Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

1»S3, január 7., péntek fl II. magyar hadsereg krónikája Egy induló tévésorozat elé Január 5-én, szerdán kezdődött a televízióban Sára Sándor dokumentumfilm-sorozata, amely a 11. magyar hadsereg pusztulásának, történetének, drámájának túlélő szemtanúit, szenvedő hőseit szólaltatja meg. Juhász Gyu­la történettudós így ajánlja ezt a nagy vállalkozást a televíziónézők figyelmébe: „E hadsereg történetét mond­ják el Sára Sándor filmjének visszaemlékezői, a maguk szemszögéből. Katonák és tisztek, volt tábornokok és túl­élő munkaszolgálatosok. A visszaemlékezések mozaikjából meglepő pontossággal kerekedik ki, ami történt. Bizo­nyítva, hogy az értő, szuverén művész kezében a szóbeli források is képesek történeti valóságot feltárni... Bi­zonyítva, hogy a „kibeszéléstől” nem kell félnünk. Hiszen nem új legendákat szül, hanem görcsöket old. Ennek a filmsorozatnak ez a legnagyobb tanulsága.” Amit nézőként a tudós tör­ténész végiggondoltam figyel­münkbe ajánl, eleve érdek­lődést kelthet, ezért kérdez­tük hát a rendezőt a munka kulisszatitkairól, szándékai­ról. — Azért fogtam bele ebbe a munkába, mert úgy érez­tem, hogy nem hallgatha­tunk erről a rettenetes ka­tasztrófáról, amely, nem vé­letlenül mondják, második Mohácsnak is tekinthető tör­ténelmünkben. Szakkönyvek, történeti elemzések szóltak már róla, de a tévé nyilvá­nossága előtt, mintegy az egész ország közvéleményé­nek figyelmétől kísérve sze­retnénk elérni, hogy a nem­zet ezeket az elpusztult tö­megeket, napszámosokat, zselléreket, munkaszolgálato- sokat, néptanítókból lett tisz­teket a saját halottainak te­kintse. Amikor a munkához kezdtem, azt képzeltem, két­részes mozifilm készülhet be­lőle, de hamarosan rájöttem, hogy az anyag oly hatalmas, hogy ilyen rövid keretben összefoghatatlan. Nemcsak azért, mert egy-egy vallomás eleve olyan volt, hogy önma­gában is kerek egészet al­kot, mint például Zelk Zol­tán, Boldizsár Iván, Fazekas György és mások vallomás­tétele, de ahogy egyre több emberrel beszéltünk, a föl­vett anyag annyira lenyű­gözővé vált, hogy éreztük, csak a televízió segítségével tudjuk kompozícióba rendez­ni. Mégpedig televíziós soro­zatként. Ezért fordultunk Sylveszter Andráshoz, Hanák Gáborhoz, s létrejött a fil­mes-tévés koprodukció, amelyből elkészült aztán egy zártabb szerkezetben a mo­ziváltozat is. • — Szívesen nyilatkoztak a túlélők? — Szinte mindegyik nyi­latkozat hallatán átélhettem, mennyire kötelességüknek érezték, hogy elmondják, mi is történt velük. Senkihez sem mentünk ismeretlenül, eleve megteremtettük a val­lomásjelleg atmoszféráját, si­került is minden esetben a nyilatkozók bizalmát elnyer­ni, s azt hiszem, megérezték, hogy őszintén érdekel az ügy. mindaz, amit tudnak, mind­az, amit a nyilvánosság szá­mára közlendőnek tartottak. Semmi riporteri agresszivi­tást nem érezhették, mert mindenkitől csak azt akartuk filmre venni, amit el akart mondani. Sokan vezettek naplót azokban az iszonyú időkben is. Nagyon fontosak ezek az akkori reflexiók, mert kerülni akartuk a mai szemmel való értékeléseket, de izgatott bennünket, hogy ők, a dráma szereplői mikor, milyen felismeréshez jutottak el, mikor jutottak el például addig, hogy leírják: ezt a há­borút elvesztettük. Ezek a vallomások, felismerések annyira a halál közelében születtek, hogy akár írásban, akár szóban, örökre beleég­tek a nyilatkozók tudatába, évtizedek múltán sem tor­zultak el. • — Az elkészült filmet hogyan fogadták a nyilatko­zók? — Bizony, számomra megrendítő napok voltak, amikor a huszonöt részt egy­mást követő napokon leve­títettük előttük. Együtt vol­tak a vetítés alatt hajdani munkaszolgálatosok, idős néptanítók, vagy akikből a néphadsereg mai tisztjei, főtisztjei lettek. A résztve­vők szinte az egész ország közvéleményét képviselték, még típusokban is, hiszen jelen volt dunántúli paraszt- ember, tiszaháti tanító, pa­lóc agrár szakember, és egyszerre, együtt részesei lehettünk annak, hogy kö­zösen elfogadták hiteles képnek, tárgyilagos látlelet­nek mindazt, amit a rész­letekben saját szemükkel és saját sorsukkal megfogal­maztak. • — Gondolom nemcsak az igazság drámai ereje, de a részletek különössége is hitelesíti az ilyenfajta vál­lalkozásokat . .. — Valóban, a történetek­ben leghitelesebbek talán a belső történések. Annak a parasztnak a története pél­dául, aki lovaskocsival jött haza a Don-kanyarból, s közben tíz—tizenkét embert hozott és élelmezett ezer kilométereken keresztül. Vagy a leleményességnek olyan példái, amikor a hi­degnek és az elhagyatottság- nak kitett emberek rájöttek arra, hogy nyúlnyomon kell haladni, mert az bevezet a faluba. A nagy tanácstalan­ságban, a túlélésben vala­mi hihetetlen lelemények se­gítették, no és azok az ál­dozatos orosz asszonyok, akik a legnagyobb szűkös­ségben is — a hazafelé igyekvőket élelemmel segí­tették. Sokan tanúsították, nem osztották volna meg ezekkel az elveszett ma­gyarokkal az utolsó falatju­kat, ha kifelé menet csak rossz tapasztalatokat szerez­tek volna velük kapcsolat­ban. • 0 — Filmes szempontból milyen műfajba sorolható ez a vállalkozás? — A téma természetéből következően a film sokféle formai eszközével nem le­hetett élni, én ezt a filmké­szítést filmszociográfiának tekintem. A nézőktől azt kérem, ne rettefijenek meg attól, hogy egy-egy rész­letben az emberek hosszan beszélnek, mert kiderül majd, hogy olyan dolgokról szólnak, amire érdemes oda­figyelni. • — Mit vár a film hatá­sától? — Azt, hogy talán ezzel is sikerül visszaadni ennek a nemzetnek természetes ön­becsülését. Mert nem vélet­len, hogy amikor a halálból hazatérőket itthon nem ün­neplés, hanem karantén várta, akkor az azért is tör­tént, hogy ne csak egészség­ügyileg, hanem szellemileg is elszigeteljék őket. Hogy ne adhassák át annak a ke­mény iskolának a tapaszta­latait, amit végigjártak. Ar­ra gondolok, hogy igaza van annak az özvegyasszonynak, aki megszólal a filmben, és azt mondja, férjét várja ha­za ma is, őrzi emlékét, mert jó ember volt. Igen, méltók arra, hogy megőrizzük az emléküket, mert jó embe­rek lehettek volna ... Illés Jenő A székesfehérvári díszkút Nagy Kovács Mária alkotása Nagy Kovács Mária és Nagy Maya kiállítása Gyakori a művészetek tör­ténetében, hogy az alkotó- művész szülőket fiaik, lánya­ik követik a pályán. Számos művészdinasztiát jegyez a hazai képzőművészet, az iro­dalom, a zene története is. Anya és lánya, szobrász és textiltervező bemutatkozásá­nak lehetünk tanúi a tatai várban rendezett közös ki­állításukon. A szobrász Nagy Kovács Mária Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványa­ként végezte el a főiskolát, ösztöndíjjal dolgozott a Ró­mai Magyar Akadémián, s elnyerte az olasz állam egy­éves szobrászati ösztöndíját is. Sikeresen szerepelt az 1940-es velencei biennálén, Milánóban és 1942-ben Bu­dapesten nagyplasztikai el­ső díjjal tüntették ki. Fér­jével, Nagy Zoltán művé­szettörténésszel évekig élt Szegeden, ahol aktívan be­kapcsolódott a város művé­szeti életébe. Hatással vol­tak rá a hódmezővásárhelyi A székesfehérvári MÁVA- ÜT-pályaudvarra készülő díszkút figurái hagyományok — ekkor ké­szült alkotásain előszeretet­tel használta a majolika­technikát. Az 50-es évektől ismét Budapesten él. Nagy Kovács Mária szob­rai emberközpontúak, klasz- szikus értelemben realisták. Szívesen formálja kőbe, bronzba az emberi testet. Mozgalmas Szent Jánosa, klasszicizáló lányalakjai, ki­fejező portréi határozott mű­vészegyéniséget sejtetnek. Köztereket, épületeket dí­szítenek alkotásai Dunaúj­városban, Komlón, Tatabá­nyán, Debrecenben, Székes­fehérvárott és Budapesten. Műveit hazai és külföldi közgyűjtemények — a Ma­gyar Nemzeti Galéria, a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum, az olaszországi Sarenzai Mú­zeum, a trieszti Sztavropu- losz-gyűjtemény — őrzik. Nagy Maya, aki a textil- művészetet választotta hiva­tásul — a képzőművészetek szeretetét, ismeretét a csa­ládi otthonból hozta magá­val. Házasságkötés révén Olaszországba költözött, ahol belsőépítész és lakberendező, majd festő szakon szerzett diplomát. Rajzol, fest és go­belint sző. Több egyéni és csoportkiállításon vett részt Olaszországban. Mostani, itiagyarországi kiállításán textiljeivel szerepel. Mada­rak, növények, tájak a té­mái — határozott színekkel, bravúros technikával átkölt- ve. K. M. Nagy Maya: Eljövendő város (gobelin) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Ébredő városrészek. 8.37: öt Albinoni-concerto az Op. 10-es sorozatból. 9.32: Száll az ének. 10.05: Barangoló Dominó. 10.35: Nemes Nagy Agnes ver­sei. 10.40: Dzsesszarchívum. 11.00: Gondolat. 11.45: Wagner: Reinzi — Induló. 12.45- Hét végi panoráma. 14.03: Külföldről érkezett. 14.23: Nicanor Zabaleta hárfázik. 15.05: Révkalauz. 15.35: Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Radnai György operafel­vételeiből. 17.05: Hans Hotter Loewe- és Brahms-dalokat énekel. 17.30: A Kambodzsai Népköztár­saság nemzeti ünnepén. 18.00- Könnyűzene — hangszer- szólók. 19.20: Kalmár Magda énekel. 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának. hangversenye. Kb. 21.40: Népdalok. 22.30: Szigeti József hegedül, Roy Bogas és Artur Bal­sam zongorázik. 23.20: Vígoperákból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.35: Slágermúzeum. 9.36: Társkeresők vendéglője. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: Jo-n Anderson felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35- Embermesék. 21.35: Ritmus! 22.05: Operettdalok. 22.30: Igen is, nem is. 23.20: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Geofrey Douglas Madge zongorahangversenye. 9.55: Szöktetés a szerájból. 11.05: Rameau-művek. 12.00: Zenekari muzsika. 14.13: Operaegyüttesek. 15.04- Rádiószínház. Nem veszett a mi kutyánk? 16.00: Híres előadóművészek ka­marazene-felvételeiből. 17.05: Muzsikáló fiatalok. 17.30: Zenekari muzsika. 18.32: Az új magyar zene a Rá­dióban — a közönség és a kritikusok 1982. évi dí­jáért. 19.05: Üj lemezeinkből. 19.50: Külföldi tudósoké a szó. 20.05: Vangelis összes lemeze. 20.50: Opera-művészlemezek. 22.00: Gita Govinda. Szanszkrit pásztorének a XII. század­ból. 22.46- Bemutatjuk a Spyro Gyra együttes ..Incognito” című új lemezét. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szer­kesztő: Dalocsa István. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.27—18.30: Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25- Iskolatévé. Oroszul beszé­lünk. (Haladóknak.) 9.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.) 9.30: Élővilág. (Ált. isk. 8. oszt.) 10.00: Deltácska. A jövő ener­giái. (f.-f.) 10.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—a. oszt.) (f.-f.) 10.40: Képújság, (f.-f.) 13.40: Iskolatévé. Magyar iroda­lom. (ism., f.-f.) 14.10: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.30: Élővilág, (ism.) 15.00: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.30- Hírek, (f.-f.) 15.35: Gólyavári esték. 16.15: Postafiók 250.' 16.30: A Kambodzsai Köztársa­ság nemzeti ünnepén. 16.50: öt perc meteorológia. 16.55: Születéstől — születésig. 17.25: Reklám. (f.-f.) 17.30: K jresztkérdés. 18.00: Képújság, (f.-f.) 18.05: Beszélgetése hivatásról, szolgálatról, (f.-f.) 18.35: A 92. pardubicei nemzet­közi lovas akadályverseny. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. ' 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az állatok válaszolnak. Magyar természetfilm. 21.20: ötletmeccs. Vitray Tamás műsora. 22.50: Tv-híradó 3. 23.00: Hernádi Gyula- Lélekván­dorlás. Tévéjáték. II. MŰSOR 20.00: Zenés Tv-szfnház. Albert Lortzing: Az operapróba. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: A maláji tigris. Olasz ka­landfilmsorozat. VI/l. rész. 22.05: Képújség. (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: Népdalok. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Tisztelet az embernek. 21.00: Irodalmi összeállítás. 21.40: Tv-híradó. 21.45: Kedvelt melódiák. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.50: Hírek. 17.45: A törpéknek fogalmuk sincs. 18.15- Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Fiák és szeretők. Filmsoro­zat. 20.55: Reklám. 21.00: Az év dallamai. 21.45- Tv-napló. 22.00: Vendégszerkesztő: dr. O. Hadzi-Antonovic. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Zenés adás. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00- Fuvolazene. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Dokumentumadás. 21.50: Reklám. 21.55: A vidéki nő. Svájci já­tékfilm. SZÍNHÁZ 1983. január 7-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Pécsi S.-bérlet 1983. január 8-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Petőfj-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet (Klubszínház) MOZI Békési Bástya: 4-kor: Patyom- kin páncélos, 6 és 8-kor: Áz el­nök elrablása. Békéscsabai Sza­badság: Szökés a halál elől. Bé­késcsabai Terv- Kilenctől ötig. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Honda- lovag, fél 8-kor: A lator. Gyu­lai. Petőfi: 3-kor: A kapitány kalandjai, 5-kor: A postás min­dig kétszer csenget I., II. Oros­házi Béke: Bob herceg. Oroshá­zi Partizán: fél 4-kor: Az ösz­vér nem megy esküvőre, fél 6 és fél 8-kor- Panelkapcsolat. Szarvasi Táncsics: Szuperzsaru.

Next

/
Thumbnails
Contents