Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek* NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 28., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 303. SZÄM Egyéves a Fogyasztók Országos Tanácsa Hazaérkezett a magyar párt- és állami küldöttség Moszkvából Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar párt­ós állami küldöttség, amely részt vett a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­sége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. A kül­döttség tagja volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Várkonyi Péter, a Köz­ponti Bizottság titkára, és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjet­unióbeli nagykövete, aki ál­lomáshelyén maradt. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tegnap Moszkvában fogadta Claude Arnaud-t, a Francia Köztár­saság moszkvai nagykövetét. A találkozót a francia dip­lomata kérte. A megbeszélé­sen alapvetően az európai nukleáris fegyverzetek kor­látozásáról és csökkentéséről volt szó, azoknak az új ja­vaslatoknak a fényében, rom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osz­tályának vezetője, Horváth István belügy-, Púja Frigyes külügy-, Plillái Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz- terv, a KB tagjai. Jelen volt Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. * * * Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára, aki részt vett a moszkvai ünnepsége­ken, pénteken ugyancsak visszaérkezett Budapestre. amelyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára terjesz­tett elő nemrégiben elhang­zott beszédében. A megbeszélésen szó esett a szovjet—francia kapcsola­tok néhány kérdéséről is, fő­ként ami a különböző téren fennálló kapcsolatok to­vábbi fejlesztését illeti, be­leértve a politikai kontaktu­sokat is. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa egy évvel ezelőtt hozta létre a Fo­gyasztók Országos Tanácsát. A társadalmi szervezet cél­ja, hogy figyelemmel kísérje és értékelje: miként érvé­nyesülnek a fogyasztók jogai. Feladata, hogy ajánlásaival segítse az államigazgatási szervek és a gazdálkodó egy­ségek tevékenységét, s amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói jogok sé­relmet szenvedtek, vizsgá­latokat kezdeményezzen az illetékes szerveknél. A ta­nács a vásárlókat tájékoztat­ja az áruk és a szolgáltatá­sok minőségéről, választé­káról, és az őket megillető jogokról. Amint azt a HNF Belgrád-rakparti székházá­ban elmondták: a Fogyasz­tók Országos Tanácsa bevál­totta a hozzá fűzött előzetes reményeket. Javaslataival, s az ülésen elhangzott észre­vételekkel hathatósan segí­tette az irányító szervek munkáját, hozzájárult a fo­gyasztók érdekeinek védel­méhez. A szervezet kiépítet­te budapesti és megyei háló­zatát, jelenleg 95 városban, és valamennyi fővárosi ke­rületben működnek fogyasz­tói tanácsok. Létrejöttek az árakkal, a minőséggel, a piaci helyzettel, valamint az általános jogi kérdésekkel foglalkozó — tanácsadói sze­repet betöltő — szakértői al­bizottságok is. A Fogyasztók Országos Tanácsa ebben az évben több igen fontos témát vita­tott meg. Júniusban a bel­kereskedelem és az idegen- forgalom helyzetét tekintet­ték át Juhár Zoltán belke­reskedelmi miniszter előter­jesztése alapján. Szeptem­berben a bútorgyártás és -forgalmazás körüli gondo­kat vették górcső alá. Szabó Imre ipari és Lauthán Fe­renc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes felvázolta az otthonberendezés gondjait, a kínálatot befolyásoló ténye­zőket. Novemberben a la­káskarbantartás helyzetét vitatták meg Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes ■ beszá­molója alapján. Napirendre került a zöldség- és gyü­mölcsellátás helyzete is. Az előadásokat minden alka­lommal élénk viták követ­ték, s az itt elhangzott véle­ményeket, megjegyzéseket, bírálatokat megküldték az illetékeseknek. A FŐT 1983-ban is fontos témákat vitat meg: áttekin­tik a lakossági szolgáltató szervezetek jelenlegi felépí­tési rendszerét, összegzik a tartós fogyasztási cikkek mi­nőségét befolyásoló ténye­zőket. Sort kerítenek arra is, hogy a megyei tanácsok be­számoljanak tevékenysé­gükről, a munkájukat gátló körülményekről. Amnesztiarendelet a Szovjetunióban Amnesztiarendeletet adott ki tegnap a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége — a szocialista huma­nizmus eszméitől vezérelve, a Szovjetunió megalakulásá­nak hatvanadik évfordulója alkalmából. A rendelet értelmében am­nesztiában részesítik azokat az öt évnél nem hosszabb szabadságvesztésre vagy sza­badságvesztéssel nem járó büntetésre ítélt személyeket, akik részt vettek a szovjet haza fegyveres védelmében; valamilyen szovjet kitünte­tés vagy érdemrend birtoko­sai; illetve nők. A szabadságvesztés időtar­tamától függetlenül amnesz­tiában részesülnek azok a nők, akiknek kiskorú gyer­mekük van, a terhes anyák, az ötvenöt éven felüli nők és a hatvan éven felüli fér­fiak, valamint a rokkantak. Az amnesztiarendelet nem vonatkozik a különösen sú­lyos, államellenes bűncselek­mények elkövetőire, a súlyo­san visszaesőkre. Nem vo­natkozik a rendelet azokra sem, akik az alábbi bűncse­lekmények elkövetése miatt töltik büntetésüket: szándé­kos emberölés, szándékos sú­lyos testi sértés okozása, hi­vatásos vagy önkéntes rend­őr ellen elkövetett bűncse­lekmény, súlyosbító körül­ményekkel terhelt erőszakos nemi közösülés, rablás, álla­mi vagy társadalmi tulaj­don különösen nagymértékű megkárosítása, súlyosbító kö­rülményekkel terhelt üzér­kedés, lőfegyver, lőszer, va­lamint robbanóeszközök il­letéktelen eltulajdonítása. Szovjet javaslatok A Szovjetunió készen áll arra, hogy pon­tosan ugyanannyi közép-hatótávolságú ra­kétát hagyjon meg európai területén, ahánnyal Anglia és Franciaország összesen rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy több száz­zal csökkentenék a szovjet rakéták számát, beleértve a legkorszerűbbeket is. A közép­hatótávolságú rakéták terén az erőegyen­súly a Szovjetunió és az Egyesült Államok között nulla szinten jönne létre, a szovjet oldalon csupán Anglia és Franciaország ilyen eszközeinek megfelelő számú fegyver maradna — írta hétfői szerkesztőségi cik­kében a Pravda. „Vagy megállapodás, vagy kiéleződött és veszélyes nukleáris szembenállás évei kö­vetkeznek” — így vetődik fel a kérdés, és ezt nem lehet nem megérteni. Ezért az új szovjet javaslatokat helyeslőén és remény­kedve fogadták szerte a világon. A remény annak szól, hogy a Nyugat nem hagyja elveszni a megállapodás lehetőségét, hogy Európa történelme során első ízben sikerül megszakítani a nukleáris fegyverzet hal­mozásának ördögi körét, és hozzálátni csökkentéséhez. Az egész világon belefáradtak az Egye­sült Államok „új irányzatába”, abba a tö­rekvésbe, hogy szétzúzza a népek között kialakult gazdasági, tudományos, kulturá­lis kapcsolatokat, belefáradtak a fenyege­tésekbe, hogy Washington katonai erőt al­kalmaz a vele egyet nem értőkkel szem­ben, a fegyverkezési hajsza és a feszültség esztelen fokozásába. A genfi tárgyalások egy éve nem hoztak előrelépést ebben a kérdésben. Bár az Egyesült Államok időről időre kinyilvánít­ja, hogy komolyan veszi a tárgyalásokat, és nincs különösebb ok a nyugtalanságra, köztudott, hogy az Egyesült Államok las­sítja a tárgyalások menetét. Közben pedig gyorsított ütemben halad az új amerikai nukleáris rakéták fejlesztése, Nyugat- Európában pedig épülnek számukra az in­dítóállások. Anglia és Franciaország a NATO tagjai, de a tárgyalásokon nem vesznek részt és nem csökkentik nukleáris fegyvereiket. Ez annyit jelent, hogy a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök terén létrejövő bármely megoldásnak, amely az egyenlőség és egyenlő biztonság talaján áll, figyelembe kell vennie ezt az objektív helyzetet. A szovjet fél kész a rakéták terén a lehető legalacsonyabb szintig elmenni, de a leg­alacsonyabb szint mennyiségi értelmezését Európában 'a meglevő angol és francia ra­kétaerők határozzák meg. Sokakat foglalkoztat most Nyugaton, mi­lyen választ ad az amerikai kormányzat a szovjet javaslatokra. Vajon megértik-e Washingtonban a pillanat felelősségét? Vagy ismét — immár sokadszor — becsap­ják az ajtót, amit a Szovjetunió tágra nyi­tott a megállapodások előtt? A szovjet ja­vaslatokra érdemi választ kell adni, ezt nehezen lehet elkerülni. Az amerikai „nullamegoldás” a Szovjet­unió egyoldalú leszerelését irányozza elő és teljesen megvalósíthatatlan. Ezzel áll szemben az egyszerű és mindenki számára érthető szovjet javaslat, hogy Európában szereljenek le sok száz szovjet és amerikai közép-hatótávolságú hordozóeszközt, és a lehető legalacsonyabb szinten hozzák létre az erőegyensúlyt a Varsói Szerződés és a NATO között. A Szovjetunió nem követel semmiféle egyoldalú leszerelést, nem tö­rekszik katonai fölényre. Csak egyet akar: őszinte és igazságos megállapodásokat. A nullamegoldás egyoldalú, nem életké­pes, az Egyesült Államokat juttatja fö­lénybe. Ez a változat az Európában levő szovjet közép-hatótávolságú rakéták meg­semmisítését irányozza elő, az Európában levő amerikai rakétákkal pedig nem is fog­lalkozik. Durván sérti az egyenlőség elvét, megvalósítása felbillentené mind a regio­nális, mind a globális egyensúlyt. A Szovjetunió jelentős javaslatokat ter­jesztett elő. Ezeket nem lehet kézlegyintés­sel elintézni, nem lehet tartalmukat elsie­tett polemikus kijelentésekkel elködösíteni. Most a jövő útjának kijelöléséről van szó. Felelősségteljes megközelítésre, felelősség- teljes megoldásokra van szükség — min­denki ezt várja. Ezek alapján fogják meg­ítélni az egyes államok igazi céljait és tö­rekvéseit. Most az Egyesült Államoké a szó — hangsúlyozza szerkesztőségi cikké­ben az SZKP KB lapja. Gromiko fogadta a francia nagykövetet A Gyulai Húskombinátban tegnap, hétfőn megkezdték szil­veszterre a virsli gyártását. A megye üzleteibe 16 tonna virs­lit, 4 tonna hot-dogot, 2 tonna csemege debrecenit és egy tonna sütnivaló kolbászt szállítanak. Ezenkívül küldenek árut a fővárosba is Fotó: Szekeres András Nemzetközi számítástechnikai konferencia és kiállítás Budapesten Interkomputo ’82 — néven Budapesten ma, kedden nemzetközi számítástudomá­nyi szimpózion kezdődik; az alkalomból megrendezett ki­állítást tegnap nyitották meg a Számítástechnika Alkal­mazási Vállalat székházában. A kiállítást megnyitva Vá­mos Tibor akadémikus el­mondotta, hogy Magyaror­szágon az idén bővült a szá­mítástechnika alkalmazása. Egyre több szakmában és munkahelyen használnak ki- sebb-nagyobb számítógépe­ket, hatékonyabbá téve ez­zel a munkafolyamatokat. A kiállításon olyan eszközöket mutatnak be, amelyek min­den munkahely számára be­szerezhetők. így kívánják elősegíteni, hogy a számítás- technikai eszközök használa­ta még szélesebb körűvé vál­jon, s ez a tudományterület továbbra is dinamikusan fej­lődjön. A kiállításon több érdekes­ség is látható. Bárki kipró­bálhatja a BOSCOOP által gyártott legolcsóbb hazai szá­mítógépet. A Számítógépes Információs Társaság stand­ján levő terminálról közvet­len összeköttetést teremthet­nek az USA-beli Michigan Egyetem számítógépével. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara kisvállalkozói tagoza­tának támogatásával több gazdasági munkaközösség, il­letve polgárjogi társaság is kiállít. A konferencia, amelyre 16 országból érkeztek részve­vők, plenáris üléssel ma, kedden kezdi meg munkáját. Mintegy száz előadás kere­tében ismertetik a legújabb hazai és külföldi számítás- technikai eredményeket. Az előadások kétharmada a szá­mítástechnika alkalmazásá­val is foglalkozik. Vállalati tervprognázisok 1983-ra Az 1983. évi népgazdasági terv legfőbb feladataként a külső egyensúlyi helyzet ja­vítását írja elő — mintegy 7 százalékkal kell növelni. Ugyanakkor fontos cél a ki­egyensúlyozott hazai ellátás megőrzése. Az MTI munka­társai néhány vállalatnál ér­deklődtek, hogyan érvénye­sítik ezeket a követelménye­ket a jövő évi tervprognó­zisban. Kitűnt: jobban tá­maszkodnak az intenzíveb­bé vált, eredményesebb piac­kutatásokra. Gyártmányvá­lasztékukat igyekeznek a ve­vők igényeihez igazítani. Ahol szükséges, további or­szágokban építik ki piaci hálózatukat is, korszerűsítik a csomagolástechnikát, gyor­sítják a kisebb energiafo­gyasztású, keresett készülé­kek sorozatgyártását. A könnyűipari gyárak az érté­kesebb kisszériás kollekció­kat kínálják a korábbi „tö­megáruk” helyett. A Medicor Művek 1982- ben megtartotta állandó pia­cait; Nigériát, Kínát, az NSZK-t és Franciaországot. Algériában — az áruszállí­táson túl — kórház tervezé­sével szellemi exportot is megvalósítottak. Nigériában vérellátó hálózatot építenek ki. Űj piacaik: Argentína és Jordánia. Líbiába 1983-ban érkeznek meg az első Me- dicor-szállítmányok. Ugyan­csak jövőre nagyobb export- megrendeléseknek tesznek eleget Brazíliában is, s ez­zel Dél-Amerika a korábbi évek gyenge forgalma után a következő szállításoknál ismét előtérbe kerül. A Me­dicor piaci hálózatát bővít­ve önálló és vegyes vállala­tokat hoz létre, illetve kép­viseletet nyit Venezuelában, Kínában és Egyiptomban. A gyár exportválasztékát új fejlesztésekkel bővíti; több mikroprocesszoros berende­zést, moduláris orvosi készü­léket ajánlanak. Ilyen új be­rendezéseket egyébként a magyar egészségügynek is szállítanak. A Budapesti Konzervgyár, amely a konzervipari húské­szítmények csaknem felét ad­ja, teljesítette idei tervét, ütemesen szállított a belföl­di és külföldi megrendelők­nek. A piac megtartására a gyár előirányozta a szállítá­si gyorsaság fokozását. Cé­lul tűzték ki — s erre a vi­lágpiaci verseny is kénysze­ríti a vállalatot —, hogy még jobb szervezéssel a rendelé­sek felvétele után egy hóna­pon belül szállítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents