Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1982. december 11., szombat Mezőgazdasági munka a nem fekete földü övezetben n Baltikumtól a Csendes-óceánig Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság A szélsőséges Jakutföld 0 nem fekete földi) övezet Az SZKP XXVI. kongresz- szusán tartott beszámoló jelentésben Leonyid Brezsnyev mondta: „Külön szólok az OSZSZSZK nem fekete föl- dű övezetéről. Több oknál fogva e térség sokkal nehezebb körülmények közé került, mint más körzetek. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány átfogó intézkedéseket vázolt fel és hajt végre a nem fekete föl- dű övezet fejlesztésére. Ez a feladat annyira bonyolult és halaszthatatlan, hogy az ösz- szes köztársaságok együttes erőfeszítésével, és lehetőség szerint minél előbb kell megoldanunk”. A nem fekete földű övezet hatalmas ipari és mezőgazdasági terület, amely fontos szerepet játszik a köztársaság és hz egész ország népgazdaságában. Az övezet 29 területet és autonóm köztársaságot foglal magába, 61 millió ember él itt, az Oroszországi Föderáció lakosságának 43,7 százaléka. Az övezet 11 ezer 400 ipari üzeme adja a köztársaság ipari termelésének csaknem a felét, 1476 város és ipari központ található itt, köztük olyan hatalmas városok, mint Moszkva, Leningrád, Gorkij, Szverdlovszk és mások. A mezőgazdasági termőterület 48 millió hektárt tesz ki. ebből 32 millió hektár a szántóföld. A nem fekete földű övezet óriási potenciális lehetőségekkel rendelkezik a lakosság tej, hús és zöldség, valamint más mezőgazdasági termékek szükségleteinek kielégítésére, sőt arra is, hogy ezekből a termékekből az ország más területeit is ellássa.'Itt termesztik a Szovjetunió lenrostkészleteinek csaknem a felét, a Szovjetunióhoz betakarított burgonyamennyiség egyharmadát. A szibériai tartalékok A szovjet gazdaság fokozatos fejlesztésében nem lehet figyelmen kívül hagyni a szibériai tartalékokat. Napjainkban Szibéria egy év alatt többet termel, mint 1940-ben az egész ország, s a fűtőanyag-termelésben 1980-ban megelőzte a Szovjetunió európai területét. A feldolgozóipar a nyugati részeken összpontosult. A távlati tervekben az iparfejlesztésre a szibériai területeken kerül sor. Már most évente 600 millió tonna fűtőanyagot juttatnak Szibériából az Uraitól nyugatra. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa határozatainak megvalósításaként megnyitják az átmenő forgalmat a BAM- on. Most dolgozzák ki a BAM-körzet, mintegy másfél millió négyzetkilométeres terület iparfejlesztési tervét. Nagy segítséget nyújtanak ebben a munkában a geológusok, szeizmológusok. A mezőgazdasági szakemberek a szűzföldek meghódításának módszerein dolgoznak, az egészségügyiek az itt élő emberek egészségvédelmének kérdéseit vizsgálják. Halak, hőforrások, gejzírek A sarki éjszaka fényei .., Hol volt, hol nem volt, valahol az üveghegyen túl, vagy ha nem is ott, de az örök fagy birodalmában van egy ország, amely északon ónból, nyugaton gyémántból, délen aranyból »készült«. No persze, van benne csillám és szén. földgáz és kőolaj is .. Jakutszkban, a 350 éves fővárosban ma tíz tudományos kutatóintézet van, ahol 600 kandidátus dolgozik. Az örök fagyon át Jakutiába is eljutott a civilizáció, három színháza, egyeteme van, és itt működik a tudományos akadémia szibériai tagozata. Anatolij, jakut rénszarvastenyésztő A szibériai Uszty-flimszk új negyede, ahol magyar fiatalok is dolgoztak Hőforrás vizével fűtött züldségkombinát Kamcsatkán A forradalom előtti Oroszországban Kamcsatka az isten háta mögötti hely fogalmával volt azonos. Azóta minden gyökeresen megváltozott. Az elmúlt évtizedben például ugyanannyi lakást építettek, mint 1965-ig összesen. Ezért nincs' miért csodál kozni azon, hogy Kamcsatka lakossága 1926-hoz viszonyítva csaknem húszszorosára növekedett. Fél évszázaddal ezelőtt Kamcsatka félszigetéről — melyet két tenger és a Csendes-óceán ölel körül — úgy beszéltek, mint meghódítandó „halbirodalomrdl”. Ma Kamcsatkát a Szovjetunió leggazdagabb hallelőhelyének tekintik. A kamcsatkai területen az ipar további fejlődése a természeti tartalékok feldolgozásától függ. Kamcsatka földjén gazdag, magas hőértékű széntartalékokat fedeztek fel. Ezenkívül réz. higany, molibdén, arany, titán, wolfram, nikkel, kobalt, króm és mangánérc is fellelhető, ami lehetővé teszi, hogy Kamcsatkán ércdúsító és ércfeldolgozó ipart teremtsenek. Szlava Tajnsz Kamaz: új autócsalád A murmanszki kikötő téli nappalai vagy szórakozik. A kikötőben egy pillanatra sem áll meg az élet. A norilszki ércdúsítóból érkeznek az áruval megrakott hajók. A Lenin és a Szibéria atomjég- török egész évben lehetővé teszik az Északi-Jeges-tenge- ren a hajók zavartalan közlekedését. Murmanszk állandóan fejlődik, új lakótelepek, iskolák, óvodák épülnek. A hosz- szan tartó sarki éjszakában egészségügyi dolgozók hada vigyáz a murmanszkiak erőnlétére. A gyárakban, iskolákban, óvodákban rendszeres kvarcolással biztosítják a szervezet számára a nélkülözhetetlen ibolyántúli sugarakat. Uszodákban, sportpályákon, . sísáncokon nyerik vissza frisseségüket az északi város lakói. Hosszú a sarki éjszaka, de egyszer ez is véget ér. A murmanszkiak türelmetlenül várják a napkeltét. Tavaly helyezték üzembe a nehéz-teherautókat gyártó kámai egyesülés — a Kamaz — második ütemét. A termelés teljes felfutása után a kámai komplexum évente 150 ezer teherautót és 250 ezer dízelmotort gyárt. — A Kamaz márkájú teherautókat mindenütt korszerűnek és gazdaságosnak tartják — mondta Vlagyimir Barun, a Kamaz főkonstruktőre. — A termés betakarításában, ipari és építőipari rakományok szállításában pótolhátatlanokká váltak. Az új modell, a Kamaz—4310, főleg nehezen járható terepekre, Szibéria és a Távol- Kelet szélsőséges viszonyaira készült. Az egyesülésben nemrég megkezdték a második generációhoz tartozó nagy teherhordó-képességű autók gyártását. Dolgoznak a harmadik generációhoz tartozó 12—14 tonnás Kamaz-kocsik fejlesztésén, és a 30 tonnás teherautó-vonatok típustervein is. Exportútra készen a Kamaz-íchergépkocsik A Szovjetunió területének nagy részén a tél 9—10 hónapig tart. Az észak egyik legnagyobb kikötővárosa Murmanszk. A Kola-félsziget városa arról nevezetes, hogy itt a tenger sohasem fagy be. A sarki éjszaka 45 napig tart. A város lakói ez alatt az idő alatt nem látják a napot felkelni. Helyette a mozik, színházak reklámjai világítanak és a sarki fény gyönyörködtet. A szervezetnek hozzá kell szoknia ehhez az életritmushoz. Hiszen itt délben is a hold világít az égbolton. A város ennek ellenére él. dolgozik, tanul Azért nevezik szövetségi köztársaságnak. mert 16 autonóm köztársaságot, 5 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet foglal magában. 139 és fél millió ember lakja. Átfoghatatlanul nagy területe több, mint 17 millió négyzetkilométer — ami a Szovjetunió területének háromnegyede, földünk lakott területének körülbelül egynyolcad része. Ukrajna és a balti köztársaságok határaitól a tízmillió négyzetkilométernyi Szibérián át a távol-keleti Kamcsatka-fél- szigetig húzódik. Keleti határait a Csendes-óceán mossa. A szélsőségek országa, amelyhez az örök fagy birodalma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 fokos hőség a déli körzetekben. Legészakibb autonóm köztársasága Jakutföld, amelynek hárommillió négyzetkilométernyi területén Európa egyharmada elférne. Ide már külön-^ leges hőmérők kellenek: a higanyszál néha mínusz 70 Celsius-fok alá süllyed, nyáron pedig plusz 36 Celsius-fok fölé emelkedik. Vannak városai a Sarkkörön túl. amelyekben a téli éjszaka 45 napig tart. A híres orosz admirális, Sztyepán Makarov „Oroszország jeges-tengeri homlokzatának” nevezte Északot, amely Mur- manszktól a hóviharos Csukcs-félszigetig terjed. Ez a terület nemcsak az örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyersanyagraktára is. Található itt kőolaj, földgáz, szén, különféle ércek, amelyek kiaknázása nélkül az ország jövője elképzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió leghatalmasabb folyói, végtelen erdők és halban gazdag tengerek. Napjainkban a Kola- félszigettől a Bering-szorosig terjedő vidék hatalmas építési területté változott: autóutak, kőolaj- és földgázvezetékek épülnek, sokasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. Századunk elején Oroszországban négy emberből három analfabéta volt, ma viszont, a tudományos fejlődését tekintve, a világon az egyik első*helyet foglalja el. Az az ország, amely évszázadokig csupán szőrmét, lent. kendert adott el, ma teherjáró hajókat, légibuszokat, elektronikus műszereket exportál. így például a fél évszázados Kuznyecki Kohászati Kombinát 200 acélmárkát és 500 különféle profilú és méretű hengerelt árut állít elő, ötezer szovjet vállalatnak szállítja, 37 országba exportálja termékeit. Évente több mint 20 ezer tonna sínt szállít a Bajkál—Amur vasútvonal építőinek. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfejlettebb ipari országgá vált, és a Szovjetunió többi köztársaságával együtt megnyitotta a világűrbe vezető utat. Naponta évszázadokat átlépve írta: Jurij Ritheu, csukcs író Csukcs vagyok, az Északi- Jeges-tenger partján, kunyhóban születtem, de már abban a szerencsés korban, amikor a Szovjetunióban megkezdődött a nemzetiségi politika megvalósítása. Lényege az volt, hogy a szocialista társadalomban nem lehetnek kihalásra ítélt népek, és mindegyiknek, lélekszámúktól függetlenül, joga van az egyenrangú létezésre. Megszületett az északi népek áb'céje, pedagógusok, orvosok érkeztek erre az isten háta mögötti vidékre, megnyitották az első iskolákat, kórházakat. Az iskolákból a kunyhókba hazatérő gyerekek csodálatos dolgokról meséltek szüleiknek, hogy például a Holdon nem élnek emberek, hogy a Föld gömb alakú és így tovább . .. Én is ilyen iskolában tanultam. Akkor még nem tudtam, hogy naponta évszáv zadokat léptem át. Esténként hazatérve szüléimét szokott foglalatosságukba merülve találtam: latolgatták, milyen lesz az áramlás, ettől függött a zsákmány, imádkoztak az istenek jóindulatáért. Én pedig köztük ülve félhangosan olvastam Puskint, Lermontovot, Majakovszkijt. A verssorok szeretteim imáival keveredtek a kunyhóban, de a szavak bűvöletében ezt észre sem vettem, s csak annyi időre szakadtam el az olvasmányaimtól, míg a frissen elejtett fóka áldozati vérével megkenték a homlokomat. Jelenleg az északon élő több mint kéttucat kis népnek van értelmiségi képviselője, történészek, nyelvészek, etnográfusok, képzőművészek és írók. A Sarkkörön túl újságok és folyóiratok jelennek meg, nemzeti nyelveken sugározzák a rádióműsort. A leningrádi Szépirodalmi Kiadó 50 ezres példányszámban jelentette meg annak idején a manysi Juvan Sesz- talov verseit, Grigorij Hod- zser, a nanáj halász író fiának „A szeles Amur” című trilógiáját az OSZSZSZK Állami-díjával tüntették ki, művei több mint egymillió példányban kerültek az olvasók elé. Vlagyimir Szangi nyivh nemzetiségű költő, író és néprajzkutató a szovjet értelmiség elismert képviselője. Kimitvál Antonyina csukcs költőnő verseit és dalait ma már éppúgy ismerik a Baltikumban, mint a közép-ázsiai köztársaságokban. Az északi írók ma már nemcsak a Szovjetunióban ismertek, műveiket számos európai nyelvre is lefordították. Sokszor megkérdezték már tőlem, mivel magyarázható ezeknek az íróknak a sikere. Azt hiszem, nagyon könnyű a válasz: egyenjogú népek lettek, a jogaikat anyagi és politikai biztosítékok garantálják. APN—KS
