Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 8., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól tárgyalt a SZOT-elnöksége A magyar szakszervezetek erősítették két- és többoldalú kapcsolataikat a szocialista és más országok szak- szervezeteivel — állapította meg pénteki ülésén a SZOT elnöksége, amely megtárgyalta a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében végzett múlt évi munka tapasztalatait és megjelölte az idei tennivalókat. Az elnökség kedvezőnek értékelte, hogy világszerte lendületes munka kezdődött — a magyar szakszervezetek aktív részvételével — a tavaly megtartott X. szakszervezeti világkongresszus határozatainak teljesítésére. Többek között megtették az első lépéseket, hogy létrehozzák a Szakszervezeti Világszövetség európai bizottságát, s ezzel hathatósabb segítséget nyújtsanak a kontinens szakszervezeti akcióegységének kibontakozásához. A magyar szakszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szocialista testvérszervezetekkel kialakított kapcsolatok ápolására, fejlesztésére. A tapasztalatok szerint különösen gyümölcsözőek voltak a magyar és a csehszlovák szakszervezeti központ titkárságának találkozói, tehát indokolt, hogy az együttműködésnek ezt a formáját a partnerek szélesebb körében hasznosítsák. A kapcsolatok erősítése érdekében szükség van arra is, hogy javítsák a kölcsönös tájékoztatást, az álláspontok ■ előzetes egyeztetésével pedig gyakrabban lépjenek fel egységesen a nemzetközi fórumokon. A magyar szakszervezetek bővítették kapcsolataikat Afrika, Ázsia és Latin-Ameri- ka fejlődő országainak szak- szervezeteivel, s a nemzetközi szolidaritás sokféle megnyilvánulásával támogatták munkájukat. Többek között — szerény lehetőségeikhez mérten — 25 ország szak- szervezetének nyújtottak anyagi segítséget, öt ország mintegy 100 aktivistájának többhetes szakszervezeti oktatásáról, jó néhány meggyengült egészségű mozgalmi munkás magyarországi gyógykezeléséről gondoskodtak, s ösztöndíjjal nyitottak lehetőséget számos fiatalnak az egyetemi és szakmai képzettség megszerzésére. A lengyel dolgozók iránti szolidaritásuk egyik megnyilvánulása gyermekeik magyarországi üdültetése. A magyar szakszervezetek képviselői nagyon fontosnak tartották azt is, hogy a nemzetközi találkozókon, a nyugati partnerekkel folytatott két- és többoldalú megbeszéléseken egyaránt hozzájáruljanak a lengyelországi helyzet reálisabb megítéléséhez. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja, hogy az idén újabb kezdeményezésekkel erősítsék a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatait, s az együttműködés jól bevált formáit is töltsék meg gazdagabb tartalommal. A nemzetközi szolidaritásban helyezzék jobban előtérbe a fejlődő országok aktivistáinak szakszervezeti oktatását. A tőkés országok szakszervezeteivel folytatott párbeszédeken pedig törekedjenek változatosabb és olyan kapcsolatokra, amelyek jól szolgálhatják a kelet—nyugati közeledést is. Megkezdődtek a munkásőrség évzáró-évnyitó egységgyűlései Pénteken Budapesten, Bács- Kiskun és Zala megyében megkezdődtek a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlései. Január 7. és február 5. között az ország más részein is megtartják — a hétvégi pihenőnapokon — gyűléseiket az acélszürke egyenruhások. Számot adnak, hol tartanak az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. összegzik, hogy a testület tagjai a nehéz gazdasági körülmények között miként álltak helyt a termelésben, a tudományos és kulturális közéletben. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó munkásőrök különösen szép munkasikereket értek el. A testületben szolgálatot teljesítő értelmiségiek számos, nemzetközi szinten is elfogadott tudományos munkával hívták fel magukra a figyelmet. Az elmúlt évben minden munkásőregység jó eredménnyel hajtotta végre kiképzési és szolgálati feladatait. Huszonkét kollektíva *- a Csepeli Vasmű, a Budapesti Híradó, a budapesti XXI. kerületi, a pécsi városi, a bajai városi-járási, a szarvasi városi-járási, az edelényi járási,- a csongrádi városi, a sárbogárdi járási, a mosonmagyaróvári városi-járási, a püspökladányi járási, a hevesi járási, az oroszlányi városi, a pásztói járási, a ceglédi városi-járási, a barcsi járási, a fehérgyarmati járási-városi, a törökszentmiklósi városi, a bonyhádi járási, á szombathelyi járási, az ajkai városi-járási, valamint a nagykanizsai városi-járási egység kapja meg a budapesti, illetve a megyei parancsnokság Legjobb önálló Egysége kitüntető címet. n nyári táborozásra készülnek az áttörök A kisdiákok még a tél örömeire várnak, a Magyar Úttörők Országos Tanácsánál már a nyári táborozásokra készülnek: a napokban összesítik az úttörőcsapatoktól beérkezett jelentkezéseket. Idén — a tavalyihoz hasonlóan — 800 úttörőcsapat 24 ezer pajtása töltheti majd nyári vakációjának egy részét az egyik legkedveltebb táborozási formában, a vándortáborokban. A tábofozást, a túrázást kedvelő úttörő- csapatok jól felkészülten indulhatnak majd a 32 útvonal valamelyikén. Az utak zöme, szám szerint harminc, gyalogosan, 1—1 pedig kerékpáron, illetve vízi járművel járható be. Újdonság az idén, hogy először szerveznek vándortáborokat a Szigetközbe, s olyan helyekre, amelyek a Duna tervezett szabályozását követően már megközelíthetetlenek lesznek. Azok a pajtások, akik. a Dunán túráznak majd, az idén először — 14 nap alatt — Győrtől Bajáig jutnak el. Korábban csak Budapest— Baja között szervezték a vízi táborokat. Az idén, június 19-től kezdődően, kétnaponként indulnak majd augusztus 4-ig a csoportok. Általában két-két éjszakát töltenek egy szálláshelyen az úttörők. A .vándortáborok célja; hogy a közösségek megismerjék a szocialista építőmunka eredményeit, a dolgozó nép életét, munkáját. A pajtásoknak ez évben is feladatuk, hogy felkutassák az ország történelmi nevezetességeit, ismerjék meg hazánk felszabadulásának, az ellenállási és partizánmozgalmaknak történetét. Mindezek során alkalom kínálkozik arra, hogy a fiatalok megismerkedjenek a turizmus alapfogalmaival, megszeressék és megtanulják védeni, óvni a természetet. Vállalati vezetők titkársága a kereskedelmi kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában — új' szolgáltatásként — megalakult a vállalati vezetők titkársága. Az iroda a hazai vállalati vezetőknek üzleti, szakmai megbeszéléseik megszervezéséhez, lebonyolításához nyújt segítséget. A tárgyalások idejére nyugodt, kulturált környezetet biztosítanak a kamara székházában, telefon és telex áll a tárgyalópartnerek rendelkezésére, és segítik az emlékeztetők, a jegyzőkönyvek elkészítését, a megállapodások rögzítését is. A leírtak sokszorosíthatók és azonnal postázhatok. Az iroda abban az esetben is segítséget nyújt, ha a fővárosban tartózkodó külföldi üzletemberek több hazai vidéki vállalat képviselőivel szeretnének találkozni. A Békéscsabán szerdán délelőtt megtartott ipari aktívaértekezletet követően a megye párt- és állami vezetői tegnap, pénteken délelőtt Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban találkoztak mező- gazdaságunk és élelmiszer- iparunk vezetőivel az elmúlt évi eredmények és tanulságok együttes értékelésére, az idei teendők összegzésére. Az aktívaértekezletet dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg, köszöntve az elnökségben helyet foglaló dr. Eleki Jánost, a TOT főtitkárát, dr. Dénes Lajost, mezőgazdasági miniszterhelyettest, Apáti Nagy Gábort, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, Vörös Istvánt, a Központi Bizottság munkatársát, valamint a megye társadalmi, politikai szerveinek képviselőit, az ülés valamennyi résztvevőjét. Együttműködés — takarékosság — hozamfokozás Mezőgazdasági aktíva Gyulán Az aktívaülés előadója. Csatári Béla fölvázolta az ország gazdaságpolitikai helyzetét, a népgazdaság' Í982-es teljesítményét, előrebocsátva. hogy megyénk az ipari és mezőgazdasági termelés növelésében, a termelékenység és a gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségében az országos átlagot meghaladó eredményeket ért el. Emlékeztetett azokra a célokra, amelyet az 1982-es év indításakor tűztünk magunk elé: az iparban 2—2 és fél százalékos, a mezőgazdaságban 4 —4 és fél százalékos növekedést terveztünk. Az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a szolgáltatás éves tevékenységének rövid értékelése után Csatári Béla rátért a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeinek részletes elemzésére: — A mezőgazdasági üzemek az 1982-es év előkészítő munkáit időben és jó minőségben elvégezték. A termelés szerkezete a népgazdasági igényeknek megfelelően alakult. A munkaerőlétszám tovább nőtt, de a termelés növekedésénél kisebb mértékben. A mezőgazdaság a múlt évi — országos átlagot meghaladó — 2,8 százalékos növekedést követően is, az előirányzatnak megfelelően, mintegy 4 százalékkal tudta növelni termelését. A gabona- és hústermelésünk országosan is kimagasló, a kisüzemi termelésben elért eredményeink számottevőek. Csökkent a belvíz károsítása, amelynek eredményeként a szántóföldi vetésterület több mint 2400 hektárral ha- , ladta meg az 1981. évit. Az exportárualapok bővítésére jelentős erőfeszítések történtek. Az ipari tevékenység tovább bővült. Sikeres a gabona- és húsprogram A növénytermesztésben a célkitűzéseknek megfelelően a főbb növények terméshozamát nemcsak stabilizálni, hanem növelni is tudták az üzemek. A kalászos gabonafélékből 4 százalékkal nagyobb területről, hét százalékkal több termést' takarítottak be. Búzából közel 590 Csatári Béla előadói beszédét tartja ezer tonnát. A gabonatermesztés növekedésében jelentős szerepet játszik az intenzív gabonaprogram, amely eddig 15 üzemet, 34 ezer hektár területtel érint. Az IGP-nek köszönhetően is javult a műszaki felkészültség és ennek következtében az agrotechnika. Terjed a kalászos gabonák szórt vetése, bár sok helyen még indokolatlan előítéletek élnek a módszerrel kapcsolatban. Az igen pozitív képnek azonban árnyoldala is van. Még mindig igen jelentős az indokolatlan termésátlag-szóródás. Itt elsősorban az azonos feltételek mellett dolgozó gazdaságokra gondolok. Búzából összesen 14 gazdaság ért el hat tonna feletti termésátlagot. Az élen a telekgerendási, a pusztaföldvári és a kamuti tsz áll, míg a legkevesebb búzát az okányi, meg a sarkadke- resztúri tsz takarította be egy-egy hektárról. A kukorica termésátlaga — változatlan terület mellett — ez évben is tovább emelkedett: 8,8 százalékkal termett több kukorica, mint az eddig; rekord évben, 1981-ben. ösz- szesen 8 gazdaság átlagtermése haladta meg a 10 tonnát, 20 üzem nyolc tonna -feletti termést ért el. Magas átlagterméssel dicsekedhetnek a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban, a végegyházi Szabadság Tsz- ben és az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben, Füzesgyarmaton, Dobozon és Vésztőn viszont nagyon alacsony átlagok születtek. A cukorrépatermés — kisebb cukortartalom mellett — területben és hozamban, is növekedett 17,3 százalékkal. A rizstermelésben 4,04 tonna hektár született, 22,3 százalékkal termett több. mint 1981-ben. Jelentős probléma csak a napraforgótermelésben volt. amely vetésterületben és termésátlagban is elmaradt a tervezettől, és az elmúlt évitől is. Az állandó növényegészségügyi problémák megoldást sürgetnek. A szálastakarmányok termelésében nem sikerült a tervezett fejlődést elérni. Ez elsősorban amiatt probléma, mert az indokoltnál nagyobb területet vesznek el árunövények termelésétől. Jó példaként említhető a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát legelőhasznosítási kooperációja a gyengébb adottságú térségben levő üzemekkel. A nagyüzemi zöldségtermő terület 20 százalékkal csökkent az elmúlt évihez képest. Ennek következtében a feldolgozóiparnak egyre több nyersanyagot kell megyén kívülről beszereznie. Ugyanakkor az utóbbi években a nagyüzemi integráció hatására jelentősen fellendült a kisárutermelés, aminek következtében a lakosság friss zöldséggel való ellátása megoldott. A nagyüzemi zöldborsótermelés elmaradásának problémáit és a megoldásokat halogatás nélkül számba kell venni, és intézkedni. Az országos tendenciával ellentétben — ha kismértékben is, de — nőtt a műtrágyafelhasználás a megyében. Jelentős területen kísérleteztek üzemeink az irányított növénytáplálási módszerrel is. A növényvédőszer-ellátás kielégítő volt. Terjed az, energiatakarékos talaj művelés is. Jelentős feladatokat valósítottak meg az üzemek az energiaracionalizálás, ga- bonatárolótér-bővítés, állat- tenyésztési telepek rekonstrukciója területén. A beruházási források évközi csökkentése miatt néhány üzemnek mérsékelni kellett az elhatározott gépvásárlásait. (Folytatás az 5. oldalon)
