Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
MNE-pillanatképek ' 1982, december 16., csütörtök NÉPÚJSÁG Meghosszított mandátum Tapasztalt, sokat látott gép- kocsizók szerint is Békéscsabáról Budapest határáig annyi az út időben, mint a Soroksári úton végig, a belvárosi célig. S bár ezt mi valamennyien tudjuk, mégis úgy alakult, hogy csak elkéstünk. A tizenkét megválasztott Békés megyei küldött nélkül kezdték hát meg pénteken reggel a Magyar Népművelők Egyesületének első küldöttülését a magyar néphadsereg zuglói, impozáns művelődési házában, a tévéből mindannyiunknak ismerős színházteremben. „Az első rossz jel, mi lesz itt még!” — súgta valaki, amint az utolsó sorba beóvatoskodtunk, persze a megjelent kétszáz küldött pillantásaitól kísérve. * * * Felszólalások. Az alaptéma: kinek mi a véleménye a korábban kézhez kapott alapszabály-tervezetről. A társszervezetekhez hasonló, tehát a területi elv alapján felépülő szerkezetű legyen az éppen három évvel ezelőtt megalakult, jelenleg ezerötszáz tagú egyesület, vagy a területi szervezetekkel párhuzamosan ugyanolyan jog- és hatáskörrel felruházott szakmai szervezetek is legyenek. A pesti népművelők ez utóbbira, a fővárostól távolabb élő megyék képviselői pedig az elsőre adták voksukat. . . * * * De addig történt egy s más. Az első szünet után először Vadász János Pest megyei népművelő kapott szót, aki egy érdekes ötlettel állt elő. Legyen a népművelőknek is otthona, építsük fel Budapesten a Magyar Népművelők Házát! Ha már úgyis minden szervezetnek, egyesületnek van .. .A következő hozzászólók aztán megtették felajánlásaikat annak függvényében, hogy lak- és munkahelyük milyen kilométertávolságban van a fővárosi Kálvin tértől, ugyanis oda lenne elképzelve az „otthon”. Közvetlenül a miniszterhelyettes után kapott szót megyénk képviseletében Pocsai- né Fábián Magdolna. Rövid, de összefoglaló felszólalásával nemcsak mi, Békés megyeiek értettünk egyet, hanem a tapsból ítélve igen sokan. Hogy • a felszólalásokban miről is esett szó, azt a napilapok másnapi számában lehetett olvasni. A fontossági sorrend dr. Gyarmati Kálmán elnök összefoglalójából derült ki. A szocialista társadalmi és gazdasági fejlődés szerves részét képező közművelődési munka továbbvitele valóban elképzelhetetlen a népművelők képzésének megoldása nélkül (közép- és felsőfokon), az információk . naprakész áramoltatásának hiányában, a hálózatfejlesztés elhanyagolásakor, az ötnapos munkahét bevezetésével együtt járó túlterhelés (amikor más pihen, a népművelőnek kell dolgoznia, legtöbb helyütt valóban „látástól vakulásig”, különösebb díjazás nélkül) szabályozása, feloldása nélkül, a szakmai továbbképzések elmulasztásával, a munkahelyi népművelők munkajogi és bérügyi helyzetének megoldatlanságával, az érdekvédelem hiányosságaival, a GAMESZ-ok tartalmi munkát hátráltató, sőt alapjaiban akadályozó létezésével, az élet- és munkakörülmények, a népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása nélkül. „Már az is elismerés, hogy végig itt volt a miniszterhelyettes és a főosztályvezető; mindvégig jegyzeteltek, s Rátkai elvtárs hozzászólásának gondolatai tényleg értünk vannak” — hallatszott a nyílt vélemény a szünetekben, többfelől. „Meglátjátok, a végén még vonzó pálya lesz a miénk!” — összegzett optiríiistán egy résztvevő. * * * Kora délután, még nem ebédelhettünk, előbb szavazni kell. A mandátumvizs'gáló bizottság jelentése: 233 szavazásra jogosult kollégából 199-en jöttek el. „Siessünk, siessünk” — türelmetlenkedtek egyre többen. Az elnöki beszámolót — amiről lekéstek a békésiek —, a vitát, az egyesületi programot egyhangúlag, az „otthon” létesítésének ügyét tartózkodással, más apróbb kérdéseket kis ellenszavazatokkal fogadtuk el. De az alapszabály-módosítással nem tudtunk megbirkózni. Hát akkor majd ebéd után folytassuk. * * * S az ebédkor már lehetett gratulálni. A miniszterhelyettes az egyik szünet után átnyújtotta a Szocialista Kultúráért kitüntetést Pál Miklósáénak, a Békés megyei területi szervezet titkárának. „Ezért érdemes volt elkésni!” * * * Az új vezetőség megválasztása. Harmincöt tagú elnökség, héttagú ellenőrző bizottság. Űjabb jelöltek kerülnek a listára. Titkos választás, jó egyórás tétlen várakozás, amíg Pap Istvánnak, megyei szervezetünk elnökének vezetésével a szavazatszedő bizottság kihirdeti az eredményt. Taps, köszönet. A két testület megtartja első ülését. Az elnök ismét dr. Gyarmati Kálmán, a debreceni megyei művelődési központ állami díjas igazgatója lesz. A három alelnök egyike Pál Miklósné, a megyénkbeli titkár. Kis csapatunk valóban boldog. „Ezzel a szervezetünket is elismerték!” Nemesi László Versmondó munkásfiatalok A versenyzők egy csoportja fellépés előtt Fotó: Veress Erzsi Alig kerül a gyermek óvodába, pár hónap múltán ámulunk, mennyi verset tud, s produkálja is magát bátran. Hozzászokik, élvezi, is azt, amit előad, s még jobban, mivel érzi, hogy figyelik a szereplését. És a siker, ha családi, rokoni körökön túl nem is terjed — további ösztönzést ad. De csak az iskoláig, mert ott már közel sem talál az óvodáéhoz hasonló feltételeket. Főleg nem mindenki. Az okok közismertek. Nagyon kell szeretni a verset, s általában az irodalmat, s persze lelkes pedagógusok kellenek, akik ezt a szeretetet elültetik bennük, olyanok, akik nemcsak tanítanak, de az irodalom — a próza és a vers stb. — csodájával gazdagabbá akarják tenni a tanulókat. Egy életre. Ehhez pedig — maradjunk most a költészetnél — a versek ismerete önmagában nem elég, bár az is örömet okoz. Igazi elmélyülést — élvezetet — az nyújt, ha mondhatja is az ember, ha általa elevenednek meg a költő gondolatai, ha a szavak hangosan formálódnak a szép és okos beszéd közben. S ha van minél több lehetőség az iskolában, és majd később az életben kiállni a dobogóra. S ez az, aminek a szűkében vagyunk. Épp ezért illeti elismerés azokat, akik tesznek ennek érdekében, s fellépési lehetőséget biztosítanak. Mint a (Tudósítónktól) A napokban a dévaványai 2. sz. Általános Iskolában — Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójához kapcsolódva — rendezték meg az 1904. sz. Dobó Katalin úttörőcsapat „Éneklő rajok” versenyét. A verseny nyitányaként Vass Róza, 8. osztályos tanuló emlékezett meg Kodály Zoltánról, századunk nagy zeneszerzőjéről és zeMEDOSZ megyei bizottsága például, ahol már kilencedszer rendezték meg a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyét a közelmúltban. A szakszervezet ugyanis nemcsak a kétévenkénti, József Attiláról elnevezett országos versenyt rendezi meg, hanem a közbeeső évben a sajátját is a megyében. így a folyamatosság nemcsak hogy nem törik meg, de a lehetőség is több a készülésre, s a tudás ösz- szemérésére a mezőgazdasági szakmunkástanulóknak, szakközépiskolásoknak, szakmunkásoknak. A verseny első — kötelező — részében a SZOT-díjasok művei közül választhattak a fiatalok, s a 18 versenyző majd 50 százaléka Váci Mihályt részesítette előnyben. Többen a Még nem elég-et, de az Én szőke városom, Gyermekkoromból jönnek mindig, Szelíden mint a szél címűeket is műsorra tűzték. A szabadon választottak közt meglepő, hogy majd a Vácihoz hasonló helyet foglalt el Moldova György prózája; abból is a szatírák. Részletek Az elátkozott hivatalból és a Ferencvárosi koktélból. S újból felbukkant pár Vácivers, Arany János, Juhász Gyula, Tóth Árpád, József Attila költeményei mellett. De volt, aki Zelk Zoltánt, Garai Gábort, Baranyi Ferencet vagy Simonyi Imrét választotta. nepedagógusáról. Fülöp Lajos „Kodály” című versét Takács Evelin, 8. osztályos tanuló szavalta el. A zsűri felnőtt tagjai: Kon- dacs Györgyné énektanár, Kézi Zoltánné tanítónő (az 1. sz. általános iskolából) és Juhász Józsefné tanárnő. A felnőttek munkáját rajonként 3—3 tagú gyermekzsüri segítette. Végighallgatva a vetélkedőt, a tavalyihoz képest sokat emelkedett a színvonal, a szövegtudás és -mondás, az átélés, és az értelmezés, ha természetesen mindenki nem is tett eleget mindennek. Nagy élvezet volt hallgatni az első díjat nyert szarvasi Égető Máriát. Szép, tiszta beszéde kellő humorral párosult a Moldova-rész- letnél, s mértéktartóan visszafogott volt, amikor Szép Ernő megrázó írását, a Lövést adta elő, A második helyezett Hevesi Tamás, a Vízügyi Igazgatóság - dolgozója szép orgánumával jól tud bánni, akárcsak a harmadik díjas Pocsai Andrea, mezőhegyesi szakmunkástanuló. Gyomán tanulja az állattenyésztést a két különdíjas egyike, Varga Magdolna, aki a tudatos előadók közé tartozik, értelmezi a verset, s ugyanakkor a kissé fátyolos hangját is jól használja. A másik különdíjas, Tóth István mezőhegyesi utolsó éves szakmunkástanuló lett. Valóságos bravúr, ahogy Juhász Ferenc nem könnyű versét, a Babonák napja csütörtök-öt elmondta. Értelem és hatás, együtt található nála, s hangja széles skálán mozog. Ritmus, tagolás, fokozás, mind a helyén van, mert jól szerkeszt. S ami ugyanilyen nagy szó: amikor a leghalkabb, akkor is minden szava jól érthető. Vass Márta A sok-sok mozgással, ötletesen bemutatott nép-, úttörő- és mozgalmi dalok jó hangulatú, színvonalas — az évfordulóhoz méltó versenyt eredményeztek. Az alsósok versenyében a 3. c„ 4. a. és a 2. c. rajai, míg a felsősöknél — szoros küzdelemben — az élen az 5. b„ 7. b„ 8. b. rajai végeztek. A helyezetteknek az oklevelet Ignácz Jánosné csapatvezető adta át. Ágoston Sándor Éneklő rajok versenye Dévaványán HANGSZÓRÓ Egy régi műsor új szerepkörben Lehet, hogy a cím nem fedi teljesen a valóságot, hiszen nagyon régről, gyerekkoromból is emlékszem a „Mit üzen”-re, és úgy rémlik, mintha akkor is, mindig a hallgatók ügyes-bajos dolgaira válaszolt volna. Az viszont biztos, hogy nagy kibontakozása az utóbbi évekre esik, -arra az időszakra, amikor a rádió nyilvánosságának felelősségteljes tudatában, és e nyilvánosság kétségtelen hatásában bízva, keményebben és mélyrehatóbban láttak neki a hallgatók által megírt panaszok, sérelmek és egyéb ügyek — úgymond — vizsgálatához. Mondanom sem kell, hogy azóta sokkal többen hallgatják, már csak azért is, mert a „Mit üzen” valóban üzen valamit, mégpedig azt üzeni, hogy hinni kell a nehéz dolgok jobbra fordulásában, hinni kell abban, hogy az igazság azért mégiscsak győzedelmeskedik. Persze, nem olyan egyszerű ez, és a „Mit üzen” sem varázsszer, ha küzdelemre kerül sor, mert az „ellenfél” sem adja fel könnyen. Azért került a toliamra, hogy „ellenfél”, meg „küzdelem”, mert a legutóbbi „Mit üzen”-t hallgatva, valóságos rémtörténet bontakozott ki előttem és más hallgatók előtt. Ismeretes, hogy a magánerős építkezés támogatására már nem egy felhívás, irányelv született. Nos, ezek az építkezések — különösen a társasház-épít- kezések magánerőből — jó vadászterületei azoknak, akik előszeretettel halászgatnak zavarosban. Főként akkor, ha a korántsem zavaros ügyeket zavarossá teszik. Nos, a hétfői „Mit üzen” egy budapesti építkezés ügyét teregette a milliós nyilvánosság elé. Szinte leírhatatlan, miféle „ügymenet” alakulhat ki hasonló esetekben, hogy az információhiány, és a felfokozott lakásvágy milyen meggondolatlanságokra késztet albérletben lakó, pénzt összekupor- gató embereket; és miféle nagyvonalúsággal „rázzák át” őket azok, akik éppen- hogy az érdeküket kellene, hogy őrizzék, védelmezzék. Aki hallgatta, tudja a részleteket, aki nem hallgatta, ajánlom, hogy hallgassa a „Mit üzen”-t majd ezután. Hogy az élet minden oldalát lássuk, ahhoz ez a félórácska nélkülözhetetlen, így bontakozott ki az egykori, de már akkor is szívesen hallgatott műsorból valami újabb, egy másabb, jobban a közért való szerepvállalás. Feltehető, hogy a fő érdem ebben a két műsorvezetőt illeti: Kerényi Máriát és dr. Szegő Tamást. (sass o.) Mai miisor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Új lemezeinkből. 11.06: Csenki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra. 11.26: Mikroelektronika a háztartásban. 11.41: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Zenekari muzsika. 13.30: „Ki a Tisza vizét isz- sza...” Országos kubikostalálkozó Csongrádon. 14.19: A hongkongi grófnő. 14.30: Daloló családok. 15.05: Glenn Gould zongorázik. 15.28: Képek és jelképek. 16.00: Sőtér István: Bűnbeesés. 16.10: Operarészletek. 17.05: Olvastam valahol. 17.25: Hangképek, tudósítások az országgyűlés üléséről. 18.00: Sárdy János nótafelvételeiből. 19.00: Emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére. Kb. 21.20: Itzhak Perlman Kreisler- átiratokat hegedül. 22.30: Operettmúzeum. 22.50: Energia — környezet — építészet. 23.10: Két szimfónia. 0.10: Magyar művek rézfúvókra. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Könnyűzene Berlinből, 8.20: Utazás „Atlagameriká- ban”. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35:. A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.00: Egy „kiváltságos ember” Magyarországról. Taróczy Balázs. 14.35: Színe-java. 16.00: Goethe. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 1T.30: Tanakodó — a párkapcsolatokról. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Az ördög sarkantyúja. 21.42: Az év legjobb tánczenei felvételei. 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Julius Caesar. 10.30: Sonny Rollins dzsessz- együttese játszik. 11.05: Zenekari muzsika. 12.09: Kamarazene. 13.12: Finn operaciklus. 15.10: Fiataloknak! 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Hang-játék. 16.50: Popzene sztereóban. 17.50: Hangverseny angol szerzők műveiből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Operafinálék. 20.30: Az Omega együttes összes felvétele. 21.15: A folklór szerepe a mai zenében. 21.58: Kilátó. 22.43: Magyar előadóművészek Mendelssohn-felvételeiből. 23.10: A regensburgi dóm énekkara Victoria-motettákat énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Ray 1 Charles énekegyüttes felvételeiből. 17.15: Drágább, olcsóbb, reálisabb? Érintettek és illetékesek a január 1-től érvénybe lépő mezőgazda- sági termelői árváltozásokról. Szerkesztő műsorvezető: Balogh György. 17.40: Kodály: Budavári Te De- um. Az 1982. július 22-i kecskeméti hangverseny felvétele. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetés. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Angol nyelv. (Középiskolásoknak.) 9.00: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.25: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.25: földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra. (Középiskolásoknak.) Csövesek. (f.-f.) 11.30: Kamera, (f.-f.) 12.00: Világnézet, (f.-f.) 12.35: Képújság, (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Kémia, (ism.) 14.25: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.00: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (f.-f,) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Tévébörze, (f.-f.) 17.00: A romahegyi villa vendégei. Rippl Rónai József. 17.30: Képújság, (f.-f.) 17.35: Az Országházból jelentjük . . . 18.25: Reklám. (f.-f.) 18.40: Tévétorna. 18.45: Esti mese. (f.-f.) 19.00: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Emlékhangverseny Kodály Zoltán születése 100. évfordulója tiszteletére. Közben: kb. 20.00: Tv-híradó 1. Kb. 21.20: Panoráma. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.10: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.40: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 20.00: Gólyavári esték, (ism.) 20.45: Telesport. (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Acélkaraván. Amerikai film. (f.-f.) 23.45: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.30: Fiatalok stúdiója. 17.50« A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 21.00: Irodalmi összeállítás. 21.35: Riportfilm. 21.50: A földmíves dala. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Ifjú technikusok klubja. 17.00: Tv-napló. 17.10: Energia hulladékból. 17.40: Hírek. 17.45: A kék, mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Muppet show. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Mosolyogjanak, kérem — vetélkedő. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.35: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.20: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színes fény. SZÍNHÁZ 1982 december 16-án, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ 635-ös SZMKI előadása 19 órakor Békéscsabán: JANOS VITÉZ József A.-bérlet 19 órakor Köröstarcsán: KÖRTÁNC 1982. december 17-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK! Békési ház II. MOZI Békési Bástya: du. 4-kor: Languszta reggelire, 6 és 8-kor: Pucéran és szabadon. Békéscsabai Szabadság: A lator. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Tizenkét hónap, fél 8-kor: Karate. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Repülés az űrhajóssal, fél 8-kor: A játékszer. Gyulai Petőfi: Hófehérke és a hét törpe. Orosházi Béke: 5-kor: Fekete tyúk, 7-kor: Detektív két tűz között. Orosházi Partizán: Szuperzsaru. Szarvasi Táncsics: Nürnberg, .1946.
