Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNQCS LAPJA 1982. DECEMBER 8., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága de­cember 7-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácsel­nök vezetésével — ülést tartott, a következő napiren­dekkel: — az intézményintegráció eredményei Békés megyében; — a decemberi megyei tanácsülés előkészítése; — bejelentések. BÉKÉS MEGYEI A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat mezőhegyesi kender- feldolgozó telepe az idén több mint ötezer tonna jó minőségű nyerskendert vásárolt fel a körzet termelőitől. A vége felé közeledő feldolgozás eredményességéhez a képünkön látható szovjet gyártmányú rostfeltáró Jelentősen hozzájárult Fotó: Fazekas László Tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az első napirend kereté­ben az egészségügyi és a művelődési intézményi in­tegráció tapasztalatait vitat­ta meg a , testület. Ami az előbbit illeti, az egészségügyi miniszer 1975-ben kiadta a gyógyító-megelőző intéz­ményrendszer szervezeté­nek, működésének tovább­fejlesztésére, az egészségügyi intézmények integrációjára vonatkozó utasítását. Ez a korszerűbb munkaszervezés­re, a hatékonyság növelésére, a gazdaságosságra' és a veze­tés színvonalának javítására vonatkozó határozatok meg­valósításának részét képezte. A végrehajtás előkészítésé­nél azt vették alapul, hogy az ugyanazon tanács által fenntartott egészségügyi in­tézmények szervezti-gazdasá- gi egységet képezzenek. En­nek megfelelően az illetékes kórházhoz csatolták a köz- igazgatási területen levő rendelőintézetet, és ahol le­hetett a helyi alapellátást is. Az integráció továbbá magába foglalta, hogy a szakrendelések munkáját az illetékes kórházi osztályokról szükséges ellátni és irányíta­ni. Kórház nélküli rendelőin­tézetnél az alapellátást a rendelőintézethez csatolták. A megyében működő gyó­gyító-megelőző egységes in­tézményrendszer 1977. január 1-el indult, s 1980-ban vizs­gálták felül, illetve fejlesz­tették tovább. Az integráció tapasztalatai a rövid idő ellenére is pozitívak, javult, és korszerűbb lett a beteg­Január elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhe­lyettese tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mon­dotta, az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövő­ben is többféle bér- és ke­resetszabályozási forma sze­rint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szö­vetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérsza­bályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási for­ma mellett továbbra is ér­vényben maradnak a kisvál­lalatoknál, kisszövetkezetek­nél az idén bevezetett sajá­tos bérszabályozási megoldá­sok, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és ke­resetszabályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is reálisan érvényesíthető, ellátás, gazdaságosabb a mű­ködés. 1980-tól alapvető hangsúlyt helyeztek a szak­mai egység megvalósítására, majd elkészült az új beteg- beutalási rend, amely 1981 áprilisában lépett életbe. Az ebben foglalt területi ellá­tásnak megfelelően felelős­sé tették a kórház-rendelő- intézetéket az alapellátást is érintő szakmai munkáért, a feladatok összehangolásá­ért, az ellenőrzésekért. Az alapellátás műszerezettségé­nek biztosítása, beszerzése is a területileg illetékes kórház­rendelőintézetekre hárul. Ami a feladatokat illeti, to­vábbi integrációk állnak elő­készítés alatt, amelyek fel­tehetőleg javítják az ellá­tást. A témához kapcsolódó kiegészítő jelentés — ame­lyet a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság „Az egészség­ügy integrációs helyzete” cí­mű vizsgálata alapján ké- szylt — lényegében alátá­masztotta az előterjesztésben foglaltakat. A művelődési integráció esetében a fő cél a művelő­dési alapellátás magasabb szintű biztosítása mind az iskolai oktató-nevelő mun­kában. mind pedig a telepü­léskörnyezet felnőtt lakos­sága számára. Megyénk első integrált intézményét 1969- ben hozták létre Végegyhá­zán, majd a következőt 1971- ben Csorváson, amely je­lenleg Általános Művelődési Központ néven az országos kísérlet része. Jelenleg épül a mezőhegyesi általános mű­a vállalatok a jövedel­mezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben az eseteben a részesedés­ből eredő személyes jövedel­meken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nye­reségétől, jövedelmezőségé­től függ. A központi bérsza­bályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdál­kodás objektív feltételei mi­att — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható, vagy ahol mű­ködtetése ellentétes a nép- gazdasági érdekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a ré­szesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási for­ma, mint az ÁBMH elnök- helyettese hangsúlyozta, lé­nyegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonal­növelés nagyságát szabályoz­za, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben el­vileg a teljes bérszínvonal­velődési központ, amely az első olyan intézmény lesz a megyében, ahol több funkció — iskola, művelődési ház, könyvtár, sportcsarnok — már egy épületben valósul meg. Jelenleg megyénkben 21 összevont intézmény mű­ködik. A továbbfejlesztés le­hetősége itt is adott. A vitában — különösen az egészségügyi integrációhoz kapcsolódóan — számos vé­lemény, észrevétel hangzott el. Köztük az a megállapí­tás, hogy korántsem volt, és ma sem gondoktól mentes az integráció gyakorlati alkal-, mazása. Szó esett az üzemor­vosi szolgálatról, az eszközök célszerű csoportosításáról, a helyi vezetők szerepéről az integráció megvalósításában, valamint az orvos-beteg kapcsolatról. Ez utóbbi lé­nyegében a fontos, hiszen a betegnek teljesen mindegy, hogy gyógyítását milyen szervezetben végzik, a döntő számára, hogyan látják el. A végrehajtó bizottság az előterjesztést, a kiegészítő jelentéssel, és a vita alap­ján elhangzottakkal elfo­gadta. A második napirend kere­tében Békés megye Taná­csának Végrehajtó Bizottsá­ga a megyei tanácsot 1982. december 14-én, délelőtt 9 órára összehívta. A napi­rendek a következők lesz­nek: jelentés a tanácshatá­rozat végrehajtásáról; be­számoló Békés megye Ta­nácsa művelődési bizottsá­gának munkájáról, különös tekintettel a nemzetiségi po­litika érvényesülésére; az 1983. évi költségvetés és fej­lesztési terv meghatározása; a települések alapellátásá­nak várható alakulása a VI. ötéves terv végére; bejelen­tések, interpellációk. növekedés után adót kell fi­zetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcí­mek alapján elengedi a bér- fejlesztés egy részének adó­ját. A vállalati jövedelmező­ségtől függő bérszabályozás­ban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jö­vedelmezőségi mutatótól függ: a jövedelmezőség szín­vonalának minden egy szá­zaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszín­vonal-emelést tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a lét­számcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalé­kának erejéig adómentes bérszínvonal-emelést hajt-' hatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűjtött bér­tartalékokat a vállalatok a következő évben nem hasz­nálhatják fel. A központi bérszabályo­zásban nem a jövedelmező­ségi mutató, hanem közpon­ti előírás határozza meg az Kádár János fogadta Konsztantyin Kocsetovot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB szék­házában bemutatkozó látoga­táson fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnokát. Lapterjesztők jotalmazása A magyar sajtó napja al­kalmából a Népszabadság és a Békés megyei Népújság terjesztésében élenjárók ju­talomban részesültek. A Nép- szabadság szerkesztő bizott­sága a központi pártlap ter­jesztésében elért 1982. évi eredményeiért emlékplaket­tel jutalmazta Pintér Feren­cet, a mezőhegyesi postahi­vatal kézbesítőjét, Godár Mi­hályt, a nagyszénási Október 6. Tsz párttitkárát, Tóth Ber­talant, az okányi postahiva­tal vezetőjét és a sarkadi postahivatal Petőfi Szocialis­ta Brigádját. A Békés megyei Népújság eredményes terjesztéséért a Békés megyei Lapkiadó Vál-* lalat emlékplakettel fejezte ki elismerését Tövisháti La­josnak és Zlovszki Jánosnak, a megyei postahivatal hír­laposztálya postai szervező­jének, illetve expeditőrének, továbbá Kondacs Mihályné- nak, a kondorosi postahiva­tal kézbesítőjének, Kátai Sándoménak, a gyopárosfür- dői postahivatal vezetőjének, Herczegh Jánosnak, a med- gyesbodzási postahivatal kéz­besítőjének, és Makai István­nak, Füzesgyarmat tanácsel­nökének. adómentesség mértékét. Há­romféle változatot alkalmaz­nak majd. Az egyik válto­zatban csak a központilag előírt mértékű bérszínvonal­emelés — 2,7 százalék — ré­szesül adókedvezményben. A másik változat szerint a köz­pontilag engedélyezett, de alacsonyabb mértékű (2,2 százalékos) adómentes bér- fejlesztési lehetőségen túl a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalé­kának megfelelő bérszínvo­nal-emelés is mentesül az adó alól. Azok a vállalatok, szövetkezetek, melyek ked­vezőtlen helyzetbe kerültek, átmenetileg választhatják a harmadik formát, vagyis a központi bérszabályozás szigorított feltételrendszerű változatát. Ebben az esetben a szabályozás csak 1,2 szá­zalékos adómentes bérfej­lesztésre nyújt módot, a szi­gorú egyéb feltételek bizto­sítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel. (Folytatás a 3. oldalon) A mezőgazdaság és az élel­miszeripar teljesíti idei ter­vét, az értékesítési nehézsé­gek ellenére várhatóan tete­mes lesz a mezőgazdasági export—import aktívuma is. A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar, a fagazdaság súlyá­nak megfelelő részt vállalt és teljesített gazdasági egyensúlyunk megtartásában. Az eredmények jó alapot ad­nak ahhoz, hogy jövőre a mezőgazdaság 1—2 százalé­kos termelésnövekedésével számolhatnak. Egyebek kö­zött ezeket állapították meg az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának tegnap a Parlamentben tartott ülésén. A tanácskozáson áttekintet­ték a mező- és erdőgazdál­kodás, az élelmiszeripar, to­vábbá a vízügy jövő eszten­dei költségvetési előirányza­tait. Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár kifejtette: a me­zőgazdaság fő Célja az elkö­vetkezendő évben is a nem rubelelszámolású külkereske­delmi egyenleg javítása. Ezt a feladatot úgy kell megolda­ni, hogy továbbra is magas színvonalú legyen a hazai el­látás, s a mezőgazdaság ma­radéktalanul eleget tegyen a szocialista országokkal kötött szerződésekben vállalt köte­lezettségeinek is. E tervek valóra váltása csak úgy le­Alig több mint két hét' van már csak hátra a diákok té­li vakációjáig: december 23- án kezdődik a téli szünet az általános és középiskolák­ban. A tanítás — a tanév­nyitó utasítás szerint — ja­nuár 3-ig szünetel, először 4-én ülnek ismét padba diá­kok. A Művelődési Minisz­térium tájékoztatása szerint az alsó- és középfokú okta­tási intézményekben a taní­tási napok rendjét nem be­folyásolja a munkahelyek módosított munkarendje. Eszerint december 11-én, szombaton és 1983. január 2-án, vasárnap az iskolák­ban nincs tanítás, mivel a más munkahelyeken ledol­gozandó december 24-e és 31-e az oktatási intézmé­hetséges — hangsúlyozta az államtitkár —, ha valameny- nyi érintett vezető és dol­gozó rendkívüli teljesítmé­nyekkel járul hozzá a siker­hez. Jövőre várhatóan kevesebb jut mezőgazdasági beruházá­sokra, mint az idén, és első­sorban az export árualapo­kat bővítő fejlesztéseket sür­gető megvalósítani. Az 1983- as szabályozó- és árrendszer­változások, a háztáji és ki­segítő gazdaságok jövedel­mezőségét nem rontják, és azokat ösztönzik, amelyek termékei az élelmiszer-ex­portot szolgálják. Breinich Miklós, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökhe­lyettese vízgazdálkodásunk költségvetésének irányelvei­ről szólva elmondotta: a víz­ügy rendelkezésére álló ösz- szegek jövőre lehetővé te­szik a már megkezdett beru­házások folytatását, segíthe­tik a vízkárelhárításokat, és jut a Balaton védelmére is: megkezdik a bolgárlellei szennyvíztisztító, folytatják a marcali tározó építését. Villányi Miklós vitaössze­foglalója után az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsá­gának ülése Cselőtei László­nak, a testület elnökének zárszavával ért véget. nyékben már eleve tanítási szünet. Természetesen a gye­rekek óvodai, napközi, ne­velő és diákotthoni, foglal­koztatásáról a szülők mun­kaidejéhez igazodva gondos­kodnak. A vakáció idején — az igényeknek megfelelően —a napközi otthonok továbbra is várják a tanulókat. Szá­mukra áz iskolák, valamint az úttörő- és ifjúsági házak vidám műsorokat, játékos programokat szerveznek. Az első félév ezúttal sem a szünet végeztével, hanem január 28-án fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1983. február 4-én tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 5-től 8-ig tart. S. F. Január elsejétől új bér- és keresetszabályozás Téli szünet: december 23-tól

Next

/
Thumbnails
Contents