Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 5., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM ÁFÉSZ-küldöttgyülés Sarkadon A hat község húszezret számláló lakosát szolgáló Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ december 3-án, pénteken délelőtt tartotta küldöttgyűlését. A sarkadi művelődési ház nagytermében részt vett küldötteket, s az elnökségben többek között helyet foglalt Kesztyűs Lajost, Sarkad nagyközség párttitkárát, Bóka Mihályné ország- gyűlési képviselőt, Bagi Sándort, a MÉSZÖV elnökhelyettesét Sajti Sándor, az ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. Ezúttal Szokat János főosztályvezet ő összegezte a szövetkezet idei kereskedelmi, áruforgalmi és gazdálkodási eredményeit. Bevezetőjében hangsúlyozta: a mostani számvetés még nem egyenlő a zárszámadással. Ugyanis még decembertől sokat várnak. Részletesen elemezte a főosztályvezető a november végi teljesítményeket. Mint mondotta, a kereskedelmi ágazat 106,3, a vendéglátás 113, a tápforgalom 106,6 százalékos teljesítése arról tanúskodik, hogy a tavaszi l^ül- döttgyűlésen feszítettnek, de teljesíthetőnek mondott üzletpolitikai célkitűzéseket valóra tudja váltani az ÁFÉSZ 400 személyt számláló kollektívája. Egyébként a kiskereskedelmi és .vendéglátó ágazat itt említett 11 hónapos forgalomnövekedése meghaladja a megye ÁFÉSZ- einek ezen időszakban elért átlagos fejlődési ütemét. így érthető, hogy a bolti kiskereskedelem U hónap alatt elért 15,5 millió forintos többletforgalmát jónak ítélte a főosztályvezető. Ezután a vendéglátás helyzetéről szólt Szokai .Tanős. Mint mondotta, két év stagnálás után ez az ágazat szép eredményt ígér. A vendéglátás egészén belül is különösen az előfizetéses ételforgalmazás fejlődött nagyon dinamikusan. Ez már most csaknem 25 százalékos forgalomemelkedésben jut kifejezésre. Igaz, ebben az évben a vendéglátás korszerűsítésére költött legtöbbet az ÁFÉSZ. , Számvetése második felében a különböző főárucsoportok helyzetét tárta a küldöttgyűlés elé a főosztályvezető, nem hallgatva el a gondokat sem. Többek között azt, hogy a nehezebb körülményeknek megfelelően sokkal jobban oda kell figyelni az árubeszerzésre, hogy csökkenjenek a hiánycikkek. A küldöttgyűlés ezután meghallgatta Marcsó Jánost, az ÁFÉSZ felvásárlási főosztályvezetőjét. Ugyanis a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ körzetében sok év óta nagy hagyománya van különösen a primőr zöldségfélék termelésének. Beszámolójában a szakcsoportok helye és szerepe kiemelt hangsúlyt kapott. Továbbá számos 'olyan lehetőségre hívta fel a küldöttek figyelmét, melyek ezt az ágazatot a nagyobb eredmények felé segíthetik. Tatár Lajosné, az ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai csoportvezetője a vásárlási visszatérítés tervezett új rendszerét terjesztette a küldöttgyűlés e)é. A küldöttgyűlés vitájában felszólalt Bagi' Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese is, aki elismerését fejezte ki a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ dolgozóinak, választott tisztségviselőinek az év eddigi eredményeiért. A továbbiakban az idei esztendő hátralevő tennivalóira, majd az 1983. év; ™ég feszítettebb tennivalókra hívta fel a figyelmet. A küldöttgyűlés ezután határozatokat fogadott el. így többek között kimondták a küldöttek, hogy a szövetkezet alapszabályába kerüljön be: ezután az ÁFÉSZ keretében alakulhasson ipari szakcsoport is. Elfogadta a küldöttgyűlés a vásárlási visszatérítés új rendszerét is. A szövetkezet küldöttgyűlése Sajti Sándor ÁFÉSZ-elnök zárszavával fejezte be munkáját. Balkus Imre Hagyomány és új városképeinkben A kulturáltság állapotát a műemlékvédelem is jelzi: hogyan ápoljuk városképeink eredeti karakterét. Bizonyos esetekben ezt a divat is befolyásolja. A divat és a szükség. A századfordulón például Pestsok hangulatos épületét is fel kellett áldozni az indokolt korszerűsítésért, de ellenpélda is akad, amikor indokolatlanul esett áldozatul a soproni reneszánsz városháza a millennium éveinek átrendezésében. Az urbanisztikában is érvényes tehát, amit Kazinczy a nyelvújítással kapcsolat- ■ ban hangoztatottr" „A tüzes orthológus és neológus” párhuzamosan fontos küldetése. A hagyományoknak és az újításnak a maga helyén és idejében hasonló erejű szerep jut: nem gátolhat, nem rombolhat egyik elv sem. Talán ezért is adódnak sokszor hosszúra nyúlt viták. Emlékezetes a budapesti Hilton Szálloda elhelyezése körüli sok ellentétes vélemény, míg végül is arányrendje ma már a budai-panoráma új eleme, a várnegyed eredeti szépségének sértése nélkül. E komplexitás jegyében sikerült őrizni és újdonságokkal növelni Sopron, Veszprém, Kőszeg középkori belvárosát, miközben a mi századunk, a mi társadalmunk települt impozáns tömbökkel e gótikus, barokk szerkezet mellé. Ke- rényi József jóvoltából rendkívül nagyvonalúan alakult Kecskemét arculata. Alkotó munkája tanúsítja, s erre Kecskemét új városképe a bizonyíték, hogy napjainkban egy város főépítésze milyen sokat tehet a közboldogságért a tér optimális harmonizálásával. Akárcsak Fazekas Péter Szombathely formálásával. Természetesen, ahol a régi építészeti együttes nem képvisel maradandó értéket, ott nagyobb szerkezeti átalakításra van lehetőség. Ez történt igen helyesen Salgótarján esetében, ahol egy harmadla- gos, szinte falusias központ helyébe lépett Jánossy György, Vass Antal, Szrogh György tervei alapján az új centrum. Időnként elkerülhetetlen a kisebb kompromisszum, mint Szegeden, ahol a nyári szabadtéri játékok-, miatt ideiglenes jelleggel feláldozták a Dóm tér tágas hangulatát, ám az árkádsor szoborcsarnoka ezt némiképp pótolja. Igen ösztönző e városkép-formáláshoz a Hild-érem, melyet a Magyar Urbanisztikai Társulat adományoz a műemlékvédelemben és a városőrző, városszépítő tevékenységben kiemelkedő eredményt elért városoknak, építészeknek. Méltán kapta Szentendre nemrégen ezt a kitüntetést, annál is inkább, mert nemcsak az eredeti barokk városkép esztétizáló megőrzésében ért el európai rangot, hanem a lakótelepek csökkentett és tagolt arányaival, közbeiktatott kertes házak sorával sikerült különös dombringás segítségével fokozni a város különböző stílusjegyekhez kapcsolódó, mégis egységesnek megmentett hangulatát, karakterét. Éppen a jövő héten nyújtják át az idei Hild-érmeket a régiből újjászületett Sárvárnak és a fiatal Kazincbarcikának. Szépült az ország, s ezt népünk szorgalma mellett az építészet szigorának, kulturáltságának is köszönhetjük. Ennek jegyében vívott komoly páros versenyt az elmúlt évtizedekben Zalaegerszeg és Szórna bathely úgy, hogy egyrészt új, fiatal építészgárdát hívott meg, és telepített le, másrészt fontos szerepet tulajdonított a társmíűvészetnek: a szobrászatnak, a festészetnek. Így Zalaegerszegen Vadász György, Szombathelyen Heckenast János Ybl-díjas építészek alkottak maradandót, Nagykanizsa, Pécs vedutájában Erdélyi Zoltán képvisel új elgondolást a zománcburkolat külső fedésével, melyben partnere Lantos Ferenc festőművész. Egyéni adottságok és a hélységek történelmi igényei találkoznak szerencsésen a frissen 'kitüntetett Sárvár, valamint Vác, Gyula látványában. Az is helyes elv, hogy az anya-- gi - és esztétikai források pontos felmérése révén városaink átalakítása más-más mértékű, a régi és új formák arányai nem egysíkúak, azok léptékét - Debrecen, Szarvas, Szolnok hagyományai és lehetőségei határozzák meg. Nagyon lényeges, hogy mivel Szolnok vasúti csomópont, ott alakul ki építészeti értelemben is a város egyik új központja. Valóban ezen a részen lebilincselő a fogadtatás. Mivel Székesfehérvárnak erősebb a barokk magja, ezért ott szerényebb a . pályaudvari építészeti üdvözlet. Ott viszont máshol, Pátzay Pál szobra körül éri a látogatót a döntő hatás. Jó folyamat indult el, hiszen a társadalom nagyobb lehetőségeihez méltón zárkózott fel az új magyar építészgeneráció, mely megfontoltan szerkeszti a teret az új formák sokaságával a múlt és a jövő tiszteletének jegyében. Losonczi Miklós Sajtónapi ünnepségek Baranya és Győr-Sopron megyében tegnap emlékeztek neg a magyar sajtó napjáról. Baranya megyei Siklóson ezen a napon leplezték le a városban született Haraszthy Lajos újságíró-költő emléktábláját. A szülőházának falán elhelyezett táblánál Mitzki Ervin Rózsa Ferenc-díjas újságíró, a Dunántúli Napló főszerkesztője mondott emlékbeszédet, majd a baranyai sajtó képviselői — az újságok, a Magyar Rádió és Televízió pécsi körzeti stúdiójának munkatársai — koszorúzták még az emléktáblát. Győrött Ráth Mátyás emléktáblájánál tisztelegtek a városban dolgozó újságírók. Ráth Mátyás az első magyar nyelvű újságnak, a Magyar Hírmondónak volt a szerkesztője. BÉKÉS MEGYEI n NÉPÚJSÁG Mezőhegyesen Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Fazekas László Kempingezők közgyűlése A Magyar Camping és Caravanning Club túráin 1982- ben mintegy tízezren vettek részt, szervezésükben csak a tőkés országokból csaknem 3 ezer turista 28 ezer éjszakát töltött hazánkban — egyebek mellett erről számolt be Menyhárt Ádám főtitkár, a club tegnap rríegtartott évi közgyűlésén. A sok külföldi túra közül a legsikeresebbek a görög—török és a nyugat-európai körutazások voltak; közéjük tartozott a Duna menti országok grazi kempingtalálkozója. Azok részére, akik hosszabb időt kívántak eltölteni pihenéssel, Bulgáriában és Jugoszláviában szerveztek üdüléseket. A belföldi üdülőhelyek közül a kempingezők körében a legkedveltebb az acsai kastély volt. Az országon belüli idegenforgalom fellendítésére n .gszervezett, és sikeres „filléres karaván” akció a közlekedési tarifa emelkedése miatt az év' második felében megszűnt. Nem mondtak le viszont arról, hogy az új helyzetben is megtalálják a módját, miként lehet egynapos olcsó, nagy tömegek számára hozzáférhető kirándulásokat szervezni. A főtitkár a jövő évi feladatokról szólva elmondta: a munkájukat azzal a feltételezéssel folytatják, hogy tovább növelhetik a szabad idő egészséges eltöltése, és a kempingezés iránti igényt. Ennek érdekében keresik, miként lehet az utak számát és választékát növelni. Űjabb akciókat szerveznek olcsó hazai és külföldi üdülésekre. Javítani akarják a szervezett kempingezésben részt vevők érdekképviseletét is. A jövő évben a Magyar Camping- és Caravanning Club létszámát a jelenlegi 13 000-ről 16 ezer családra szeretnék növelni. Kodály-centenárium Békéscsabán A Pedagógusok Szakszervezetének Békés megyei bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei tagozata óvodai napot rendezett Békéscsabán, december 4-én, tegnap délelőtt, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttöröházban. Dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógus Szakszervezet Békés megyei bizottságának titkára • köszöntötte a Békés megyéből összesereglett több mint 300 óvónőt, az elnökségben pedig Forrai Katalint, aki az Országos Pedagógiai Intézet képviseletéForrai Katalin Kodály zenetanítási módszeréről tartott előadást Fotó: Veress Erzsi ben „Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének alkalmazása az óvodában” címmel tartott előadást. Méltatta a nagy magyar zeneszerzőt és zenepedagógust, a népdalgyűjtőt. Kodály munkásságának egyik fő törekvése, hogy a zene legyen mindenkié, amiben benne foglaltatott a család, az oktatás. Azt tartotta: a dallamok a bánatot megosztják, az örömöt megkettőzik. Hitte és vallotta, hogy a zene által műveltebbek leszünk, s magyarabbak is. Az 1905. évi első nyilvános népdalkoncert óta évtizedek teltek el, s ma a magyar népzenetárban 160 ezer népdal és feldolgozás áll rendelkezésünkre. Bartók és Kodály munkásságát dicséri ez a nagy nemzeti kincs, s Kodály tehetségét az, hogy oktatási módszere jól alkalmazható a zenei oktatásban. A centenáriumi megemlékezés egyben szakmai útmutatás is az óvónőknek, hiszen az előadás közben elhangzottak népdalfeldolgozások, az ismertető végén a Napsugár bábegyüttes a Kádár Kata című népballadát mutatta be. Ezután a békéscsabai zeneiskola óvodai csoportja és a gyulai, törökzugi óvodások Kodály népi csokrot és játékokat mutattak be.
