Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
1983. január 22., szombat o Újítók és újítások Egymillió forint megtakarítás „Egyik részleg vezetője sem fogadja különösebb örömmel, ha az újítóknak szánt céljutalmat a béralapból fizetjük ki. Mi mégis ezt tesszük. Az újítási feladattervben a legmagasabb újítási cél jutalmat 6 ezer forintban állapítottuk meg, de ennyit még senkinek sem fizettünk." A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat (1982-ben még Békés megyei Vegyesipari Vállalat); 1979-ben 220, 1980-ban 200, 1981-ben mintegy 500 ezer, 1982-ben egymillió forint körüli megtakarítást ért el az újítások alkalmazásával. Az újításokért kifizetett díj ugyanakkor négy év alatt nem haladta meg a 70 ezer forintot. A vállalati megtakarítás persze csak egyetlen mérő- szám. Egy-egy újítás valóságos értékét mindemellett népgazdasági hasznossága, alkalmazhatósága tovább növelheti. A Körös Kazángyártó Vállalat 1980-ban energiaracionalizálási programba kezdett. Az állami támogatással megvalósuló fejlesztés célja az energiatakarékos kazán- gyártás növelése volt. A kötelezettségek egy részének teljesítését a beruházás kezdetekor már meglevő kazánok is lehetővé tették. Az utóbbi két évben azonban újabb kazánok születtek, a régebbi ÉTI és az univerzális tüzterű Rival mellett a széntüzelésű Simplex kazánt már gyártják, Szilágyi Lajos kazánja pedig most várja a szabadalmaztatási eljárás eredményét. És végül a hivatalos vállalati fejlesztés gyümölcse az ÉTI Super, amelynek hatásfoka a korábbi 84 százalékról 92 százalékra nőtt. Igaz, az utóbbi esetekben találmányokról van szó, ám a szabadalmak is az újítószándék eredményeként születtek. Az újítók vállalati ösztönzésre fejlesztették tovább ötleteiket, míg végül azok megfeleltek a szabadalom teljesen új, egyedülálló követelményének. — Nem tartom véletlennek, hogy a legnagyobb jelentőségű újítások, találmányok — az ösztönzés eredményeként természetesen — az energiatakarékos kazánok továbbfejlesztésében születtek — mondja Tóth István főmérnök. A vállalat minden évben elkészíti újítási feladattervét. Tavaly 11 pontban körvonalazták, mely területeken várnak segítséget. A kijelölt feladatokra végű) is öt újítási javaslat érkezett. — A számszerű eredménynyel nem lehetünk elégedettek. Az öt újítás azonban jelentős feladatok megoldását segíti — magyarázza Dimitrov László újítási előadó. (A találmányokat nem soroljuk az újítások közé, így annak ellenére, hogy az új kazánok magas százalék feletti hatásfokukkal jelentős tüzelőanyag, gáz, szén megtakarítását teszik lehetővé, elemzésünkben most a második helyre kerültek.) Melyek tehát a jelentősebb újítások? Kora István a kazánhőcserélő ésszerűbb gyártására tett javaslatot. A módosított technológiával 174 ezer forint bér- és anyagmegtakarítást érhet él a vállalat. Vagyis választ kaphatunk arra is, érdemes-e a béralapból céljutalommal ösztönözni az újítókat. A válasz mindent világossá tesz: a bérmegtakarítás egy év alatt 24 ezer forint, a feladatterv a céljutalom felső határát ebben az esetben hatezer forintban állapította meg, de az újító ennél kevesebb pénzt vehetett kézhez. . Zsíros János, a Simplex kazán feltalálója a kazánok nyomáspróbájához ajánlott termelékenységnövelő megoldást. A módszer munkaerő és jelentős költség kiváltását teszi lehetővé. Ko- loh Béla hegesztősablonjától egyszerűbbé, gyorsabbá válik a gázégők forrasztása. Zsiga József terméktároló és szállítóberendezése a munkavégzést könnyíti. Az utóbbi időszak legjelentősebb újításai azonban 1980-ban és 1981-ben születtek. Előbb Békéscsabán, majd később Gyomán is újításként vezették be a kazánok olcsóbb csomagolására tett javaslatot. A megtakarítás tavaly már meghaladta az 500 ezer forintot. Az elmondottak persze nem azt jelentik, hogy csak a feladattervben szerepeltetett témákban akadt újítás. Tavaly a beadott 21-bő] 17 újítást fogadtak el a vállalatnál. — A legtöbb esetben két szakvéleményezőt jelölünk ki. Ha ellentétes értékelést kapunk, további szakvéleményezőket kérünk fel. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a hasznos megoldások ne vesszenek el,* az sem mellékes azonban, hogy mennyit kell várnunk az újítások bevezetésére — jegyzi meg Tóth István. Az újítás elfogadását gazdasági számítás, a hasznosítási szerződés követi. Ezt a vállalat és az újító köti. Ebben megállapodnak a bevezetés határidejében, módjában, a díjazás feltételeiben. — Az újítókedvet Csákiakkor tarthatjuk fenn, ha az „alkotásokat” értéküknek megfelelően ismerjük el, ha segítjük az elképzelések megvalósítását — hallottuk az újítási előadótól. Ezért is igényli a vállalat a dolgozók közreműködését újításaik előkészítésében. Közreműködői díjat fizet azoknak, akik erre munkaidőn túl vállalkoznak. — Az újító alkotókedve olyan lehetőség, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Minden eszközzel segítjük munkájukat — fogalmazta meg végül a főmérnök. Köpenyes János Előbb Békéscsabán, majd később Gyomaendrődön is újításként vezették be a kazánok olcsóbb csomagolását. A megtakarítás tavaly már meghaladta az 500 ezer forintot Fotó: Fazekas László Gazdasági munkaközösségek az élelmiszeriparban Az élelmiszer-ipari vállalatoknál a gazdasági munka- közösségek hasznosan segítik az üzemi tervék valóra váltását, a belső tartalékok feltárását, a jövedelmezőség és a minőség javítását — végső soron a lakosság jó színvonalú ellátását és a külpiaci versenyképességét. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban most elkészült összesítés szerint az iparág vállalatainál 54 gazdasági munkaközösség tevékenykedik. és sorra alakulnak újabbak. A gazdasági munkaközösségek nagy többsége üzemen belüli kisegítő tevékenységet vállal. Az üzem biztosítja számukra a termeléshez, a működéshez szükséges gépeket, berendezéseket, szerszámokat, amelyekért a munka- közösségek használati díjat fizetnek. Ily módon találkozik a vállalati és az egyéni érdek; egyfelől az üzem jobban kihasználhatja termelő- eszközeit, másfelől pedig a dolgozók a törvényes munkaidőn túl vállalt tevékenységgel többletjövedelemhez jutnak. Azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen közösségek működnek, csökkent az elvándorlás, hiszen szakértelemmel, szorgalommal a jövedelem növelésének „helyben" is megvannak a feltételei. O m■■ rr lovore Korszerű berendezéseken mérik be az új típusú Hirschmann-antennaerősítőket Nehezen kezdődött a múlt év a Hínadótechnikai Vállalat békéscsabai gyárában. A megelőző évben, 1981-ben jelentősen nőtt a termelés, több új termék gyártását kezdték meg, alkatrészellátási gondok miatt komoly év végi munkacsúcsot kellett teljesíteniük. így nem csoda, hogy az új esztendőt csaknem üres raktárakkal, minimális előre gyártott készlettel kezdték. A közvetlen gond akkor az volt. hogyan biztosítsanak munkát valamennyi dolgozónak, és közben a vezetők feje amiatt főtt, hogy 1982-ben további 25 százalékos termelésnövekedést kell elérniük. A múlt év miatt most már nyugodtak a HTV-nél; sikerült teljesíteniük a tervet, elérték a 220 millió forintos árbevételt. Persze ez azért nem ment könnyen. Nagyarányú termelésfelfutás — Tulajdonképpen a múlt évben kellett nagy sorozatban gyártani azokat a berendezéseket, melyek prototípusait vagy nullszériáit 1981-ben elkészítettük. A telefonközpontokhoz szükséges, csaknem teljes egészében exportra kerülő ÁTSZK töltő és tápáramellátó berendezésekből 1981-ben 79 készletet, 1982-ben már 176 sort építettünk. Egy-egy sor 6—8 tekintélyes méretű szekrényből áll. Sorozatban gyártott termék lett a nagyközösségi tv-antennarendsze- rekből, az NKR családból is. A múlt évben már 36 tartalékos és 74 tartalék nélküli főállomást készítettünk el, ez összesen 146 berendezést jelent. Emellett beindítottuk battonyai üzemünket, megkezdtük néhány prototípus gyártását, egyszóval nem értünk rá unatkozni — mondja az 1982-es évről Márton József, a békéscsabai gyáregység igazgatója. Ráadásul ez a nagyarányú termelésfelfutás a közismert Tokajival és rummal „fűszerezett” kolbász Békés megyében már megkóstolták és különleges csemegének tartják, Budapesten pedig január 26-án és 27-én a Corvin Áruházban sorra kerülő húsipari napokon ismerhetik meg a vásárlók a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat húsüzemének legújabb termékeit, a tokaji aszúval és a rummal „fűszerezett” sertéshúsból készült füstölt szárazkolbászt. A vállalat szakemberei ezzel egyidejűleg két újabb különlegességgel kísérleteznek. Tájékoztatásuk szerint ezeket is hamarosan megízlelhetik a fogyasztók. Az egyik aranysárgára füstölt falusi májas lesz, a másik pedig szívkolbász. A májasnak az ízesítésen túl specialitása lesz, hogy a töltelékmasszába darabos májat is kevernek. anyag- és alkatrészellátási gondok mellett jött létre. A HTV-ben gyártott berendezések tetemes mennyiségű, csak tőkés importból ■ beszerezhető alkatrészt tartalmaznak, ezek késedelmes beérkezése miatt gyakran akadozott az ÁTSZK gyártása. Ilyenkor szinte alig lehetett mozogni a gyárban a félkész termékektől. Üzemrész Batlonyán — Fokozta gondjainkat, hogy az amúgy is szűk helyen osztoznunk kellett a DÉLÉP-pel, ugyanis közben épült az új szociális létesítményünk. Ez elkészült, m;nt ahogy működik már battonyai üzemünkben is — jegyzi meg Juhász Miklós főmérnök. Ebben a battonyai üzemben szerelik most a csatlakozó dugókat, készítik a különféle kábelkorbácsokat, egyszóval azokat a termékeket, melyeknek gyártását viszonylag rövid betanulás után oda lehetett „kihelyezni”. Most, mintegy hatva- nan dolgoznak a battonyai részlegben, és ezzel sikerült jelentősen tehermentesíteni a békéscsabai gyárat, ahol a felszabadult munkaerőt átcsoportosíthatták az új gyártmányok készítéséhez. Csak így volt elérhető, hogy a sok alkatrészhiány ellenére végül is sikerült határidőre leszállítani valameny- nyi ÁTSZK és NKR berendezést. A békéscsabai gyáregység fejlődésére jellemző, hogy a HTV termelésből eredő árbevételének 42 százalékát adták már az elmúlt évben. Nem véletlenül ismerte el ezt a rohamos előrelépést dr. Simkó József, a vállalat vezérigazgatója és egyben jelezte: a jövőben tovább nő a békéscsabai gyáregység feladata a vállalaton belül. Az új tervszámok mindenben alátámasztják ezt a kijelentést. Az idén 250 millió Mezőplast néven gazdasági társulást hozott létre öt Győr- Sopron megyei vállalat és a MÉM műszaki intézete. A társulás célja, hogy költség- és anyagtakarékos graboplan termékekkel — a győri Graboplast műszaki műbőreiből készített szemestermény- és folyadéktárolókkal, műtrá- gyásilókkal, műanyag konténerekkel és egyéb, a raktározás és a szállítás területén használható gyártmányokkal — lássa el a hazai mezőgazdaságot. A műszaki műbőrök gyártásának és konfekcionálásának már hagyományai vannak hazánk egyetlen műbőrgyárában. Uszodákat, sport- csarnokokat borítottak vele itthon és külföldön, takaróponyvákat, konténereket, tárolókat, szállítóhevedereket forintos árbevételt várnak a békéscsabai HTV-től. Jelentős mennyiségben fokozni kell az NKR-gyártást. Az igény 2,5-szerese a tavalyinak. Moszkva mellett Kijev és Tbiliszi is vevőként jelentkezett, és az igényeknek megfelelően megkezdik a hazai telepítést is. Változatlanul nagy az igény az ÁTSZK iránt, és a Paksi Atomerőműhöz szállított berendezéseket is újabbak követik. Új exporttermék A múlt évben NSZK-beli partnerük, a Hirschmann termékváltást hajtott végre, több típus gyártását megszüntették és újakat kezdtek. Emiatt 1982-ben csökkent a tőkés export, de az- idén az új berendezésekből már felfutásra számítanak. Több új erősítő és szűrő prototípusát készítették már el Békéscsabán, most folynak a minősítő mérések, és utána kezdik a sorozatgyártást. Folytatódik a beruházás is a csabai gyáregységben. Rövidesen megkezdik az új tanműhely építését, és már biztosított a terület az új szerelőcsarnokhoz is. Ha lesz pénz ennek felépítésére, akkor végre csökkenhet a nagyberendezések gyártása miatti jelenlegi zsúfoltság. A HTV laboratóriumaiban pedig már folyik a távolabbi jövő berendezéseinek fejlesztése. Nem titok, hogy a HTV szeretné kivenni részét az űrtávközlésből is, mégpedig a közvetlen műholdas vevőrendszerek gyártásával. Az elképzelések szerint ezek a vevőegységek az NKR-rend- szerekhez lesznek illeszthetők, és gyártásuk Békéscsabán történik. Ennek pontos időpontja még nem ismeretes, de a gyáregység már megkezdte a felkészülést erre a minden eddiginél nagyobb és bonyolultabb munkára. Lónyai László készítenek belőle. Sokoldalú felhasználását a graboplan műszaki ponyva előnyös tulajdonságai: nagy szakítószilárdsága, víz- és légzárása, a vegyi hatásokkal és a mikroorganizmusokkal szembeni ellenállósága teszi lehetővé. A Graboplast — mint a társulás gesztora — a bevált termékek - gyártása mellett újabb és újabb gyártmányok kifejlesztésében dolgozik. Több ezer példányban rövidesen megjelenik a társulás gyártmánykatalógusa, amely a már kapható, illetve a legújabb kifejlesztett gyártmányokról ad műszaki ismertetést és alkalmazásukkal kapcsolatos tájékoztatást az állami gazdaságoknak és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Működik a Mezőplast
