Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNQCS LAPJA 1982. DECEMBER 8., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága december 7-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott, a következő napirendekkel: — az intézményintegráció eredményei Békés megyében; — a decemberi megyei tanácsülés előkészítése; — bejelentések. BÉKÉS MEGYEI A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat mezőhegyesi kender- feldolgozó telepe az idén több mint ötezer tonna jó minőségű nyerskendert vásárolt fel a körzet termelőitől. A vége felé közeledő feldolgozás eredményességéhez a képünkön látható szovjet gyártmányú rostfeltáró Jelentősen hozzájárult Fotó: Fazekas László Tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az első napirend keretében az egészségügyi és a művelődési intézményi integráció tapasztalatait vitatta meg a , testület. Ami az előbbit illeti, az egészségügyi miniszer 1975-ben kiadta a gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének, működésének továbbfejlesztésére, az egészségügyi intézmények integrációjára vonatkozó utasítását. Ez a korszerűbb munkaszervezésre, a hatékonyság növelésére, a gazdaságosságra' és a vezetés színvonalának javítására vonatkozó határozatok megvalósításának részét képezte. A végrehajtás előkészítésénél azt vették alapul, hogy az ugyanazon tanács által fenntartott egészségügyi intézmények szervezti-gazdasá- gi egységet képezzenek. Ennek megfelelően az illetékes kórházhoz csatolták a köz- igazgatási területen levő rendelőintézetet, és ahol lehetett a helyi alapellátást is. Az integráció továbbá magába foglalta, hogy a szakrendelések munkáját az illetékes kórházi osztályokról szükséges ellátni és irányítani. Kórház nélküli rendelőintézetnél az alapellátást a rendelőintézethez csatolták. A megyében működő gyógyító-megelőző egységes intézményrendszer 1977. január 1-el indult, s 1980-ban vizsgálták felül, illetve fejlesztették tovább. Az integráció tapasztalatai a rövid idő ellenére is pozitívak, javult, és korszerűbb lett a betegJanuár elsejével módosul a bér- és keresetszabályozás jelenlegi rendszere. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta, az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és keresetszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérszabályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszabályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérek alakulásában is reálisan érvényesíthető, ellátás, gazdaságosabb a működés. 1980-tól alapvető hangsúlyt helyeztek a szakmai egység megvalósítására, majd elkészült az új beteg- beutalási rend, amely 1981 áprilisában lépett életbe. Az ebben foglalt területi ellátásnak megfelelően felelőssé tették a kórház-rendelő- intézetéket az alapellátást is érintő szakmai munkáért, a feladatok összehangolásáért, az ellenőrzésekért. Az alapellátás műszerezettségének biztosítása, beszerzése is a területileg illetékes kórházrendelőintézetekre hárul. Ami a feladatokat illeti, további integrációk állnak előkészítés alatt, amelyek feltehetőleg javítják az ellátást. A témához kapcsolódó kiegészítő jelentés — amelyet a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság „Az egészségügy integrációs helyzete” című vizsgálata alapján ké- szylt — lényegében alátámasztotta az előterjesztésben foglaltakat. A művelődési integráció esetében a fő cél a művelődési alapellátás magasabb szintű biztosítása mind az iskolai oktató-nevelő munkában. mind pedig a településkörnyezet felnőtt lakossága számára. Megyénk első integrált intézményét 1969- ben hozták létre Végegyházán, majd a következőt 1971- ben Csorváson, amely jelenleg Általános Művelődési Központ néven az országos kísérlet része. Jelenleg épül a mezőhegyesi általános műa vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák majd. Ebben az eseteben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségétől függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív feltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható, vagy ahol működtetése ellentétes a nép- gazdasági érdekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási forma, mint az ÁBMH elnök- helyettese hangsúlyozta, lényegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonalnövelés nagyságát szabályozza, s meghatározza annak feltételeit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonalvelődési központ, amely az első olyan intézmény lesz a megyében, ahol több funkció — iskola, művelődési ház, könyvtár, sportcsarnok — már egy épületben valósul meg. Jelenleg megyénkben 21 összevont intézmény működik. A továbbfejlesztés lehetősége itt is adott. A vitában — különösen az egészségügyi integrációhoz kapcsolódóan — számos vélemény, észrevétel hangzott el. Köztük az a megállapítás, hogy korántsem volt, és ma sem gondoktól mentes az integráció gyakorlati alkal-, mazása. Szó esett az üzemorvosi szolgálatról, az eszközök célszerű csoportosításáról, a helyi vezetők szerepéről az integráció megvalósításában, valamint az orvos-beteg kapcsolatról. Ez utóbbi lényegében a fontos, hiszen a betegnek teljesen mindegy, hogy gyógyítását milyen szervezetben végzik, a döntő számára, hogyan látják el. A végrehajtó bizottság az előterjesztést, a kiegészítő jelentéssel, és a vita alapján elhangzottakkal elfogadta. A második napirend keretében Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a megyei tanácsot 1982. december 14-én, délelőtt 9 órára összehívta. A napirendek a következők lesznek: jelentés a tanácshatározat végrehajtásáról; beszámoló Békés megye Tanácsa művelődési bizottságának munkájáról, különös tekintettel a nemzetiségi politika érvényesülésére; az 1983. évi költségvetés és fejlesztési terv meghatározása; a települések alapellátásának várható alakulása a VI. ötéves terv végére; bejelentések, interpellációk. növekedés után adót kell fizetnie a vállalatnak, de a szabályozás különböző jogcímek alapján elengedi a bér- fejlesztés egy részének adóját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adótól mentesített bérfejlesztés mértéke a jövedelmezőségi mutatótól függ: a jövedelmezőség színvonalának minden egy százaléknyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonal-emelést tesz lehetővé. További adókedvezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bérmegtakarítás 30 százalékának erejéig adómentes bérszínvonal-emelést hajt-' hatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűjtött bértartalékokat a vállalatok a következő évben nem használhatják fel. A központi bérszabályozásban nem a jövedelmezőségi mutató, hanem központi előírás határozza meg az Kádár János fogadta Konsztantyin Kocsetovot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Konsztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát. Lapterjesztők jotalmazása A magyar sajtó napja alkalmából a Népszabadság és a Békés megyei Népújság terjesztésében élenjárók jutalomban részesültek. A Nép- szabadság szerkesztő bizottsága a központi pártlap terjesztésében elért 1982. évi eredményeiért emlékplakettel jutalmazta Pintér Ferencet, a mezőhegyesi postahivatal kézbesítőjét, Godár Mihályt, a nagyszénási Október 6. Tsz párttitkárát, Tóth Bertalant, az okányi postahivatal vezetőjét és a sarkadi postahivatal Petőfi Szocialista Brigádját. A Békés megyei Népújság eredményes terjesztéséért a Békés megyei Lapkiadó Vál-* lalat emlékplakettel fejezte ki elismerését Tövisháti Lajosnak és Zlovszki Jánosnak, a megyei postahivatal hírlaposztálya postai szervezőjének, illetve expeditőrének, továbbá Kondacs Mihályné- nak, a kondorosi postahivatal kézbesítőjének, Kátai Sándoménak, a gyopárosfür- dői postahivatal vezetőjének, Herczegh Jánosnak, a med- gyesbodzási postahivatal kézbesítőjének, és Makai Istvánnak, Füzesgyarmat tanácselnökének. adómentesség mértékét. Háromféle változatot alkalmaznak majd. Az egyik változatban csak a központilag előírt mértékű bérszínvonalemelés — 2,7 százalék — részesül adókedvezményben. A másik változat szerint a központilag engedélyezett, de alacsonyabb mértékű (2,2 százalékos) adómentes bér- fejlesztési lehetőségen túl a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bérszínvonal-emelés is mentesül az adó alól. Azok a vállalatok, szövetkezetek, melyek kedvezőtlen helyzetbe kerültek, átmenetileg választhatják a harmadik formát, vagyis a központi bérszabályozás szigorított feltételrendszerű változatát. Ebben az esetben a szabályozás csak 1,2 százalékos adómentes bérfejlesztésre nyújt módot, a szigorú egyéb feltételek biztosítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ezzel a lehetőséggel. (Folytatás a 3. oldalon) A mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesíti idei tervét, az értékesítési nehézségek ellenére várhatóan tetemes lesz a mezőgazdasági export—import aktívuma is. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a fagazdaság súlyának megfelelő részt vállalt és teljesített gazdasági egyensúlyunk megtartásában. Az eredmények jó alapot adnak ahhoz, hogy jövőre a mezőgazdaság 1—2 százalékos termelésnövekedésével számolhatnak. Egyebek között ezeket állapították meg az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának tegnap a Parlamentben tartott ülésén. A tanácskozáson áttekintették a mező- és erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar, továbbá a vízügy jövő esztendei költségvetési előirányzatait. Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár kifejtette: a mezőgazdaság fő Célja az elkövetkezendő évben is a nem rubelelszámolású külkereskedelmi egyenleg javítása. Ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy továbbra is magas színvonalú legyen a hazai ellátás, s a mezőgazdaság maradéktalanul eleget tegyen a szocialista országokkal kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeinek is. E tervek valóra váltása csak úgy leAlig több mint két hét' van már csak hátra a diákok téli vakációjáig: december 23- án kezdődik a téli szünet az általános és középiskolákban. A tanítás — a tanévnyitó utasítás szerint — január 3-ig szünetel, először 4-én ülnek ismét padba diákok. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a tanítási napok rendjét nem befolyásolja a munkahelyek módosított munkarendje. Eszerint december 11-én, szombaton és 1983. január 2-án, vasárnap az iskolákban nincs tanítás, mivel a más munkahelyeken ledolgozandó december 24-e és 31-e az oktatási intézméhetséges — hangsúlyozta az államtitkár —, ha valameny- nyi érintett vezető és dolgozó rendkívüli teljesítményekkel járul hozzá a sikerhez. Jövőre várhatóan kevesebb jut mezőgazdasági beruházásokra, mint az idén, és elsősorban az export árualapokat bővítő fejlesztéseket sürgető megvalósítani. Az 1983- as szabályozó- és árrendszerváltozások, a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelmezőségét nem rontják, és azokat ösztönzik, amelyek termékei az élelmiszer-exportot szolgálják. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese vízgazdálkodásunk költségvetésének irányelveiről szólva elmondotta: a vízügy rendelkezésére álló ösz- szegek jövőre lehetővé teszik a már megkezdett beruházások folytatását, segíthetik a vízkárelhárításokat, és jut a Balaton védelmére is: megkezdik a bolgárlellei szennyvíztisztító, folytatják a marcali tározó építését. Villányi Miklós vitaösszefoglalója után az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Cselőtei Lászlónak, a testület elnökének zárszavával ért véget. nyékben már eleve tanítási szünet. Természetesen a gyerekek óvodai, napközi, nevelő és diákotthoni, foglalkoztatásáról a szülők munkaidejéhez igazodva gondoskodnak. A vakáció idején — az igényeknek megfelelően —a napközi otthonok továbbra is várják a tanulókat. Számukra áz iskolák, valamint az úttörő- és ifjúsági házak vidám műsorokat, játékos programokat szerveznek. Az első félév ezúttal sem a szünet végeztével, hanem január 28-án fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1983. február 4-én tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 5-től 8-ig tart. S. F. Január elsejétől új bér- és keresetszabályozás Téli szünet: december 23-tól