Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 29., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Villamos energiát termel a Paksi Atomerőmű Tanácsi vezetők értekezlete Orosházán Keddre virradó éjjel az országos villamosenergia-háló- zatra kapcsolták a Paksi Atomerőmű első blokkját. A 440 megawatt teljesítményű reaktor egyelőre 20 százalékos kapacitással működik. A rövid ünnepségen részt vett Méhes Lajos ipari miniszter, aki az eseményről így nyilatkozott: „Hazánk ipari és energia- politikai történetének jelenInterkomputo ’82 néven nemzetközi számítástudományi konferencia kezdődött tegnap a Számítástechnikai Alkalmazási Vállalat székházában. A nemzetközi tanácskozáson 16 ország 200 szakembere vesz részt. A háromnapos konferencián összesen 103 előadás hangzik el tíz szekcióban, közülük több mint ötvenet magyar szakemberek tartanak. A tanácskozás hivatalos nyelvéül az eszperantót választották, ez a nemzetközi nyelv a tudományos információcserében már régi hagyománnyal rendelkezik. A háromnapos konferencián a szakemberek a számítős állomása ez az esemény, amikor a hagyományos erőművek mellett nálunk is megkezdődött a nukleáris energia hasznosítása. Az új energiahordozó segítségével jelentős mennyiségű szén- hidrogént válthatunk ki, amely köztudomásúan csak egyre nehezebben és drágábban vásárolható a világpiacon.” tástudomány elméleti alapjaival, és a gyakorlati alkalmazás lehetőségeivel foglalkoznak. Szó lesz továbbá a különféle programozásokról, és az országok közötti számítógépes adatátvitelről. Különösen érdekesnek ígérkezik az indonéz műholdas adatátviteli rendszer bemutatása; ezt több ország számítástechnikai szakembereinek bevonásával fejlesztették ki. A konferencia teljes anyaga tematikus kötetekben is megjelenik, a szerkesztés munkálataiba a Videoton számítógépét is „bevonják”. A nemzetközi tanácskozáson képviselteti magát a Nemzetközi Távközlési Unió is. Dr. Kertész Mártonnak, a megyei tanács vb-titkárának elnökletével tegnap Orosházán tanácskoztak a járási hivatalok elnökhelyettesei és a megye városainak, valamint Csorvás, Mezőhegyes és Vésztő nagyközségek vb-tit- kárai. A megbeszélésen részt vett Mihály András, Orosháza tanácselnöke, valamint Sándor Antal, a városi párt- bizottság titkára is. A tanácskozás napirendjén az új államigazgatási eljárási törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatai, valamint a közigazgatás előtt álló 1983. évi korszerűsítési feladatok szerepeltek. A részvevők megállapították, hogy az új törvény intézményei megfelelően mentek át a gyakorlatba, a tanácsi apparátusok dolgozói felkészültek az alkalmazásra. Változatlan feladat az új törvény oktatása, szabályai megtartásának ellenőrzése. Dr. Kertész Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy az eltelt esztendő tapasztalatai alapján a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata szerint 1983- ban célszerű, ha a helyi testületek is — ellenőrzés után — megtárgyalják az eljárási törvény hatályosulásának helyzetét. A korszerűsítési célkitűzéseket az ország jelenlegi gazdasági helvzetére, az állampolgárok ügyei gyorsabb intézésének követelményére, valamint a közigazgatás belső szervezetének egyszerűbbé, hatékonyabbá tételére figyelemmel határozták meg. Ennek alapján változni fog a megyei tanács és néhány város belső szakigazgatási szervezete a hatodik ötéves terv végéig. Továbbfejlesztik a települések igazgatási együttműködését, a h3tósági munka körzetesítését, ezzel is javítva az állampolgárok ügyei intézésének színvonalát. A bejelentések között szó esett az 1983. január 29-i időközi tanácstagi választásokról, a tanácsi szervek honvédelmi' feladatairól és egyéb aktuális kérdésekről. A tanácskozás részvevői végezetül köszöntötték Szegvári Péterné dr., orosházi vb-titkárt, aki több évtizedes közigazgatási munka után 1983. január 1-től nyugdíjba vonul. Dr. Kertész Márton méltatta munkásságát, melyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel is elismert, és jó egészséget kívánt neki a nyugdíjas évekhez. Ezt követően a tanácskozás részvevőinek bemutatta Szegvári Péterné dr. utódát, a városi tanács elmúlt napokban kinevezett vb-titkárát, dr. Be- reczki Istvánt, akinek munkájához sok sikert kívánt. Soós Tibor Megkezdődött a nemzetközi számítástechnikai konferencia Vidéken kevesen vannak Mennyit ér a kereskedő, ha diplomás? — Voltak illúziói? — Nem. Amikor elvégeztem a főiskolát, tudtam, hogy az elméleti képzésen kívül nagy szükség van a gyakorlatra. Négy év után azonban kezdek türelmetlen lenni. Ez a munka aligha elégít ki, ehhez nem szükséges a diploma. — Mit csinál? — Adminisztrálok, reklamációt intézek, a raktárban teszek-veszek, és olykor takarítok. — Vezetői posztra vágyik? — Ne higgye. Szívesen lennék viszont áruforgalmi előadó, és hasonló, ahol kamatoztatni tudnám a tanultakat. Eddig senki sem kérdezte meg tőlem: hogy érzem magam? Számíthatok-e ezek után előrelépésre? Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter az ország- gyűlés nyári ülésszakán arról beszélt, hogy a kereskedelemben és a vendéglátásban évente 500—600-zal nő a felsőfokú állami iskolát végzettek száma. Ez kevés, hiszen az itt dolgozók 2 százalékának van egyetemi, főiskolai oklevele, népgazdasági szinten ez az arány 5 százalék. A kereskedelmi diplomások 44 százaléka közgazdász és üzemgazdász, akiknek több mint a fele Budapesten dolgozik. Arányuk az ország más vidékein az egy százalékot sem éri el. Tegyük hozzá: legkevesebb a diplomás Zala, Tolna és Békés megyében. Lámpással kell keresni őket a tüzelő- és építőanyag-kereskedelemben, legtöbben a vendéglátásban helyezkednek el. A lemaradást némileg javítja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki kihelyezett tagozata, ahol a hét tiszántúli megye jövendő szakemberei tanulnak. De kell-e a kereskedőnek diploma? A hatékonyságot ugyanis önmagában nem a diplomások száma határozza meg. — A kérdés puszta feltevése is bosszant — mondja az egyik igazgató. — A fejlődés ebben a szakmában sem állhat meg. Különösen most, amikór a kereskedelemre, a vendéglátásra nagyobb feladatok hárulnak. A vásárlói igények kielégítése egyre nehezebb a korszerű módszerek alkalmazása, tudományos tervezés és piackutatás nélkül. Csakhogy késésben vagyunk. Nagy hátrány, hogy tíz évig (!) szünetelt a felsőfokú kereskedelmi képzés Magyarországon. A szakma anyagilag és erkölcsileg lebecsült, lasszóval kell fogni a diplomásokat is. Pedig valóban nagy szükség van közgazdaságilag képzett szakemberekre, mert az új és változó szabályzókkal, módszerekkel csak felkészült, kiművelt emberek tudnak bánni. Egyes munkaköröket viszont egyetemet, főiskolát végzettek tölthetnek be. Vajon, vonza-e a kereskedelmi pálya a fiatalokat? (Folytatás a 4. oldalon) Szilveszteri áruellátás Az ipar és a kereskedelem a karácsonyihoz hasonló, jó színvonalú áruellátásról gondoskodik szilveszterre is. A kínálat minden élelmiszerféleségből megfelelő lesz Budapesten és vidéken egyaránt. A sütőipar jó előre felkészült; a kemencék kapacitásának jobb kihasználására nyugdíjas dolgozói is munkába állnak. Nagy választékban kaphatók a különféle italok. A Budafoki Törley Pezsgőgyár például 18 féle italt gyárt, s összességében 2,5 millió palackkal szállított az elmúlt hetekben a kereskedelemnek. Jelenleg is teljes kapacitással dolgoznak az üzemben, naponta 100— 120 ezer palack pezsgő készül. A Kőbányai Sörgyár ösz- szesen 10 millió üveggel szállít az üzletekbe, s az igények maradéktalan kielégítésére most az év végén esedékes karbantartási munkákat is elhalasztották. Sokféle vermut és minőségi bor is kapható, és a korábbi éveknél jobb a kínálat az olcsóbb asztal; és pecsenyeborokból. Kiegyensúlyozott az ellátás égetett szeszes italokból. A hazai készítmények mellett elsősorban szovjet és kubai italok bővítik a választékot. Igény szerint kínálnak díszcsomagolású italokat. Mikrocölöp-alapozás, amely lakóházak és más létesítmények építésénél is alkalmazható. Írásunk a Békés megyei ÁÉV-ről az 5. oldalon Fotó: Fazekas László Ülést tartott a megyei termelési és ellátási bizottság Tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál tartotta ülését a Békés megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága, dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésen rész vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Az első napirendi pont keretében Dancsó László, a Békés megyei Tanács Orosházi Sütőipari Vállalatának igazgatója számolt be a gazdasági egység tevékenységéről. Az előterjesztésből kitűnt: a vállalat tevékenysége Orosházára, az orosházi és mezőkovácsházi járásra terjed ki, csaknem 80 ezer ember ellátása a feladatuk. Az igazgató elmondta azt is, hogy az étkezési szokásokban történő változásokat figyelembe véve a kenyértermelés évente 1—1,5 százalékos csökkenésével számolnak, a péksüteményeknél pedig 4-5 százalékos növekedés várható. A vállalat termelésének mintegy 35 százaléka az édesipari termékek előállítását adja. Az utóbbi esztendőkben, az elkövetkezendő időszakokban a választék bővítésére törekedtek, illetve törekednek, az új beruházások e célkitűzések megvalósítását segítik. Az igazgató gondként említette, hogy az új termékek bevezetése néha meghaladja az egy évet, ugyanis nem kapnak időben megfelelő meny- nyiségű és minőségű csomagolóanyagot. Az előterjesztéshez, a vita során többen fűztek kiegészítést. Szóltak a késztermékek minőségéről. A válaszokból kitűnt, hogy a minőségromlások elsősorban a szállításból erednek, kevés a rekesz, a konténeres kenyérszállítás pedig több tízmillió forintos beruházást, igényelne. Az előterjesztés foglalkozott a beruházásokkal is, melyekből a leglényegesebb: az elkövetkezendő években Mezőkovácsházán jelentős sütőipari beruházást valósítanak meg. A második napirendi pont keretében a mezőgazdasági nagyüzemek és háztáji kisgazdaságok együttműködéséről szóló, s a megyei tanács ülése elé kerülő anyagot véleményezte a TEB, majd a bizottság tagjai a jövő évi munkatervet vitatták meg. —sz— Több mint hét és félmilliárd forint az élelmiszeripar fejlesztésére Az élelmiszeripar vállalatai az idén mintegy 7,6 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre — ez derül ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban most elkészített összesítésből. Nagyobb új létesítmény építését nem kezdték meg, ám a korábbi években megindított fejlesztés nyomán néhány üzem most lépett a termelésbe. Emellett a rekonstrukciók, felújítások, és a gépcserék is jelentős anyagi áldozatokat követeltek a vállalatoktól. Az idei fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy az ipar az idén is jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást biztosított, továbbá az exportterveit is teljesítette, és jövőre tovább javítják a termelés feltételeit. A Kaposvári Húskombinát új üzemében elsősorban a hazai kínálat bővítésére évi hatezer tonna hentesáru készítésére rendezkedtek be. Termel a debreceni és a pásztói új tejüzem js, ezek naponta 200, illetve 100 ezer liter tejet dolgoznak fel, jelentősen javítva a környék ellátását. A bajai 10 ezer tonna kapacitású mirelitüzemet is ez évben adták át, innen elsősorban mélyhűtött zöldségféléket szállítanak exportra. Kecskeméten és Székesfehérvárott a gabonaipar új keverőüzemét, illetve száraztésztagyárát adták át. Ugyancsak ez évben kezdte meg a termelést a sütőipar észak-pesti kenyérgyára és orosházi üzeme. Több baromfiipari üzemben jelentős korszerűsítést fejeztek be. A kecskeméti gyár új fagyasztó alagutat, az orosházi folyamatos fagyasztót kapott, a sárvári feldolgozóban pedig a csomagolási vonalat korszerűsítették, ezzel is fokozva az exportképességet.
