Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
1983. január 21., péntek Többletexport Tótkomlósról A Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet is úgy indult a múlt évnek, mint a legtöbb vállalat vagy szövetkezet Magyarországon: óvatosan terveztek, és nem reménykedtek különösebb tőkés exportban. Mindössze 2,2 millió forintos exportot vártak az 1982-es évtől, ennek zöme tőkés bérmunka lett volna. Végül is minden elképzelést felülmúlva 7,8 millió forintos exportteljesítéssel zárták az évet, több mint háromszorosan múlták felül az előirányzatot. Vajgel László, a szövetkezet elnöke érthetően elégedett az eredménnyel. — Árbevételünk ugyan ötmillió forintal elmaradt a tervezettől, és százmillió forint lett, de ennek az az oka, hogy év közben erőteljesen nőtt a hozott anyagra alapoztt tőkés bérmunka. Textilruházati részlegünk 4,8, a vasipari részleg 3 millió forintos exportot teljesített. Főleg Franciaországba, Hollandiába és Kuvaitba exportáltunk különböző felnőtt- és gyermekkabátokat, és több Thermobil konténerbe szerelt hőközpontot adtunk el Líbiába és Irakba. Ezenkívül egy NDK-beli gépgyárnak szállítottunk különféle alkatrészeket. A váratlanul jött tőkés export okozott némi gondot is a szövetkezetben. Egyrészt azzal, hogy az anyagos exporthoz nagyon rövid idő alatt kellett beszerezni a különféle hozzávalókat, s a bérmunkára a kapacitás biztosítása volt nehéz. A szövetkezet a múlt esztendőre már előre eladta teljes termelését, így a többletexporthoz többletkapacitásra volt szükség. Ezt részben szombat-vasárnapi túlmunkákkal biztosították, de néhány ^ hazai rendelést is át kellett ütemezni a tőkés export érdekében. A dolgozók áldozatos munkájának köszönhető, hogy végül is valamennyi exportkötelezettségüknek eleget tudtak tenni. A sok munka, mellyel a többletexport-vállalás jár, természetesen meghozta gyümölcsét is. Ennek köszönhető, hogy a tervezettet lényegesen meghaladóan, nyolc százalékkal tudták növelni a bért a szövetkezetben. Az idei évet már jobb pozícióban kezdték a tótkomló- siak. Teljes termelésük egész évre rendeléssel lefedezett. Új ragasztógépet állítottak termelésbe a munkavédelmi cipőket készítő bőrruházati részlegben A kisgyermekes anyák foglalkoztatását oldja meg a kismamaszalag A szerződéseket úgy kötötték meg, hogy az esetleges többletexport teljesítésének ne legyen akadálya, ebben az esetben átcsoportosítják majd a gyártást. Segít a váratlan munkák elvégzésében a nemrég megalakult munkaközösség is, amelynek tagjait mindig a legkritikusabb területekre irányíthatják. A múlt évi, csaknem nyolcmillió forintos, és az idei ennél alig kisebb nagyságú beruházás is arra irányul. hogy fejlesszék a termelést. Üj gépeket, berendezéseket vásárolnak, és ezzel gyorsabban. rugalmasabban reagálhatnak a piac igényeire. A textilesek a jövőben is főleg holland és francia bérmunkát végeznek majd, a vasipari részleg eddig 16 konténeres hőközpont szállítására kapott megrendelést Algériából. Kép, szöveg: Lónyai László amikor nem milliárdokról van sző gazdagság a lehetőségek kihasználása — hallottam egy előadásban, példákkal bizonyított magyarázatba ágyazva. Erre, mármint a bizonyításra nagy szükség volt, mert a megállapítás így önmagában túl egyszerűnek, sablonosnak tűnt. Különösen ma, amikor olyan bonyolult világban élünk, hogy a gazdagság közelségét egyetlen szóval érzékeltetnünk nem kevesebb, a valóságos erőfeszítések lebecsülésénél. És mégis, elemzéseinkben nem egyszer leegyszerűsített helyzeteket, példákat ragadunk ki bonyolult valóságukból, s a rövidség, a jobb érthetőség kedvéért még arra sem vállalkozunk, hogy visszahelyezzük azokat összefüggéseikbe. Erre az esetek többségében nincs is szükség, hiszen tudjuk miért hangzottak el, íródtak le a szavak, mondatok. A behelyettesítést úgyis elvégzi mindenki a maga helyén. Ha tehát a lehetőségek és a gazdagság párhuzamát vesszük, bizonyságul elég néhány példa, és máris végkövetkeztetésre juthatunk? Aligha, hiszen a helyes 'ítélet attól függ, milyen horderejű, jelentőségű lehetőségekről van szó. Mint ahogy egy-egy elszalasztott alkalom önmagában még nem jelent szegénységet, nem jelenti a vállalati gazdálkodás teljes sikertelenségét, Hátrányt azonban mindenképpen. hátrányt abban a versenyben, amelyet a mai helyzet kényszerít ránk. Ami a lehetőségek mozgósítását illeti, megoszlanak a vélemények. Fentebb arról beszélek, hogy a nagy- és kisválalatok még mindig adósak, jóllehet sok minden történt már tartalékaik mozgósításával, a kereslethez igazodó rugalmasabb termelésszerkezettel. Az irányítási hierarchia alsóbb pontjain ugyanakkor a kevés információra, a kedvezőtlen hatásokra hivatkoznak. Annak, hogy egy-egy vállalat nagyszerű, vagy annak vélt elképzeléseit „értik-e” számtalan gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, mi több politikai meggondolása van. Az óvatosság nagyobb horderejű kérdésekben érthető. Ám a dollárért beszerzett patentgombok, korszerű cipőtisztítók, alátétek, csavarok gyártása aligha tartozik az úgynevezett nagy kérdések közé. Ugyanakkor az apróbb, mégis nélkülözhetetlen cikkekre évente több száz millió forintot, illetve ennek megfelelő dollárt ad ki az ország. Így az egyik, egyébként közepes, exporta berendezkedett üzem hazai vállalkozó híján, importból szerzi be az alátéteket, csavarokat, míg egy másik kisvállalat egy eddig teljes mértékben .kintről” beszerzett cipőtisztító gyártását nem tudja megoldani hasonló okok miatt. Pedig összességében milliókkal mérhető előnyről lenne szó a MEZŐGÉP orosházi gyárában, és a körösladá- nyi Metakémiában is. Mint ahogy az is kérdéses: valóban nem érné-e meg. ha egy kisüzem patent- és díszgombok gyártására állna rá? Ehhez hasonló gondokkal, vagyis „apróságok” importjával majd minden nagyobb és középvállalat küzd, miközben a kisüzemek, a termelőszövetkezeti melléküzemágak egy része tevékenységének kiegészítéséhez munkát keres. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy a különleges minőségű, importált „apróságok” hazai kivitelezésére képesek-e a kisüzemek. A gyártás ugyanis a feltételek megteremtésével kezdődik, s ennek költségei — a mai árakon már önmagában is — gazdaságtalanná tehetik a termelést. Ez pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az irányítási hierarchia minden pontján akad tennivaló. O nyitott, válaszra váró kérdések között ma csak az a biztos, hogy nagy lehetőséget szalaszthatunk el azzal, • ha szűkösen rendelkezésre álló tőkénk egy részét licencvásárlások és a műszaki fejlődés megalapozása helyett — alaposabb körültekintés után itthon is gyártható — patentgombok, alátétek, s cipőtisztítók importjára költjük. Igaz, nem milliárdokról van szó, ám ez a lehetőség is összefüggésben áll gazdagságunkkal. Kepenyes János Betonacél-megtakarítás Közös kasszán a mintabolt Hagy sorozatok helyett kisebb szériák Évi tízmillió forint értékű betonacél-megtakarítást érnek el a Szegedi Házgyárban, saját szakembereik és a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói által kidolgozott új módszerrel. A kiindulási alap az a szakkörökben ismert tény volt, hogy a házakhoz készülő betonelemekbe jóval több acélrúdat használnak fel, mint amennyit a maximális szilárdsági biztonság indokol. Az elméleti számítások, valamint a gyakorlati nyomási-törési próbák ugyanakkor azt igazolták, hogy a panelokban levő rácsos acélszerkezet formája, elrendezése nem követi a tényleges szilárdsági követelményeket. A felhasznált 7 milliméter átmérőjű acélhuzalokat egymástól egyforma távolságra helyezték el, holott szerepük a valóságban a panel széleken van, középen Az épületfenntartási feladatok idei előirányzata 1-2 százalékkal haladja meg a múlt évit. Am ennél jóval dinamikusabban bővül a lakóházak, az egészség- ügyi és a közösségi épületek fenntartása és az építőipari fogyasztási szolgáltatás. Országosan mintegy 20 ezer lakás felújítása és 10 500 lakás koszerú- sítése a feladat. A tanácsok ösz- szességében 10 százalékkal többet fordítanak az idei lakóházfenntartásokra. A munkálatokban a tanácsi és a szövetkezeti építőipar mellett mind nagyobb arányban vesznek részt az ÉVM- vállalatok, elsősorban a magas technikai és műszaki felszereltséget igénylő nagyobb közintézmények, lakóházak felújításápedig jóval kisebb. Az új számítások szerint kialakított rácsos szerkezethez a korábbi mázsányi acélhuzal helyett 60—70 kiló elegendő. Ez nem csak az anyagtakarékosság szempontjából jelentős, lényegesen köny- nyebbé vált a vasszerkezeteket emelgető dolgozók munkája is. Ugyanakkor megfelelő arányban csökken a vasak egyengetéséhez, hegesztéséhez szükséges munkaerő és energia. Az új, anyagtakarékos eljárást egyelőre a függőleges beépítésű paneloknál, tehát például belső teherhordó falaknál alkalmazzák, további kísérleteket folytatnak a vízszintes elemek — például födémek — vasszerelésének hasonlóan takarékos kialakítására. Az új betonvas-takarékos eljárást a többi házgyárban is bevezetik. bán, rekonstrukciójában. Az építőiparban létrejött kis szervezetek többsége is fenntartási munkákat végez. Az építőipari fogyasztási szolgáltatás az előzetes adatok szerint 16 százalékkal növekedett az elmúlt évben, s az idén további feltételek megteremtésével bővítik a lakosság részére végzett lakáskarbantartást és -korszerűsítést. A tervidőszak első két évében az előirányzatnak megfelelően gyarapodott a korszerűsített’ lakások száma, igaz, ez annak is köszönhető, hogy nőtt a lakosság kezdeményezőkészsége is. Az egyik ösztönző : a bérlők lehetőséget kaptak a korszerűsítési költségek egyösszegű megtérítésére is. Óriáscsarnokok ponyvából Sikeres a tabi sátorgazdasági társaság, amely a Bu- daflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat kezdeményezésére, nagy légterű csarnoksátrak létrehozására alakult meg. Első vállalkozásuk öt óriás méretű, ponyva borítású raktársátor építése volt. A kezdeti nehézségek után a sátortelepítések ütemét meggyorsították, és így határidőre elkészült mind, a Csepel Autógyárban, a Hungária Műanyagipari Vállalatnál, a Videoton sárbogárdi és ajkai gyáregységében. A raktárcsarnokok alapterülete összesen mintegy 4600 négyzetméter. Felépítették a társaság saját, s egyben referenciacélokat is szolgáló 855 „négyzetméteres alapterületű raktárát is, Szekszárdon. Terven felül Debrecenben ugyancsak felszereltek egy óriás csarnokot. Az eddig épített raktárszerkezetek 18 méteres fesz- távolságúak, belső magasságuk 8 méter, méreteik kielégítik az ipari vállalatok raktározási igényeit. A gazdasági társaság emellett kifejlesztette már a 24 és a 36 méteres fesztávolságú típusokat is, amelyeknél ugyancsak rácsos, íves acéltartókra feszítik a hatalmas ponyvát. Foglalkoznak a csarnoksátrak választékának további bővítésével, különböző sport- és szabadidős célokra, egyebek között púp és kúp alakú, valamint hiperbolikus és pa- raboloid pavilonokat terveznek. A ruházati iparban az idén nem tervezik a termelés növelését; a versenyképesség javítása és a piaci igényekhez való alkalmazkodás a fő feladat. A ruházati termékek iránti kereslet a múlt évben a nemzetközi piacokon csökkent, a forgalom várt élénkülése nem következett be. Ez a hazai vállalatok exportjának alakulására is kedvezőtlenül hatott, a ruházati alágazatoknak az erőfeszítések ellenére sem sikerült a tervezett konvertibilist kivitelt teljesíteni, egyedül a cipőipar növelte — csaknem 10 százalékkal — exportját. ' A külpiaci helyzet várhatóan az idén sem fordul kedvezőbbre, s előreláthatóan mérséklődik a belföldi kereslet is. Ennek ismeretében a ruházatipari vállalatoknak az igényeknek megfelelő választék kialakítására, a termékösszetétel változtatására kell törekedniük. Ehhez mindenekelőtt pontos, megbízható piaci információkra van szükségük, amelyeket az eddiginél jobb kereskedelmi munkával, a kül- és belkereskedelemmel való szorosabb együttműködéssel szerezhetnek meg. A termelő vállalatoknak fel kell készülniük és vállalkozniuk kell egyebek között a divat változásainak gyors követésére, valamint arra, hogy például a konfekcióiparban a nagy sorozatok helyett kisebb szériákat készítsenek. Mindehhez elengedhetetlen az alapanyaggyártókkal, szállítókkal való együttműködés javítása és a partnerek érdekeinek összehangolása. Ez utóbbi azért is fontos, mert a konfekcióipari vállalatok sok esetben külföldről származó anyagokat dolgoznak fel, miközben a hazai gyárak exportálják jó minőségű szöveteiket. A közös érdekeltség megteremtésével növelhetnék a hazai alapanyagokból készített, magasabb feldolgozottságú, tehát értékesebb termékek kivitelét. * A konvertibilis export növelését, esetenként megtartását várhatóan elősegíti, hogy az idén tovább bővült az önálló exportjoggal rendelkező vállalatok köre. Megkezdte működését a Mo- dex konfekcióipari és kereskedelmi társaság, amelyben mintegy tíz vállalat és szövetkezet fogott össze — közös érdekeltség alapján — az export bővítésére. A ruházati cikkek versenyképességét nagymértékben befolyásolja a különböző kellékek és kiegészítő anyagok színvonala. Biztató, hogy például a válltömőgyártás megoldására fejlesztőtársaság alakult, s megkezdődtek az előkészületek a hazai vállfagyártás korszerűsítésére is. A belföldi ruházati ellátásban várhatóan tovább növekszik a hazai termékek részaránya. Az iparvállalatoknak fokozottan kell törekedniük arra, hogy a lakosság minden rétegének megfelelő választékú és mennyiségű terméket kínáljanak. Fontos a méretválaszték további javítása, korszerűsítése, amihez ugyancsak javítani kell a kereskedelem és az ipar együttműködését. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek még az iparvállalatok saját üzlethálózatának fejlesztésében, bővítésében, a mintaboltok ugyanis többszörös hasznot honnak; alkalmasak a piackutatásra is, s az új termékek bevezetésére, továbbá a választék speciális termékekkel való bővítésére. A cipőiparban elsősorban a belföldön forgalomba kerülő termékek minőségének javítására és a választék bővítésére van szükség. Fokozni kell az úgynevezett kényelmi cipők gyártását. A gyermekcipőkből ki kell elégíteni a népesebb korosztályok igényeit. Várhatóan bővül a divatos és ugyanakkor egészséges lábbelik választéka is. A cipőipar konvertibilis exportja az idén a terv szerint tovább növekszik, elsősorban a kooperációs kapcsolatok eredményeként. A ruházati iparban az idén tovább terjednek a korszerű munka- és üzemszervezési eljárások, melyekre máris szükség van, mert csaknem minden szakmában a munkáslétszám további csökkenésével számolnak. Épületfenntartás, lakáskorszerűsítés
