Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
1982, november 13., szombat Szobabelső a Kis Jankó Bori Emlékmúzeumban Múzeummá vált matyó múlt Aki napjainkban Mezőkövesden jár, talán kétkedéssel fogadja Bálint György 1936. május 7-én megjelent Varrottas és nyomor című cikkét. így írt Bálint György: „Mezőkövesd évek óta az ország legszebb idegenforgalmi kirakata. A nagy idegen- forgalmi szezon idején naponta robognak az autócarok e szép és színes matyófaluba, hogy az idegenek igazi magyar parasztokat láthas- saTTak. igazi nemzeti viseletben. Idegenvezetők több nyelven magyarázzák a turisták előtt a falu szépségeit. A matyók ott állnak ünnepi viseletűkben, s az idegenvezetők büszkén mutatnak rájuk: íme, a matyók, voici les matyó, these are the matyos. A matyók pedig hallgatagon álldogálnak gyönyörű varrottasaikban. Ennyit lát az idegen. Ez van a kirakatban ... A festői matyóhímzések elcsigázott, rosszul táplált, beteg testeket takarnak. 13 820 nincstelen, filléres keresetek. 60 százalékos munkabércsökkenés, tüdővész, trachoma, életképtelen gyerekek — íme, a matyók, uraim és hölgyeim, íme a .magyar falvak királynője!’ A matyó paraszt vasárnap világraszóló látványosság, hétköznap nincstelen, kínlódó zsellér. Meg kell menteni Mezőkövesdet, rendet és jólétet kell teremteni sürgősen a tarka kirakat mögött, mert különben az egész Mezőkövesd nem lesz egyéb, mint borzalmas, kegyetlen hazugság." Ma már szükségtelen bizonygatni, mennyire igaza volt Bálint Györgynek negyvenöt évvel ezelőtt, és azt sem kell erősítgetni. hogy Mezőkövesd élete mennyire megváltozott. Ami Bálint Györgyöt felháborította, ma már a múlté, de mementó- ként gondos múzeumi keretben és tálalásban ott található még" a matyó városban. Mezőkövesden a megyei múzeumi szervezet keretében működő Matyó Múzeum mellett a nem kevésbé •híres Kis Jankó Bori Emlékmúzeum, és ez év június 26- tól két matyó tájház is őrzi és ismerteti a múltat az utókorral. Az ötvenes évek derekán elhunyt matyó népművész, a nagyhírű hímzőasszony, Kis Jankó Bori mezőkövesdi háza, a róla elnevezett utcában' immár több mint két évtizede emlékmúzeum. A Matyó Háziipari Szövetkezethez tartozó emlékidézö ház berendezése, s a ház külseje is igen markánsan idézi meg a matyó múltat és Kis JanJcllegzctes matyó ablak a tájházon: muskátli és szentszobrocska (Lac/.o József felvételei — KS) kó Bori művészetét. Természetesen megtalálhatók az emlékmúzeumban a Kis Jankó Bori rajzolta himzésmin- ták, a hímzések, a nagyhírű népművész életére, munkásságára utaló relikviák. A házat már a népművész életében is látogatták a világ minden tájáról, erről tanúskodnak a harmincas évektől vezetett emlékkönyv bejegyzései is. Feltétlenül érdemes felekeresni, megtekinteni. A legősibb matyó utcák egyikében áll ez az emlékmúzeum, s nem messze tőle, a 21-es számú házban, meg a szomszédos Mogyoróköz 4. szám alatt nyílt meg a Borsod megyei Múzeumi Igazgatósághoz tartozó két tájitokká és gyékényből font gyermekültető, a régi matyó élet jellegzetes darabjai a tájházban ház. Mindkettőben Gari Margit, az ízes-szíves, nagy néprajzi felkészültségű asz- szony a kalauzunk. Gari Margit néni a húszas évektől áll kapcsolatban a néprajzzal, már apjához jártak a magyar népélet kutatói, több mint tíz évig a Kis Jankó Bori Emlékmúzeum gondnoka volt, a Matyó Háziipari Szövetkezettől ment nyugdíjba, s most a tájházakat kezeli nagy szakértelemmel és ügyszeretettel. A Mogyoróköz 4. szám alatti ház a múlt század második felében épült. Vályogfalú, nádtetős. A szegényparasztok jellegzetes három- osztatú háza, most látható berendezése a századunk elejének lakásbelsejét érzékelteti. A „házban", azaz az utcai helyiségben századvégi festett bútorok, „piros pipi karton" ágynemű, az időszak divatjának megfelelően, a falakon tányérok, szentké- pék, fotók, a pitvarban és a konyhában egyszerűbb fazekasmunkák. a konyhalócán kis almárium. A kamrában a menyecske ágya, ládája, háztartási eszközök, meg az éppen nem használt ruhadarabok. Ugyancsak a múlt századból való a másik ház, a Kis Jankó Bori utca 21. szám alatti, amelyet 1899-ben alakítottak át istállóból lakóházzá, majd szabadkémé-, nyét az ötvenes években lebontották. Berendezése már az 1920-as évek lakásbelsőjét, divatját és szegényparaszti tárgyi környezetét tárja a látogató elé. A búboskemence helyett itt már beépített rakott tűzhely van, a bútorzat már nem parasztosan festett, a láda helyett komódot találunk, az ágynemű is fehér, a cserépedények mellett már megjelentek a gyári termékek —- vas- fazekak, bádogvödrök —, általában a tárgyak már a húszas éveknek . felelnek meg. Mindkét ház udvarán konyhakerti vetemények és kis- kerti virágok idézik a régi matyó környezetet. Alig pár lépés a városias főútvonaltól ez a múltat idéző néhány ház. Mezőkövesden múzeumi látvánnyá lett a matyó múlt. De emlékezni kell rá, és nemcsak a néprajzkutatóknak. Ezt szolgálják a Matyó Múzeum mellett az új tájházak is. Benedek Miklós Járművezető—gyalogos partnerkapcsolat Békéscsabán Október közepe táján bizonyára sok békéscsabai autósnak, gyalogosnak feltűnt, hogy a város néhány pontját fotóállvánnyal, fényképezőgéppel „felfegyverkezett” emberek szállták meg. A kereszteződések környékén pedig terelőkűpok tűntek fel, amelyek között a baleseti helyszínelőktől jól ismert távolságmérő kocsival serénykedett néhány „civil". A jó szeműek közül egyesek a munkában polgári ruhás rendőröket is felfedezhettek. A következőkben e szokatlan ténykedés indokairól és várható következményeiről lesz szó. A következő sorok írói voltak a munka irányítói. Elmélet és gyakorlat Fékcsikorgást hallva gyalogosan, kerékpáron, motoron, vagy akár autón közlekedve olykor elakad a lélegzetünk. Aztán általában megkönnyebbülten sóhajtunk: szerencsére rtem történt semmi. Megúszta a dolgot az is, aki szabálytalankodott, s az is, akivel szemben ezt tette. De bizony olykor halljuk, látjuk a balesethez szirénázva robogó mentőt, rendőrautót. Ez pedig már azt jelenti, hogy valaki megsérült, meghalt. A baleseti okkutatók egybehangzóan állítják, hogy vannak körünkben olyanok, akik az átlagosnál gyakrabban válnak a balesetek előidézőivé, s olyanok is, akik a többségnél inkább lesznek a közlekedés kárvallottjai: gyakran a két szerep eggyé olvad. A véletlennek is van szerepe, de nem úgy, ahogyan azt sokan gondolják. Csak az idő, a hely és a partner megválasztása függ a véletlentől. Ebből kitűnik: ezekre az emberekre jobban oda kell figyelni. Lehetőleg el kell érni, hogy viselkedésük megváltozzon Ennek egyik — s legelső — lehetősége, hogy a veszély- helyzeteket teremtőket el lehessen érni. Jelenleg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ötéves fejlesztéMert ezúttal is egészen új dologról van szó. Tudomásunk szerint a rendőrség sem idehaza, sem külföldön még sehol nem állította a korszerű technika eszközeit kifejezetten a veszélyhelyzetek elkerülésének szolgálatába. Tapasztalatok Joggal volna kérdezhető: miért épp a zebrákat „szálltuk meg?" Azért mert hazánkban — nemzetközi ösz- szehasonlításban — a járművezető-gyalogos partner- kapcsolat igen rossz. A balesetek száma, aránya itt a legtűrhetetlenebb. Ebben természetesen — zebrán innen és azon túl — nemcsak a járművezetők a „főludasok". De mivel ők a tanultabbak (hisz a gépjárművezetők kötelességeikből vizsgát is tettek), tőlük többet várunk el. Városaink többségének zebráira a gyalogos többnyire még csak rálépni is csak akkor merészel, ha messze- távol nincs autó. Akkor meg minek a zebra? Kivétel azért szerencsére van. Es néhány napos megfigyelésünk alapján Békéscsaba biztosan ilyen. Noha a gépjárművezetők azt a bizonyos sokat hangoztatott „abszolút elsőbbséget" itt sem biztosítják. (Más kérdés — kutatási mérések bizonyítják —. hogy ennek többnyire csak abban az esetben séget elsőbbségadási szándékáról. A motorizált békéscsabaiak többsége ezt teszi. Alig láttunk megugrasztott vagy megtorpanásra kény- szerített gyalogost, csakúgy, mint a járdáról semmivel nem törődő, a jármű elé „becsapódó" embert. Alig láttunk ilyeneket — mondtuk. De azért találkoztunk néhánnyal, és ezekben az esetekben a járművek rendszámának kezdőbetűje többnyire eltért a nagy többségtől. ■*Új szemlélet A forgalombiztonság — s ezúttal természetesen a gyalogosok életének — védelmét szolgáló új rendőri módszer őket, az elenyésző kisebbséget rögzítette fényképsorozaton. Őket, akik azt hiszik, hogy a partner idegzete kötélből van. s úgy ugrál, ahogy ők zenélnek. Okét. akik akarva vagy akaratlanul (ez a biztonság szempontjából egyre megy) ráerőszakolják a többségre szándékukat. De mivei a partner bőrébe nem bújhatnak, ‘előbb-utóbb baj származik kockázatos magatartásukból. A motoros fényképezőgép rögzíti kirívó viselkedésüket. Vad lassításaikat, gyorsításaikat, hirtelen irányváltoztatásaikat- csakúgy, mint a különféle jelzések figyelmen kívül hagyása miatt teremtett veszélyhelyzeteiket. Méghozzá századmásodperces pontossággal. A kutató és a rendőr akarata ugyanis megegyezik: bizonyító erejű módszerekkel kell kiszűrni a valós veszély- helyzeteket teremtőket. Ezen fáradoztunk — most még csak a kísérlet végső fázisában — október közepén Békéscsabán. Egy új védekező rendszer életképességét próbáltuk ki — egyelőre következmények si tervének 20. főiránya foglalkozik e cél megvalósításával. Az itt végzett munka keretében tettünk látogatást abban a megyében, amely az utóbbi évek kezdeményezéseivel (több fény, segítek előzni akció) részint felhívta magára az ország figyelmét, részint bizonyította a helyi közlekedésbiztonsági aktivisták új iránti fogékonyságát. lehetne eleget tenni, ha mindegyik autós mindegyik zebra előtt megállna — akár v van rajta gyalogos, akár nincs.) Mi nem is ezt várjuk el. Csak azt, hogy autós és gyalogos úgy igazítsa útját, hogy egymás mozgását ne zavarják, s a zebra előtti sebességcsökkentés folytán a járművezető ne hagyjon kétnélkül. Azért, hogy végleges bevezetése után, ahol a fegyelem szinten tartására kell törekedni, ott azt szolgálja. s ahol annak helyre- állítása indokolt, ott az történjen meg. Méghozzá mielőbb! Destek Miklós. Irk Ferenc Fotó: Bacsa András Egészséges, divatos A fatalpú, zárt felsőrésszel ellátott, úgynevezett gyógy- papucsok nemcsak a láb egészségét óvják, de divatosak is. Egészséges a viseleté, mert a lábujjakat kapaszkodásra, erőkifejtésre készteti, a talprésze pedig a gyógybetét- hez hasonlóan van kiképezve. Boka- és térdzoknival viselve jól illik a bő szoknyához. a farmernadrághoz és -szoknyához, valamint a most divatos sort-, bermu- da-, térd- és répanadrághoz. B. K.
