Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 27., csütörtök Anyatejjel is táplálják az ötös ikreket A Pártélet februári számának tartalmából Jó évet záriak a tsz-ek Számadásra készülődve Már anyatejjel is táplálják az ötös ikreket az OTKI szülészeti klinikáján. Ez a legjelentősebb változás a kétnapos bébik életében — mondotta dr. Dobos Anna adjunktus. — Tarjányi Sándor- né kicsinyei jobban lélegeznek, ezért már nem szükséges,' hogy a garaton át kapják az oxigént, az inkubátor légteréből is beszívhatják. Tegnap reggeltől mind az öten kétóránként öt-öt gramm lefejt, pasztörizált anyatejet „fogyasztanak”. A többi táplálékot persze továbbra is a vénájukon át kapják. A legnagyobb súllyal született kislány, Melinda (Erdei Katalin felvétele — Telefotó — KS) A képen a negyedikként világra jött Sándor látható (MTI-fotó, Balaton József felvétele — Telefotó — KS) Megjelent a területi statisztikai évkönyv A népesség számának alakulásáról, a megyék, városok és községek népsűrűségéről, a lakóhely-változtatásokról, az egészségügyi ellátásról ad egyebek közt részletes áttekintést a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában most megjelent 1981. évi területi statisztikai évkönyv. A statisztika szerint 1981. december 31-én 2 063 745-en laktak Budapesten, az ország legnépesebb megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén, 805 924-es lélekszámmal, s a legkevesebben — 239 236-an — Nógrád megyében élteki A népsűrűség ugyancsak a fővárosban a legnagyobb, egy négyzetkilométerre 3931 lakos jut, a legsűrűbben lakott megye Pest, 154 lakossal négyzetkilométerenként, s a legritkább a népsűrűség — négyzetkilométerenként mindössze 59 — Somogybán. A legtöbb városi lakos — Budapest kivételével — Borsod-Abaú j -Zemplén megyében él, a legkevesebb Nógrádban. Az egész ország városiasodását mutatja azonban, hogy a korábbi év végéhez képest valamennyi megyébéri 1-2 százalékkal emelkedett a városlakók, s ugyanannyival csökkent a községben lakók száma. A statisztika szerint az elmúlt tíz évben az ország megyéinek lélekszáma nem változott jelentősen. Az ország „legfiatalabb” megyéje Fejér, ahol a lakosságnak csak 14,1 százaléka 60 évesnél idősebb, a legöregebb pedig Békés, ahol ez a korosztály a népesség 19,8 százaléka. Békés megyét is túlhaladja azonban Budapest, ahol a lakók 26,0 százaléka 60 éves, illetve annál idősebb. Nagymértékben eltér egymástól az egyes megyék természetes népmozgása. Sza- bolcs-Szatmárban például 1919-cel többen születtek, mint ahányan meghaltak 1981-ben, Somogy megyében viszont a halálozások száma haladta meg 853-mal a születésekét. A megyék népessége a költözködés eredményeként is változott. A legtöbben — 22 364-en — Pest megyébe költöztek, a legkevesebben, 4964-en Nóg- rádba. Baranya, Komárom, Somogy, Tolna, Csongrád és Pest megyébe többen költöztek, mint ahányan elvándoroltak, az ország többi megyéjében magasabb az elköltözködők száma. Budapestre a legtöbben — 20 072- en — Pest megyéből, a legkevesebben — 1873-an — Tolna megyéből költözködtek. A legjellemzőbb, hogy az emberek, illetve családok megyén belül költöztek más helységbe. így változtatott lakhelyet például Borsod- Abaúj-Zemplénben több. mint 30 ezer ember. A kiadvány az egészség- ügyi ellátásra vonatkozóan is számos adatot tartalmaz. Az ország körzeti orvosainak száma 1981 végén 1970 volt, közülük a legtöbben — 838-an — a fővárosban dolgoztak. A második legtöbb — 69 — körzeti orvosa Debrecen városának volt, a megyeszékhelyeken kívüli városok közül pedig Nagyatádnak és Hódmezővásárhelynek, több mint a megyeszékhelyek közül Szekszárdnak, illetve Veszprémnek. A főváros után a legtöbb beteget, több, mint 2,8 milliót Miskolcon kezelték, s a városi lakosok közül a legkevesebben — 28 218-an — a túrke- vei rendelőintézetet keresték fel. Itt egyébként a legalacsonyabb az egy lakosra jutó évi vizsgálatok száma, mindössze két és fél, . míg például Berettyóújfaluban 22 és fél. A legmagasabb a kórházi ágyak kihasználásának mértéke Oroszlányban: 103,6 százalék, »ami feltehetően azt jelenti, hogy még a pótágyakat is állandóan igénybe vették. A kórházi helykihasználás országosan a legalacsonyabb Százhalombattán volt, 70,7 százalék. A Pártélet februári számának vezércikke elemzi a Varsói Szerződés prágai tanácskozásának állásfoglalását. Vezető helyen foglalkozik az országos agitációs, propaganda- és művészetpolitikai tanácskozás anyagával. A folyóirat közli Aczél György bevezető előadásának több fejezetét, Óvári Miklós hozzászólását, valamint részletesebb összefoglalót a tanácskozás .vitájáról. Elemző írás vizsgálja a falu szocialista fejlődését a nemrégiben lezajlott kecskeméti tanácskozás alapján. A fiatalok vezetővé válásának kérdéseire keres választ a „Fiatalok a vezetésben” címmel rendezett ke- rekasztal-beszélgetés. A közelgő nemzetközi nőnap is adja az aktualitását annak az összeállításnak, amely a III. országos nőkonferencián elhangzott tanulságokat összegzi. A folyóirat február 1-től az előfizetés mellett utcai árusításban is megvásárolható. Kisipar és kisvállalkozás a HNF napirendjén (Tudósítónktól) Orosházán, a Hazafias Népfront Hl. számú körzeti bizottsága felkérte Hajdú Istvánt, a KIOSZ helyi titkárát, hogy január 18-i bizottsági ülésén adjon tájékoztatást a kisiparról és a kisvállalkozásokról. A fogyasztási igények gyors bővülése és differenciálódása következtében olyan követelmények hárultak a szocialista nagyüzemekre, amelyeket nem tudtak megoldani. így nyílt lehetőség a kiegészítő gazdaság tevékenységének kiterjesztésére. A kiegészítő gazdaság, kisvállalkozás a lakosság öntevékeny munkavégzését társadalmilag hasznos, termelő és szolgáltató tevékenységét jelenti. A kiegészítő tevékenységet főállásban, illetve mellékállásban teljesítik, az utóbbinál szerepet játszik a megriövekedett szabad idő is. A KlOSZ-titkár ezt követően elmondotta: jelenlegi kisiparoslétszám az orosházi járásban mintegy 530. Az elmúlt évben igen nagy volt a létszámmozgás, sokan beadták iparengedélyüket, mások megpróbálkoztak a biztosított lehetőséggel. Hiszen ma már a kisiparos is megkap minden szolgáltatást a gyes kivételével a társadalombiztosítástól. A nagyarányú létszámmozgás következtében a járás iparosgárdája nagyon megfiatalodott. A kisipari tevékenységek két csoportba sorolhatók, képesítéshez kötött és képesítéshez nem kötött tevékenység. De vannak olyanok is, amelyek csak mestervizsga alapján gyakorolhatók. A jelenlevők ezek után részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy ki lehet kisiparos, és ennek milyen feltételei, követelményei vannak, majd az előadást hozzászólások, kérdések követték. Kiss Horváth Sándorné Galambés díszbaromfi-kiállítás Újkígyóson (Tudósítónktól) A hét végén, január 29- én és. 30-án galamb- és dísz- baromfi-kiállítást rendez az Újkígyósi Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület, a helyi Aranykalász Termelő- szövetkezet Jókai utcai Dózsa kultúrotthonában. ,A kiállítás megmozgatja a környék tenyésztőit, s bizonyára sok látogatót is vonz majd. A bemutatón a hét egyesület 47 tenyésztője vesz részt, a kiállításra kerülő állatok példányszáma megközelíti a háromszázat. Az előzetes benevezések szerint 28 fajta galambot hoznak a kiállításra a tenyésztők. A sztárok várhatóan az NSZK-ból származó pávagalambok, valamint a magyar óriás házigalambok — népszerű néven a gatyás galambok — lesznek, de látványosságot ígér a dísztyúkok közül a páduai kontyos, a törpe és az óriás chochin. A legszebb példányokat díjazzák, a látogatók között pedig galambtombolát rendeznek. A kiállítás mindkét napon reggel 8 órakor nyit, szombaton 18, vasárnap pedig 15 órakor zár. Kiss Pál Cannesban díjazott reklámfilmek bemutatója A Magyar Kereskedelmi Kamara filmbizottsága szervezésében tegnap háromnapos vetítéssorozat kezdődött a Kamara székházában a Cannesban tavaly díjazott reklámfilmekből. A vetítés- sorozat megnyitóján Simon Dalgleish, a Nemzetközi Reklámfilmfesztiválok igazgatója köszöntötte a magyar szakembereket. Az 1982. évi fesztiválon 32 ország filmesei 1900 alkotással vettek részt. A zsűri mintegy 100 filmet jutalmazott. A magyar reklámfilmgyártást 7 film képviselte a cannesi fesztiválon, közülük kettő, a kristály keserűt reklámozó alkotás és egy animációs film különdíjat, úgynevezett nemzeti díjat kapott. A fesztivál igazgatója kitért arra is, hogy a bíráló bizottság megújult és a zsűri munkájában új módszereket vezettek be, az elmúlt években ugyanis sok vita és támadás érte a fesztivál zsűrijét. Az 1983-as nemzetközi reklámfilmfesztivált Velencében rendezik majd meg. Régi hagyományt elevenítenek fel ezzel, hiszen korábban Velence és Cannes felváltva adott otthont a fesztiválnak. O z elkövetkező időszakban 1302 mező- gazdasági tsz, 119 szakszövetkezet, halászati termelőszövetkezet és agrártársulás tárt zárszámadást. A közgyűléseken a tagság és a vezetőség mérleget készít: miként éltek adottságaikkal, a lehetőségekkel, milyen eredményeket könyvelhetnek el az elmúlt esztendő cseppet sem könnyű munkája nyomán, s szó esik arról is, hogy 1983. alapjaként —miként hasznosult, forgott, szaporodott a közös vagyon. Elöljáróban, a legáltalánosabban annyit, hogy a mező- gazdaság bruttó termelési értéke 1981-hez képest négy százalékkal növekedett. Ezen belül a tsz-ek — az előirányzottat meghaladva — hét százalékkal produkáltak többet. A száraz adatok mögött persze kézzelfogható tények csoportosulnak: a kiegyensúlyozott belső ellátás színvonalát, s a népgazdaság kereskedelmi egyensúlyát javító javak. A gyümölcsnek, a zöldségnek, a gabonaféléknek és a húsnak megannyi tonnája. A növénytermesztés egészét nézve háromszázalékos az emelkedés a szövetkezetekben. A szántóföldé 5, a gyümölcstermelésé 9,7 százalék. A mennyiségi mutatókat, a hektáronkénti hozamokat tekintve gabona- és kukoricatermelésünk elérte a világ élvonalát. Szőlőből országszerte rekordmennyiséget szüreteltek. Olyannyira, hogy sok helyütt gondot okozott a feldolgozás, a tárolóterek szűkössége miatt. A zöldségtermesztés viszont alatta maradt a várakozásnak, az előállított meny- nyiség nem érte el az előző évit. Mindez főként az ágazat költségeinek — eszköz, gép, energia — alapos emelkedésével, s párhuzamosan az üzemi jövedelmezőség zsugorodásával magyarázható. A termelő a piaci fogyasztói árnak gyakran csak töredékét kapja az általa létrehozott portékáért, s a — nem egyszer piaci manipuláció nyomán feltornázott — haszon zöme a kereskedelem zsebébe vándorol. Itt lenne az ideje megteremteni a kereslet-kínálat szabályozta valódi piaci rendszert. Olyant, amelyben termelő és fogyasztó egyaránt jól jár. Ami az állattenyésztést illeti, összességében 3,5, a szövetkezetekben pedig 3 százalékos a növekedés. Gyarapodott a szarvasmarha-állomány, az egy tehénre jutó féjési átlag elérte a négyezer litert. Az év közepére a sertésállomány meghaladta a 9 milliót, a kocák száma minden eddiginél nagyobb. A juhászati és baromfi- ágazatok munkáját hátrányosan érintette az exportpiacok évközi alakulása: csökkentek az exportárak, szűkültek az értékesítés lehetőségei. Ennek ellenére szaporodott a juhállomány, bár alatta maradt a tervezettnek. összegezve egyértelműen megállapítható, hogy 1982- ben az agrárágazat ismét előre lépett, s ebben döntő részt vállaltak a szövetkezetek. Ma már az agrár- és élelmiszeripari üzemek elő tudják állítani a belföldi ellátáshoz és az exporthoz szükséges árumennyiséget, egyes területeken többet is annál. Szinte közhelyszerű, hogy a külpiaci értékesítés feltételei — a nemzetközi túltermelés, a csökkenő árak miatt — romlottak. A kíméletlen piaci harcban többnyire nehezebben és olcsóbban találtak gazdára az árualapok. Ezért a jeles honi termelői munka csak akkor hozhat .még jobb eredményeket, ha tovább erősödnek —, s ez rajtunk is múlik — külkereskedelmünk pozíciói, a vállalatok javítják, még rugalmasabbá teszik közvetítő tevékenységüket, s minden esetben megkeresik a módját a minőségi termékek legjobb, legjövedelmezőbb elhelyezésének. A szövetkezetek zöme — kiváltképp a kedvezőtlen, vagy kimondottan rossz termőhelyi adottságúak — a hiányt pótló, jól prosperáló kiegészítő, ipari ágazatok jövedelmét az alaptevékenység fejlesztésére fordítják. Enél- kül gyakorta bizony igen nehézkessé válna a mező- gazdasági eredmények fokozása. A kiegészítő ágazatok bővülő köre tehát végül is része a folytonos megújulásnak, nem tévútja az agrárszövetkezeti mozgalomnak, hanem segítője, támogatója és forrása is a mezőgazda- sági termelési célok megvalósításának. Az idei esztendő terveit, feladatait a tavalyinál még keményebb közgazdasági környezetben, nehezebb feltételek közepette kell megoldani. Nem szólunk a számszerű követelményekről. Arról viszont igen, hogy a mennyiségi mutatókat alapul véve, a 'magyar mező- gazdaság is az intenzív minőségi fejlődés kapujába érkezett. Nemcsak a hozamok növelésére, „megfejelésére” kell az agrárüzemeknek törekedniük, hanem arra is, hogy az árualapokat minél gazdaságosabban, még több haszonnal állítsák elő. Fel- » tételeként annak, hogy — közös vagyonúnkat gyarapí- tandó — ésszerűen állhassunk helyt a nemzetek versenyében. Ez alkalmasint azt jelenti, hogy nem a minden áron való hozamnövelés egy- egy szövetkezetben a legfőbb cél, hanem a mennyiségi színvonal tartásával a költségek csökkentése, az árufajták olcsóbb — s így jövedelmezőbb megteremtése. Igaz, nem mindegy, hogy mennyit, s milyen javakat bocsátanak az agrárüzemek, köztük a szövetkezetek a népgazdaság rendelkezésére. De az sem, hogy mekkora áron . .. D beszámolókban, a vitákon, s az azt követő ünnepi vacsorán az eredmények jóleső tudomásulvétele után bizonyára sok szó esik majd ezekről a sürgető-szorító tennivalókról is ... Deáki László flIB-támogatás a középiskolás kollégisták utazásához A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére az Állami Ifjúsági Bizottság mintegy 2,5 millió forint támogatást nyújtott a középfokú oktatási intézmények diák- és tanulóotthonaiban lakó középiskolásoknak, a téli szüneti hazautazásához. A kedvezményt az utazási tarifák 1982. szeptember 1-i emelése miatt megnövekedett terhek részbeni ellensúlyozására, a diákutazási kedvezmények átmeneti csökkenésének pótlásaként adták. A támogatási összeg elosztásáról — az utazási távolság és a tanuló szociális helyzetének figyelembevételével — a diákbizottságok bevonásával döntöttek. A támogatást ezekben a napokban, kapták kézhez az érdekeltek. A középiskolások egyébként idén január 1-től diák- igazolványukkal igénybe vehetik az 50 százalékos utazási kedvezményt.
