Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

\ BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í 1982. DECEMBER 14., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Teljesítette tervét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar Váncsa Jenő beszámolója a MEDOSZ központi vezetőségének ülésén A mezőgazdaság és az élel­miszeripar teljesítette tervét; az ágazatok eredményesen járultak hozzá az ország fi­zetőképességének megőrzé­séhez, és kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosítot­tak — állapította meg Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hét­főn, a MEDOSZ központi vezetőségi ülésén, ahol az 1982. évi eredményeket ele­mezték, és a jövő évi fel­adatokat vitatták meg. Az üzemek általában jó mun­kája, és nem utolsósorban a kedvező időjárás hatására az állami gazdaságokban, tsz- ekben és a háztáji gazdasá­gokban egyaránt növekedett a termelés — az előző évihez képest összességében mint­egy 4 százalékkal. Az ágazatok teljesítmé­nyét ismertetve Váncsa Jenő utalt rá. hogy a növényter­melés 4,5 százalékkal fokoz­ta a termelést. Különösen a búza- és kukoricatermelők értek el jó eredményeket. Jó termést adtak az ipari nö­vények; a zöldségfélék kö­zül viszont több is a terve­zettnél valamivel kevesebbet termett; igaz, ez nem ment a lakossági ellátás rovására — inkább az ipari feldolgozó- üzemeket érintette. A gyü­mölcsök közül kiemelkedően jó volt a termés szőlőből és almából. Az állattenyésztés össze­sítve 3,5 százalékkal növelte a termelést. Dinamikusan fejlődik a sertés- és a ba­romfitartás, ez is hozzájá­rult, hogy jelenleg az egy főre jutó hústermelés már eléri a 160 kilót, örvendete­sen mérséklődtek a felneve­lési veszteségek. A jövőben az eddiginél is nagyobb gon­dot kell fordítani az ésszerű takarmányozásra, és a gyep­gazdálkodás színvonalának emelésére. Az élelmiszeripar egy év alatt 3 százalékkal növelte a termelést. Azok az ágazatok, amelyeknek bőségesen állt nyersanyag rendelkezésükre, különösen jó eredményeket értek el; így elsősorban a növényolaj-, a baromfi- és a húsipar. Az erdőgazdaság teljesítménye szerényebb. Ez az ágazat az 1981-es termelé­si szintet érte el. aminek fő oka, hogy a fa iránti keres­let világszerte megcsappant, így gyakran jelentkeznek ér­tékesítési gondok. A feszített export célkitű­zéseket sikerült teljesíteni, ami a korábbinál összehan­goltabb munkát kívánt ter­melőktől és a külkereskedők­től egyaránt. A jövő évi feladatokról szólva a miniszter elmondta: a cél a termelés további di­namikus növelése, ám a mi­nőségre is fokozott gondot kell fordítaniuk az üzemek­nek, hiszen a nemzetközi pi­ac igényeihez így lehet iga­zodni. Az ágazati tervek kü­lönben 1983-ban a mezőgaz­daságban 1-2, az élelmiszer- iparban 1,5—2 és az erdőgaz­daságban 3-4 százalékos ter­melésnövekedést irányoztak elő. Ehhez a termelési alapok adottak, annál is inkább, mert az idén az üzemek 27,5 milliárd forint értékű kü­lönféle beruházást valósítot­tak meg. s ezek belépésével a gazdálkodás feltételei to­vább javulnak. A gabonaprogram sikeres folytatásához jövőre a búza­termő területet 100 ezer, a kukoricáét 80 ezer hektárral célszerű növelni. Az állatte­nyésztésben a hústermelés fokozására a sertés-, a szarvasmarha- és a juhállo­mány növelése jön számítás­ba. A baromfitermelést a piaci kereslethez kell igazí­tani. Szólt arról: amellett, hogy valamennyi ágazatban növelni kell a termelést, fon­tos az üzemek kiegészítő te­vékenységének fokozása; ezen belül az alkatrész- gyártás növelése, a szerviz- hálózat sűrítése és a gép­gyártás felkarolása. Befejezésül Váncsa Jénő hangsúlyozta: az üzemeknek a költséggazdálkodás javí­tására szükségük van a belső tartalékok további feltárá­sával a takarékosabb ener­giagazdálkodásra, és a gépek jobb kihasználására. A mi­nisztérium takarékossági programot dolgozott ki, ame­lyet az üzemeknek alkalma­zásra átadnak. Kétszáznégy Aj KGST-szabvány Megállapodás aláírásával fejeződött be vasárnap Sió­fokon a KGST szabvány- ügyi együttműködési állandó bizottság 52. ülése, amelyen a tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációja vett részt. Jelen volt Jugoszlávia képviselője, valamint meghívottként Olle Sturen, a Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet (ISO) fő­titkára is. A négynapos ta­nácskozáson — amelynek ha­zánk másodszor adott ott­hont — megvitattak számos dokumentumot, többek között a KGST Szabványügyi Inté­zet 1983—84. évi munkater­vét és a bizottság munka- szervezeteinek tevékenységé­ről szóló beszámolókat, vala­mint újabb kétszáznégy szab­ványt fogadtak el. Az állandó bizottság jelen­tős szerepet tölt be a KGST- tagországok műszaki-gazda­sági együttműködésében, el­sősorban a gyártásszakosítás és kooperáció kiszélesítésé­ben, aminek egyik fontos eszköze a szabványosítás és egységesítés. Eredményes te­vékenységét fémjelzi az is, hogy fennállása, húsz év óta eltelt idő alatt a szakembe­rek több ezer szabványosítási javaslatot terjesztettek elő. Jelenleg háromezer-hatszáz- negyvenegy — nagy részben fogyasztási cikkekre és ter­melési eszközökre vonatkozó — KGST-szabvány van ér­vényben. A szocialista országok munkamegosztása, kereske­delmi kapcsolatainak továb­bi fejlődése szempontjából az állandó bizottság mostani, 52. ülésén jóváhagyott kétszáz­négy új KGST-szabványból harmincat magyar szakem­berek dolgoztak ki. Megkezdődött a nemzetközi Kodálv-konferencia Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi Kodály-konfe- rencia kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadé­mia Roosevelt téri székhá­zában. A Magyar Kodály Társaság által szervezett rendezvénysorozat december 17-ig tart. A tanácskozáson mintegy félszáz külföldi elő­adó és vendég mellett a ma­gyar zenetörténet, népzene­tudomány és zenepedagógia legkiválóbb személyiségei vesznek részt. A megnyitó esemény a Ko­dály Zoltán Ének-zenei Ál­talános Iskola kórusa és a Szilágyi Erzsébet női kar fel­lépésével kezdődött. Szokolay Sándornak, a Magyar Ko­dály Társaság elnökének üd­vözlő szavai után megnyitó beszédet Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke mondott. A ko- dályi életművet méltatva a zenei nevelés fontosságáról beszélt. Felidézte a korai ze­netanulás összefüggését a be­szédkészség fejlődésével. A bevezető előadások közül Szabolcsi Miklós akadémikus Kodály és a Magyar Tudo­mányos Akadémia című érte­kezésében a zeneköltő és a tudományos intézmény kap­csolatában három időszakot különböztetett meg. A máso­dik világháború előtt Ko­dály Zoltán az akadémiai bi­zottságokban és folyóiratok­nál vállalt munkájával kap­csolódott az intézményhez. 1943-ban levelező taggá vá­lasztották. 1945 őszétől az Akadémia rendes tagja, majd igazgatósági, utóbbi tiszteleti tagja, 1946 júliusától 1949 novemberéig a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke volt. 1949-től élete végéig részt vett a nyelv- és iroda­lomtudományok osztályának munkájában, elnöke volt a zenetudományi bizottságnak, vézetője a népzenekutató csoportnak, folyóiratokat és gyűjteményeket szerkesztett. Meghatározó szerepe volt a magyar népzene gyűjtésében, tudományos feldolgozásának irányításában és általában a magyar zenetudományok to­vábbfejlesztésében. Szabolcsi Miklós akadémikus erre az időszakra vonatkozólag né­hány, eddig nem ismert do­kumentumot tárt fel előadá­sában. Bónis Ferenc zenetörténész az író-publicista Kodály munkásságát méltatta elő­adásában. « Vikár László népzenekuta­tó előadásában emlékezte­tett: a centenárium itthon és világszerte jelentősen hozzá­járul szellemi értékeinknek az eddiginél jobb megismer­tetéséhez. A nemzetközi Kodály-kon- ferencia bevezető előadásai után a zenetörténeti szekció­ban folytatódott a szakértők tanácskozása. Ezen kilenc előadás hangzik el. A nem­zetközi Kodály-konferencia programja szerint a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében hétfő este kórushangversenyt ren­deznek. Ezen Kodály művei mellett három bemutató lesz, a szerzők: Akira Miyoshi ja­pán, Peter Maxwell Davies angol és Szokolay Sándor. A konferencia pénteki zá­róüléséig az esemény három szekcióban zajlik le, s több tucat előadás hangzik el. Az érdeklődést tükrözi, hogy a külföldi előadók 18 ország­ból érkeztek. Kodály Zoltán életművével kapcsolatban sok a feltáratlan anyag, a kon­ferencia ezért elősegítheti az ezzel kapcsolatos kutatások fellendülését. Kormányhatározat rendelkezik az Autófenntartó Ipari Tröszt megszűnéséről. A rendelkezés értelmében a jövő év elejétől önálló vállalatként dolgoznak tovább az AFIT üzemei. Ho­gyan készül fel az átállásra az AFIT gyulai szervize? Erről szól írásunk lapunk 5. oldalán Fotó: Fazekas László Jubiláló eszperantisták Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban december 12-én, délelőtt 9 órakor a békéscsabai váro­si eszperantó csoport emlék­ülést rendezett. A hagyomá­nyosan több nemzetiségű vá­rosban háromnegyed évszá­zada kezdték el a nyelvet tanulni, s megfogalmazni társadalmi, politikai állás- foglalásukat. Erre emlékezett Abonyi Nagy Árpád, a városi cso­port titkára, amikor a moz­galom születésével és az az­óta eltelt évtizedekkel fog­lalkozott. Kutatásai során felfedezett leveleket, listá­kat, és még a rendőri jelen­tések között is talált emlí­tést e nyelv használóiról. Volt idő, amikor betiltották az eszperantó legális tanítá­sát. Sztaniszláv Dániel, a vá­rosi csoport elnöke évtizede­ken át tanította a nyelvet, szervezett kirándulásokat, s ma is ő a nyelvnek egyik legjobb tudója Békéscsabán. A jövőben szeretnék to­vább fiatalítani a helyi cso­portot, és igyekeznek fel­készülni az 1983-ban Buda­pesten rendezendő nemzet­közi eszperantó kongresszus­ra. Dr. Virág László, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője méltatta az ed­dig elért eredményeket, töb­bek között azt, hogy ma már az általános iskolai oktatás­ban is helye van az eszpe­rantó nyelvnek. Szabó Imre, a Magyar Esz­perantó Szövetség szervező titkára szólt az 1983-ban megrendezendő kongresszus­ról, majd emléklapokat adott át. Bereczkiné Kovács Esz­ter Bach E-dúr partitájá­ból két tételt játszott el he­gedűn, majd Gyarmati Zsolt, az eszperantó nyári egyetem szervezőjének hozzászólásá­val és kis úttörők előadásá­val fejeződött be az emlék­ülés. — Számadó — Hulladékgyűjtés A másodnyersanyagok és a hulladékok népgazdasági s környezetvédelmi szempont­ból is egyaránt fontos újra­hasznosítása céljából a Haza­fias Népfront — a helyi ál­lam; és társadalmi, gazdasá­gi szervekkel és tömegszer- vezetékkel közösen — gyűj­tőakciót szervez 1983-ban Békés megye több települé­sén a lakosság részére. A munka koordinálásában, irányításában és a várható feladatok ellátásában érde­kelt testületek, továbbá a MÉH Vállalat képviselőiből december 13-án, tegnap ope­ratív bizottság alakult a nép­front székházában, ahol Szikszai Ferenc megyei tit­kár a HNF Országos Taná­csa által kiadptt felhívást is­mertette, majd e nagyará­nyú társadalmi támogatást igénylő program sikeres vég­rehajtásának feltételeiről be­szélt. Egyebek között hang­súlyozta, hogy az érintett szervek, vállalatok, szövet­kezetek vezetőit és dolgozó­it, továbbá a tanulóifjúságot és természetesen magát a la­kosságot is részletesen tájé­koztatják a hulladékgyűjtő akció időpontjáról és az egyéb szükséges tudnivalók­ról. Szó lesz arról is, milyen közhasznú célra fordítja a tanács a befolyt összeget az adott településen, illetve a hulladékgyűjtésben részt ve­vő lakókörzetekben. —y —n Szlovák lakodalom Telekgerendáson A meghívó hagyományőr­ző szlovák lakodalomra invi­tálta a vendégeket, a telek- gerendási és a békéscsabai szlovák klubok rendezvényé­re. Az esemény azonban in­kább hagyományfelelevenítő volt, hiszen ki tudja, mikor láttak utoljára valódi szlo­vák lakodalmat a telekge- rendásiak. Ezúttal — bár a vőlegény és a menyasszony nem volt „igazi”, és a házas­ságkötés ceremóniája is el­maradt —, egyébkérrt min­den úgy zajlott le, mint ré­gen. Volt vőfély tréfás mondó- kákkal, melyeket csak azok értettek, akik jól tudtak szlo­vákul; ezen az estén egyéb­ként minden szó ezen a nyel­ven hangzott el. Voltak hin- tók, melyekkel a lányos ház­ba mentek a menyasszonyért, és ahogy régen is szokás volt, előbb két álmenyasszonyt kí­náltak a vőlegénynek, és csak utána jött az igazi — talpig feketében —, ilyen volt régen a menyasszonyi ruha. Volt azután igazi szlo­vák dalokat játszó zenekar és népi ételeket felvonultató lakodalmi trakta. Nem ma­radt el a menyasszonytánc sem, és a népes vendégsereg késő éjszakáig kitűnően érez­te magát. L. L. A menyasszonyért indul a vőfély, a vőlegény és a koszorús lányok N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents