Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 27., csütörtök Hild-érmes építészek, városok A fiatal város — Kazincbarcika Egyesülésen belüli egyesülés BUGE: a kísérleti szakasz lezárult Mi a városok varázsa? Terek hangulata, utcák és kapualjak meghittsége, parkok, ligetek és játszóterek otthonossága. A házak környezetbe való harmonikus illeszkedése, amely vonzóvá és igazi, meleg otthonná teheti mindenki számára. A példák azt mutatják, hogy a cselekvő tettrekész- ség sokat segíthet egy-egy ilyen városkép kialakításában. Persze nem elég hozzá a lakók összefogása, szükség van hozzáértő irányításra, korszerű városépítési és városrendezési ismeretekre is. Hazánkban 1968. óta esztendőről esztendőre Hild Já- nos-emlékéremmel jutalmazza a Magyar Urbanisztikai Társaság a korszerű várbs- rendezés terén kitűnő munkát végzett tervezőket, épí-, tőkét, tanácsi irányítókat és az új ruhát öltött városokat is. Az elmúlt 14 esztendőben Hild-érmet kapott többek között Salgótarján, Nagykanizsa, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Zalaegerszeg, Győr, Kecskemét, Szeged, Gyula, Szentendre és a városok mellett sok kiváló építészünk, tanácsi vezetőnk. (A jövő évtől kezdve Hild-emlékér- met kaphat nemcsak egy-egy város, de bármelyik települése az országnak.) Tavaly a már hagyományossá vált rangos jutalmat Kazincbarcika és Sárvár városépítői kapták, s a két városon kívül ezzel ismerték el Fazekas Péter megyei főépítész és dr. Brenner János építészmérnök városrendezés terén végzett kimagasló munkáját is. Milyen ez a két kitüntetett város? Az egyik ősi település, a másik még nagyon fiatal, „alighogy” város. Hiszen Kazincbarcika utcái, terei, nagy lakótömbjei és óvodái, még ember- öltőnyi idővel sem dicsekedhetnek, negyedszázaddal ezelőtt alapították a települést, amely azóta igazi várossá nevelődött a hozzáértő építők formálásában. Fiatal nagyon a város, ám különleges hangulata van. Talán azért, mert festői környezetének változatos szépségéhez harmonikusan illeszkedik, s a táj adottságait a tervezők mindenkor számításba vették, s építőelemként felhasználták. Ezért kellemesek Kazincbarcika térkapcsolatai, és ezért üdítőek a parkjai. A zöldterület mintha besétált volna a városba a környező erdőkből. Sok a zöldterület a városban, szépen fásítottak az utcák. Vonzó egységbe ötvöződött a negyedszázados város, a lakóházak nem szürkék és egyhangúak, változatos városképet mutatnak. És aki csak egy fél napot tölt itt, az is észreveszi a város terein, parkjain a lokálpatriotizmusból eredő erőt, azt, hogy az itt lakók nemcsak szeretik a városukat, hanem tesznek is érte. Ahol negyed- százada csak puszta mezőség volt, ma festői környezetben egy valódi város él és fejlődik. Sárvár ugyanakkor , régi település, de várossá csak 1968-ban vált. Azóta töretlen a fejlődése, s az utóbbi esztendőkben városképileg is teljesen átalakult. Hogy miért kapta meg ez a fiatal város az idén a Hild-emlékér- met? íme néhány sorban a hivatalos indoklás: „Fejlődése, városiasodása, építészeti, városképi értékeinek, műemlékeinek megóvása, minőségi fejlesztése mellett valósult meg.. És tegyük hozzá: a hagyományok tiszteletben tartása mellett, hiszen Sárvár régi hagyományai apáról fiúra szálltak, és azokat évszázadok óta ápolgatják az egymást követő generációk. A tudatos városfejlesztés ezt is számításba vette. Amikor megkezdődött a városban a komplex lakásépítés, a városfejlesztés nagy figyelmet fordított arra, hogy a várossá előlépett település lakói a szabad idő kulturált eltöltésére is lehetőséget kapjanak. Különösen sokat fáradoztak azért, hogy megóvják a városközpont hangulatát, és eredeti szépségében újítsák fel a műemlék épületeket. Ugyanilyen figyelemmel kísérték a központtól távolabb eső lakónegyedek rendezését is. A cél itt is az volt, hogy megmaradjon az utcaképekkel együtt a kisvárosi negyedek régi hangulata. Aki járt már a városban, vagy megtekintette azt a kiállítást, amelyet az Urbanisztikai Társaság az emlékérem átadása alkalmával rendezett, az megérti, hogy miért beszélnek külön „sárvári hangulat”-ról. Mert ennek a városnak valóban egyéni ízű hangulata van. Tíz esztendő alatt itt négyszeresére növekedett a zöldterület, sok játszótér és minden igényt kielégítő szabadidő-park épült, és létesítettek egy csónakázó tavat is. Mindez Fazekas Péter, Vas megyei főépítész keze nyomát viseli, aki ezért a munkájáért szintén _ megkapta a Hild-emlékérmet. Fazekas a megyéért is sokat tett, a fel- szabadulás utáni első helyi tervezőgeneráció tagja volt. Alkotói munkásságával a lakásépítkezések mellett segítette közintézmények és vendéglátó egységek létesítését és tervezését is. ö dolgozta ki a település városi igényekre alapuló általános rendezési tervét, előmozdítva ezzel Sárvár várossá válását, ö indította el és irányította is a város középpontjában levő Nádasdy-vár helyreállítási munkáit. Mindig figyelemmel kísérte egy-egy nagyobb beruházás megvalósítását, és ehhez kikérte a lakosság véleményét. Már 1976-ban Fazekas Péternek ítélték oda a „Sárvárért” emlékérmet. „Nagy gyakorlata, koncepciógazdag gondolkodása jelentős hatást tett az építészetre és annak esztétikai és környezeti fejlődésére ...” Húsz éve tagja és 15 éve titkára az Építőipari Tudományos Egyesület szombathelyi csoportjának, és tagja a Magyar Építészek Szövetségének. Dr. Brenner János építész- mérnök a Budapesti Város- építészeti Vállalat igazgató- helyettese. Amikor kezébe kapta a diplomáját, mint a régi mesterlegények, útrakelt, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a tarisznyájába. Tíz esztendeig volt a Drezdai Műszaki Egyetem városépítészeti tanszékének vezetője. 1972-ben megszerezte a műszaki tudományok doktora fokozatot, időközben rengeteg írást, tanulmányt publikált a városrendezés korszerű feladatairól. Neve egész Európában ismertté vált. Hazahívták. Ilyen szakértőre, ilyen városrendezőre, tervezőre itthon is nagy szükség van. És ő örömmel jött haza, hogy a külföldön szerzett sok tapasztalatát, hasznos ismeretét hazája és a magyar városok rendelkezésére bocsássa. (i. s.) Hat év telt el a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés megalakulása óta. Ezt az időszakot a szüntelen útkeresés jellemezte. Az egyesülés résztvevői hol „temették”, hol magasztalták a gazdasági együttműködésnek ezt a formáját. Valójában a szélsőséges álláspontok tarthatatlanok, rövid életűek voltak. A gazdasági együttműködés végül is tartósabbnak bizonyult a pillanatnyi meggondolásoknál. A helyes álláspontok kialakulását nagyban segítette az együttműködés módszereinek finomodása, az érdekek fokozottabb figyelembevétele. n fordulópont A kezdeti lelkesedést, az alapító okirat aláírásakor körvonalazott és a későbbiekben részben meghiúsult fejlesztési tervek hűtötték le. Hogy az elképzelések valójában mekkora realitásérzékről tanúskodtak, és hogy a gazdasági szabályzók miért csak megkésve közvetítették a valóságos helyzetet, az már egy másik elemzést kívánna. Ami viszont a BAGE-t illeti, az eredeti elképzelések „megtizedelése” vezetett az első kiábránduláshoz. Hogy azután még hány „kiábrándulási” és „újjáéle- dési” szakaszra oszthatjuk az eltelt éveket, azt ma már aligha lehet nyomon követni. Ahány gazdaság, annyiféle viszony alakult ki az egyesüléssel létrejött kapcsolatban. A BAGE fennmaradása azon múlott, sikerül-e rendet tenni az érdekek kusza szövevényében. Lényegében ezért módosították, illetve csökkentették a befizetés összegét, amely 1981-ig a fejlesztési alapot terhelte, annak 25 százalékáig. A módosított alapszabály már másként rendelkezik, a mezőgazdasági üzemek nyereségük négy, az élelmiszer- ipari üzemek a felvásárolt alapanyag értékének három százalékát fizetik a „közösbe”. Ez volt az első sokak által fordulópontnak ' tekintett megállapodás, amikor is a viták helyett újra a munka következett. A másik fordulópont már nem egyetlen változtatáshoz, időponthoz kötődött. Annak ellenére, hogy a fejlesztési .elképzeléseket a második év elején alaposan meg kellett nyirbálni, ha késve is, megkezdődhetett néhány beruházás előkészítése. A fordulatot valójában a beruházások befejezése jelentette. Az első közös létesítmények már „kézzelfoghatóvá” tették az együttműködést. S ez a türelmetlenséget, egészséges várakozássá szelídítette. Ma már befejezettnek tekinthető a BAGE agrokémiai hálózatának építése. Megkezdte működését az iparvágánnyal ellátott muronyi, te- lekgerendási és szabadkí- gyósi telep. A hálózat 100 ezer hektár földterületre elegendő műtrágya és növényvédő szer forgalmazását teszi lehetővé. A telepek szolgáltatásait így nemcsak az egyesülés gazdaságai vehetik igénybe. Hasonló a helyzet a repülőgépes szolgálattal, amelyhez két helikopter és egy merev szárnyú gép tartozik. Új jelenségek Ennél is fontosabb azonban a központi támogatással kidolgozás alatt álló számítógépes rendszer fejlesztése. Már elkészült a szarvasmarha- és a sertéstelepi számító- gépes irányítási, valamint a takarmány optimalizálási program. A Szarvasi'öntözé- ses Kutató Intézettel közösen dolgozták ki a legelőnyösebb termelésszerkezet kialakítására vonatkozó programot. Ezt három-nyolc változatban készítik el. Az összeállítás során a gazdasági szabályozóváltozások mellett’ figyelembe veszik a rendelkezésre álló eszközöket is. A BAGE gazdaságai már alkalmazzák ezt a döntést segítő módszert. A jelentősebb beruházások közé tartozik a 80 millió forint értékű kondorosi tehenészeti telep. Az építkezés 1984-ben fejeződik be. Az állomány telepítését azonban már az idén megkezdik. Az egyesülés két évvel ezelőtt vette meg a Gyulai Húskombinát békéscsabai sertéshizlaló telepét. A lebontott épületek helyén tavaly kezdtek hozzá egy 20 ezer tonnás terménytároló építéséhez. Az utóbbi időben megvalósuló és előkészítés alatt álló beruházások, fejlesztések vizsgálatakor új jelenséget figyelhetünk meg: az egyesülésen belüli egyesüléseket. Ezek minden feltételezéssel ellentétben nem kérdőjelezik meg a BAGE szükségességét. Éppen ellenkezőleg, feltételezik annak létezését. Gyakran előfordul, hogy egy-egy feladat megoldása csak néhány gazdaság érdeke. S ha az üzemek nem rendelkeznek elég tőkével, a fejlesztésekbe a tanácsülés előzetes jóváhagyása alapján, a BAGE is társul. A tevékenységből származó nyereség egy része azután visszaáramlik az egyesülés gazdaságaiba. így épül már a muronyi szárító, s ilyen alapon készítik elő egy takarmánykeverő építését is. Q legfontosabb kérdés Egy-egy gazdaság érdekeinek figyelembevétele természetszerű jelenség. Mint, ahogy természetesnek találják az egyesülésen belül az élelmiszeripari feldolgozó üzemeknek azt a kérését, hogy a közös alapba fizetett pénzüket zöldségtermesztés fejlesztésére fordítsák. A gazdálkodó egységek érdekeinek figyelembevételével erősödik és egyre hatékonyabbá válik a szervezet. A hatékonyság egyébként is a legfontosabb kérdéssé vált. Korábban az egyesülés szolgáltatást végző részlegei önköltségi áron tettek eleget a megrendeléseknek. Mindamellett tehát, hogy nem képződött nyereség, azt sem tudták felmérni, milyen hatékonysággal dolgoznak a repülők, -az építők, a műtrágyatárházak. A legfontosabbnak azt tartották, hogy a gazdaságok minél olcsóbban jussanak a szolgáltatásokhoz. Az egyik feltétel most is ez, csakhogy az sem másodrendű kérdés, milyen a berendezések kihasználtsága, a szolgáltatást végzők érdekeltsége. így 1981-től a gazdaságok drágábban jutnak a szolgáltatásokhoz. Hogy mégsem járnak rosszul, annak az az oka, hogy a szolgáltatást végzők az egyesülésen kívül is rrjunkát vállalnak. Végül is többletnyereség képződik, s ez visz- szajut az üzemekbe. A közös fejlesztések igen fontos célja, hogy olyan területeken folytatódjanak, ahol a hiány megszüntetése más előnyökkel is jár. Ebből a szempontból figyelemre méltó az agrokémiai tárházak, és a gabonatároló építése. Eddig az üzemek a tárolás, feldolgozás, forgalmazás miatt jelentős összeget fizettek az AGROKER-nek és a gabonaforgalmi vállalatnak. Jobb híján még most is ez a helyzet. Ezen szeretne változtatni az elkövetkező években, erejéhez mérten az egyesülés. „Miért fizessünk felárat — mondják az üzemek vezetői —, ha közös erővel a felesleges kiadásoknak elejét tudjuk venni”. * Módosított alapszabály Az egyesülés az új szemléletű gazdálkodásnak köszönhetően tavaly a korábbi három-, illetve egymillió forinttal szemben már 6,3 millió forint nyereséget ért el. S hogy ez az összeg tovább növekedjen, a BAGE egyéb tevékenységek felkarolását tervezi. Ilyen az alkatrész- gyártás feltételeinek megteremtése, a galvanizálás fejlesztése, és egy áruház építése Békéscsabán. Nem lehet véletlen, hogy amikor az országos hatáskörű szervek az agráripari egyesülések munkáját elemezték, az addigi tevékenységet pozitívnak ítélték. Megállapították: a kísérleti szakasz lezárult,' a további eredményes munka szükségessé teszi az alapszabályok felülvizsgálatát, az együttműködés formáinak gazdagítását. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés ez év februárjában tárgyalt az alapszabály módosításáról. Az előkészítő munka során a gazdaságok vezetői csak néhány módosító javaslatot tettek. Ez azt bizonyítja, hogy az időközben hozott döntések, változtatások helyesek voltak, s hogy a gazdaságok többé-kevésbé elégedettek az egyesülés tevékenységével. Kepenyes János Sárvár őrzi történelmi hagyományait ~ (MTI-fotó — KS) / A tanya körül mindig van tennivaló Fotó: Fazekas László
