Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 14., kedd A gyulai szerviz felkészül az önállóságra / Minisztertanácsi határozat rendelkezik az Autófenntartó Ipari Tröszt megszűnéséről. Ennek értelmében az AFIT üzemei 1982. december 31-től önálló vállalatként gazdálkodnak tovább. A határozat megjelenését sikerrel záruló kísérletek előzték meg. A kísérleti üzemekben 20 százalékkal nőtt a gazdálkodás eredményessége, csökkent az autótulajdonosok szerelők munkájára visszavezethető panasza. Az átszervezéseket 1983. június 30-ig kell befejezni. A közelmúltban az önálló gazdálkodásra készülődés tapasztalatairól tájékozódtunk .az AFIT gyulai szervizében. A jövőben önállóan tevékenykedő üzemekben megnövekedett feladatoknak kell eleget tenni. Míg ugyanis korábban egy-egy szerviz gyengébb munkáját, veszteségét visszaosztással-egyenlítette ki a tröszt, addig az elkövetkező időszakban ez az olykor lényeget eltakaró mechanizmus már nem működhet. A több tennivalót Gyulán is az eredményes önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtése jelenti. — Egyik legfontosabb feladatunk, hogy az adminisztrációt az önálló gazdálkodás követelményeihez igazítsuk. A vállalati döntésekhez igen sok, a gazdálkodás folyamatát hűen tükröző információra lesz szükségünk. Az átszervezés elképzeléseink szerint nem járhat az improduktív állomány, az adminisztráció költségeinek jelentős növelésével. Ez egyébként az1 eredményességet veszélyeztetné. Ennek ellenére már látjuk, - a nyomtatványok elkészítése jelentős kiadással jár, s árkalkulátorra is szükségünk lesz — magyarázza Szalai György, az üzem vezetője. nak figyelembevételével. Jó példa erre a Lenin tér, amelyet egyik oldalról a kikötő határol. A tér közepén áll a minisztériumok épülete. A hagyományos „forró” mészkőből emelt épület az ősi művészet számos elemét őrzi. Ugyanakkor a környező házak építésekor felhasználták a betont, az üveget, alumíniumot. Az egész tér egy hatalmas loggiára emlékeztet. Ilyen jelleggel épült be a város többi része is. Heves viták folytak az ősi városmaggal kapcsolatban. Az építészek véleménye megAz eredményesebb gazdálkodást segítik a közelmúlt-, ban bevezetett és a tervezett új szolgáltatások. Az idén megkezdett, úgynevezett gyorsszolgálat, amelyet a gépkocsi-tulajdonosok elsősorban nyári időszakban vettek igénybe, már a fenti követelményeket elégítette ki. A gépkocsik garanciális alváz- és üregvédelmére ez év közepétől rendezkedtek be. Védőanyagként, a korábban nyugati importból származó alvázvédő helyett, kiváló minőségű hazai terméket (Olvikort) használnak. Májustól az év végéig 350 megrendelő igényét elégítették ki. A jövőben ezt a szolgáltatást tovább fejlesztik, már megvásárolták a legújabb berendezéseket. A tervek között szerepel az átalánydíjas javítás meghonosítása is. Ezt a szolgáltatást várhatóan a vállalatok veszik majd igénybe. Megoldásra vár az időszakonként jelentkező túlterheltség levezetése, hogy nyáron olykor heteket kell várni a nagyobb javításokra. Ebben feltehetően a szezonális árak alkalmazása segít. A legtöbb gondot változatlanul az alkatrészek biztosí- . tása okozza. Az elmúlt hetekben az átszervezés bizonytalansága különösen sok fennakadást okozott az alkatrészellátásban. A szerződés megkötése az AUTO- KER-rel, és annak leányvállalatával feltehetően segít az áldatlan állapotokon. A gyulai szervizben változatlanul készek a felújított alkatrészek — elsősorban a kétütemű motorok alkatrészeinek javításával foglalkoznak — beépítésére. Eddig erre a szolgáltatásra az autósok csak elvétve tartottak igényt. Az autózás költségéoszlott a városközpont jövőjét illetően. Az épületek nagy része elavult. A bakui Városi Tanács olyan határozatot hozott, hogy az épületegyüttest műemlékké nyilvánította, a még helyreállítható házakat tataroztatta, a lebontott épületek helyére csak a városképbe illő új házak építését engedélyezte. A bakui Városi Tanács az építészszövetséggel közösen pályázatot hirdetett új sugárutak és terek kialakítására. Városunk tehát céltudatosan tervezi jövőjét. i á öli milii *** **” *sg *** mm I lii mWKtt *2*11?«” 1*mmmm l'*!mjfp&j 22 «*5885 ran* tajte *<** fém tn*»« ___V '•"W A bakui Lenin tér Szigetet épít a gyár Azerbajdzsánban, a Szovjetunió egyik legrégibb kőolajtermelő helyén új gyár építését kezdték meg, amely tengeri kőolajfúró tornyokat fog gyártani. A Baku mellett épülő üzem a hasonló profilú gyárak között a legnagyobb a világon. Építési ' költségei meghaladják a 330 millió rubelt. A gyár évente négy, egyenként 20 ezer tonna súlyú acélszigetet fog gyártani. Első lépcsőjét 1983 végén helyezik üzembe. Az építéssel egy időben 80 hektárnyi vízfelületű tengeri kikötőt és egy 5 km hosszú, mély összekötő csatornát is építenek. A Kaszpi-tenger alatti kőolajmezők, amelyek jelenleg évi 11 millió tonna kőolajat és földgázt adnak, különleges helyet foglalnak el a Szovjetunió tengeri szénhidrogéniparában. Itt próbálják ki a kőolaj- és földgázkutatás és -kitermelés legújabb módszereit, a legújabb technikát. A bakui öbölben már az 1920-as években megkezdődött a mesterséges szigeteken és gátakon a fúrás. Azután megjelentek az első acélszigetek. Az 1950-es évek elején új szakasz kezdődött a Kaszpi-medence kiaknázásában, a parttól 100 km-re fekvő Nyeftyanije Kámnyi nek növekedésével módosulhat a felújított alkatrészek iránti kereslet. Az üzem az elmúlt években változó eredményeket ért el a gazdálkodásban. A jövő hagy kérdése pedig az, hogy sikerül-e most már önállóan talpon maradni. — Ennek a követelménynek nem az árak emelésével szeretnénk eleget tenni. Jelentős belső tartalékokkal rendelkezünk. Felülvizsgáljuk a munkaszervezést, az üzemfenntartás költségeit, amelyek indokolatlanul magasak. Csak a fűtés 1,5 millió forintba kerül évente — mondja az üzem vezetője. A már említett kísérlet során eltértek az AFIT-nál korábban kialakult bérezés gyakorlatától. A szerelők folyamatosan, napra készen figyelemmel kísérhették keresetük alakulását. Nem utolsósorban az újszerű bérezésnek volt köszönhető a nyereség ugrásszerű emelkedése. Lehet, hogy Gyulán is ebben vannak a legnagyobb tartalékok. Mindenesetre a közeljövőben a bérezés, az ösztönzés területén változtatásokat terveznek. Figyelemre méltó törekvés az üzemi szakkönyvtár létrehozásának terve. Ez a szakmai fejlődés, a műszaki változtatások folyamatos figyelemmel kísérését teszi majd lehetővé. A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében pedig felveszik a kapcsolatot a szakmunkásképző intézetekkel. A gyulai szervizben ma még inkább a tervek, elképzelések megfogalmazásának időszakát élik. A kívánatos persze az lenne, ha megvalósításukat követően nemcsak a gazdálkodás eredményessége javulna, hanem az autó- tulajdonosok megnövekedett igényeinek is fokozottabban eleget tudnának tenni. Kepenyes János Vállalás és teljesítés Export a szarvasi Szirénben Alig fél hónap van hátra az év végéig, s legtöbb helyen már meglehetősen pontos számokat tudnak mondani az idei tőkés exportról. A kép általában nem túlságosan rózsás, sok helyen nem sikerült teljesíteni a tervet, gyakran még a tavalyi teljesítményt sem érték el. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a textiliparban dolgozó vállalatok, szövetkezetek, a visszaesés legnagyobb mértékben ezt a területet érintette. A szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezet évek óta egyenletesen emelkedő dollárelszámolású exportja az idén stagnált, és ez még — az iparág átlagához képest — jó eredménynek számít. Közbejött a háború — Az elmúlt évben 69 millió forint volt a tőkés export értéke, az idén 77 millió forintnyit terveztünk. Most már látjuk, hogy ebből csak 71 millió forint lesz, de nem vagyunk elkeseredve. Tudjuk, hogy mi becsületes munkát végeztünk, a lemaradásért elsősorban a külpiaci körülmények okolhatók — mondja Tari Józsefné, a szövetkezet elnöke. Hogy ez így van, azt rögtön példákkal is igazolja. Az eredeti terv realitását az adta, hogy megszokott, stabil üzleteik mellé még két nagy eladási lehetőség ígérkezett. A jelenlegi lemaradás fő oka e két üzlet meghiúsulása. A partnerekkel mindent megtárgyaltak, már a szerződéseket is aláírták, csaknem a gyártáshoz is hozzákezdtek. Üszó olajfúró berendezések a tengeren lelőhelyen felállították az első acélállványokat. Ma már 350 km hosszúságban húzódnak a cölöpökön álló fúrótornyok. A geológusok előrejelzése szerint a Kaszpi-tenger alatt több mint száz le.lőhely van, nagy részük igen nagy mélységben. Az állványokon nyugvó fúrótornyok csak 40 méteres mélységig gazdaságosak. Az azerbajdzsán olajmunkások most 60 méter mélységig használható, egységes stabil állomásokon folytatják a kőolaj-kitermelést, és épül az acélsziget, amely két, 110 méteres, gúla alakú blokkon nyugszik. Védett sirálybirodalom Az ezüstös sirályok több ezer kilométeres úti megtétele után évente visszatérnek a Kaszpi-tengeri Glinjanij szigetére. Rövid idő alatt fészket építenek maguknak, és felnevelik utódaikat. Ösz- szel a háromezres sirálycsapat elhagyja a szigetet, a következő tavaszig. A Glinjanij szigetet az állam védett területnek nyilvánította. A szovjet tudósok a ritka állatok tipológiáját feltáró tudományos kutatómunkát folytatnak A Glinjanij szigeten levő terület az Azerbajdzsánban levő rezervátumoknak csak egyike. A jelenlegi ötéves tervben az ilyen területek nagysága 60 ezer hektárra növekszik. Vlagyimir Lazarev felügyelő (képünkön) megfigyeli a sirályok é'letét, gyűrűvel látja el őket, melyek feltárják a tudósok előtt a ritka madarak vonulási útvonalait. APN—KS V. Lazarev felügyelő egy sirályt vesz szemügyre Automata zsebfelvarró gép teszi könnyebbé és gyorsabbá a munkát amikor kitört a háború. A két cég ugyanis, melyeknek szállítani kellett volna, Libanonban található, és az izraeli megszállás, no meg a harcok tönkretették a piaci lehetőségeket is. Év közben ilyen nagyságrendű üzletet már nem lehet kötni, legfeljebb kisebb tételek elvállalásával tudták mérsékelni a veszteséget. Régi, nagy vevőik is másként viselkedtek. A piaci nehézségekre hivatkozva év közben csökkentették a rendelt mennyiségeket, változtattak a közös megegyezéssel kiválasztott modelleken. Tetszett, nem tetszett, mindezt el kellett fogadnia a szövetkezetnek, ez volt a feltétele a piacon maradásnak. Segített az ETON — Volt más gondunk is a tőkés exporttal. Gyakran késett a partnerek által beszállított alapanyag, melyből mi bérmunkában varrtuk az ingeket, blúzokat. Üzleti okok miatt viszont megrendelőink többnyire ragaszkodtak az eredeti határidőkhöz, és ezeket mi teljesítettük is. így lényegesen leszűkült az az idő, melyet a bemintázásra, a munka kikísérletezésére fordíthattunk, gyakran úgy kezdtünk hozzá a gyártáshoz, hogy menet közben alakítottuk ki az optimális munkafolyamatot — teszi hozzá Kiszely Mihály elnök- helyettes, akj egyben az értékesítés felelőse is a szövetkezetnél. És hogy a nehézségek még fokozódjanak, legtöbb vevőjük szinte butik méretű szériákat kért. Egy-egy tétel nagysága a háromszáz darabostól a kétezresig terjedt, de ebben természetesen szerepelt a teljes méretnagyság, és gyakran még többféle színben és mintázatban is. — Az biztos, hogy leültünk volna az idén, ha nem működik. már nálunk a függőpályás ETON-rendszer. Enél- kül nem tudtunk volna egyszerre annyiféle terméket gyártásba venni, és szó sem lehetett volna olyan rövid határidőkről, mint amilyenekkel dolgoztunk. Még nem számoltunk utána, de lehet, hogy már ebben az évben visszahozta az árát, ha másban nem, abban, hogy egyáltalán megköthettük ezeket a kis tételes üzleteket — mondja Verhás Mihály műszaki vezető. Nagyobb önállóság Vajon lesz-e hét szűk esztendő, vagy valamivel hamarabb véget ér a textilipart sújtó válság? Túl sok bizakodásra jelenleg nem lát okot az elnöknő. — Már több vevővel tárgyaltunk, és mindenhol azt tapasztaljuk, hogy egyelőre nem nagyon élénkül a piac. Tömve vannak a raktárak, meglehetősen bátortalanul rendelnek a vevők. Szerencsére, nekünk jó a hírünk a nyugat-európai országokban, ezért a mi szövetkezetünk el tudja adni termékeit, csak nehezebben és több munkával, mint eddig. Ügy ítéljük meg, hogy az árral sem lesz túl nagy bajunk, égy közepes árszínvonalat kicsikarhat tunk. Egy -biztos: ha versenyben akarunk maradni, akkor még korszerűbbé kell tennünk termelésünket és termelésirányításunkat, hogy eleget tehessünk a fokozódó igényeknek. Amit Tari Józsefné mondott, az persze nemcsak jámbor óhaj a szövetkezetben, hanem jórészt már valóság. Az importnehézségek ellenére is sikerült beszerezniük több új automata gépet, ezek jelentősen gyorsítják majd a munkát. Történt néhány szervezeti intézkedés is. — Többször esett már szó arról, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak, de sokáig ennél nem jutottunk tovább. Nemrég az export fokozását előirányzó párthatározat nyomán mi is döntöttünk: végrehajtottuk korszerűsítési elképzeléseinket, és gyakorlatilag önelszámolóvá tettük játékrészlegünket — mondja Kocsis János, a Szirén párttitkára. Komoly jogokat és vele együtt kötelezettségeket is kapott a játékrészleg. Önállóan tárgyalnak a megrendelőkkel, maguk döntik el, hogy mit vállalnak és mit nem, önállóan intézik szállításaikat, beszerzéseiket és általában mindent, ami a termeléssel és értékesítéssel összefügg. Jobb lett így? A kérdésre Kovács Mátyás, a játékrészleg vezetője válaszol : — Lényegesen gyorsabb és egyszerűbb lett a döntési mechanizmus. Most, hogy hozzánk jöpnek a vevők, itt a helyszínen tudunk megegyezni a különféle modellekben, árakban, végre tudjuk hajtani az esetleges változtatásokat. Régebben ehhez több tárgyalási fordulóra volt szükség, és közben ment az idő, a vevőjelölt esetleg más partnert talált magának. Most néhány óra alatt mindent tisztázni tudunk. Már eddig is nagyon komoly üzleteket kötöttünk a svéd IKEA céggel, és szerintem a java még hátra van. Ügy ítélem meg, hogy az új rendszerrel mindenki jól jár, a szövetkezetnek nő az exportja, az itt dolgozók pedig — igaz, hogy több munkával, de — többet is kereshetnek. Ezek után mi várható jövőre? Szinten marad vagy fokozódik az export a Szirénben ? A kérdésre ma még számszerű választ nem tudnak adni Szarvason, de mindenki bizakodó. Ha nem is sokkal, de 1983-ban több lesz a dollárbevétel, mint az, idén. Lónyai László /
