőmag Válla­lat raktárépületét és tech­nológiai gépsorát. 5 ezer tonna tárolóteret, az MHSZ kiképző bázisát, és 186 da­rab lakást. Gyomaendrődön 26 darab célcsoportos la­kást, az MTSZ halfeldogo- zóját, a szabó ipari szövet­kezet előkészítő üzemcsarno­kát, a Kner Nyomda fel­újított múzeumát, az ENCI tanműhelyét, a Béke Tsz szárítóját. Békésszentand- ráson a Tessedik Tsz üzemi konyháját, a 14 tantermes általános iskolát. (Folytatás a 3. oldalon) Számvetés és előretekintés a békemozgalomban Sebestyén Nándorné nyilatkozata A számvetés és az előre­tekintés jegyében ül össze február elején a magyar bé­kemozgalom vezető testüle­té. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke az előkészületek utolsó fá­zisában nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munka­társának. — A szocialista országok békemozgalmait az utóbbi időben gyakran éri az a vád, hogy „állami békemozgal­mak”, s csak az egyik oldal­ról, a Nyugattól követelik a leszerelést. Ez rosszindulatú rágalom, s a tények nem kellő ismeretéből fakad. Semmi kivetnivalót nem ta­lálunk abban, ha törekvése­ink — a legtöbb esetben — találkoznak a párt és a kor­mány törekvéseivel, hiszen ezek külpolitikájuk alapjá­nak tekintik a háborús ka­tasztrófa elhárítását. E bé­kepolitika támogatását meg­tisztelő feladatunknak tart­juk. — Ennek szellemében dol­goztunk, s valósítottuk meg múlt évi programunkat is. Mozgalmunk a mai nyugta­lan világban komoly erőfe­szítéseket tett, hogy szerény lehetőségeivel segítse a fegy­verkezési verseny megféke­zéséért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért fo­lyó nemzetközi küzdelmet, őszinte párbeszéd kialakítá­sát, a jobb megértést, a bi­zalom helyreállítását, hozzá­járuljon az enyhülés vívmá­nyainak megőrzéséhez. — Programunk kiemelke­dő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szervezett értelmi­ségi találkozó. E rendezvé­nyen értelmiségünk képvise­lői őszinte hangú, élénk esz­mecserét folytattak a béke megőrzésének lehetőségeiről, ezzel kapcsolatos gondjaik­ról, s feladataikról. A nem­zetközi helyzet bonyolultsá­ga a békemozgalomban is előtérbe állította a tudomá­nyos érvelés fontosságát. Ezért üdvözöltük azt a tényt, hogy hazánkban is megala­kult a Magyar Tudományos Akadémia Intézetközi Tudo­mányos Békekutató Köz­pontja, amely júniusban nemzetközi kerekasztal-kon- ferenciát és fórumot szerve­zett tizenhat európai ország békekutatóinak és békemoz­galmi vezetőinek a részvé­telével. Megalakult az — ugyancsak az MTA mellett működő — orvosok a nuk­leáris háború elhárításáért elnevezésű mozgalom is. Üj mozzanatot jelentett mun­kánkban, hogy hazánkban köszönthettük különböző bé­kemenetek tagjait. — Megélénkült nemzetkö­zi tevékenységünk is. Szá­mos külföldi delegációt fo­gadtunk, s kapcsolatokat lé­tesítettünk új békemozgal­makkal, szervezetekkel. A Magyar Szolidaritási Bizott­sággal együttműködve ren­dezvények egész során jut­tattuk kifejezésre együttérzé­sünket a hazájuk független­ségéért, kivívott szabadságuk megvédéséért harcoló né­pekkel. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a kambodzsai gyermekváros felépítésére. A létesítmény előreláthatólag 1984-ben ké­szül el, akkor vehetik bir­tokukba a sokat szenvedett kambodzsai gyerekek. — A magyar békemozga­lom — a világ békéért küz­dő erőivel karöltve — a le­szerelés ügyének előmozdí­tásán munkálkodik. Az em­beriség e létfontosságú ügyét szolgáló lépésként üdvözöl­jük a Szovjetunió bejelenté­sét, hogy elsőként nem al­kalmaz atomfegyvert. Jurij Andropovnak, a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésen ismertetett javaslatai ismételten azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió mindent elkövet a béke megőrzésé­ért. — Kötetlen beszélgetést tervezünk — a Magyar írók Szövetségével közösen — ar­ról, hogy a magyar írók mi­képpen segíthetik a béke ügyét. Arra törekszünk, hogy a magyar békemozgalom ren­dezvényei a békéért folyta­tott küzdelemben fontos nemzeti fórumai legyenek — fejezte be nyilatkozatát Se­bestyén Nándorné, az 'Orszá­gos Béketanács elnöke. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Gyomaendrődön Közs&griportunk a 4. oldalon. FüzesgYarmat Megkezdődtek megyénkben a munkásőr-egységgyűlések A hagyományoknak meg­felelően Békés megyében is megkezdődtek a munkásőr­ség évzáró-évnyitó egység­gyűlései. Az elsőt január 8- án. tegnap délelőtt Füzes- gyarmaton tartotta meg a szeghalmi járás Sebes lm- % re munkásőrzászlóalja, a vendégek és a hozzátarto­zók részvételével. A Himnusz és a szava­dat elhangzása után Papp Endre levezető elnök kö­szöntötte a megjelenteket, és az elnökség tagjait, akik között ott volt: Zsadányi Lajos, a MOP-titkárság ve­zetőhelyettese; Tóth Pál ez­redes. a munkásőrség me­gyei parancsnoka; Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Var­ga István, a járási pártbi­zottság első titkára is. A megnyitó beszédet kö­vetően Pálfi Endre zászló­aljparancsnok számolt be az 1982. évi feladatok teljesíté­séről. Kiemelte, hogy nem­csak szilárd eszmei és poli­tikai ismeretekről, hanem magas fokú harckészültség­ről is tanúbizonyságot tettek az elmúlt kiképzési évben a munkásőrök. Az állomány feltöltésével és a pártszer­vek irányító, segítő tevé­kenységével kapcsolatban megjegyezte: büszkék arra. hofjv az. utódok is méltók ezeknek a feladatoknak az elvégzésére. Végül köszö­netét mondott a helytállá­sért. és további sikereket kívánt az 1983. évre. Ezután Tóth Pál. a mun­kásőrség megyei parancsno­ka szólalt fel. és egyebek között gratulált a szocialis­ta versenymozgalomban második helyezést elért szeghalmi egységnek. Majd oklevelek, jutalmak és egyéb kitüntetések átadásával foly­tatódott az ünnepi • rendez­vény. Varga István, a járási pártbizottság első titkára szintén elismerését fejezte ki a munkában és a fegy­veres szolgálatban élenjáró parancsnokoknak. munkás­őröknek. A munkásőrjelöltek eskü­tételét követően a MOP Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitüntetett központi férfika­ra adott színvonalas mű­sort a tegnapi egységgyűlés résztvevőinek. Kép. szöveg: Bukovinszky István A szeghalmi munkásőrzászlóalj egységgyűlésén Pálfi Endre parancsnok beszámol az 1982. évi feladatok teljesítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents