Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 29., szerda Idegenforgalmi szakemberek ■ ■ 9 ■■ 0% ■ W képzésé Jövőre idegenforgalmi szakembereket is képeznek a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem Köz- gazdasági Továbbképző Intézetében. A hazai idegenforgalomban az elmúlt időszakban jelentős minőségi fejlődés következett be; több új szállodát nyitottak meg az országban, s bővült a szolgáltatások köre is. Ugyanakkor egyre erősebbé vált a verseny az idegenforgalmi piacon, a régi módszerek ma már nem elégségesek a kívánt eredmények- eléréséhez. A megnövekedett igényekkel nem tartott lépést a szakemberképzés, ezért vált szükségessé az új továbbképző szak megindítása. A továbbképzésre azok jelentkezhetnek, akik az MKKE-n vagy a Pécsi Tudományegyetem közgazda- sági karán, vagy külföldön szerzett és honosított köz- gazdasági oklevéllel, vagy mérnök-közgazdász oklevéllel, illetve gazdasági mérnöki oklevéllel rendelkeznek. A felvételhez két év szakmai gyakorlat is, szükséges, továbbá egy idegen nyfelv legalább középfokú tudását igazoló okmány. Sajtótájékoztató a rádió szilveszteri műsoráról Az idén is színvonalas szórakoztatást: sok derűt és csípős humort ígér a rádió szilveszteri műsora — jelentette be a rendező, Marton Frigyes a progtam sajtóbemutatóján, tegnap, a Magyar Rádió elnöki tanácstermében. B. u. é. k! 1983! — Álom az államban címmel december 31-én, este 8 órától a Kossuth adón a rádió kabarészínházának „Szilveszteri álmait” közvetítik az államigazgatási főiskoláról. A műsort Far- kasházy Tivadar, Kaposy Miklós, Marton Frigyes és Sinkó Péter szerkesztette, a szóvivő: Verebes István. Az első rész színes, változatos blokkjában Nagy Bandó András, Moldova György, Szuhay Balázs, Peterdi Pál, Somogyi Pál, Selmeczi Tibor, Bodrogi Gyula, Tímár György és Sas József számait hallhatja a közönség, nagyrészt a szerzők előadásában. Rajtuk kívül közreműködik még Agárdi Gábor, Miké István, P. Debrenti Piroska és Koltai Róbert. Mindezt azonban csupán „bemelegítőnek” szánjuk — hangsúlyozta Marton Frigyes —, hiszen a java csak ezután következik. A negyed tízkor kezdődő második rész teljesen önálló műsor, amelynek a gerincét aktuális politikai kérdésekkel foglalkozó tréfák, jelenetek adják, melynek szerzői többek közt: Verebes István, Marton Frigyes, Farkasházy Tivadar, Markos György, Nádas György, Sinkó Péter, Soós András, előadói pedig Haumann Péter, Inke László, Bárdi György, Benedek Miklós, Heller Tamás, Bősze Péter, Halász László, Major Tamás, és természetesen többen az írók közül. Tahi László szilveszteri konferan7 szávai — amelyet ő maga mond el — vált át a műsor az időszerű művelődéspolitikai kérdések feszegetésé- hez. Itt újabb alkotók, illetve színészek lépnek a mikrofon elé, többek közt Angyal János, illetve Balázs Péter, Csákányi László és Gobbi Hilda. Befejezésül az ifjúság kerül a szatíra görbe tükrébe, a Kabarészínház ..Golyósnégyese”: Boncz Géza, Lehr Ferenc, Markos György és Nádas György „jóvoltából”. Hétfőn este a Jókai Színház művészeiből alakult ..Humorpódium” látogatott el a gyulai SZOT Szállóba, hogy az ünnepeket itt töltő beutaltak körében mutassa be műsorát. A pódium tagjai: Egerszegi Judit, Szabó Zsuzsa, H. Kovács Edit, Bar- binek Péter, Kalapos László és Tomanek Gábor változatos, szellemes, esetenként vaskosan-pikáns, majd nosztalgikus hangulatú másfél órát állított össze, és mutatott be tapsos sikerrel. A SZOT Szálló beutaltjai itt 'töltött két hetük alatt sok kulturális programon vehetnek részt, ezek egyike volt ez a hétfő esti „Humorpódium”, mely a kis csapat 25. előadásával jubileumhoz is érkezett. Egy a szereplők közül: Tomanek Gábor Csütörtöktől újabb mentesítő vonatok, autóbuszok A MÁV az eredeti tervek szerint a hét, s egyben az év utolsó munkanapján, csütörtökön délután 7 mentesítő vonatot indít. pénteken 15, szombaton és vasárnap pedig összesen 38 mentesítő szerelvényt terveznek a fővonalakon, például Budapest— Győr, valamint Nagykanizsa, Fonyód, Kaposvár, Baja, Miskolc, Szeged, Nyíregyháza, Békéscsaba között. A két munkaszüneti napon, pénteken és szombaton 186 járatta] ritkítják a vonat- közlekedést, elsősorban a város környéki, a városok közötti forgalomban, s a kiadott menetrendtől eltérően nem közlekednek a két napon az Eger—Szeged, a Pécs—Szeged és a Debrecen—Eger—Szilvásvárad közötti úgynevezett átlós gyorsvonatok sem. A Volán sem változtat az eredeti ünnepi felkészülésén, ezért készenlétben tartja a távolsági forgalomra tervezett kisegítő járatait, amelyeket szükség szerint indítanak. Az Engels téri és a Népstadion pályaudvaron 50—60 tartalék busz áll rendelkezésre, s a vidéki városokban is készenlétben áll a szükséges koesiállomány. Köszönet a nyugdíjasoknak A közelmúltban baráti találkozóra hívta nyugdíjasait Gyula város Tanácsa V. B. egészségügy osztálya és a szakszervezet. A SZOT-üdü- lőben rendezett találkozón nemcsak a város, hanem a járás nyugdíjas egészségügyi dolgozói is ott voltak. Hogy mennyire megbecsülik az egészségügy volt zászlóvivőit, bizonyítja, hogy tiszteletükre eljött dr. Fűzi István, az Egészségügyi Szak- szervezet főtitkára, dr. Horváth Éva megyei főorvos, Csamangó Vilmos, a szak- szervezet megyei titkára. Szigeti Zoltán, a járási hivatal elnöke, Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese. A résztvevőket dr. Perjési Klára városi főorvos köszöntötte, és elismeréssel szólt arról a szolgálatról, amit a betegségek gyógyításában, és azok megelőzésében kifejtettek. A szakszervezeti munkában kiemelkedően tevékenykedőknek dr. Fűzi István nyújtott át kitüntetéseket. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Lánczi Béláné, aki két Dr. Fűzi István adta át a kitüntetést Lánczi Bélánénak évtizedig volt bizalmi. Negyedszázadon át dolgozott szintén bizalmiként Nyisztor Györgyné Eleken. Ezért a Szakszervezeti Munkáért járó oklevelet vehette át. A főtitkár rövid beszédében vázolta a magyar egészségügy felszabadulás utáni fejlődését és eredményeit, erőfeszítéseit, hogy hazánkban magas szintű legyen az orvosi ellátás. Nincs szégyenkezni valónk, hiszen ebben a tekintetben a világ élvonalában vagyunk. Hasonlóan nagyszerű eredményeket könyvelhetünk el a csecsemőhalandóság visszaszorításában, valamint az életkor határának megnyújtásban. Mindezért köszönet illeti a nyugdíjasokat is. A nehezebbé vált gazdasági viszonyok ellenére a kormányzat a jövőben is tetemes összeget fordít az egészségügy fejlesztésére. Jelenleg 210 ezren dolgoznak ebben az ágazatban, de számuk az ezredfordulóra eléri a 300 ezret. A hivatalos aktus után a nyugdíjasok felelevenítették régi emlékeiket, és hosszasan beszélgettek a szakmában eltöltött évtizedek eseményeiről. Kép, szöveg: Béla Ottó Gépkocsiátvételi sorszámok: Árusítási akció Dévaványán 1982. DECEMBER 28-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 235 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) ll 928 Trabant Lim. (Debrecen) 8 251 Trabant Lim. (Győr) 10 843 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 828 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 712 Wartburg Lim. (Győr) 4 355 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 470 Wartburg de Luxe (Győr) 5 464 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 054 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) H 243 Skoda 120 (Debrecen) 7 111 Skoda 120 (Győr) 8 441 Skoda , 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 19 159 Lada 1200 (Debrecen) 12 116 Lada 1200 (Győr) 5 698 Lada 1300 (Bp.) 8 501 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 2 041 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 394 Lada Combi (Debrecen) 2 230 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski i Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 919 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 (Tudósítónktól) Az elmúlt napokban — ebben az évben hatodik alkalommal — rendezett árusítási akciót Dévaványán a Gyomaendrődi Háziipari Szövetkezet. Lukács Béláné, a Hisz helyi üzemének vezetője elmondotta, hogy a legutóbbi árusítási akció — mely minden alkalommal kétnapos volt — igen jól sikerült. Most is sok-sok kötöttáru talált gazdára, és az sem mellékes, hogy termékenként többkevesebb kedvezményt kaptak a vásárlók. Ami szintén engedmény, hogy ezeket az árukat a szövetkezet közvetlenül értékesítette a lakosságnak. Nyáron a gyermekpulóver, ősszel-télen a gyermekkesztyű, -sapka, a férfipulóver és a bakfis cicanadrág — ez az új termék — volt a sláger. A termékek zömmel első osztályúak voltak, kis mennyiségben osztályosak. A kész termékeken kívül nagy mennyiségű kézimunkafonalat is értékesítettek. Az idén több ezer kötöttárut vásároltak a dévaványaiak, s a szövetkezet így elért árbevétele meghaladta az egymillió forintot is. Ágoston Sándor flz életszínvonal nem ajándék zekben a napokban dugig teltek a hűtőszekrények, a lakások, a családi házak titkos zugaibán ajándékok rejtőznek, a zsebek, a pénztárcák jó pár ötszázassal könnyebbek lettek. Mint az utóbbi időben mindig. Szokásainkról nem mondunk le; a karácsony, a szilveszter a családé, senki ne szenvedjen hiányt semmiben, kapja meg mindenki, amire egész évben vágyott, erre kell lennie pénznek. És kellett lennie pénznek a nyári hétvégekre, 'amikor magasabb benzinárak ide, vagy oda, autócsodák csörtettek a Balaton és a többi fürdő-, kirándulóhely felé, és kellett lennie pénznek a többi hétvégekre, amikor minden odakerült a család asztalára, ami szem-szájnak kellemes. Pedig emelkedtek az árak, egy ötszázas immár alig elég, ha az ABC-áruházban szombat-vasárnapra meg akarja valaki tölteni a kosarát. Kollégák, barátok egyre gyakrabban kérdezik egymástól: ti hogyan osztjátok be a pénzt? A tőkés világgazdaság válsága immár korántsem elvont szakkifejezés, hiszen hatása a mi hétköznapi életünkben is érezhető. Itthon, nálunk is egyre többen kényszerülnek szigorú számvetésre, takarékosabb, feszesebb háztartásvezetésre. S ez így van még akkor is, ha sokan változatlanul nem vesznek, nem akarnak tudomást venni a realitásokról, s úgy élnek, úgy költenek, mintha semmi sem változott volna. Ám az utóbbi időszakban helyzetünk alapvetően megváltozott. Évek óta mondjuk, írjuk, hogy „hazánk nem függetlenítheti magát a világgazdaságtól, a világpiactól, hiszen nemzeti jövedelmünk meghatározó része a külpiacokon realizálódik”. A mondat úgyszólván közhellyé kapott, de értelme sokak számára talán még ma sem teljesen világos. Jóllehet egészen egyszerű, a leghétköznapibb háztartási tapasztalatokban is immár tetten érhető, amiről hosszú ideje beszélünk. Aki arról panaszkodik, hogy egyre többet dolgozik, és bár többet is keres, mint néhány éve, a pénze mégis mind kevesebbre elég, az tulajdonképpen közös gondjainkról is beszél. Mert az utóbbi időben, miközben idehaza széles körben Bontakoznak ki kedvező gazdasági folyamatok, miközben az ipar, és különösen a mezőgazdaság teljesítőképessége jelentősen javul, addig munkánk eredménye a világpiacon egyre kevesebbet ér. Versenyt futunk a piaci árakkal, szervezünk, takarékoskodunk, okosan újítunk, próbálkozunk a termelési ráfordítások mérséklésével, -de termékeink ára is gyorsan csökken, gyorsabban mint a mi ráfordításaink. S ezt ellensúlyozni csak úgy tudjuk, ha minden eddiginél több árut szállítunk exportra. Erre szükség van, hogy fönntartsuk az államháztartás egyensúlyát, hogy megőrizzük fizetőképességünket. Igen, többet kell exportálnunk, mint eddig bármikor. S ez egyben keserű pirulát is jelent; azt kell lenyelnünk, hogy most és a közeljövőben itthoni fölhasználásra kevesebb jut, jövőnk érdekében a családi háztartásokkal együtt az állam- háztartás is szigorúbb számvetésre, feszesebb gazdálkodásra kényszerül. Ha szűkös idők járnak, beosztóbban kell élnünk, többet kell dolgoznunk. A kétszer kettő négy logikája ez, legföljebb a fiatalabb, az utóbbi két évtizedben felnőtté vált generáció számára érthető nehezen. Mert az utolsó húsz év az egyértelmű fejlődés, az életkörülmények töretlen javulásának időszaka volt. Évről évre javult a gazdasági helyzet, az életszínvonal-, s ilyenkor ki gondol biblikus jóslatokra, a hét szűk esztendő eljövetelére. Ma már ne feszegessük azt, hogy nem megtermelt javaink felélése, gyakorta oktalanul túlzott és esetenként ésszerűtlen felhalmozása volt-e az oktondibb magatartás — utólag köny- nyű okosnak lenni. Beszélnünk inkább arról kell, hogy a mai és a holnapi helyzetben mi a teendőnk.' Az bizonyos — és a lehető legszélesebb körben kell ennek tudatosulnia —, hogy a lustálkodás, a dúskálás. és különösen a pazarlás kora elmúlt. Nem lehet kibékült önmagával senki, aki a napi laza nyolcórai munkaimitáció után lustán végignyúlik kedvenc otthoni foteljében, s álmos újságolvasás közben azon meditál: menynyire tehetetlenek mások, milyen reménytelen, hogy ő maga fordítson, javítson saját és családja helyzetén. Mert ez a legtöbb ember számára korántsem reménytelen. Munkaalkalom, jó munkaalkalom változatlanul és mindinkább akad ebben az országban. A magyar gazdaság, ellentétben a világ számos más országával, nem veszítette el működőképességét. Nemzeti jövedelmünk, ha kismértékben is, de ebben az évben növekedett, nincs munkanélküliség, exportunk bővült, és megőriztük fizetőképességünket. Olyan eredmény ez a mai helyzetben, amelyet még a közepesen fejlett és a fejlett országok közül is csak kevesen könyvelhetnek el maguknak. Ha így marad! — fohászkodnak most sokan, bár tudják, a fohász nem segít. Konkrét célokat kell teljesítenünk. Elsősorban azt, hogy külkereskedelmi mérlegünk eredményét jövőre az idei kétszeresére növeljük. Ez a fizetőképesség megőrzésének feltétele, óriási feladat. Mert a világpiac nyújtotta eladási lehetőségek nem javulnak, s az sem valószínűsíthető, hogy egyik évről a másikra kivitelünk szerkezete döntő módon megváltozzék. Ebben hinni dőreség; ha az ideinél néhány százalékkal több jól eladható árut tudunk jövőre előállítani, már az is nagy eredmény. Különösen, ha nyolcvannégyben, nyolcvanötben még több ilyen árunk lesz! De ez csak erőfeszítések, mi több, lemondás árán sikerülhet. Le kell mondanunk — társadalmi méretekben — a kényelmes életről. Felül kell vizsgálnunk korábbi igényeinket. S eközben türelmesnek, belátónak-kell lennünk. Be kell például látnunk azt, hogy az eddiginél lényegesen nagyobb különbség lesz azok jövedelme között, akik gazdaságos exporttermékeket gyártva jelentősen hozzájárulnak a népgazdaság stabilizálásához és azoké között, akik éppencsak eldolgozgatnak, vagy termékeik eladhatatlanok. Aztán le kell szoknunk arról, hogy saját eredménytelenségünkért mindig másokat tegyünk felelőssé. Egyén és társadalom célja egyaránt az, hogy mind többen és mind többet az eredményes vállalkozásokban dolgozzanak; és egyre kevesebb legyen a ráfizetéssel dolgozó emberek és munkahelyek száma. n most következő napokban — csakúgy, mint évek óta mindig — jó ételek és jó italok kerülnek az asztalokra, ajándékokkal halmozzuk el egymást. Örülünk annak, hogy egyelőre mindezt megtehetjük, volt rá pénzünk, s pénzünkért majdnem mindent, amire vágytunk, megkaptunk az üzletekben. De idén talán már kevesebben érezték ezt magától értetődőnek. Idén talán már sokan arra gondoltak: csak jövőre is így legyen! S remélhetőleg mind többen vannak, lesznek olyanok, akik azt is tudják: mindez egyre inkább személy szerint rajtunk is múlik. Gádor Iván 1351488688
