Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek í N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. DECEMBER 22., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II Szovjetunió kész csökkenteni rakétái számát György Sándor, az MSZBT Országos Elnökségének titkára ünnepi köszöntőjét mondja Fotó: Fazekas László II 60. évfordulót köszönti Moszkva Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában kedden megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére rendezett kétnapos együttes ülése. A szovjetek első öszszövetségi kongresszusa 1922. december 30-án fogadta el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló nyilatkozatot és szerződést. Az ünnepi ülésen részt vesznek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A Központi Bizottság tagjain, a legfelsőbb tanácsok küldöttein kívül meghívást kaptak a tanácskozásra az SZKP veteránjai, a szovjetek első öszszövetségi kongresszusának küldöttei, a Szovjetunió tudományos és kulturális életének kiemelkedő személyiségei, a kiváló eredményeket elért munkáskollektívák képviselői. Az ünnepi megemlékezésen 112 országból vesz részt küldöttség. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvába. Párt- és állami küldöttséggel képviselteti magát Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Vietnam, valamint Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz. Az évforduló alkalmából Moszkvába érkezett még 26 ; állami delegáció, s 86 kommunista és munkáspárt, nemzeti-felszabadító mozgalom küldöttsége. A szovjet főváros vendége Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök is. Jelen van a tanácskozáson Gáspár Sándor,, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, Du- schek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke. Meghívtak az ünnepségekre számos ismert közéleti személyiséget, a Nemzetközi Lenin Békedíj kitüntetettjeit. Az ünnepi ülést Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. \ Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta, hogy az 1922 decemberében történt esemény, a Szovjetunió megalakulása az emberiség újkori történelmének legfényesebb és legfontosabb eseményei közé tartozik. Kiemelte, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom felszabadítva Oroszország népeit a társadalmi és nemzeti elnyomás alól, utat nyitott a Szovjetunió megszületéséhez. Emlékeztetett rá, hogy a lenini nemzetiségi politika az egykori Oroszország népeinek és nemzeteinek szellemi újjászületéséhez, a nemzeti kultúrák felvirágzásához, kölcsönös gazdagodásukhoz, az internacionalista, kommunista eszmék megerősítéséhez vezetett. Konsztantyin Csernyenko üdvözölte az ünnepi ülésen részt vevő külföldi vendégeket. „Nagy örömmel üdvözöljük a szocialista országokból érkezett barátainkat. Kétség nem férhet hozzá, hogy gyümölcsöző barátságunk az elkövetkezendő években még gazdagabb eredményeket hoz” — mondotta az SZKP KB titkára. Jurij flndropov Az ünnepi ülésen Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet. Szólt a soknemzetiségű szovjet állam kialakulásáról, fejlődéséről. A hat évtized alatt megtett út legfőbb eredményeit összefoglalva megállapította: bebizonyosodott Marx és Lenin azon tanításának helyessége, hogy a nemzeti kérdést csak osztályalapokon lehet megoldani. A Szovjetunióban az osztályantagonizmusok megszűntével eltűnt a nemzeti gyűlölködés, a faji és nemzeti egyenlőtlenség minden formája. Beigazolódott, hogy a nemzetiségi kérdés megoldásának irányító, vezető ereje, s egyben e megoldás helyességének biztosítéka a kommunista párt, annak tudományosan ’ megalapozott politikája. Az országban megszűnt a nemzetiségi területek elmaradottsága, és valamennyi köztársaság dinamikus gazdasági fejlődése eredményeként létrejött az egységes szövetségi népgazdasági komplexum. Minőségi változások mentek végbe a köztársaságok népessége társadalmi összetételében, a haladó hagyományok alapján felvirágzott a soknemzetiségű szocialista kultúra, s új történelmi közösséget, a szovjet népet alkotó szocialista nemzetek jöttek létre. A Szovjetunió gazdasági és kulturális felemelkedésében valamennyi szövetségi köztársaságnak elévülhetetlen érdemei vannak — hangsúlyozta Jurij Andropov. — Az ország húsz autonóm köztársaságában, s a 18 autonóm területen és körzetben élő népeknek és nemzetiségeknek beszéde lehetőségük van arra, hogy kibontakoztassák képességeiket. A Szovjetunió egyenjogú állampolgára az a sok millió német, lengyel, koreai, kurd és más nemzetiségű ember, akiknek számára a Szovjetunió már régen saját hazájukká vált. Nemzetközi kérdésekről szólva Jurij Andropov kitért a szocialista országok közötti kapcsolatokra, megállapítva, hogy e téren természetesen nem sikerült mindent azonnal megoldani. Nem mindig sikerült időben levonni a következtetéseket a szocialista világon belüli változásokból. Voltak illúzióink, amelyeknek meg kellett szűnniük, és voltak hibáink, amelyekért fizetnünk kellett. Most azonban elégedetten kijelenthetjük, hogy sok mindent megtanultunk, s a szocialista államok közössége hatalmas, erős szervezetté vált, amely óriási pozitív szerepet tölt be a világ életében. Jurij Andropov leszögezte, hogy a Szovjetunió külpolitikája a békés egymás mellett élés elvein alapszik. A béke megszilárdítását szolgáló minden lépés érdekében azonban nehéz harcot kell vívni az imperializmus héjáival. Ez a harc különösen kiéleződött most, amikor Nyugaton aktívabbá vált a leginkább kardcsörgető erők tevékenysége. Az imperialisták nem mondtak le arról, hogy gazdasági bojkottot valósítsanak meg a szocialista országokkal szemben, s beavatkozzanak bel- ügyeikbe. Teszik mindezt abban a reményben, hogy megingathatják társadalmi rendszerüket. Katonai fölényt akarnak elérni a Szovjetunióval, a szocialista közösség valamennyi országával szemben. Természetesen ezek a tervek elkerülhetetlenül kudarcba fulladnak. A nukleáris háború veszélyének csökkentéséhez vezető egyik legfőbb út: megállapodás” létrejötte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Mi felelősségünk teljes tudatában folytatjuk erről a tárgyalásokat, s becsületes megállapodásra törekszünk, amely nem okoz kárt egyik félnek sem, ugyanakkor csökkenti a nukleáris fegyverzet nagyságát. A tárgyalások idejére azt javasoljuk, amit a józan ész is diktál: fagyasszuk be mindkét fél hadászati fegyverzetét. Az Egyesült Államok kormánya ezt nem akarja, mivel belekezdett a nukleáris fegyverzet jelentős növelésébe. Ez nem fogja rákényszeríteni a Szovjetuniót arra, hogy egyoldalú engedményeket tegyen. Az amerikai kihívásra kénytelenek leszünk saját megfelelő fegyver- rendszereink fejlesztésével válaszolni: az MX-rakéták- ra hasonló rakétákkal, a nagy hatótávolságú amerikai robotrepülőgépekre saját nagy hatótávolságú robotrepülőgépünkkel, amelynek kipróbálása már tart. Ez egyáltalán nem fenyegetőzés. A Szovjetunió komolyan közelíti meg a bizalomerősítő intézkedéseket is. A korszerű fegyverek gyorsasága és hatóereje mellett a kölcsönös gyanakvás légköre különösen veszélyes. A vak véletlen, egy műszaki hiba tragikus következményekkel járhat. Ezzel az eshetőséggel szemben megbízható védelemre van szükség, s ebben az irányban már történtek is lépések, többek között a helsinki megállapodások keretein belül. A Szovjetunió, mint ismeretes, komolyabb, átfogóbb intézkedéseket is javasol, s ezeket elő is terjesztette a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon. A fegyverkezési hajsza beszüntetését, az államok közötti nyugodt, korrekt viszonyhoz, az enyhüléshez való visszatérést különösen fontosnak tekintjük Európa szempontjából — hangsúlyozta Jurij Andropov. — Kontinensünkre most új veszély leselkedik — az a lehetőség, hogy Nyugat-Eu- rópába több száz amerikai rakétát telepítenek. Ez még törékenyebbé tenné a békét. Véleményünk szerint az Európa és az egész világ népeit fenyegető veszélyt el lehet hárítani. A Szovjetunió ennek érdekében kész nagyon messzire elmenni. Javasoltuk, hogy kössünk egyezményt, amelyben lemondanánk minden, európai célpontokra irányított nukleáris fegyverről a közepes hatótávolságúakról és a harcászati rendeltetésüekről egyaránt. E javaslatunk süket fülekre talált. Javasoltuk azt is, hogy a Szovjetunió és a NATO országai közepes hatótávolságú fegyvereik számát alig egyharmadára csökkentsék. Az Egyesült Államok ebbe sem akar __beleegyezni. A magunk részéről azonban készek vagyunk arra, hogy a Szovjetuniónak csak annyi rakétája maradjon Európában, amennyivel Anglia és Franciaország rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió több százzal csökkentené rakétái számát, s ezen belül több tucattal a legkorszerűbb, Nyugaton SS—20 néven emlegetett rakétái számát. Ha az angol és francia rakéták száma a későbbiekben csökkenne, akkor a szovjet rakéták száma is ugyanilyen mértékben csökkenne. Ezzel együtt megállapodásra kell jutnunk arról is, hogy azonos mértékűre szállítjuk le a két fél közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek hordozására (Folytatás a 3. oldalon.) Megyei megemlékezés Gyulán i I Tegnap, kedden este Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban rendezte meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács, valamint j a gyulai városi pártbizottság • és városi tanács a Szovjet- i unió megalakulásának 60. év- ' fordulójára rendezett megyei ünnepséget. Az elnökségben foglaltak helyet megyénk párt-, állami, társadalmi és gazdasági életének vezetői, valamint a közelmúltban > MSZBT-kitüntetést kapott vendégek és az MSZBT Országos Elnökségének tagjai. A magyar és szovjet him- I nusz és a szavalat elhangzása után Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Apáti Nagy Gábort, az MSZMP KB tagját, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Szikszói Ferencet, a HNF megyei titkárát, Írházi Lajosnét, az SZMT vezető titkárát és Kozák Ferencet, a KISZ MB titkárát. Ezt követően György Sándor, az MSZBT Országos Elnökségének titkára lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében emlékeztetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló szerepére, és arra, hogy a Szovjetunió megalakulása törvényszerű következménye volt a forradalomnak. Majd arról beszélt, hogy 1922. december 30-án fogadta el a szovjetek első össz-szövetségi kongresszusa a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló nyilatkozatot és szerződést, ezzel Lenin vezetésével létrejött a világ első szocialista állama. Az előadó ezután a szovjet—magyar társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatokról szólt, amelyeknek többek között olyan eredményei vannak, mint a Szövetség Gázvezeték, a Barátság Kőolajvezeték és az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan útja a világűrbe. „A Szovjetunió ereje és hatalma teljében érkezett el létrejöttének 60. évfordulójához. A magyar nép, a szocialista Magyar Népköztársaság szerencsés történelmi kiváltsága, hogy azonos eszmei, elvi indíttatással, a teendők egybeesésének és vállalásának tudatában, a távlatok bizonyosságának birtokában köszönthetj 60. születésnapján a Szovjetuniót, a magyar nép nagy barátját, szövetségesét... Éljen a 60 éves Szovjetunió!” — fejezte be ünnepi köszöntőjét György Sándor. A résztvevők ezután megtekintették a Békés megyei Jókai Színház művészeinek az alkalomra készített emlékműsorát, valamint a gyulai szövetkezeti Körös néptáncegyüttes ünnepi emlékműsorát. A Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója tiszteletére rendezett megyei megemlékezés az Internacionálé hangjaival zárult. v. l. II barátság ünnepe Orosházán A himnuszok elhangzása után a Moszkva Rádió szignálja vezette be azt az ünnepséget, melyet a Szovjetunió megalakulása hatvanadik évfordulójának tiszteletére az üzemi pártbizottság, az MSZBT-tagcsoport és a Moszkva Rádió baráti klubja rendezett hétfőn, az Orosházi Üveggyárban. A mintegy kétszáz résztvevő soraiban a városi pártbizottság, a tanács, az MSZBT orosházi és tótkomlósi tagcsoportjai képviselőit is ott találtuk, közöttük Oravcez Gyulánét, az MSZBT Országos Elnökségének tagját, s megjelent Jurij Rogov, a Moszkva Rádió magyarországi tudósítója. Az ünnepi beszédet dr. Tóth József külügyminisz- tériumi főosztályvezető tartotta. A hatvan év történetének fölvázolása után szólt a magyar és a szovjet iparban rangos helyet elfoglaló, az Orosházi Üveggyárnak Liszicsanszk és Nikolszk üveggyáraival való kapcsolatáról. Sor került a rendező szervek által kiírt „A haladásért és a békéért” pályázat eredményhirdetésére. Ezt követően az ünnepségen elnöklő dr. Ambrus Pál a Szovjetunió budapesti nagy- követségére írt üdvözlő levelet olvasta fel. Az ünnepség szovjet művészek eszt- rádműsorával folytatódott, és az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Pribék Sándor Szovjet kitüntetés magyar dolgozóknak A Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaik megvalósításával sok magyar dolgozó és szocialista brigád segítette a szovjet megrendelések teljesítését, a kooperációs termékek, részegységek jó minőségű és gyors elkészítését, a határidők szerinti ütemes szállításokat. E versenyben elért kiemelkedő eredményeik elismeréseként a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa „A XI. ötéves terv élmunkása” jelvényt adományozta száz magyar dolgozónak. A kitüntetések átadására kedden került sor a SZOT székházában tartott ünnepségen, amelyen megjelent Marjai József miniszterelnök-helyettes, Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint társadalmi, politikai, és gazdasági életünk számos képvselője. Ott volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti - nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is.
