Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek í N É PÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 18., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVHI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött a Magyar Pszichiátriai Társaság kongresszusa Marjai József Moszkvában tárgyal A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 105. ülésére vasárnap délután a szovjet fővárosba utazott Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST- képviselője. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szerepel az egyes termelési ágazatok fejlesztésének együttes tervezése terén szerzett tapasztalatok áttekintése. Tanácskoznak az energia, fűtőanyag, nyersanyag hosszú távú célprogram végrehajtásának menetéről. Tárgyalnak a KGST egyesített energia- rendszerének kérdéseiről. Tájékoztatást hallgatnak meg a gépipari és elektronika; együttműködés kiemelt Méhes Lajos ipari miniszter hétfőn, a MTESZ székházában tájékoztatta a tudományos egyesületek és a területi szervezetek titkárait, valamint a meghívott szakembereket az ipar jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól. Az előadást követően a szakemberek megvitatták az ipar fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A felszólalók különös fontosságot tulajdonítottak annak, hogy iparunk minél előbb korszerű, versenyképes termékek széles választékával jelentkezzen a hazai és a nemzetközi piacon. Hangsúlyozták a műszaki fejlesztés, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, a műszaki és tudományos munka, a szellemi területein a korábban hozott határozatok végrehajtásának menetéről, a közlekedés hosszú távú célprogramjában és a tervkoordináció közlekedési fejezetében előirányzott feladatok teljesítéséről. Megvizsgálják a tagországok által egymásnak szállított gépek, berendezések és járművek tartalék- alkatrész-ellátásának javításával összefüggő teendőket. A végrehajtó bizottság több más témát is tárgyal. Marjai Józsefet a repülőtéren Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője fogadta. A végrehajtó bizottság ülése ma délelőtt kezdődik a szovjet fővárosban. erőforrások, tartalékok hasznosításának, megbecsülésének fontosságát. Több hozzászólás hangzott el azzal kapcsolatban, hogyan, milyen szabályozók, módszerek, ösztönzők segítségével lehetne ipari termelésünket, a termelés szerkezetét gyorsan és hatásosan igazítani a bel- és külföldi igényekhez. Figyelemre méltó észrevételek hangzottak el a mikroelektronika szerepéről, az energia- és anyagtakarékos gyártási folyamatokról. A felszólalók leszögezték: műszaki és tudományos értelmiségünk ismeri az ipar fejlesztésének jelentőségét, érzi, és vállalja felelősségét, szerepét e feladatok megvalósításában. A társadalmi fejlődés elkerülhető mellékhatása a pszichiátriai betegség, amely napjainkban anyagi javaink, a szabad időnk gyarapodásával egy időben mind gyakoribbá válik — állapították meg a Magyar Pszichiátriai Társaság vasárnap zárult I. kongresszusán. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem emeleti épületében tartott háromnapos tudományos tanácskozáson részt vevő hazai és külföld; pszichiáterek, pszichológusok, szociológusok és biológusok mondták el: gyakran tapasztalható, hogy a felgyorsult élettempó, az egymás iránti közömbösség ott sem teszi belső szükségletté a közösség kialakulását, ahol erre mód és lehetőség lenne. Sok -családban szintén magányosak az emberek, akik közül számosán úgy vélik — mivel nem hallgatják meg őket —, senkinek se kellenek, nem értik meg őket. Ennek következménye a szorongás, félelem, depresszió. Sokan a szabad időtől várják, hogy az kiegyensúlyozza azokat a veszélyeket, amelyeket esetenként a hajszolt munkatempó, a hibás emberi kapcsolatok idéznek elő. A pszichiátriai szakemberek véleménye: a társadalom egészének, az iskolának, a népnevelésnek, az igazságszolgáltatásnak, a település- politikával és a munkaszervezéssel foglalkozóknak egyaránt szem előtt kfíl tartaniuk a mentálhigiéné, a lelki egészség megóvásának szempontjait. összehangolt társadalmi cselekvésre van szükség, a pszichiátria csak a gyógyítást vállalhatja, de ebben is számít mind az orvosi szakterületek, mind az~ egész társadalom részvételére. A pszichiátria és a köz- művelődés kapcsolatáról szólva bírálták a jelenlegi intézményi rendszer működését, és körvonalazták a feladatokat, melyek így ösz- szegezhetők: teret és alkalmat adni az embereknek ahhoz, hogy a közösségben feltárják, megbeszéljék problémáikat. A pszichoterápiában számos; hatótényező játszik szerepet, ezek között a legalapvetőbb a gyógyító emberi kapcsolat — hangoztatták. Szükségesnek vélték, hogy a pszichoterápiás ellátás rendszerét egységessé, magas színvonalúvá tegyék hazánkban. A pszichiátriai megbetegedések hatékonyabb gyógyítását joggal várja el a társadalom, a pszichiátria jelenlegi eszköztárával azonban nem tud teljes mértékben eleget tenni e feladatnak — mondották a szakemberek. — Rámutattak arra-, hogy a pszichiátriai betegek gvógyulási esélyei csak akkor javulnak, ha közösségük elfogadja őket teljes, vagy csaknem teljes értékű és méltóságú* emberként. Esetenként már tapasztalható, hogy például a szocialista brigádok, őszinte emberi se- gíteniakarástól indíttatott munkahelyi kollektívák döntő szerepet vállalnak a pszichiátriai rehabilitációban. Az alkoholisták gyógyításáról tanácskozva elmondták: a kijózanítástól a rehabilitációig terjedő hosszú gvógyulási folyamat csak az intézmények sorának összehangolt munkájával lehet eredményes. A beteg és családja érdekében szervezett összefogás hatásosságát szemléltették többek közt a Baranya me-. gyei munkacsoport tapasztalatai és a nagyfai munkaterápiás intézetben kezeltek gyógyításáról, átneveléséről, területi ' továbbgondozási eredményeiről, gondjairól szóló elemzés is. Egyre több a hozzáértő lelkes alkoholó- gus-pszichiáter, aki ennek inspirálására és szervezésére vállalkozik. Az ipar helyzete és feladatai Méhes Lajos tájékoztatója a MTESZ-ben Az olvasás gyönyörűségén túl Amint alkalmam van egy-egy könyvtárba ellátogatni, beszélgetni ott a könyvtárosokkal, olvasókkal, utána sokszor elgondolkozom azon, amit éppen a minap kérdezett meg a Népszabadságban Tripolszky László Hegedűs Gézától: Olvasó nép vagyunk-e? Bevallom, ilyetén meditációimhoz elengedhetetlenül fontosnak tartom a könyvtárosokon kívül a népművelők, sőt a pedagógusok véleményét is, így aztán — ha csak tehetem — velük is szót váltok a nagy kérdésben: Olvasó nép vagyunk-e? Akik ismerik Hegedűs Géza válaszát, azt hiszem igazat adnak neki, nemcsak azért, ment hatalmas tapasztalat-rengetege tiszteletet érdemel, hanem azért is, mert igaza van. A nyolcvankettedik könyvén dolgozó író kifejtette, hogy amíg a harmincas évek végén 80 ezer rendszeres olvasóról tudtak, addig a mostani adatok szerint egymillió 800 ezren vannak. Ha a számokat nézzük: sokkal többen, tehát a fejlődés nyilvánvaló. De ha azt, hogy legalább 8 millióan olvashatnánk (ha nem is rendszeresen, és nemcsak szépirodalmat), akkor az „olvasás gyönyörűségére” nevelni nagyon is mindennapos feladat. Nem én mondom, Hegedűs Géza mondja abban az interjúban, hogy „rengeteg az elszomorító jelenség, de ezt a munkát nem szabad abbahagyni. Művelt nép nincs olvasó nép nélkül”. Kulcsmondatok, ha úgy vesszük, vonzzák a legkülönfélébb gondolatokat, melyek a hogyan tovább-okra, é# a miért-ekre vonatkoznak. Az is nyilvánvaló fszámos politikai és szakmai tanácskozás rámutatott), hogy a „hogyan tovább” legfontosabb, legközpontibb alakja a könyvtáros, a népművelő, a pedagógus. Nem tévesztem szem elől persze azokat, akiket olvasóvá nevelni szeretnénk, és akiket meg akarunk tartani olvasónak, de ezúttal (és e 2t már nagyon is tudjuk!) azokról kell, hogy több szó essen, akik hivatásukká választották azt, hogy a „művelt népért” élnek és dolgoznak. Aczél György is emlegette azon a legutóbbi országos tanácskozáson, hogy „fölemelő feladatok várnak ránk”, és, hogy „rajtunk, embereken múlik, hogy otthonosabb legyen ez a szocialista haza”. Nos, a fölemelő feladatokból könyvtárosaink, népművelőink és pedagógusaink eddig is sokat kértek és kaptak, és egyáltalán nem megszokott fordulat, ha most majd arról beszélünk, hogy még több ilyen feladat következik. És olyan időszaknak is kell jönnie, hogy a könyvtárosi, népművelői, tanári hivatás gyakorlásának mind több eredményt kellene felmutatnia, magyarán: mindjobban élni a lehetőségekkel, az adottságokkal. Nyilván, ezek többfélék: bennük van a szép könyvtár, az új iskola, a művelődési ház, de bennük kell, hogy legyen az önmagából egyre többet adó közművelő személyisége is, hite, akarata, hogy hozzátegyen valamit az „otthonosabb haza” megteremtéséhez. Mert a haza attól is otthonosabb lesz, ha nem egymillió 800 ezren olvasnak, tanulnak, bővítik szakmai ismereteiket, hanem közelesebben majd kétmillióan, .aztán hárommillióan és így tovább. Nem tartom irracionális álmodozásnak ezeket a számokat! Hiszen negyven évvel ezelőtt az a 80 ezer, és a mostani, nemcsak a kimutatásokban feltalálható egymillió 800 ezer rendszeres olvasó valóság, és ha egy csekélyke számítást is elvégzünk, kiderül, hogy az előbbi az utóbbinak csupán 2,25 százaléka! Negyven év, és hová jutottunk! De tegyük hozzá: tovább kell, hogy jussunk. Mielőbb. A napokban politikai könyvnapokat nyitottak Békéscsabán. Beszámoltak ezen arról is, hogy jelentős sikereket hozott az „Egy diák, egy könyv”-akció. Nos, ha tehetném, azt javasolnám: kezdődjön olyan akció, amelynek ez lesz a jelmondata: „Egy diák, két könyv!" Mert ha jól belegondolunk, ez a „kettő” sem túlzottan sok... Maradjunk a neves író véleményénél: az olvasás gyönyörűségére — mi több: hasznára — nevelni olyan hagy ügy, mely az egész nemzetre kihat. A jövőre, amiért pedig nem elég majd holnap tenni, ma is kell. Sass Ervin Sokan emlékeznek még a régi gyermekkórház lehangoló épületére a Bartók Béla úton, az öreg falakra, a riasztó körülményekre. 1981 telén végre átköltözhetett a gyermek- osztály a békéscsabai kórház korszerű, szép, új pavilonjába. Itt készült riportunk, amely Gyógyítás — megváltozott körülmények között címmel olvasható a negyedik oldalon . Fotó: Veress Erzsi Növekvő versenyképesség Újabb vállalati intézkedések Vállalataink mind több jelét mutatják annak, hogy új kezdeményezésekkel, rugalmasabb üzletpolitikával, termékeik versenyképességének növelésével, előrelátóbb külkereskedelmi munkával sikeresen veszik fel a versenyt a külpiacokon, s növelik exportszállításaikat. A Győri Rába Gyár termékeinek versenyképességét egyebek között segíti a nemzetközi fejlesztési és termelési együttműködés. Már elkészítették az első sorozatokat az üzemanyag-takarékos új típusú motorokból, amelyeket osztrák tervező intézettel közösen fejlesztettek ki. Ezzel a motorcsaláddal nemcsak . a Rába tehergépkocsik és erőgépek, hanem az Ikarus autóbuszok versenyképességét is növelik. A Hódmezővásárhelyi Met- ripond Mérleggyár nyugateurópai, amerikai és japán cégeket is megelőzött új típusú kohászati öntőüstmérlegével a szovjetunióbeli versenytárgyalásokon. A mikro-számítógépes kohászati mérleg kialakításában messzemenően felhasználták a legújabb hazai és szovjet kutatások eredményeit, amelyek lehetővé teszik az öntés meggyorsítását és a selejt lényeges csökkentését. Az idén már harmincmillió forint értékű kohászati öntőüstmérleget szállítanak a szovjet partnereknek. Árjelzős, bolti mérlegeik értékét azzal növelték, hogy optikai skálává! látták el, amit osztrák partnertől szereznek be, cserébe saját termékeikért. A Csepel Vas- és Fémművek Transzformátorgyára erre az évre, sőt jövőre is ellátott tőkés piaci rendelésekkel, de máris elébe megy az új igényeknek, s ezért tovább korszerűsíti az eddig is kelendő olajhűtéses transzformátorokat. Megváltoztatják a hűtési megoldást, ezzel csökkentik a hűtőolaj fel- használását, s így versenyképesebb termékkel léphetnek fel a külpiacokon. Azzal számolnak, hogy a tőkés exportra szállított termékeik aránya a jelenlegi egyhar- madról mintegy ötven százalékra növekedhet. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat a közös anyagi érdekeltség szerint együttműködő külkereskedelmi partnerével, a Tann- impex-szel együtt dolgozta ki idei üzlet- ' és piacpolitikai céljait. Eszerint lényegesen növelik a külföldön keresett RIAS védjegyű termékék arányát és a sportkesztyűk szállításait. Mintakollekciójukat — több mint száz modellt — a szokásosnál egy hónappal hamarabb elküldték külföldi megrendelőiknek. Ugyanakkor a budapesti és a Pécsi Bőrgyárral közösen kifejlesztett újabb hazai nyersanyagok bedolgozásával csökkentik a termékek költségét. Terveik szerint az idén kilenc százalékkal növelik exportjukat. A Szigetvári Cipőgyár divatos női cipőinek vásárlói köre újabb cégekkel bővült, svéd és norvég megrendelőkkel, akik húszezer pár cipőt vásároltak. Piaci pozíciójukat erősítik azzal is, hogy rugalmasan vállalják kisebb sorozatok gyártását, szállítását is. Idei terveik szerint a tavalyinál százezerrel több, összességében mintegy hétszázezer pár cipőt gyártanak tőkés megrendelésre. A 33 országba exportáló Pápai Húskombinát az idén lényegesen bővíti a külföldön keresett dobozos sonka termelését, ehhez szüksége van kiváló minőségű, kevésbé zsíros húsú állatokra is. Ezért a kombinát mintegy harmincmillió forinttal segíti az állattartó nagyüzemi és kisgazdaságok fejlesztését, s anyagilag ösztönzi a termelőket a szükséges mennyiségre és minőségre. A kombinát új termékének, a farmerkolbásznak múlt évi sikeres bemutatkozása alapján — a hazai igények kielégítésén túl — bővíthetik a kínálatot Amerikában és más országokban is. A Gyulai Húskombinát az idén már csaknem húsz új termékkel jelentkezik a piacokon, s arra is vállalkozik, hogy kis tételekben is szállít termékeket a nyugati partnereknek. Különböző műszaki és technológiai fejlesztéssel alapozták meg a választék bővítését, és lehetővé tették, hogy az igényekhez igazodva növeljék az olcsóbb termékek kínálatát. A húsipar egésze nagy gondot fordít a versenyképességet javító korszerű csomagolásra iá. A hazai vegyipari, alumíniumipari és papíripari vállalatokkal kialakított program szerint fejlesztik a korszerű csomagolóanyagok gyártását. Így majd a külföldivel azonos minőségű hazai csomagolóanyagok is mind nagyobb arányban járulhatnak hozzá a húsipari export versenyképességének növeléséhez.
