Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-16 / 13. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. JANUÁR 16.. VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM a munkásőröknél Sí® BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Almáskamaráson Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: veress Erzsi Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért S. Hegedűs László nyilatkozata Számvetés * Hagyomány már, hogy minden esztendő első hónap­jában munkásőreink mérle­get készítenek előző évi munkájukról, eredményeik­ről. Így van ez most is. Ezekben a hetekben vala­mennyi munkásőregységnél ünnepélyes keretek között adnak számadást az elmúlt évről. Tegnap, szombaton dél­után a gyulai Kun Béla mun- kásőregység tartotta ünnepi állománygyűlését Gyulán, az Erkel Művelődési Központ­ban. Az elnökségben ott volt Rényi Péter, az MSZMP KB tagja, Ballai István, a mun­kásőrség országos parancs­noki tanácsának tagja, a munkásőrség Szabolcs me­gyei parancsnoka, Csatári Béla, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, dr. Mar­si Gyula, a párt Gyula váro­si bizottságának első titkára, Klampeczki Károly, a párt járási bizottságának első tit­kára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, vala­mint a város és járás politi­kai, társadalmi és gazdasági egységeinek vezetői, a társ fegyveres testületek parancs­nokai. A Himnusz elhangzása után Tápai István, a mun- kásőregység parancsnoka adott jelentést dr. Marsi Gyulának és Pusztai Kál­mánnak, a megyei parancs­nok helyettesének. Ezt követően az ünnepi egységgyűlés levezető elnöke, dr. Székely Ferenc köszön­tötte a résztvevőket. Ünnepi beszédet Tápai István mon­dott. Bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy az elmúlt év kiemelkedő volt a munkás­őrség' életében. Negyedszáza- dos évfordulóját ünnepelte a testület, de ez az év mégsem ünnepnapokból állt, hanem kemény, fegyelmezett hét­köznapokból. A munkásőrö­ket áthatotta az a tudat, hogy a pártmegbízatás alapján végzett politikai munkájuk a kommunista társadalmi tevé­kenység egvik legkiemelke­dőbb formája. Ennek szelle­mében dolgoztak és tevé­kenykedtek az elmúlt év so­rán is. Beszélt a szocialista országok erőfeszítéséről a vi­lágbéke megőrzése érdeké­ben, majd értékelte az egy­ség elmúlt évi tevékenysé­gét. A feladatok végrehajtá­sa során a munkásőröket az aktivitás, az áldozatkészség és magas fokú tenniakarás jellemezte egész évben. A szakmai, harcászati gyakor­latokon kívül az állomány Dr. Székely Ferenc, a városi megnyitja a gyűlést Gyulán több mint 80 százaléka vett részt szervezett pártoktatá­son. Sokat tettek az állo­mányépítés megvalósításáért, és a munkásőrség népszerű­ségét jelzi, hogy az állo­mány egyre jobban fiatalo­dik. Jólesően állapította meg, hogy valamennyi munkahe­lyen elismerik és jutalmaz­zák a munkásőröket. Ugyan­csak elismeréssel szólt a munkásőröket segítő édes­anyákról, feleségekről. Befe­jezésül vázolta az állomány előtt álló ez évi feladatokat. Az ünnepség további ré­szében sor került a munkás- őrjelöltek eskütételére és a kitüntetések, jutalmak át­adására. öten kapták meg a „Kiváló Parancsnok” címet, 14-en a „Kiváló Munkásőr” kitüntetést és 21-en a „Szol­gálati Érdemérem” különbö­ző fokozatait. A leszerelők közül a Haza Szolgálatáért Érdemérmet és emléklapot 9-en vehették át. Felszólalt Rényi Péter is, aki elismeréssel beszélt a munkásőrség tevékenységé­ről, hazánk politikai és tár­sadalmi életében > betöltött szerepéről. Ezúttal is meg­ható pillanata volt az ünne­pi állománygyűlésnek, ami­kor a leszerelők nevében Er­dei Károly átadta fegyverét Gitye Sándor most esküt tett munkásőrnek. B. O. * * * Ugyancsak tegnap dél­után tartották ünnepi állo­mánygyűlésüket a szarvasi munkásőrök. A művelődési központban rendezett ün­nepségen a vendégek között volt, s többek között az el­nökségben foglalt helyet Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Gáti József munkásőr ezredes, a pártbizottság osztályvezetője Fotó: Kovács Erzsébet munkásőrség országos pa­rancsnokságának parancs­nokhelyettese, Győri Imre, a járási hivatal elnöke és Tóth Pál munkásőr ezredes, megyei parancsnok. Először Sonkoly Mihály munkásőr alezredes, a Klucsjár Mihály szarvasi városi, Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett zászlóalj parancsnoka adott számot a tavalyi kiképzési évről. Bevezetőjében vázolta az elmúlt évi célkitűzéseket, majd szólt a fegyveres tes­tület elmúlt negyedszázados évfordulójáról. A beszá­molóból kitűnt, hogy ke­mény kiképzési évet hagytak maguk mögött a szarvasi városi és járási munkásőrök. Egész éves tevékenységüket áthatotta a kommunista fe­lelősségérzet. Ennek szelle­mében dolgoztak, éltek. A kiképzési feladatokat, vala­mint szolgálati teendőket példásan látták el, a gya­korlatokon legjobb tudásu­kat nyújtották. A Klucsjár Mihály zászló­alj munkásőrei mindennapi munkájukban is helytálltak, s helytállnak. Az állomány jelentős része szocialista bri­gádban dolgozik, szakmai ismereteiket, tudásukat ál­landóan bővítik. A parancs­nok szólt arról is, hogy ál­dozatos szolgálatukat a min­dennapos munka mellett csak a család segítségével, támogatásával tudják ellát­ni. Ezért külön köszönetét mondott a feleségeknek, a férjeknek és édesanyáknak. Tóth Pál munkásőr ezre­des hozzászólásában elisme­réssel szólt a zászlóalj ered­ményeiről, majd hetedik alkalommal nyújtotta át Sonkoly Mihály parancsnok­nak a megye legjobb önálló egysége címet tanúsító ok­levelet és a vándorserleget. Ezt követően a legjobbak kitüntetésére került sor. Hét munkásőrnek nyújtották át a Haza Szolgálatáért Ér­demérem kitüntetés külön­böző fokozatát, többen ré­szesültek parancsnoki dicsé­retben, soron kívüli előlép­tetésben, majd a szocialista munkaversenyben elért he­lyezések alapján az alegysé­geknek nyújtottak át elis­meréseket. Szolgálati Ér­demérem kitüntetésben 25- en részesültek. Az ünnepségen felszólalt Gáti József, aki gratulált az egység sikereihez. * * * Ugyancsak tegnap, szom­baton tartotta ünnepi állo­mánygyűlését a békéscsabai Kulich Gyula városi egység, a békési Rózsa Ferenc ön­álló alegység, a mezőko­vácsházi Lakatos Péter já­rási egység, és az orosházi Jambrich József városi-járá­si egység. — sz — H szocialista országok békeoffenzivája A szocialista országok nagy békeoffenzivája kez­detének nevezi a Pravda szombati - számában Jurij Zsukov azokat a javaslato­kat, amelyeket Jurij And- ropov ismertetett múlt év december 21-i beszédében, illetve a VSZ Politikai Ta­nácskozó Testületének prá­gai ülésén fogadtak el ja­nuár 5-én. Az ismert külpolitikai szakértő külön kiemeli an­nak az indítványnak a je­lentőségét, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szer­ződésben mondjon le a ka­tonai erő alkalmazásáról. Ezek a kezdeményezések olyan nagy horderejűek, s oly mértékben megfelelnek valamennyi ország érdekei­nek, hogy még a NATO- tagállamok vezetői is szüksé­gesnek tartják alaposan megvizsgálni őket — mutat rá a szemleíró, emlékeztetve arra, hogy korábban az eu­rópai NATO-országok poli­tikusai azonnal visszautasí­tottak minden, a szocialista országoktól származó kez­deményezést. Megváltozott magatartásuk oka, hogy tar­tanak a háborúellenes, a fegyverkezési hajsza meg­állítását követelő mozgalom még erősebbé válásától. Az európai NATO-partne- rek magatartásának nem kis szerepe van abban, hogy az Egyesült Államok sem tartotta lehetségesnek nyíl­tan visszautasítani a szocia­lista országok kezdeménye­zését, s Reagan elnök sza­vaiból ítélve késznek mu­tatkozik azok megvitatására. Sajtójelentések viszont ar­ról tanúskodnak, hogy a közvéleménynek szánt, mér­téktartó állásfoglalásaikkal az amerikai vezetők csak leplezni kívánják valódi szándékaikat — mutat rá Zsukov, idézve a Wall Street Journalt, az amerikai üzleti körök lapját, amely szerint Washingtonban lé­nyegében már eldöntötték, hogy nem fogadják el a prá­gai tanácskozás politikai nyilatkozatában szereplő javaslatokat. Az igazságszolgáltatásban előtérben álló, gazdasági jel­legű ügyekről és elbírálásuk bírói tapasztalatairól nyilat­kozott dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke. Az interjúban, amelyet Tóth Ferencnek, az MTI főmunkatársának adott, el­sősorban a gazdasági bírás­kodás fő feladatait, a társa­dalmi tulajdon fokozott vé­delmének jógi eszközeit, és az állampolgárok vagyonjo­gi vitáinak leggyakoribb okait ismertette: — A gazdasági életben fontos szerepet betöltő, úgynevezett vállalatközi szerződése, kapcso­latok — a jelek szerint — elég sok problémát okoznak. Megol­dásukért — jogvita esetén a ren­dezésükért — mit tehet és tesz a Legfelsőbb Bíróság? — A gazdálkodó szerveze­tek, vállalatok és szövetke­Az idén még szigorúbbá válnak építőmunkánk külső és belső feltételei. Hogyan vesz részt gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában a népfrontmozgalom? Milyen kezdeményezésekkel kíván­ja előmozdítani az erőtelje­sebb lépésváltást? S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára e kérdésekről nyilat­kozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatárásnak. __ — A fejlődés új szaka­szában megnövekedett a társadalmi viták, eszmecse­rék fontossága. Most, ebben a különösen nehéz gazdasági helyzetben, még inkább szükség van arra, hogy az állampolgárok ne csak a végrehajtásban, hanem a döntések előkészítésében is részt vegyenek. Ez gyakor­zetek közötti szerződéseknek valóban jelentős szerepe van a gazdasági forgalom szer­vezésében. E szerződések hozzák létre a vállalatok kö­zötti termelési és forgalmi kapcsolatokat. Ilyen körül­mények között a szerződés- kötés elmulasztása gyengíti a szerződések gazdaságszer­vező szerepét. Tapasztalható, hogy a vállalatok egy része a szankciók elkerülése vé­gett szerződés nélkül lép kapcsolatba egymással, s előfordul az is, hogy a meg­rendelők a megkötött szerző­déseken alapuló igényeiket nem mindig érvényesítik a szállítókkal, vállalkozókkal szemben. A Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiuma 1982 elején bővítette a szerződé­sek megkötése és teljesítése érdekében alkalmazható jo­latilag a demokrácia és a decentralizálás szélesítését jelenti, egyszersmind növeli a helyi, illetve országos gondokkal foglalkozó fóru­mok szerepét. A mozgalom másik kiemelt feladata, hogy a társadalmi közremű­ködést a tennivalók megvaló­sítására szervezze. Termé­szetesen itt a termelő mun­ka mellett, a szabad időben végzett, önként vállalt kö­zösségi tevékenység szerve­zésére gondolok. Eredményesen dolgozni csak akkor tudunk, ha köz­ponti népfrontszerveink ez­után is részt vesznek — kezdeményezőként és vita­partnerként — a politika formálásában, végrehajtá­sában. Országos tanácsunk a (Folytatás a 3. oldalon) gi eszközöket. Kiindulópont­ja az volt, hogy a gazdál­kodó szervezetek nemcsak fegyelmezetlenségből vagy — szállítói pozícióból — a gazdasági erőfölénnyel visz- szaélve nem kötnek hosz- szabb távra szerződéseket, hanem azért sem, mert a gyorsan változó gazdasági viszonyok között a szabá­lyozás, de különösen az árak változása miatt nem is min­dig képesek a szerződés va­lamennyi lényeges feltételét olyan szabatosan meghatá­rozni, ahogyan azt a bírósá­gi gyakorlat korábban meg­kívánta. Ezen változtatott a Legfelsőbb Bíróság, amikor iránymutatásaiban lehetővé tette a szerződési feltételek rugalmasabb meghatározá­sát. így: az írásbeli megál­lapodás nélküli kapcsolatnál (Folytatás az 5. oldalon) Sonkoly Mihály vette át a vándorserleget Szarvason Fotó: Szekeres András Gazdasági perekről, bűnügyekről Beszélgetés dr. Szilbereky Jenővel a Legfelsőbb Bíróság elnökével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents