Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

1983. január 4., kedd

Közös kiállításon mutatkozott be Gyula város müvészetked- velő közönségének Csuta György és Párzsa János amatőr festőművész. Az Erkel Művelődési Központ előcsarnokában megnyílt kiállítást a közelmúltban nyitotta meg Ibos Éva, a Kohán Képtár igazgatója. Az új év első képzőművészeti kiállítását január 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők

Fotó: Béla Ottó

Versek, novellák, könyvművészeti cikkek, tanulmányok és megemlékezések

Hz Új Aurora 1982/3-as számában

Irodalmi és művészeti folyóiratunk 1982. évi utolsó száma az óév zárónapjaiban jutott ei az előfizetőkhöz, olvasókhoz. Szépirodalmi blokkjábán első helyen a hetvenéves Kis Tamás költőt kösaönti három versével, majd Urr Ida, Garai Gábor, Grandpierre K. Endre, Szo- kolay Zoltán, Ujházy László és Tomka Mihály versei következnek, és az Üj Aurorában első alkalommal bemutatkozó Verasztó Antal két költeménye. A hatvanéves Dér Endre József Attila-dí- jas íróról, Békéscsaba szülöttéről Tandi Lajos ír, majd a jubiláns Szemem az ajtón című novelláját olvashatjuk. Novellát közöl a folyóirat Csoór Istvántól Három merőleges és egy vízszintes, valamint Sarusi Mihálytól Mi- sikám címmel.

A Művészet rovatban Papp János cikke áll az élen Hol tart és merre halad a világ könyvművészete? címmel, ezt követően pedig Pe- tőcz Károly adja közre gondolatait Képzőművészet a könyvművészetben című cikkében. Koszta Rozália festőművész ceglédi kiállítását Szilágyi Miklós mutatja be, Katkics Ilona rendezői műhelyébe pedig Schéner Mihály írása viszi el az érdeklődőt. Zakupszky László mátraszentimrei nyugdíjas igazgató tanító, helytörténész Kodály Zoltán Galyatetőn című írásában állít emléket a nagy zeneszerzőnek, itt kapott helyet Puszta Sándor verse is, mely szintén Kodály Zoltán születésének centenáriumát ünnepli, végül J. A. Russo írása: Kodály Zoltán Temesváron. •

Az Üj Aurora e számában megjelent tanulmányok közül nagy figyelmet érdemel Bata Imre Szociográfia és önéletrajz és Fábián Zoltán írása Társadalmi látlelet és önformálás címmel. Itt közük még Elek László színvonalas, átfogó tanulmányát, mely Arany János és Tisza Domokos kapcsolatát mutatja be, valamint Tóth Lajos írását Arany János preszim- bolizmusáról.

A folyóiratot a Kapcsolatok és a Tájunk rovat zárja. Ez utóbbiban, olvashatjuk Pozsgay Imre beszédét, melyet a vésztő-mágori történelmi emlékhely avatásán mondott, valamint Fábián István rádióriportját, melyben a feltárást vezető régésszel, Juhász Irénnel beszélgetett. Az 1982 3. számot Dankó Imre Szűcs Sándor néprajztudóst búcsúztató írása zárja.

A záródíszeket ezúttal Gu- bis Mihály grafikusművész rajzaiból válogatta a szerkesztés, valamint közreadta Koszta Rozália néhány festményének reprodukcióját is.

(s—n)

ka volt, estétől reggelig tartott. Előbb a lisztszitálás, kovászkészítés, majd a beda- gasztás következett. S mivel én mindig kétszer dagasztottam, hajnalban szakítottam ki, de akkor már be volt fűtve a kemence, hogy a legjobb legyen a heve, mire a szakajtóba megkél a tészta és be lehet vetni.

Ilyenkor mindig _ készült lángos is, káposztás, brind- zás és persze guba, az a hosszúkás, bot alakú tészta, ami elállt, s később leforrázva mákos guba lett belőle, vagy túrós. A disznóölés szokása nem változott, pár nappal ezelőtt is úgy zajlott le, mint régen. Most is asztalra került a mozgócs- ka, a hagyományos disznótori velős leves.

— Ól jából készül, előbb jól kiáztatom a húst, aztán teszem föl, sok zöldséggel és babérlevéllel, sóval fűszerezve. Ezt be is kell rántani, vékony piros paprikás rántással. S amikor a hús már megfőtt, kiveszem, és egy jó fej vöröshagymát teszek a lébe fölkarikázva, és átforralom a velővel. A tányérokba vékonyka kenyérszeleteket teszünk, erre merjük rá a forró levest, s aki szereti, jól megtejfölözi. Máskor is lehet főzni, de a legjobb disznóöléskor.

Aztán visszakanyarodik a beszéd megint csak a régi időkre. Amikor még pen- delyben jártak a kisfiúk is, nem csak a lányok. S játék sehol, csak papír- vagy csutkababa, meg kukoricaszárból kis szekér, meg ló. S ha esett az eső, a sárral játszottak ...

Épp itt tartunk, amikor nyílik az ajtó és az egyik unoka egy nagy dobozt hoz. Orion gyártmányú tévékészülék van benne, s hamarosan — ha beszerelik — az egész nagyvilág.

Vass Márta

Amikor még...

Negyedórányira a buszhoz régi fajta takaros tornácos ház a mezőmegyeri Kindli Jánoséké. A télben is látszik a nyári virágos kert nyoma, s hogy a lugasokon sok szép szőlő lehetett. Ilonka néni oly fürgén mozog a több mint nyolcvan esztendejével, hogy Jani bácsi rárászól, lassabban egy kicsit. Ö az akkurátusabb kettőjük közül, a szava is megfontolt. Nyugodt, jó módban élnek, de tevékenyek most is, ám nem erről, hanem a régvolt időkről beszélgetünk, a kemencét helyettesítő cserépkályha mellett.

— Volt ugyan két kishold földje az apámnak, de a sok gyereket abból nem tarthatta el. Aratott másnak a környéken, de egész meszi re is elment dolgozni. Én meg szolgáltam mindig a nagygazdáknál, onnan is mentem férjhez. Jó helyem volt mindenütt — tűnődik el Ilonka néni, míg a tömött, hímzett végű párnákat nézegetjük, meg a gyönyörű cserépkorsót, rajta a névvel: Sutyák Ilona. A padlásról hozták le pár éve az unokák.

A családja már régen itt él, a múlt század közepe táján jött mint kisfiú Bártfá- -ról az öregapja, amikor a sorozatos rossz esztendő sokakat az Alföldre hozott. Itt sem volt könnyű, csak köny- nyebb az élet, mindenkinek keményen meg kellett küzdeni a megélhetésért. Az utódok élete is csak a mun- káhól állt. Még a magukra- valót is otthon állították elő. Szőttek, fontak.

Felváltva mesélik, hogy a kendert miként húzgálták ki a földből, kötötték kévébe, s vitték áztatni Csaba túlsó végére, majd amikor megszáradt, jól kiverték. A fésülés hosszú deszkán történt, amiben nagy kiálló szegek voltak, aztán a kócot összegöngyölték, s jól megtiporták, egészen puhára. Újból fésülték, s csak aztán jöhetett a fonás. S utána a szép, hosszú szálakból szőtték a ruhaneműt, a lepedőket, abroszokat, törülközőket, van belőlük most is jó pár szebbnél szebb mintájú darab.

— A rövid, durva szálakból — mondja Jani bácsi — zsákok, kötelek készültek. Ilonka néni meg hozzáteszi, hogy az asztal sarkán égett a legkisebb petróleumlámpa, mert spórolni kellett, s odahúzta a rokkát. így is tudott dolgozni.

— De voltak azért vidám fonókák és íosztókák is, ahol a fiatalok szórakoztak. Da- noltunk közbe, a legények be-benéztek az ablakon, aztán bejöttek közénk. Más szórakozás? A városban a vasárnap délutáni tánc volt. Egy órácskára én is mindig elszaladtam a Dobozi út sarkára a Vadász-kocsmába táncolni, aztán rohantam vissza a helyemre, mert etetni kellett a jószágot. Bálba életemben kétszer voltam.

Jani bácsi — mint mondja — nem táncosfajta, még a saját lakodalmán sem ropta, annak pedig ötven éve lesz, épp most január 8-án. Az ebéd a lányos háznál volt, a vacsora náluk, nagy sátor alatt az udvarban, sok vendéggel. A dobkályhában vígan égett a tűz, senki sem fázott. De melegített a jókedv, a finom ételek, — tyúkhúsleves, birkapörkölt, liba- és kacsasült — no meg a csépai bor, amiből kétszáz litert hoztak.

De már előtte nap megkezdődött a vígasság, amikor vitték a „menyasszony ágyát” három kocsival, fölpántlikázott lovakkal. A tornyosra rakott párnákat, ágyat, sifont, kredencet, asztalt, székeket. Ott volt a menyasszony, a vőlegény, az egyik ángyi, meg a koszorús lányok, legények boros üvegekkel, kalácsokkal, víg nótaszóval.

— Még nászutunk is volt — nevetik el magukat —, bár mi csak mászútnak emlegetjük, mert gyalog mentünk el az egyik testvérhez, aki Szentes és Királyság között lakott. Korán reggel indultunk egy februári napon, még szerencse, hogy könnyű tél volt, s jó napsütés. Ha elfáradtunk, leültünk az árokpartra, s előkerült a kaskából az ennivaló is. Egy hét vendégeskedés után már kocsin hoztak haza a rokonok.

A régi házimunkák is szóba kerülnek. Nincs már kemence, amiben a babot, káposztát, de még a húslevest is főzték, és sütötték a kalácsot, meg a finom kenyeret. Volt úgy, hogy egyszerre négyet is, meg kiscipó- kat, a közepükben kolbász- szál.

— Az bizony nagy munKÉPERNYŐ

Napos oldal

Szilveszter után úgy illenék, hogy a mindig országos üggyé váló televíziós szilveszterről szóljon rovatunk. Hogy most mégsem ezt tesz- szük, annak egyetlen oka van: az egész műsort — talán „CUCI” produkcióját leszámítva — a feledés homályába utasította a vasárnap esti nagyszerű tévéfilm, amely Karácsony Benő erdélyi író Napos oldal című regényét dolgozta fel.

A felszabadulás után született generációk nem sokat tudnak a két világháború között alkotó, egyik legnépszerűbb erdélyi magyar íróról. De Mihályfy Sándor rendező tévéfilmje bizonyára sokakat kíváncsivá tett e csodálatos stílusú, különleges humorú, egyszerre pajkos és érzelmes, lírai és drámai erővel szóló, mélységesen humanista érzelmű és gondolkodású író művei iránt.

Az 1936-ban kiadott Napos oldal című regény hiteles filmre vitelében fontos szerep jutott Marosi Gyula forgatókönyvírónak és Jánosi Antal dramaturgnak. Segítségükkel sikerült a rendezőnek megőriznie a regény sajátos stílusát, hangulatát, nyelvi szépségét. Az önéletrajzi ihletésű hős, Felméry Kázmér, a ’20-as évek Erdélyében fokozatosan vesztette el minden illúzióját, reményét és hitét. Ahogyan keserűen megfogalmazta: „Mindenütt farkasok csatangolnak. Hangos az országút a csikorgásuktól. Szőrös indulatoknak és vad gondolatoknak lettünk gályarabjai. Szemfényvesztők játszanak velünk. Pedig örömre és egyszerűségre születtünk.”

Kázmér fájdalmas kitörése — s ezt jól érzékeltette a méhkirálynővel bíbelődő tisz- teletes viselkedése — pusztába kiáltott szó maradt. A környezet közömbössége, a szaporodó vészjelek ellen magát tehetetlennek érző Kázmér' és barátai védekezésül (?) ironikus, mókás, keserű-vidám játékosságba menekülnek. Tartásukat pedig emberségükben őrzik meg, ha többre nem is érzik képesnek magukat.

A rendező nagyszerű színészeket nyert meg tévéfilmje számára. A főszereplőt alakító Székhelyi József, a Vakarcs szerepében kiváló társának bizonyuló Molnár Erzsébet szomorú-szép kettőse sokáig emlékezetes marad. De szinte minden szereplő átérezte és vissza tudta adni a regény sajátos hangulatát. Csak így lehetett a tévéfilm a regény elolvasására, a szerző megismerésére ösztönző, művészileg értékes alkotás. Várjuk a folytatást, A megnyugvás ösvényein című regény tévés feldolgozását.

B. Sajti Emese

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27- A lőporsziget lakói.

8.57: A fegyverkovács.

9.44: Játsszunk a billentyűkkel!

10.05: MR W—14.

10.35: Népdalok.

10.55: Előadja a szerző. Benjamin Britten vezényel.

11.39: Jósika Miklós: Emlékirat.

12.45: Törvénykönyv.

13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hangverseny délidőben.

Kb.

14.00- Magyar táncmuzsika.

14.23: Fúvósátiratok.

14.43: Élő világirodalom. Görögország.

15.05: Operaáriák.

15.28: Nyitnikék.

16.00: Népzenei Hangos Újság.

16.40: Kabaré.

17.05: Textil — ..textil nélkül”.

17.30: Sosztakovics: VH. vonósnégyes.

19.15- Járdányi Pál népzenei feldolgozásaiból.

19.45: Szintézis.

20.15: Hallgassuk együtt!

21.09: Rádiószínház. Irodalmi fogadónap.

22.30: Kodály Zoltán rádióelőadásai.

22.55: Akitől tanultam.

23.05: Romantikus zene.

0.10: Koncz Tibor táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Kecskés Sándor klarinéton és tárogatón játszik.

8.35: Társalgó.

10.00- Zenedélelőtt.

12.-25: Gyermekek könyvespolca.

12.35: Melódiakoktél.

13.25: Látószög.

13.30: Régi táncok gyermekeknek.

14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja.

18.00: Disputa — arról, hogy mi a bátorság.

18.35: Németh Marika operettdalokat énekel.

18.54: Nosztalgiahullám. Bobby Vinton.

19.25- Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880 —1940.

19.35: Csak fiataloknak!

20.35: Utazás a Balaton körül.

20.54: Nóták.

21.30: A kamaszkortól a klí_ —- maxig.

22.00: Sanzonműsor négy tételben.

23.20: A mai dzsessz.

III. MŰSOR

9.00: Mahler: IX. szimfónia.

10.30: Juliette Greco énekel.

11.20- Fúvószene a Prágai Rádió műsorából.

11.37: Finn operaciklus. Sallinen: A vörös vonal.

13.52: Fiatalok stúdiója.

14.17: A St. Martin-in-the-Fields kamarazenekar játszik.

16.00: Labirintus.

16.15: Barokk' kamarazene korabeli hangszerekkel.

17.30: Harminc perc alatt a Föld körül.

18.00: Romantikus kórusművek;

18.24: Az új magyar zene a Rádióban — a közönség és a kritikusok 1982. évi díjáért.

19.05- Eszmecsere.

19.35: Zenekari muzsika.

20.30: Patrick Moraz billentyűs hangszerek — 1976-os szólólemeze.

21.15: Qneraest. Vincenzo Bellini műveiből.

22.25: Brahms: G-dúr szextett.

22.56: A Rádió Dalszínháza. Pajzán históriák — I. rész.

SZOLNOKI STÜDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Könnyűzene vonósokra.

17.10 : Bedolgozók. Riporter-Kardos Ernő.

17.20: Caterina Caselli énekel olasz slágereket.

17.30: A túrkevei fafaragó ezermester. Riporter: Kutas

János.

17.40: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Beatpercek a Smokie együttes felvételeiből.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST. I. MŰSOR

8.00: Tv-torna. (ism.)

8.05: Iskolatévé. Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.)

8.25: Fizikai kísérletek I. (f.-f.)

8.40: Idesüss! (ism., f.-f.)

9.15: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.)

9.25: Osztályfőnöki óra. (Ált.

isk. 7—8. oszt.) (f.-f.)

10.00: Osztályfőnöki óra. (Ált.

isk. 3—4. oszt.)

10.30: Deltácska. (f.-f.)

11.85: Képújság, (f.-f.)

14.00: Iskolatévé. Deltácska.

(ism., f.-f.)

14.35- Osztályfőnöki óra. (Ált.

isk. 3—4. oszt.) (ism.)

15.05: Osztályfőnöki óra. (Ált.

isk. 7—8. oszt.) (ism.)

15.35: Napköziseknek, szakköröknek.

16.05: Hírek, (f.-f.)

16.10: Kiskutya, nagykutya.

16.40: Nemzetközi síugróverseny.

17.40: Reklám, (f.-f.)

17.45: Képújság. (f--f.)

17.50: Emlékszel még . . .

18.30: Dél-alföldi krónika, (f.-f.)

19.00- Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Az Onedin család, (f.-f.)

20.50: Stúdió ’83.

21.50: Szép magyar tánc.

21.55:1982-ben történt... A Panoráma különkiadása az elmúlt év nemzetközi eseményeiéről.

22.55: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

20.00: Iskolakerülgető.

21.10- Tv-híradó 2.

21.30: Rettenetes vasárnap délután. (f.-f.)

22.25: Képújság, (f.-f.)

BUKAREST

16.05: Szünidei műsor.

16.35: Fiatalok klubja.

17.20: A mezőgazdaságban dolgozóknak.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-híradó.

20.20 : Gazdasági figyelő.

20.35- Operettek.

20.50: Osztriga és drágakő. Tévéjáték.

22.00: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

8.45: Alkalmi műsor a külföldön dolgozó jugoszláv munkások gyermekeinek. 9.00: Tv-naptár.

9.10: Jugoszlávia hegységei.

9.30: Rajzfilm.

9.35: Kőbe vésett krónika.

10.00: Hírek.

10.05: Művelődési műsor.

15.20- Hírek.

15.25: Síelő világkupa: műlesiklás.

16.10: Napszárnyúak.

16.40: Split: jugoszláv kosárlabda-bajnokság. Jugoplastika— Cibona.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Reklám.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Könnyűzenei adás 19.21: Reklám.

19.15- Rajzfilm.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Gyújtópontban.

20.45: Reklám.

20.50: Berlin, Alexanderplatz. 22.30: Tv-napló.

II. MŰSOR

19.00- Az elsuhant idők nyomában.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Népi muzsika.

20.35: A két rettenthetetlen.

21.20: Reklám.

21.25: Zágrábi körkép.

21.50: Egy szerző — egy film.

MOZI

Békési Bástya: Rohanj velem!

Békéscsabai Szabadság: de. io, du. 4 és 6 órakor- Kenyér, arany, fegyver. 8-kor: Örült nők ketrece. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Lány tengeri kagylóval, fél 8-kor: Kísérlet a szabadulásra. Gyulai Erkel: Különös ismertetőjel. Gyulai Petőfi: Ásta. angyalkám. Orosházi Partizán: Elvis Presley. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Szelíd vadnyugat. 22-kor • Fehér telefonok.

llonk.i néni

I*'• *t•»: VtTívss Kr/si