Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. JANUÁR 7.. PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Politikai nyilatkozat: fl Varsói Szerződés és a NATO kölcsönösen mondjon le a katonai erő alkalmazásáról Űjabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagálla­mainak politikai nyilatkoza­ta, amelyet a Politikai Ta­nácskozó Testület január 4— 5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerző­désben részt vevő országok legmagasabb szintű képvise­lői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdése­it, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés égyütt- éléséért és együttműködé­séért folyó küzdelem legfon­tosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konk­rét javaslat mellett azt indít­ványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai szerződésben vállalja­nak kölcsönös kötelezettsé­get: nem alkalmaznak egy­más ellen elsőnek sem ha­gyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsö­nösen mondjanak le a kato­nai erő alkalmazásáról, fej­lesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló ter­jedelmes dokumentum első része általában elemzi a vi­lág helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy nö­vekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységé­nek fokozódása következté­ben ez a veszély tovább nö­vekedett. „Egyre határozottabb tevé­kenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok kapcsolatainak egye­dül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehala­dás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi vi­szonyok általános fejlődésé­re — veszélyben van” — szö­gezi le a nyilatkozat, emlé­keztetve arra, hogy a fegy­verkezési verseny minőségi­leg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellán­golnak a korábbi feszültség- gócok. új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudo­mányos együttműködés útjá­ba, politikai eszközként gaz­dasági szankciókat és embar­gókat alkalmaznak. Ily mó­don a helyzet egészében vé­ve mind bonyolultabbá vá­lik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a hábo­rús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszé­lye. A Varsói Szerződés tagál­lamai ugyanakkor azt is meg­állapítják, hogy az ilyen fe­nyegető fejleményekkel szemben mind határozottab­ban és erőteljesebben nyil­vánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenál­lása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerő­sítsék a nemzetközi bizton­ságot. „Az ülésen képviselt álla­mok meggyőződése: bármi­lyen bonyolult is a világ- helyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nem­zetközi kapcsolatok e veszé­lyes szakaszán. Az esemé­nyek mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet terel­ni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista or­szágok, amelyek békeszerete- te társadalmi rendszerük ter­mészetéből fakad, ennek ér­dekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, po­litikai és gazdasági potenci­áljukat” — szögezi le a nyi­latkozat. „A háború erőinél napja­inkban hatalmasabbak a bé­ke erői. Minden összeforrott- ságuktól és tevékenységük céltudatosságától függ. ’A Po­litikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nuk­leáris katasztrófával szem­ben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják és szé­les körű nemzetközi együtt­működésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében”. A nyilatkozat második fe­jezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdé­seivel foglalkozik és hala­dást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleá­ris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e progra­mok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás meg­bontásához vezet. „Az ülésen képviselt álla­mok nyomatékosan hangsú­lyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szö­gezi le a nyilatkozat. Rámu­tat ugyanakkor az ilyen ka­tonapolitika más veszélyes következményeire is: az rontja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzet­közi feszültséget, bonyolul­tabbá teszi az államok kap­csolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s en­nek következtében a béke még ingatagabbá, még töré­kenyebbé válik. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cseleked­ni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a leszerelésben való haladásra” — írja a do­kumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú köte­lezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nuk­leáris fegyvert, s hasonló lé­pésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos, hogy elmozdul­jon a holtpontról a fegyver­zetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólí­tanak fel, hogy a fegyverke­zési verseny megszüntetésé­nek egész kérdéskörében ad­janak határozott új lendüle­tet a most folyó megbeszélé­seknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat”. A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek kor­látozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésére és a leszerelés­re tett javaslatait. A nyilatkozat számos konk­rét kérdésben sürget hala­déktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszere­lés programjának kidolgozá­sában, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyve­rek betiltásában és megsem­misítésében, a neutronfegy­ver betiltásában, olyan tila­lomban, amely meggátolja bármilyen típusú fegyver el­helyezését a világűrben. Fi­gyelmeztet arra a veszélyre is, amelyet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek je­lenlegi szint'je jelent. Java­solja a haditengerészeti te­vékenység korlátozását és több más leszerelési intézke­dést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. „A népek számára nincs\ fontosabb, mint a béke meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi kötelessé­ge” — írja a politikai nyilat­kozat. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemel­ten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biz­tonság megszilárdítása rend­kívül fontos feladat a hábo­rús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik — állapít­ja meg a dokumentum —, hogy az európai kontinensen hatalmas mennyiségű — ha­gyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul, és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egy­mással. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének ered­ményeként Európában kiala­kult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fej­lesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása”. Az ülés résztvevői nyilat­kozatukban rendkívül ko­moly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO-döntéseket arról, hogy amerikai közepes ha­tótávolságú nukleáris raké­tákat akarnak telepíteni Nyugat-Európába. E dönté­sek végrehajtása elkerülhe­tetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését, és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tag­jai kulcsfontosságú feladat­nak tekintik annak meghiú­sítását, hogy Európában ki­bontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverze­teket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi .nulla megoldás’ jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótá­volságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének út­ját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján” — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ez­zel összefüggésben a Géni­ben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlá­tozásáról, s megállapítja: a Szovjetunió legújabb, de­cember 21-én közzétett ja­vaslataival jelentősen hoz­zájárult a tárgyalások sike­réhez. „E tárgyalások _ azonban olyan feltételek között foly­nak, amikor a NATO-orszá- gok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre meg­egyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú raké­ták telepítését Nyugaí-Eu- rópában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, meg­állapítva: a mesterséges ha­táridő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások el­húzásával — a megállapodás hiányára hivatkozva — megkezdhessék az amerikai rakéták tényeleges telepíté­sét. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tár­gyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konk­rét megálapodások elérésé­re. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne ke­rüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymérték­ben növekszik, ha megvaló­sítják azokat a terveket, amelyek szerint Nyugat-Eu- rópában megnövelik a ha­gyományos fegyverek leg­újabb fajtáinak mennyisé­gét. Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Bécsben a lehető leggyorsab­ban, nem több, mint egy­két év alatt megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tár­gyalásokra is. Az összeuró­pai értekezleten részt vett (Folytatás a 2. oldalon) A Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat szakemberei elké­szültek — a KPM megrendelésére — annak a mobil, gyors gőzfejlesztő készüléknek a generáljavításával, melyet már ki akartak selejtezni. Az új ár mintegy egynegyed részének költségéből megbízható, energiatakarékos készülék született. Riportunk Jelentős hőenergia-megtakarítás címmel olvasható az 5. odalon Fotó: Veress Erzsi Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Ma- a Keleti pályaudvaron meg- gyar Szocialista Munkás- jelent: Aczél György, Ha- párt Központi Bizottsága el- vasi Ferenc, Németh Kő­só titkárának vezetésével roly, Övári Miklós, a Köz­csütörtökön hazaérkezett ponti Bizottság titkárai, Prágából a magyar . párt- Sarlós István, a Miniszter- és kormányküldöttség, amely tanács elnökhelyettese, a részt vett a Varsói Szerző- Politikai Bizottság tagjai; dés tagállamai Politikai Ta- Gyenes András, a Központi nácskozó Testületének ülé- Ellenőrző Bizottság elnöke; sén. A küldöttség tagjai * Szűrös Mátyás, a KB kül- voltak: Lázár György, az ügyi osztályának vezetője; MSZMP Politikai Bizottsá- Pullai Árpád közlekedés- gának tagja, a Miniszterta- és postaügyi miniszter; nács elnöke; Várkonyi Pé- Csémi Károly vezérezredes, tér, a Központi Bizottság honvédelmi, Kamara János titkára; Czinege Lajos had- belügyi államtitkár, a Köz- seregtábornok, honvédelmi ponti Bizottság tagjai, to— miniszter, Púja Frigyes kül- vábbá Nagy János külügyi ügyminiszter, az MSZMP államtitkár. Jelen volt And- Központi Bizottságának tag- rej Barcák, a Csehszlovák jai. Szocialista Köztársaság ma­A küldöttség fogadására gyarországi nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­hallgatta, és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületé­nek prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrende­zési tervezés eddigi gyakor­latát, és meghatározta to­vábbi korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a ta­nácsok önállóságának nö­velésével, a társadalmi és a tudományos szervek rész­vételének bővítésével nö­velni kell e munka demok­ratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervké­szítés időszakában megvitat­hassa a különféle változato­kat. A jövőben fokozott fi­gyelmet szükséges fordítani a jó állapotban levő lakó­épület-állomány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesz­tési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedé­seket, és 1983. június 30-ig adja ki az új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott kép­viselői javaslatokat. Köte­lezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy vizsgál­ják meg az indítványok megvalósításának lehetősé­geit, és az eredményről tá­jékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javasla­tokat tevő képviselőket. Szolidaritási gyűlés A Kambodzsai Népköz- társaság nemzeti ünnepe al­kalmából magyar—kambod­zsai szolidaritási gyűlést rendezett csütörtökön Za- laszentgróton a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és megyei bizottsága, vala­mint a Magyar Szolidaritási Bizottság. A község műve­lődési házában megtartott nagygyűlésen Kovács Béla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára méltatta a Pol Pot-rezsim megdöntésének jelentősé­gét, s a kambodzsai nép éle­tében az elmúlt négy év so­rán bekövetkezett pozitív változásokat. A nagygyűlésen felszólalt Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete is.

Next

/
Thumbnails
Contents