Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

1982. december 21., kedd Batikolok Ha csak azt mondom: gyönyörű amit csinál­nak — szegényesen, szimplán fejezem ki ma­gam. Mert nemcsak al­kotásaik magukkal raga­dok, hanem az a mód is, amellyel — mintegy hob- biszerűen — saját ma­guk igyekeznek szebbé varázsolni lakásaikat, formálni környezetük íz­lésvilágát. Nemrég olvas­tam egyik politikai heti­lapunkban, hogy tért hó­dít nálunk a luxus, a pa­zarlás. Vannak „rongy- rázók", akik méregdrága márvánnyal rakják ki la­kásaik padlóját, akiknek nappalijában műpatak folyik, és olyanok is, akik kígyóbőrrel tapétázták be szobájuk falát. . . Heten szorgoskodnak a bé­késcsabai ifjúsági és úttörő­ház egyik második emeleti klubszobájában középiskolás és üzemben dolgozó lányok. Néhányan rajzlap fölé ha­jolva készítenek vázlatot, mások különböző színű fes­téket oldanak, majd forral­nak és vannak, akik már új­ságpapíron át vasalják az el­készült munkát. Egyik kis­lány, a közgés Megyei Ágnes odaszól a hosszú asztalnál adminisztráló fiatalasszony­nak, miközben felmutat egy kész művet: — Jó lett, Marika néni? Németh Lajosné, a népsze­rű „Marika néni” — aki egyébként óvónő — alapo­san megnézi a kézben tar­tott batikot,. és elismerően válaszol: • — Nagyon szép lett, Ági! Mintha élne a virágod! — És az én vitorlásom? — kérdi Mengyán Erzsi. — Szép. Jól van, kislá­nyom .. . A csinos fiatalasszony, „Ma­rika néni”, alig múlt har­minc éves, s már kilenc esz­tendeje vezet; az ifjúsági ház batikszakkörét. Maga is ki­váló művelője ennek a mű­vészet számba vehető hobbi­nak, s nem egy kiállításon bemutatott alkotása aratott sikert már a megyében. Az első 1973-ban volt Békéscsa­bán, éppen a Népújság szer­kesztőségében. Azóta Gyulán, Békésen, Gyomán, Szarva­son, határainkon kívül pedig a jugoszláviai Zrenjaninban is megismerkedhettek szín­pompás műveivel. Legjobban mégis annak örült, amikor 1979-ben az általa vezetett szakkör kapott elismerő ok­levelet a zsűriző szervektől egy kiállításon bemutatott munkájukért. * * * Mi is az a batikolás, amely­nek szakköri munkáját — eléggé nem dicsérhető mó­don — biztosítja az ifjúsági ház? — Ősi, indonéz eredetű textilszínezési technika, ame­lyet népművészeti motívu­mokkal sajátosan . nemzeti jellegűvé lehet adaptálni — mondja Marika, majd szak­szerűen fűzi tovább: — Vi­rág-, vagy más, figurális mintákat rajzolunk az anyag- ra, mely lehet vászon, la- mill, vagy hernyóselyem; a színezetlenül hagyott részeit az anyagnak kötözéssel, vagy viasszal fedjük, majd oldott színezékbe mártjuk. Ezt kö­vetően a viaszt leolvasztjuk, avagy kikötözzük az anyagot, aszerint, hogy milyen tech­nikát alkalmazunk. Ezt az eljárást annyiszor szükséges ismételni, ahány színt alkal­mazunk az anyag festésé­hez . .. — Sajnos — teszj hozzá a szakkörvezető —, a régi, jól bevált Sylvia festékek már nem találhatók, és nehéz a jó texti-lanyagok beszerzése is; pedig a szép batikmun- kák sokkal intenzívebben emelhetnék a lakáskultúra színvonalát... Valóban. Németh Lajosné lakása például a varázslato­san szép faliszőnyegekkel, térválasztóval, ágytakaróval, s más gyönyörű batikmun- kával díszítve felveheti a versenyt akármelyik „kígyó­bőr tapétájú” lakás küllemé­vel. Nem is beszélve arról, hogy ez a díszítés csupán néhány forintjába került a szakkörvezetőnek. No, meg... * * * No, meg természetesen rajz- és kézügyességébe, ami persze nem adatik meg min­denkinek. Az ehhez tehetsé­get érző fiatalok nem hagy­ják kihalni megyénkben a batikolás művészetét. Heten­ként egyszer összegyűlnek a szakkörben, s mesterüktől mind tökéletesebben sajátít­ják el a több ezer éves tex­tilszínezési technikát. Mi mozgatja őket? — Engem az, hogy olcsón széppé tehessem majd a la­kásomat — mondja Kis Er­zsébet, aki Himmer Katival, Gyuricska Erzsivel együtt a FÉKON-ból (ahol női sza­bók) jár a szakkörbe. Bárány Csillának, Surinács Gyöngyinek, Krátki Évának, Bagi Ágnesnak — a közgaz­dasági középiskola tanulói — hasonló a véleményük. A munkáslányok és diákok al­kotó kis kollektívája a kö­zös tevékenység öröme mel­lett új kapcsolatok fonódá- sát is erősíti a két ifjúsági réteg között. * * * Ezt a közös munkát örö­kítette meg az ifjúsági ház másik kis kollektívája, a Major Gyula által vezetett filmklub, amikor filmre vet­te a batikoló szakkör tevé­kenységét a hétköznapok tükröztetésétől egy, a Gyo­pár klubban rendezett kiállí­tásukig. A mintegy kilenc- perces némafilmet beküld- ték a Megyei Művelődési Központ pályázatára, ahol elismerő oklevéllel jutalmaz­ták. A siker fellelkesítette a batikoló szakkör tagjait, és Németh Lajosné. szövegezé­sével most dolgoznak a film hangossá tételén. Szeretné­nek vele részt venni a jövő év január végén Gyulán rendezendő dél-alföldi ama­tőr filmszemlén. Varga Dezső Én elmentem a vásárra ... Fotó: Ilovszky Béla Aranyvasárnap délelőtt örülhettek a gyermekek, de még az őket kísérő felnőttek is a sok színtől ragyogó elő­adásnak a békéscsabai ifjú­sági házban, ahol a Napsu­gár bábegyüttes tartotta év­adzáró előadását. Az izgő- mozgó kicsinyek kerekre nyílt szemmel figyelték már a műsor első számát is, az ötletesen szerkesztett és ki­vitelezett Népi játékokat. A jól ismert Én elmennék a vá­sárra félpénzzel zenéjére és szövege szerint jöttek sor­ban a bábok, hiszen a pénz eléje gurult a szép lánynak, és indulhatott a vágyait va­lóra váltani. S mikor már volt minden, tyúk, kakas, li­ba, kecske stb. jöhetett a la­kodalom is, a szebbnél szebb táncokkal. A lassútól a gyor­son keresztül egészen a fris­sesig, akár ha a nagy népi együttes járná, olyan szép és fergeteges volt. A Falusi búcsú másképp kápráztatott el, másfajta mozgalmassággal. Először is készülődött, sorakozott a nép, persze gyermekestől, öreges­től, s amikor a vonat meg­jött, beültek, hogy hegyen, völgyön keresztül elvigye a sokadalmat a tetthelyre. Oda, ahol mi szem-szájnak inge­re, minden kapható; piros alma, mézeskalács, trombi­ta, s mindhez bájos jelene­tek, melyek során még a vándorköszörűs is megjele­nik. Az új csizma és köd- mön örömére lejtett táncba robban be a cirkusz: vonul a nagy elefánt, utána a gyö­nyörű fehér lovak, no és a kikiáltó, hogy aztán tódul­jon a nép befelé, és ámul- jon a sok csodás mutatvá­nyon. Táncol, térdel az ele­fánt, libben a kötéltáncos lányka, akár a valódi cir­kuszban, s a lovak parádéja is hasonló az igazihoz, mint a tiszteletkor a végén, meg a kitóduló nép szokott rea­gálása. A Három kismalac igazi mesejáték a vidám és bohó házépítéssel, az egyes malac­gyermekek elgondolása sze­rint, s a közönséggyerekek nagy örömére: szalmából, vesszőből és a később egye­dül masszívnak bizonyuló téglából, amely több izgal­mas kaland után a gonosz farkas cáapdája lesz, ahol szó szerint lefőzik a kis mala­cok. Mert hiába furfangos- kodik be a kéményen ke­resztül, hogy megegye őket, ráöntik a forró vizet a nagy fazékból, s így megmenekül­nek. Öröm, megkönnyebbü­lés, siker fent és lent egy­aránt. Az előadás mindhárom da­rabja szépen komponált, mindnek sajátos hangulata van, s külön-külön is meg­ragadó. Játék, zene, szöveg, és a figurák összhangban vannak, s maguk a bábok szépek, kifejezőek, s mindez együtt nemcsak szórakozta­tó, de a kis közönség hatá­sos esztétikai nevelését is szolgálja. Ezt a műsort a bábegyüttes svédországi tur­néjára is elvitte, s ott olyan sikert aratott, hogy a svéd televízió képre rögzítette, ne csak egyesek, de az egész ország gyermekserege láthas­sa, élvezhesse. Nekünk is maradandó élményt adott. Vass Márta Társastáncosok vendégszereplése Aradon A Megyei Művelődési Köz­pont 24 tagú társastánc­együttese az Arad és Békés megyék közötti kulturális kapcsolat keretében decem­ber 10. és 12. között Aradon és környékén szerepelt. Az együttes első fellépésére Ara­don, a sportcsarnokban ke­rült sor, ahol telt ház, mint­egy 2500 néző tapsolta végig a békéscsabaiak programját. Másnap Kisiratoson, a mű­velődési házban látták ven­dégül a magyar társastánco­sokat. Itt is nagy érdeklő­déssel és szeretettel fogadták a vendégeket, és tapsolták meg változatos műsorukat, melyet az együttes vezetője, Felczánné Nyíri Mária tánc­pedagógus állított össze és tanított be. Békéscsabán, a Jókai Színházban december 20-án, hétfőn es­te Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Budavári Te Deum című művét mutatta be az Országos Filharmónia III. bérleti hangversenyének keretében a debreceni MÁV filharmonikus zenekar és a Kodály-kórus. Képünkön a debreceni Kodály- kórus és karnagyuk. Gulyás György Liszt Két hónapon át a televí­ziónézők kedd esti program­ja lehetett a Liszt Ferenc életéről készült filmsorozat megtekintése. Feltehetően sok embert láncolt a kép­ernyő elé a mű, hiszen a ka­landos életű zenészt bemu­tató képek a legnemesebb értelemben véve széles nép­rétegek igényeit igyekeztek kielégíteni. Ismeretterjesztő film volt ez a javából, kár lenne rajta számon kérni más televíziós műfajok nor­máit. Gondosan kimunkált illusztrációkat láttunk a nagy muzsikus életút járói, s közben kedvcsinálót is a zenehallgatáshoz. Külön el­ismerést érdemel a televízió műsorszerkesztése, mert nem sokkal az adások befe­jezése után, a második prog­ramon Liszt-műveket mutat­tak be. Persze, két hónap jelentős idő, s a 16 részes sorozat akkor is elhúzódik, ha al­kalmanként két részt tűznek műsorra. A néző érdeklődé­sének ébren tartásához ten­ni kell egyet s mást. A Szi- netár Miklós által rendezett sorozat például elvitt Euró­pa legkülönbözőbb városai­ba, megélénkültek a múlt század koncerttermei, s He­gedűs D. Gézától és Darvas Ivántól a Békés megyei Jó­kai Színház művészéig, Pel- söczy Lászlóig népes és ran­gos hazai és külföldi szí­nészgárda -vonult fel. Igaz, néha nem kellett túlzott szí­nészi feladatokat megoldani­uk. (Vagy éppen az lett vol­na a nehezebb, hogy élőbb figurákat formáljanak a kró­nika egy-egy lapjának . fel­idézésekor?) A Magyar Televízión kí­vül számos ország tv-je is részt vett a közös munká­ban, talán ennek is köszön­hető a sorozat egyenetlensé­ge. Mintha nem tudták vol­na eldönteni, kinek a szája íze szerint, ízléséhez igazod­va dolgozzanak. A sok bába keze között megszülető „gye­rek” végül igyekezett min­denkinek a kedvében járni. A bőséggel burjánzó részle­tek közt már-már önmaga parttalan áradásába fulladt a film. A hosszú éveket meg­élt Liszt életében talán egyetlen nátha vagy bokafi- camodás sem volt, amely ez­úttal ne került volna kép­ernyőre. Ám az érdektelen képsorokat szerencsére min­dig átsegítette a holtponto­kon a megszólaltatott mu­zsika. Hegedűs D. Géza és Dar­vas Iván kamerák előtti je­lenléte pontosan tükrözte a filmsorozat erényeit és gyön­géit. Játékuk egyszer magá­val ragadott, máskor — szí­nészi feladat híján — bosz- szantóan üresen mozogtak. Alakjuk így is egy időre ösz- szeforrott a televízió művé­szi ismeretterjesztésével, a Liszt-sorozattal. (Andódy) Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Hat évtized távolából. 8.57: Nótacsokor. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Zenekari muzsika. 11.16: Vlagyimir Szpivakov he- gerül, Borisz Behtyerev zongorázik. 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Törvénykönyv. „Elvált” nagymamák és unokák. 13.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Kb. 13.55: I>ehár-melódiák. 14.15: Daloló, muzsikáló tájak. 14.40: Élő világirodalom. Görög­ország. 15.05: Fehér karácsony. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Délutáni Rádiószínház. Köznapi legenda. 17.05: Szobrász zöld frakkban. 17.30: Robert Craft együttesének Gesualdo-felvételeiből. 19.15: Verdi operáiból. 20.00: Lélek és test. 20.30: Népdalok, néptáncok. 21.11: A Rádiószinház bemuta­tója. Révbe jutva. 22.30: Kodály Zoltán rádióelő­adásai. 23.07: XVIII. századi muzsika. 0.10: Hajdú Sándor táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Cseh polkák fúvószene­karra. 8.35: Rádiónapló. II. 00: Zenedélelőtt. 12.25: Ifjúsági könyvespolc. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Leopold Mozart . zongora- muzsikája. 14.00 : A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Kamasz-panasz. 18.35: Gramofonsztárok. Martiny Lajos lemezeiből. 19.15: Vörös Sári nótákat énekel. 19.25: Vadak és civilizáltak. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.54: A Rádió Dalszínháza. Hár­man Párizsban. 22.08: A-tói Z-ig a popzene vi­lágában. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Dzsesszfelvételeinkből. 9.31: Finn operaciklus. Salli- nen: A lovas ember. 11.50: Schubert muzsikájából. 13.07: Mint egy elutazás. 13.58: Walter Panhoffer zongorá­zik és a Bécsi oktett tag­jai játszanak. 14.56: Zenekari muzsika. 16.43: Labirintus. 16.58: Századunk kamarazenéjé­ből. 17.30: A Külpolitikai arcképcsar­nok. 17.50: Negyvenezer ember ott­hona lesz. 18.00: Operaáriák. 19.05: Csajkovszkij: b-moll zon­goraverseny. 19.41: A régi zene barátainak —■ a Magyar Rádió hangver­senysorozata. Kb. 21.30: Szimonikus táncok. 22.00 : Az aranyszamár. 22.37: Magyar művészek opera- felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Mezei munkások műhely­munkán. Zenés riportmű­sor a növénytermesztési ágazatok dolgozóinak téli foglalkoztatásáról. Szer­kesztő riporter: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A May Wood együttes slá­gereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.20: Tévétorna, (ism.) 8.25: iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (f.-f.) 10.00: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.15: Osztályfőnöki óra. (Alt. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Korok művészete, (f.-f.) 11.00: Bélyegvilág, (ism.) 11.10: Képújság, (f.-f.) 14.25: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (ism., f.-f.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) (ism., f.-f.) 14.50: Korok művészete. (ism., f.-f.) 15.20: Napköziseknek, szakkö­röknek. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. (f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.00: Hipp-hopp. (ism.) 16.30: Tévébörze, (f.-f.) 16.40: Évszázadok fúvósmuzsiká­ja. 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Sportmúzeum. 75 éves a Magyar Üszószövetség. (f.-f.) 17.40: Képújság, (f.-f.) 17.45: Vállalkozók, (f.-f.) 18.25: Kockázat. 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szerkesztette: Buzáné Fáb- ri Éva. Plusz egy fő. (f.-f.) 21.20: Stúdió ’82. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Kertünk — udvarunk. (ism., 1.-t.) 20.20: Útkeresők. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám, (f.-f.) 21.05: Hallod a kutyaugatást? Mexikói film. 22.20: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.35: Fiatalok. 17.25: A mezőgazdaságban dol­gozóknak. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.45: Paul Everac: Lepke a fény körül — tv-film. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.55: Videooldalak. 18.05: Hírek. 16.10: A mi napunk — adás gyermekeknek. 16.40: Jugoszláv kosárlabda-baj­nokság. 17.00: Tv-napló. 17.20 : Reklám. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Gyújtópontban. 20.45: Reklám. 20.50: Játékfilm. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Beszédkultúra. 18.45: Tv-napló. 19.00: A kék arany nyomában. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00 : Vidáman kedden. 20.45: Hőstettek ideje. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. SZÍNHÁZ 1982. december 21-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Déryné-bérlet 1982. december 22-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: MIRANDOLINA Bérletszünet (A szegedi Nemzeti Színház ven­dégjátéka) MOZI Békési Bástya: Csapda a zsol­dosoknak. Békéscsabai Szabad­ság: Hófehérke és a hét törpe. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Fe­hér farkasok, fél 8-kor: Egy­másra nézve. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Fekete tyúk, fél 8-kor: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Gyulai Petőfi: A zsarolás. Oros­házi Béke: Konvoj. Orosházi Partizán: Szuperzsaru. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Hová tűnt Agatha Christie? 22-kor: Milka.

Next

/
Thumbnails
Contents