Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 25-, kedd Újításokból egy év alatt 3 millió 200 ezer forint haszon Erdőművelő szakmunkások képzése A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói 1982-ben 137 újítási javaslatot adtak be. Ezek közül 73-at elfogadott, és 56- ot megvalósított a vállalat, 17 pedig még kísérlet alatt áll. Az elfogadott újítások éves gazdasági haszna meghaladta a 3 millió 700 ezer forintot, ami a vállalat eddigi történetében a legkiemelkedőbb eredmény. Botyánszki András ipar- jogvédelmi előadó tájékoztatása szerint a benyújtott újítási javaslatok nagy része műszaki, kisebb része munka- és egészségvédelmi jellegű volt. A legjelentősebb újítás a műszárító kocsik javítási módszerének az ésszerűsítése volt, amely jelentős anyag-, munkabér- és fuvarköltség-megtakarítással jár. Az éves gazdasági haszna egymillió 277 ezer forint. A három újító: Mokran János lakatos, Nemes László üzemmérnök és Tóth Rudolf mérnök. Hasonló értékű megtakarítással jár Kiss Gábor mérnök, Kopp Szilárd technikus és B. Nagy József mérnök újítása. Ők hárman a nagyméretű Uniform téglaegységcsomagok tekercselési módját változtatták meg. A Szentes II. téglagyárban két szerelő, Csökmöi László és Herpai László megoldották egy nehezen beszerezhető importalkatrész pótlását. Az újítás éves gazdasági haszna 325 ezer forint. Bon- dór Imre villanyszerelő olyan berendezést konstruált, amely a legkisebb sugárgyűrődés esetén is leállítja a gépsort. Ezzel évente mintegy 300 ezer forint megtakarítás érhető el. Az újítómozgalomban — az újítási rendelet módosítását követően — egyre többen vesznek részt a műszaki dolgozók közül. A vállalat minden újító alkotó munkájához a szükséges feltételeket biztosítja és törekvéseiket, sikereiket nemcsak anyagi, hanem erkölcsi elismerésben is részesíti. A legeredményesebb újítók közül tavaly tízen jugoszláviai tanulmányúton vettek részt. Karasz Vilmos festő, aki kidolgozta a cserépfestés technológiáját, a mintegy 90 ezer forint díjon felül megkapta a Kiváló Újító kitüntető jelvény arany fokozatát is. Bondár István villanyszerelő bronz fokozatot kapott. Tapasztalat szerint a kalkulált újítási díjak összegét a szakvéleményezők, illetve a gazdasági elemzők helyesen állapítják meg. Munkájukat a vállalat félévenként bírálja el, és pénzjutalomban részesíti azokat, akik a megbízatásuknak gyorsan és pontosan eleget tesznek. A szakszervezeti bizottság újítási bizottsága segíti az újítások döntésre való előkészítését, valamint a vitás esetek megoldását. Tavaly 8 alkalommal adtak be panaszt a dolgozók a döntés miatt. Az újítási bizottság négy esetben egyetértett az egyszemélyi elbíráló határozatával, két, újítással kapcsolatos kérés teljesítését javasolta, kettőnek a vizsgálata pedig még folyamatban van. P. B. Az erdőművelésben kevés a szakmunkás, ez esetenként hátráltatja a fejlesztési tervek megvalósítását. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala most olyan szervezeti és módszertani javaslatot dolgozott ki az erdőgazdaságoknak, amellyel az erdőművelők szakmunkásképzését nagyobb nehézség nélkül megoldhatják. A gondot korábban az okozta, hogy mert a munkaheylek nagy távolságra vannak egymástól, központi képzésre nemigen van lehetőség. A hivatal módszertani anyaga lehetővé teszi, hogy az érintettek közvetlenül a munkahelyek nagy távolságéi az erdőművelési ismereteket. Az audiovizuális technika fokozott felhasználásán alapszik a 165 képből álló erdészeti szaporítóanyag-termelési iskolai program, valamint a 210 képes Mesterséges erdősítés című anyag, amelyet különleges, úgynevezett önkonzultációs tanulóasztal segítségével „hívhatnak elő” a tanfolyam hallgatói. A jövendő erdőművelő szakmunkások e technikai felszerelésekkel ismerkednek meg az alapvető ismeretekkel, azokat jól rendszerezhetik, és így könnyebben készülhetnek fel a vizsgára. A bemutatóasztal használatát a napi munkaidőhöz igazíthatják, és lehetőség van arra is, hogy a telepen, az erdőkerületekben dolgozó erdészek is segítsék a foglalkozást. Az erdőgazdaságok és a faipari vállalatok már 11 tanulóasztalt vásároltak. Az első szakmunkástanfo- lyamot a Kiskunsági Erdő- gazdaságban tartják, még ezen a télen hozzálátnak az oktatáshoz. Nyugatról keletre (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A szovjet népgazdaság átalakulásának egyik legfontosabb jellemzője a termelés súlypontjának a keleti körzetek felé való eltolódása. Minden ágazatban megfigyelhető ez a jelenség. A gazdaságföldrajzi térkép a történelem alakulására is magyarázatot nyújt. A Szov- jet-Ázsiában kialakult új ipari bázisnak óriási szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió ellen tudott állni, és végül győzött a második világháborúban, amikor az európai szovjet iparvidék nagy része német megszállás alá került. A háború óta a szocialista építésbe bekapcsolódtak a Jenyiszej és az Angara medencéjének óriási energiaforrásai, megalapozva ezzel Közép- és Kelet-Szibé- ria óriási térségeinek gazdasági fejlesztését. A távoli Szovjet-Kelet és -Észak ritkán lakott területei, a délkeleti aszályos vidékek. Közép-Ázsia félsivatagai egymás után kapcsolódnak be a szovjet népgazdaság vérkeringésébe. Jól példázza ezt az ipar „kenyerének”, az energiát előállító erőműveknek a telepítése. Közismert, hogy a Szovjetunióban létesülnek a világ legnagyobb vízlépcsői. A Volga—Káma vízlépcső- rendszer (összesen 14 ezer megawatt) már lényegében elkészült. Köztük olyan óriások is működnek, mint a Lenin Erőmű Kujbisevnél (2300 MW) vagy a volgográ- di vízi erőmű (2500 MW). De a vízienergia-forrásoknak több mint 80 százaléka az Urálon túli keleti országrészekben van. Ott épültek és épülnek az Angara—Jenyiszej vízlépcső-erőművei, amelyek négyszerte, ötszörte olcsóbb áramot fejlesztenek, mint a volgai erőművek, és amelyeknek alapvető szerepük van az ázsiai szovjet területek iparosításában. A tervezett 12 erőmű közül elsőnek a bratszki épült fel. Ez ma 4050 MW-os teljesítményével a világ egyik legnagyobb erőműve. De ezt is túlszárnyalják a még épülők. Ég a vízi erőművek építése is tovább vándorol keletre. A tizedik és tizenegyedik ötéves terv programjában szerepel a képünkön látható Amur-melléki Zeja vízi erőmű építése, amely a Szovjetunió legkeletibb vidékének jelent olcsó és nagy energiaforrást. A nagy vízierőmű-építések ellenére az összes termelt villamos energia négyötödét még ma is a hő- és atomerőművek szolgáltatják. A hő- és vízi erőművek energiájának összesítése, a több európai és szibériai energia- rendszer egyesítése folyamatban van, jóllehet a nagy- feszültségű távvezetékeknek óriási távolságokat kell áthidalniuk. Mozaik, Orosháza A legnagyobb a kicsik között A Mozaik készítette el a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat orosházi gyárában a komplett fűtésrendszert A kisvállalkozásról szóló 1981-es rendeletek egyértelműen meghatározták, miképpen lehet ipari szakcsoportot alakítani. Néhány orosházi szakember figyelmét felkeltette a lehetőség, áttanulmányozták a jogszabályokat, és elindultak gesztor szövetkezetei keresni. Olyat kerestek, ahol hajlandók a kölcsönös bizalom alapján kezdetben anyagilag is támogatni a szakcsoportot, természetesen úgy, hogy a későbbiekben ezt visszafizetik. Az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet fantáziát látott az ügyben, a termelőszövetkezet 1982. március 12-i küldöttközgyűlése jóváhagyta a támogatást, és március 27-én, 30 taggal megalakult a Mozaik Ipari Szakcsoport. Előtérben a termelés Ebből a néhány sorból úgy tűnhet, minden simán ment, hiszen az elhatározástól a megvalósulásig alig néhány hónap telt el. Sajnos, a látszat ezúttal is csal, rengeteg buktató nehezítette a vállalkozás létrejöttét. A végrehajtási utasítások például nem egy időben jelentek meg a rendeletekkel, így az illetékesek többnyire nem vállalkoztak arra, hogy egyértelmű válaszokat adjanak a felmerült kérdésekre. Tapasztalatok hiányában a leendő vállalkozás főkönyvelője és jogtanácsosa járta az országot, különböző vállalkozások képviselőivel vették fel a - kapcsolatot, részt vettek a kisvállalkozásokkal foglalkozó tanácskozásokon, és csak ezt követően állt össze a Mozaik. Nagyon sok munkát fektettek tehát a vállalkozásba a kezdeti szakaszban a vezetők, de mindenképpen a törvényes kereteken belül akarták működtetni a szakcsoportot. A szakcsoport tehát létrejött, de mit csináljon? Lengyel Tibor, a vállalkozás elnöke így emlékszik vissza a kezdetre: — Tevékenységünk megválasztásánál arra ügyeltünk, hogy olyan igényeket elégítsünk ki, melyekre hosszú távon is szükség lesz. Meg akartuk valósítani a fővállalkozási formát, mely a tervezéstől kezdve, a kivitelezésen, művezetésen keresztül a kulcsra kész átadást foglalja magában. Vigyáztunk arra, hogy a tervezés csak egy részét alkossa vállalkozásunknak, inkább a termelő, kivitelező munka domináljon. Mint kiderült, jól döntöttünk, mert azok a vállalkozások, melyek főleg tervezésre szakosodtak, nehéz helyzetbe kerültek az év végére. Gyártás és tervezés Megalakult tehát a Mozaik, profilt is választott magának, és április 1-én már birtokba vették központi telephelyüket. A megalakulást követő 20. napon pedig megkezdődött a tényleges termelés. A harminc alapító tagot rövidesen újabbak követték, és néhány hét alatt a Mozaikból a megye legnagyobb kisvállalkozása lett, nyolcvan taggal. A tagok összetétele is jelzi, hogy elsősorban termeléssel, kivitelezéssel kívánnak foglalkozni. A kilenc mérnök és nyolc technikus mellett harmincöt lakatos, nyolc esztergályos, négy villanyszerelő, négy kazánkovács, három gépszerelő, ezenkívül szerszámkészítő és szobafestő tartozik a csapathoz. Orosháza hét vállalatától és szövetkezetétől jöttek a szakcsoporthoz, hogy szabad idejükben hasznos munkát teljesítsenek. Munka pedig volt bőven a múlt évben. Az év végi zárszámadáskor kiderült, hogy 72 különféle megrendelést teljesítettek gyakorlatilag kilenc hónap alatt. Bérmunka jellegű szolgáltatásként az orosházi, a mezőkovácsházi és a békési MEZŰGÉP-gyárak részére a kukoricabetakarító adapterek alkatrészeinek hegesztő és forgácsoló munkáit látták el. A KAZÉP Ipari Szövetkezetnek kazánpaneleket gyártottak, az orosházi Űj Élet Tsz részére villany- szerelést csináltak. Kazánokat újítottak fel: á mezőkovácsházi rendelőintézetben, a vetőmag vállalat békéscsabai kertészetében és a csa- nádapácai Széchenyi Tsz gépműhelyében. Több ezer alkatrészt forgácsoltak és szereltek az Alföldi Kőolajipari Gépgyárnak. Az Orosházi Üveggyárban komplett technológiai sorokat telepített a Mozaik. A tervezési munkáknál is megtartották azokat az elhatározásokat, melyeket a megalakuláskor tettek. Csak olyan megbízásokat fogadtak el, melyeknek gyorsan, határidőre, gazdaságosan tudtak eleget tenni. Nagyon rövid idő alatt megtervezték az Orosházi Faipari Vállalat alapanyag-tároló színjét. A Táncsics Gimnázium teljes villamos felújítási terve is a Mozaik munkája. A pusztaföldvári tornateremhez fűtésrekonstrukciót, a tótkomlósi Haladás Tsz-nek sörpalackozó üzemet terveztek. Sikeres év Ez utóbbi munka egyébként jól példázza a Mozaik gyorsaságát és rugalmasságát. — A múlt év május elején kaptunk megbízást a tervezésre, és néhány héten belül már szolgáltattuk az építési munkához szükséges kiviteli tervet. így a szövetkezet meg tudta kezdeni az átalakítási, építési munkákat. A későbbiekben is a Mozaik látta el a beruházás szervezését, koordinálását, tehát a megalakulásunkat követően mindjárt egy tízmilliós beruházást bonyolítottunk le sikerrel — mondja érthető büszkeséggel Samu Imre műszaki vezető. Elégedett Keresztes Sándor főkönyvelő is. — Megalakuláskor 2,4 milliós árbevételt terveztünk, ezzel szemben több mint 5,2 millió lett. Munkáinkat sikerült úgy programoznunk, hogy ellenértékűket folyamatosan megkapjuk, így tagjainknak rendszeres havi bért tudunk fizetni. Növeltük a részjegyek összegét, visszafizettük minden tartozásunkat, s maradt pénzünk fejlesztésre is. Elmondhatjuk tehát, hogy eredményes évet zártunk. A megállapításhoz csatlakozik a Mozaik elnöke. Lengyel Tibor is, némi önkritikával. — Van azért még javítanivaló a munkánkon. Néhány esetben szervezési hibák fordultak elő, és dolgozóink is nehezen értették meg, hogy csak minőségi, és határidőre átadott munkával tudunk a piacon maradni. Javítani kell technikai felszereltségünket is, és nélkülözhetetlenné vált egy kis tehergépkocsi beszerzése is. Ezek persze csak részlet- kérdések, a lényeg az, hogy a Mozaik, a megye legnagyobb kisvállalkozása jól működik, sikeres évet zárt, és még sikeresebbre készül. Példájuk követésre méltó, valahogy így kell egy kisvállalkozást megszervezni a maguk és egész társadalmunk hasznára. Kép, szöveg: Lónyai László Ma már korszerű gépek dolgoznak a vállalkozás központi telephelyén
