Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

1»S3, január 7., péntek

fl II. magyar hadsereg krónikája

Egy induló tévésorozat elé

Január 5-én, szerdán kezdődött a televízióban Sára Sándor dokumentumfilm-sorozata, amely a 11. magyar hadsereg pusztulásának, történetének, drámájának túlélő szemtanúit, szenvedő hőseit szólaltatja meg. Juhász Gyula történettudós így ajánlja ezt a nagy vállalkozást a televíziónézők figyelmébe: „E hadsereg történetét mondják el Sára Sándor filmjének visszaemlékezői, a maguk szemszögéből. Katonák és tisztek, volt tábornokok és túlélő munkaszolgálatosok. A visszaemlékezések mozaikjából meglepő pontossággal kerekedik ki, ami történt. Bizonyítva, hogy az értő, szuverén művész kezében a szóbeli források is képesek történeti valóságot feltárni... Bizonyítva, hogy a „kibeszéléstől” nem kell félnünk. Hiszen nem új legendákat szül, hanem görcsöket old. Ennek a filmsorozatnak ez a legnagyobb tanulsága.”

Amit nézőként a tudós történész végiggondoltam figyelmünkbe ajánl, eleve érdeklődést kelthet, ezért kérdeztük hát a rendezőt a munka kulisszatitkairól, szándékairól.

— Azért fogtam bele ebbe

a munkába, mert úgy éreztem, hogy nem hallgathatunk erről a rettenetes katasztrófáról, amely, nem véletlenül mondják, második Mohácsnak is tekinthető történelmünkben. Szakkönyvek, történeti elemzések szóltak már róla, de a tévé nyilvánossága előtt, mintegy az egész ország közvéleményének figyelmétől kísérve szeretnénk elérni, hogy a nemzet ezeket az elpusztult tömegeket, napszámosokat, zselléreket, munkaszolgálato- sokat, néptanítókból lett tiszteket a saját halottainak tekintse. Amikor a munkához kezdtem, azt képzeltem, kétrészes mozifilm készülhet belőle, de hamarosan rájöttem, hogy az anyag oly hatalmas, hogy ilyen rövid keretben összefoghatatlan. Nemcsak azért, mert egy-egy vallomás eleve olyan volt, hogy önmagában is kerek egészet alkot, mint például Zelk Zoltán, Boldizsár Iván, Fazekas György és mások vallomástétele, de ahogy egyre több emberrel beszéltünk, a fölvett anyag annyira lenyűgözővé vált, hogy éreztük, csak a televízió segítségével tudjuk kompozícióba rendezni. Mégpedig televíziós sorozatként. Ezért fordultunk Sylveszter Andráshoz, Hanák Gáborhoz, s létrejött a filmes-tévés koprodukció,

amelyből elkészült aztán egy zártabb szerkezetben a moziváltozat is.

• — Szívesen nyilatkoztak a túlélők?

— Szinte mindegyik nyilatkozat hallatán átélhettem, mennyire kötelességüknek érezték, hogy elmondják, mi

is történt velük. Senkihez sem mentünk ismeretlenül, eleve megteremtettük a vallomásjelleg atmoszféráját, sikerült is minden esetben a nyilatkozók bizalmát elnyerni, s azt hiszem, megérezték, hogy őszintén érdekel az ügy. mindaz, amit tudnak, mindaz, amit a nyilvánosság számára közlendőnek tartottak. Semmi riporteri agresszivitást nem érezhették, mert mindenkitől csak azt akartuk filmre venni, amit el akart mondani. Sokan vezettek naplót azokban az iszonyú időkben is. Nagyon fontosak ezek az akkori reflexiók, mert kerülni akartuk a mai szemmel való értékeléseket, de izgatott bennünket, hogy ők, a dráma szereplői mikor, milyen felismeréshez jutottak el, mikor jutottak el például addig, hogy leírják: ezt a háborút elvesztettük. Ezek a vallomások, felismerések annyira a halál közelében születtek, hogy akár írásban, akár szóban, örökre beleégtek a nyilatkozók tudatába, évtizedek múltán sem torzultak el.

• — Az elkészült filmet hogyan fogadták a nyilatkozók?

— Bizony, számomra megrendítő napok voltak, amikor a huszonöt részt egymást követő napokon levetítettük előttük. Együtt voltak a vetítés alatt hajdani munkaszolgálatosok, idős néptanítók, vagy akikből a néphadsereg mai tisztjei, főtisztjei lettek. A résztvevők szinte az egész ország közvéleményét képviselték, még típusokban is, hiszen jelen volt dunántúli paraszt- ember, tiszaháti tanító, palóc agrár szakember, és egyszerre, együtt részesei lehettünk annak, hogy közösen elfogadták hiteles képnek, tárgyilagos látleletnek mindazt, amit a részletekben saját szemükkel és saját sorsukkal megfogalmaztak.

• — Gondolom nemcsak az igazság drámai ereje, de a részletek különössége is hitelesíti az ilyenfajta vállalkozásokat . ..

— Valóban, a történetekben leghitelesebbek talán a belső történések. Annak a parasztnak a története például, aki lovaskocsival jött haza a Don-kanyarból, s közben tíz—tizenkét embert hozott és élelmezett ezer kilométereken keresztül. Vagy a leleményességnek olyan példái, amikor a hidegnek és az elhagyatottság- nak kitett emberek rájöttek arra, hogy nyúlnyomon kell haladni, mert az bevezet a faluba. A nagy tanácstalanságban, a túlélésben valami hihetetlen lelemények segítették, no és azok az áldozatos orosz asszonyok, akik a legnagyobb szűkösségben is — a hazafelé igyekvőket élelemmel segítették. Sokan tanúsították, nem osztották volna meg ezekkel az elveszett magyarokkal az utolsó falatjukat, ha kifelé menet csak rossz tapasztalatokat szereztek volna velük kapcsolatban.

• 0 — Filmes szempontból milyen műfajba sorolható ez a vállalkozás?

— A téma természetéből következően a film sokféle formai eszközével nem lehetett élni, én ezt a filmkészítést filmszociográfiának tekintem. A nézőktől azt kérem, ne rettefijenek meg attól, hogy egy-egy részletben az emberek hosszan beszélnek, mert kiderül majd, hogy olyan dolgokról szólnak, amire érdemes odafigyelni.

• — Mit vár a film hatásától?

— Azt, hogy talán ezzel is sikerül visszaadni ennek a nemzetnek természetes önbecsülését. Mert nem véletlen, hogy amikor a halálból hazatérőket itthon nem ünneplés, hanem karantén várta, akkor az azért is történt, hogy ne csak egészségügyileg, hanem szellemileg is elszigeteljék őket. Hogy ne adhassák át annak a kemény iskolának a tapasztalatait, amit végigjártak. Arra gondolok, hogy igaza van annak az özvegyasszonynak, aki megszólal a filmben, és azt mondja, férjét várja haza ma is, őrzi emlékét, mert jó ember volt. Igen, méltók arra, hogy megőrizzük az emléküket, mert jó emberek lehettek volna ...

Illés Jenő

A székesfehérvári díszkút Nagy Kovács Mária alkotása

Nagy Kovács Mária és Nagy Maya kiállítása

Gyakori a művészetek történetében, hogy az alkotó- művész szülőket fiaik, lányaik követik a pályán. Számos művészdinasztiát jegyez a hazai képzőművészet, az irodalom, a zene története is.

Anya és lánya, szobrász és textiltervező bemutatkozásának lehetünk tanúi a tatai várban rendezett közös kiállításukon. A szobrász Nagy Kovács Mária Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványaként végezte el a főiskolát, ösztöndíjjal dolgozott a Római Magyar Akadémián, s elnyerte az olasz állam egyéves szobrászati ösztöndíját is. Sikeresen szerepelt az 1940-es velencei biennálén, Milánóban és 1942-ben Budapesten nagyplasztikai első díjjal tüntették ki. Férjével, Nagy Zoltán művészettörténésszel évekig élt Szegeden, ahol aktívan bekapcsolódott a város művészeti életébe. Hatással voltak rá a hódmezővásárhelyi

A székesfehérvári MÁVA- ÜT-pályaudvarra készülő díszkút figurái

hagyományok — ekkor készült alkotásain előszeretettel használta a majolikatechnikát. Az 50-es évektől ismét Budapesten él.

Nagy Kovács Mária szobrai emberközpontúak, klasz- szikus értelemben realisták. Szívesen formálja kőbe, bronzba az emberi testet. Mozgalmas Szent Jánosa, klasszicizáló lányalakjai, kifejező portréi határozott művészegyéniséget sejtetnek.

Köztereket, épületeket díszítenek alkotásai Dunaújvárosban, Komlón, Tatabányán, Debrecenben, Székesfehérvárott és Budapesten. Műveit hazai és külföldi közgyűjtemények — a Magyar Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, az olaszországi Sarenzai Múzeum, a trieszti Sztavropu- losz-gyűjtemény — őrzik.

Nagy Maya, aki a textil- művészetet választotta hivatásul — a képzőművészetek szeretetét, ismeretét a családi otthonból hozta magával. Házasságkötés révén Olaszországba költözött, ahol belsőépítész és lakberendező, majd festő szakon szerzett diplomát. Rajzol, fest és gobelint sző. Több egyéni és csoportkiállításon vett részt Olaszországban. Mostani, itiagyarországi kiállításán textiljeivel szerepel. Madarak, növények, tájak a témái — határozott színekkel, bravúros technikával átkölt- ve.

K. M.

Nagy Maya: Eljövendő város (gobelin)

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Ébredő városrészek.

8.37: öt Albinoni-concerto az Op. 10-es sorozatból.

9.32: Száll az ének.

10.05: Barangoló Dominó.

10.35: Nemes Nagy Agnes versei.

10.40: Dzsesszarchívum.

11.00: Gondolat.

11.45: Wagner: Reinzi — Induló.

12.45- Hét végi panoráma.

14.03: Külföldről érkezett.

14.23: Nicanor Zabaleta hárfázik.

15.05: Révkalauz.

15.35: Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága.

16.00: Mit üzen a Rádió?

16.35: Radnai György operafelvételeiből.

17.05: Hans Hotter Loewe- és Brahms-dalokat énekel.

17.30: A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepén.

18.00- Könnyűzene — hangszer- szólók.

19.20: Kalmár Magda énekel.

19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának. hangversenye.

Kb.

21.40: Népdalok.

22.30: Szigeti József hegedül, Roy Bogas és Artur Balsam zongorázik.

23.20: Vígoperákból.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.35: Slágermúzeum.

9.36: Társkeresők vendéglője. 10.00: Zenedélelőtt.

II. 35: Tánczenei koktél.

12.40: Az Állami Népi Együttes felvételeiből.

13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből.

13.30: A zene titka.

14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja.

15.30: Könyvről könyvért.

15.45: Jo-n Anderson felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség.

18.35: Pophullám.

19.40: Nótakedvelőknek.

20.35- Embermesék.

21.35: Ritmus!

22.05: Operettdalok.

22.30: Igen is, nem is.

23.20: Népdalok, néptáncok.

III. MŰSOR

9.00: Geofrey Douglas Madge zongorahangversenye.

9.55: Szöktetés a szerájból.

11.05: Rameau-művek.

12.00: Zenekari muzsika.

14.13: Operaegyüttesek.

15.04- Rádiószínház. Nem veszett a mi kutyánk?

16.00: Híres előadóművészek kamarazene-felvételeiből.

17.05: Muzsikáló fiatalok.

17.30: Zenekari muzsika.

18.32: Az új magyar zene a Rádióban — a közönség és a kritikusok 1982. évi díjáért.

19.05: Üj lemezeinkből.

19.50: Külföldi tudósoké a szó.

20.05: Vangelis összes lemeze.

20.50: Opera-művészlemezek.

22.00: Gita Govinda. Szanszkrit pásztorének a XII. századból.

22.46- Bemutatjuk a Spyro Gyra együttes ..Incognito” című új lemezét.

SZOLNOKI STŰDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán.

17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő: Dalocsa István.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Délutáni minikoktél.

18.27—18.30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.20: Tévétorna, (ism.)

8.25- Iskolatévé. Oroszul beszélünk. (Haladóknak.)

9.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.)

9.30: Élővilág. (Ált. isk. 8. oszt.)

10.00: Deltácska. A jövő energiái. (f.-f.)

10.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—a. oszt.) (f.-f.)

10.40: Képújság, (f.-f.)

13.40: Iskolatévé. Magyar irodalom. (ism., f.-f.)

14.10: Deltácska. (ism., f.-f.)

14.30: Élővilág, (ism.)

15.00: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.)

15.30- Hírek, (f.-f.)

15.35: Gólyavári esték.

16.15: Postafiók 250.'

16.30: A Kambodzsai Köztársaság nemzeti ünnepén.

16.50: öt perc meteorológia.

16.55: Születéstől — születésig.

17.25: Reklám. (f.-f.)

17.30: K jresztkérdés.

18.00: Képújság, (f.-f.)

18.05: Beszélgetése hivatásról, szolgálatról, (f.-f.)

18.35: A 92. pardubicei nemzetközi lovas akadályverseny.

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna. '

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Az állatok válaszolnak. Magyar természetfilm.

21.20: ötletmeccs. Vitray Tamás műsora.

22.50: Tv-híradó 3.

23.00: Hernádi Gyula- Lélekvándorlás. Tévéjáték.

II. MŰSOR

20.00: Zenés Tv-szfnház. Albert Lortzing: Az operapróba.

20.55: Tv-híradó 2.

21.15: A maláji tigris. Olasz kalandfilmsorozat. VI/l. rész.

22.05: Képújség. (f.-f.)

BUKAREST

15.30: Német nyelvű adás.

17.35: Népdalok.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.30: Tisztelet az embernek.

21.00: Irodalmi összeállítás.

21.40: Tv-híradó.

21.45: Kedvelt melódiák.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak.

17.50: Hírek.

17.45: A törpéknek fogalmuk sincs.

18.15- Tv-naptár.

18.45: Aktualitások.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Fiák és szeretők. Filmsorozat.

20.55: Reklám.

21.00: Az év dallamai.

21.45- Tv-napló.

22.00: Vendégszerkesztő: dr. O.

Hadzi-Antonovic.

23.30: Hírek.

II. MŰSOR

18.15: Művelődési adás.

18.45: Zenés adás.

19.00: Tudományos beszélgetések.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00- Fuvolazene.

20.45: Reklám.

20.50: Zágrábi körkép.

21.05: Dokumentumadás.

21.50: Reklám.

21.55: A vidéki nő. Svájci játékfilm.

SZÍNHÁZ

1983. január 7-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán:

ÉJJELI MENEDÉKHELY

Pécsi S.-bérlet

1983. január 8-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán:

ÉJJELI MENEDÉKHELY Petőfj-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Bérletszünet (Klubszínház)

MOZI

Békési Bástya: 4-kor: Patyom- kin páncélos, 6 és 8-kor: Áz elnök elrablása. Békéscsabai Szabadság: Szökés a halál elől. Békéscsabai Terv- Kilenctől ötig. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Honda- lovag, fél 8-kor: A lator. Gyulai. Petőfi: 3-kor: A kapitány kalandjai, 5-kor: A postás mindig kétszer csenget I., II. Orosházi Béke: Bob herceg. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Az öszvér nem megy esküvőre, fél 6 és fél 8-kor- Panelkapcsolat. Szarvasi Táncsics: Szuperzsaru.