Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR» 29., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott az Elnöki Tanács Erősödött a nők közéleti aktivitása megyénkben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Megtárgyalta az 1982-ben elintézett kegyelmi ügyek ta­pasztalatait. Megállapította, hogy a kegyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó. A kegyelmezési gya­korlat az elmúlt évben ki­egyensúlyozott volt. Érvénye­sült az az elv, hogy a ke- gyelmezés kivételes állam- hatalmi aktus. A 'bíróságok által kiszabott ítéleteket vég­re kell hajtani; kegyelem gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, humá- nüs okok esetén került sor. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az elmúlt évben fel­terjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait is. Ta­valy a megelőző évihez vi­szonyítva 20 százalékkal több állampolgársági kér­déssel összefüggő ügyet in­téztek el. Emelkedett a ma­gyar állampolgárság meg­szerzésére irányuló kérelmek száma, és jelentős a házas­ságkötéssel összefüggő lampolgársági ügyek aránya. A nem szocialista országok­ban élő magyar származású­ak közül sokan kérték ál­lampolgársági helyzetük ren­dezését, vagy hazatérésük en­gedélyezését. Az állampol­gársági ügyek elbírálásánál és a határozatok meghozata­lánál kellő figyelmet kapott a lakóhely megválasztására irányuló kérelmezői szándék, valamint a családok egyesí­téséhez fűződő érdek is. Ál­lampolgársági ügyben előter­jesztett kérelem elutasításá­ra, magyar állampolgárságtól megfosztásra ritkán, és el­sősorban bűnöző életmód esetén került sor. Az állam­polgársági ügyek előkészíté­sét és időszerű intézését jól segítették a belügyminiszté­rium, a tanácsok igazgatási, valamint hazánk külképvise­leti hatóságai. A továbbiakban bíró visz- szahívásáról határozott és bí­rákat választott az Elnöki Tanács. (MTI) A Hazafias Népfront me­gyei nő- és rétegpolitikai munkabizottsága január 28- án, tegnap Szarvason tartot­ta meg soron következő ülé­sét, amelyen részt vett Lerch Józsefné, a HNF Országos Tanácsának csoportvezetője, valamint Nagy Józsefné, a SZÖVOSZ nőbizottságának elnöke is. Elsőkénf Nagy Imréné, a megyei pártbizottság mun­katársa ismertette a nők po­litikai, közéleti aktivitásá­ról; vezető munkakörbe ke­rüléséről szóló megyei vég­rehajtó bizottsági értékelést, valamint az abból adódó feladatokat. Egy korábbi fel­mérés adatai alapján 'a vb megállapította, hogy a mun­kaképes korú nőknek több mint 12 százaléka, azaz mintegy 25 ezer asszony és lány a háztartásban dolgo-, zik. és jelentős részük nem is akar munkát vállalni. Ez jobbára érthető is, ha pél­dául a háztájiban folyta­tott, s népgazdasági szem­pontból fontos .tevékenysé­gükre gondolunk. Ennek el­lenére nem szabad lemon­dani az ő tudatformálásuk­ról sem a jövőben­Elhangzott az is: jóllehet, tervszerűen halad a nők ve­zetői tisztségekre való kivá­lasztása, ám Sok helyen még mindig a statisztikai szem­lélet dominál. A megyei végrehajtó bizottság ugyan­akkor leszögezte, hogy erő­södött a nők politikai, köz­életi aktivitása, fejlődött kritikai érzékük, s egyre na­gyobb számban támogatják a párt politikai céljainak gyakorlati megvalósítását. A testület a feladatok között jelölte meg: mind a gazda­sági egységekben, mind pe­dig a társadalmi szervek­ben és tömegszervezetekben még felelősségteljesebben szükséges nevelni a kádere­ket, továbbá: fel kell lépni a nőket lebecsülő nézetek ellen. A második napirendi pontban Hajdú Antalné, a MÉSZÖV munkatársa az is­kolaszövetkezetekről, Tóth Sándorné dr., a szarvasi nő­bizottság titkára a helyi eredményekről és a további teendőkről tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Oláh Miklósáé, a HNF megyei testületének elnöke értékelte a nő- és rétegpolitikai bi­zottság tavalyi tevékenysé­gét, majd ismertette az 1983. évi munkatervet. A vita lezárása és az ajánlások megfogalmazása után bejelentések következ­tek. Egyébként a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetke­zet megtekintése is szerepelt a tegnapi rendezvény prog­ramjában. —y —n Értékelték a népi ellenőrök elmúlt évi munkáját Országos gazdasági tanácskozás a munkásőrségben A népi ellenőrzés teljesí­tette tavalyi feladatait: mun­kájával segítette az időszerű társadalom- és gazdaságpoli­tikai célok megvalósítását. A csaknem 30 ezer társadalmi ellenőr nemcsak a hibákat tárta fel, hanem a követen­dő megoldások elterjesztésé­ben is közreműködött — ál­lapította meg tegnapi ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az országos témavizsgála­tok 1982-ben is aktuális kér­désekkel foglalkoztak. A né­pi ellenőrök különösen nagy figyelmet szenteltek a kül­piaci versenyképesség alaku­lásának, valamint a lakos­ság közérzetét közvetlenül befolyásoló kérdéseknek. Sor került egyebek között az egészségügyi integráció, a la­kosság áruellátása, a lakás- gazdálkodás és a balatoni üdülőkörzet átfogó ellenőrzé­sére. A területi vizsgálatok szer­vesen kapcsolódtak a helyi igényekhez. Mintegy 40 szá­zalékuk a vállalati, a szö­vetkezeti gazdálkodással — elsősorban a munkaerő- és bérgazdálkodással —, vala­mint a munkaidő kihaszná­lásának alakulásával foglal­kozott. A nehezebb gazdasági kö­rülmények a népi ellenőrzés­től is több kezdeményezést követeltek. A tények feltá­rásában és elemzésében, a javaslatokban örvendetesen erősödött a következetesség — állapította meg a testü­let, hangsúlyozva azt is, hogy az ellenőrzések az esetek többségében nem maradtak következmények nélkül. A vizsgált helyeken 1336 veze­tői utasítást adtak ki a fel­tárt hiányosságok megszün­tetésére, s ha a népi ellen­őrök szabálytalanságra buk­kantak, természetesen kez­deményezték a felelősségre- vonást. A korábbi ellenőrzések eredményei nemcsak a gya­korlatban, hanem immár magas szintű állami dönté­sekben, jogszabályokban is nyomon követhetők. A kor­mány Gazdasági Bizottsága például nemrégiben tárgyal­ta meg és fogadta el az élel­miszer-csomagolás minősé­gének javításáról szóló KNEB-jelentést. A KNEB a népi ellenőrök elmúlt évi munkájáról szóló jelentést elfogadta és a kor­mány elé terjeszti. Befejeződött Budapesten a munkásőrség kétnapos orszá­gos tanácskozása, amelyen a gazdálkodásért felelős pa­rancsnokok elemezték, milyen volt a testület gazdálkodása és gazdálkodási fegyelme 1982-ben Meghatározták, milyen feladatai vannak a parancsnokságoknak ez év­ben, hogy a nehezebb gaz­dasági helyzetben takaréko­sabb költségtervből is bizto­sítsák a személyi állomány ellátását, a munkásőrség működését, A konferencián — amelyen Barta Gyula, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese a testület gazdálkodási fel­adatairól szólt — részt vet­tek és felszólaltak az állami szervek, a társ fegyveres erők és testületek képviselői is. A tanácskozás Borbély Sándornak a munkásőrség országos parancsnokának zárszavával ért véget. Zárszámadásokról — röviden A termelőszövetkezetekben, mezőgazdasági közös vállal­kozásoknál elérkezett az ide­je, hogy az 1982. évet érté­keljék: mit csináltak és mi­lyen eredménnyel. Felvetődik a „hogyan tovább?” kérdése is, merre változik a termelés szerkezete, mik a lehetséges módjai a költséggazdálko­dásnak, a hatékonyabb munkaszenjezésnek. AZ ÓRÁNYI HALADÁS TSZ-BEN 1982-ben a felvásárlási árak csökkentése miatt egymillió forint kiesett a közös kasz- szából. A napraforgót nagy­mértékben károsították a gombás és vírusos betegsé­gek, a búzatáblák belvizesek voltak. Ezzel szemben jó a zöldborsó és kedvező a ku­korica hozama. Egri Zoltán tsz-elnök január 27-én a tag­ságnak beszámolt arról, hogy az elmúlt évben keletkezett 20 millió forint — természeti csapás okozta — kárból öt­millió forintot megtérített az Állami Biztosító, a termelés­ben, valamint a melléküzem- ágban elért eredmények te­szik most ki az 5 millió 670 ezer forint nyereséget. Ebben az évben a téesz csökkenti a napraforgó vetésterületét, szóját és fűmagot termelnek, viszont növelni szeretnék a kukorica vetésterületét. A BÉKÉSCSABAI MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG TSZ vezetősége a VII. kerületi Mezőmegyeren január 27-én számolt be tagságának az eredményekről. Kedvező volt számukra az új érdekeltségi rendszer: önelszámoló áta­lánydíjas javítási szolgálta­tást vezettek be, kocákat és hízósertéseket helyeztek ki a tagokhoz, fogatokat adtak ki bérbe. Ebben az évben álló­eszközöket is bérbe adnak; költségtérítés mellett trakto­rokat. teherautókat. A vál­lalkozási kedv élénk, hiszen az idén egy ötventagú ipari szolgáltató szövetkezeti szak­csoport alakul. A MURONYI SERTÉSTERMELŐ KÖZÖS VÁLLALKOZÁS igazgató tanácsa tegnap, ja­nuár 28-án tartotta 1982. évi értékelő ülését. Lapunknak Vass Andrásné főkönyvelő értékelte az eltelt egy év munkáját. Az árbevétel há­rommillió forinttal maga­sabb, mint 1981-ben és a ta­valy tervezett kétszerese. Az idén az 1982-es szinten, de eredményesebben szeretné­nek gazdálkodni. A megnö­vekedett kiadásokat többek (Folytatás a 3. oldalon.) A nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet és a MEZŐ­GÉP orosházi gyáregysége évek óta szoros munkakapcsolat­ban áll egymással. A tsz melléküzemében készülnek a cső­törő adapterek alkatrészei. Képünkön a méretre szabott al­katrészeket munkálják meg Fotó: Veress Erzsi Ülésezett a Magyaroszági Románok Demokratikus Szövetségének országos választmánya Gyulán tartotta tegnap, pénteken ülését a Magyaror- ázági Románok Demokratikus Szövetségének országos vá­lasztmánya. Ezen többek kö­zött részt vett dr. Hanga Má­ria, művelődési miniszterhe­lyettes, Fodor Pétét, az MSZMP KB munkatársa, dr. Bereczki Elemér, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezető-helyettese, Vámos László, a megyei tanács osz­tályvezetője. Elsőként beszámoló hang­zott el a szövetség elmúlt évi munkájáról és az V. kongresszus óta végzett te­vékenységről. Szilágyi Péter főtitkár bevezetőjében hang­súlyozta, hogy 1978-ban a szövetség V. kongresszusa megelégedéssel és egyetértés­sel állapította meg, hogy pártunk és kormányunk kö­vetkezetes marxista—leninis­ta politikát folytat, amely teljes egészében megfelel a hazánkban élő román nem­zetiségű dolgozók érdekei­nek. A hazánk területén élő román nemzetiségiek minden tekintetben egyenlő jogokat élveznek a magyar ajkú la­kossággal. Társadalmi életünk leg­különbözőbb területein meg­találhatók a román dolgozók. Részt vesznek az országban folyó alkotó, építőmunkában, mint munkások, termelőszö­vetkezeti tagok, értelmiségi­ek vagy alkalmazottak. Ugyancsak aktívan vesznek részt a közéletben, a párt­ós társadalmi szervezetek­ben, a tanácsokban, a politi­kai, a gazdasági és kulturá­lis élet legkülönbözőbb veze­tő és beosztott posztjain, te­hát szocialista életünk min­den területén — mondotta Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára, majd így folytatta: — .Az 1978 óta eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a román nemzetiségi la­kosság által lakott területe­ken jól érvényesült a párt általános politikáján belül a nemzetiségiekről való gon­doskodás. Az illetékes párt-, állami, társadalmi és nép­frontszervek igyekeztek min­dent megtenni annak érde­kében, hogy ne forduljon elő semmilyen hátrányos meg­különböztetés a román nem­zetiségű lakosok rovására, sem a közéletben, sem pedig a mindennapos ügyes-bajos dolgaik intézése során. Meg­elégedéssel tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy a nehezebb körülmények elle­nére a román nemzetiségi lakosság életszínvonala a ma­gyar lakosságéval azonos mértékben emelkedett, ja­vultak szocialista és kultu­rális körülményei, bővültek az anyanyelv- és hagyo­mányápolás lehetőségei. Megítélésünk szerint tovább javult a szövetségi munka tartalmi színvonala. Szó esett a szövetség mel­lett működő bizottságok te­vékenységéről. Az anya- nyelv-oktatási bizottság ko­moly támogatást nyújtott az iskolák tanulóinak kulturá­lis találkozójának lebonyolí­tásához. Sajnos tavaly sem sikerült elérni a hazai és ro­mániai testvériskolai kapcso­latok kialakításában megfe­lelő eredményt. Jól segítette a közművelődési bizottság az országos és helyi rendezvé­nyek sikeres lebonyolítását. Nem valósulhatott meg anya­gi és más természetű okok miatt a tervezett kétegyházi tájház megnyitása. A sajtóbizottság munkáját dicséri, hogy a Foaia Noastra 100 új előfizetővel gyarapo­dott, jó kapcsolatot alakítot­tak ki a televízióval és a rádióval. Megállapították, hogy a nemzetiségi bizottsá­gok egyre eredményesebben képviselik területük nemze­tiségi lakosságának az érde­keit és erősítik kapcsolatai­kat a tanácsi és társadalmi szervezetekkel. A főtitkár beszámolója után Márk György, a szövetség titkára ismertette az idei munkater­vet, javaslatot, amelyek már a szövetség hatodik kong­resszusa jegyében készültek. Erre október 22—23-án ke­rül sor Gyulán. Az országos választmány a beszámoló és a munkaterv előterjesztése után megvitat­ta az elhangzottakat, majd azokat egyhangúlag jóvá­hagyta. Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents