Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. NOVEMBER 10., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM Erőfeszítések a munkakörülmények javítására Sajtótájékoztató a MÉH Trösztnél Háromezer tonna hulladékot hasznosítanak későbbi győztes nagyszcnási­Fotó: Gyevi Nagy József Az Országos Munkavédel­mi Bizottság keddi ülésén — figyelembe véve az érintett szakszervezetek véleményét is — tájékozódott a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatal felügyelete alá tartozó gaz­dálkodó szervezetek munka- védelmi helyzetéről, a hiva­tal munkavédelmét irányító és ellenőrző tevékenységéről. Ma az ország területének több mint 18 százaléka áll az erdőgazdasági művelés szolgálatában. Növekszik az erdőnek' a környezetvéde­lemben, a vízgazdálkodás­ban, az üdülésben és a spor­tolásban betöltött szerepe Az erdők mintegy 70 százaléka domb-, illetve hegyvidéken terül el, az erdei munkahe­lyekre naponta mintegy 1700 településről 5—50 kilométer távolságba szállítják a dol­gozókat, nagyrészt erdei uta­kon. A dolgozók nagy része kedvezőtlen munkakörülmé­nyek között dolgozik. A bizottság megállapította, hogy az üzemi balesetek 1980-ig kedvezően alakultak, az utóbbi 1-2 évben azonban a halálos üzemi balesetek száma megnőtt. A balesete­ket nagyrészt műszaki és szervezési hiányosságok, to­vábbá a technológiai előírá­sok és munkavédelmi köve­Napirenden: a szénhidrogén- bányászok élet- és munkakörülményei Magyarország széhidrogén- bányászatában több ezer ember dolgozik, érdekeiket a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete védi és képviseli. Az olajbányászok nagy többsége az Alföldön talált munkára és otthonra. ahol Orosháza ma már az ágazat egyik központjának számít. Megyénk szénhidrogénbá­nyászairól, pontosabban élet- és munkakörülményeik ala­kulásáról esett szó tegnap, november 9-én délután azon a tanácskozáson, amelyet a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezeté­sének titkársága, illetve a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának titkársága együttesen tartott meg Orosházán, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üdülőjében. A két testület Kovács László főtitkár, valamint ír- házi Lajosné SZMT vezető titkár vezetésével elemezte a megye olajbányászatában bekövetkezett fejlődést, meghatározva a közös szak- szervezeti teendőket. A ta­nácskozáson a két titkárság tagjain kívül részt vettek még: Kiss Sándor, a Békés megyei pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Gonda Jó­zsef, az orosházi városi párt- bizottság első titkára, Se- vella József, a SZOT fő­munkatársa, Pálfi István, az OKGT szakszervezeti trösz­ti bizottságának titkára, valamint a Békés megyei kőolaj- és földgázkutató, -feltáró és -termelő üzemek, továbbá az Országos Kőolaj- és Gázipari Gépgyár párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetői is. A kétnapos prog­ram ma üzemlátogatásokkal ér véget. K. E. P. telmények betartásának el­mulasztása idézi elő. Az OMB egyetért azzal, hogy a szabálytalankodók­kal szemben egy év alatt mintegy 500 alkalommal fe- lelősségrevonásra került sor, s 15—20 súlyosan mulasztót állásából elbocsátottak. Erőfeszítések történtek a munkakörülmények javításá­ra. Az intézkedések eredmé­nyeként 1981-ben a munka­helyi veszélyeknek, ártal­maknak kitett dolgozók szá­ma több mint ötszázzal csökkent. A bizottság — Rabi Béla ipari államtitkár előterjesz­tésében — foglalkozott az ipari munkavédelmi szabvá­nyosítás helyzetével és az időszerű tennivalókkal, majd megtárgyalta az egyes ága­zati óvórendszabályok szab­ványokkal, szabályzatokkal való helyettesítésének, vala­mint a feleslegessé váló elő­írások megszüntetésének konkrét lehetőségeit. Az OMB tájékozódott azokról a központi komplex állami intézkedésekről, ame-, lyek — az előző ülésen fel­vetett igényeknek megfele­lően — a közúti-vasúti át­járók biztonságának fokozá- _ sát szolgálják rövidebb, majd hosszabb távon is. A MÉH Tröszt vállalatai az idén várhatóan 32—35 ezer tonnával több hulladé­kot — vasat, színes fémet, papírt — gyűjtenek be a la­kosságtól, mint tavaly. A 300 ezer tonnát megközelítő hulladék újrahasznosítása — az eredeti nyersanyagok árát alapul véve — mintegy 60 millió dollár megtakarí­tását teszi lehetővé — hang­súlyozták kedden a MÉH Tröszt sajtótájékoztatóján. A 13—15 százalékos növekedés nagymértékben köszönhető annak a szervezési és fej­lesztési munkának, amelyet a begyűjtés fokozására a hulladék- és másodnyers­anyagok hasznosításának programja keretében valósí­tanak meg. A MÉH Tröszt az utóbbi esztendőkben számottevően bővítette, korszerűsítette be­gyűjtőhálózatát, új módsze­reket vezetett be a lakos­ságnál keletkező hulladékok feldolgozására, tárolására is jobb feltételeket teremtett. Megszervezte több olyan, korábban kárba vesző hul­ladék — üveg, műanyag, ólomakkumulátor, gumi — bégyűjtését, amelyek a nép­gazdaság számára fontos, drágán beszerezhető nyers­anyagokat pótolnak, helyet­tesítenek. A lakossági hulladék mennyisége évente hat-hét százalékkal növekszik. A begyűjtés növekedése ma már ezzel lépést tart, de még mindig jelentősek az ebben rejlő tartalékok. A tröszt legnagyobb vállalata, a budapesti MÉH az orszá­gos mennyiségnek mintegy egyharmadát gyűjti be, az idén várhatóan 85 ezer ton­na hulladékot, ami 12 szá­zalékkal több a tavalyinál. Az elmúlt időszakban Bu­dapesten is jelentősen bő­vült a felvevőhálózat — egyebek közt mozgó átvevő­helyekkel, konténerekkel — szervezettebbé vált az isko­lai hulladékgyűjtés, új szer­vezetek kapcsolódtak be a munkába. Az értékes hulla­dékok begyűjtött mennyisé­gének növelése nagymérték­ben függ a MÉH-vállalatok tevékenységének szolgálta- tásjellegű fejlesztésétől. Csü­törtökön a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság a MÉH Tröszttel közösen az ezzel kapcsolatos budapesti tervekről, feladatokról ren­dez ankétot a Technika Há­zában — jelentették be a sajtótájékoztatón. Munkában a zsűri. Képünkön a ak grilláskosara látható Ételbemutató Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ első alkalommal ren­dezett cukrászversenyt no­vember 7-én, vasárnap, az Alföld Szállóban, a működé­si területéhez tartozó cuk­rászüzemek részvételével. A cukrászverseny mellett hideg- és melegkonyhai be­mutatót is rendeztek, ame­lyen a Hotel Alföld szaká­csai mutatták be tudomá­nyukat: a finomabbnál fi­nomabb ételeket. Az egész napos bemutatót több százan keresték fel. Budapesten tegnap ’meg­kezdődött az európai ENSZ- társaságok nyolcadik regio­nális konferenciája. A négy­napos tanácskozáson 24' or­szág 90 delegátusa vesz részt, s vitatja meg az ENSZ-társaságok feladatait az enyhülési folyamat ki­bontakoztatásában. ösz­szegzik továbbá az 1975-ben Helsinkiben aláírt biztonsá­gi és együttműködési záró­okmány megvalósulásának tapasztalatait. A jelenlevő­ket Sidney Willner, az ENSZ-társaságok Világszö­vetsége (WFUNA) elnöke üdvözölte, majd méltatta a konferencia jelentőségét. Beszédében kiemelte: a tanácskozás iránt megnyivá- nult érdeklődés azt jelzi, hogy a feszültebb nemzet­közi helyzet ellenére is a nemzeti társaságok készek a párbeszéd folytatására, ke­resik a módját, hogyan já­rulhatnak hozzá a béke megőrzéséhez, a megtorpan­ni látszó enyhülési folya­mat fenntartásához. A WFUNA elnöke a továbbiak­ban arra utalt, hogy éppen e napon ült össze ismét a madridi' konferencia is, ahol a leszerelésről, a bizalom- erősítő intézkedések előfel­tételeinek megteremtéséről cserélnek véleményt a dele­gátusok. A budapesti érte­kezlettől azt várják: építő javaslatokkal könnyíti meg az ésszerű kompromisszu­mok létrejöttét a madridi értekezleten. A magyar ENSZ-társaság nevében Simái Mihály el­nök köszöntötte a résztvevő­ket. Szólt hazánknak a fel- szabadulás óta megtett út­járól, arról, hogy az elmúlt évtizedekben a szocialista építőmunka eredményeivel párhuzamosan hazánk nem­zetközi helyzete megerősö­dött, tekintélye megnőtt, egyenrangú partnerré vált a tárgyalóasztaloknál. Az 1950-es évek második felé­ben bekapcsolódott az ENSZ munkájába, s tevékenyen közreműködik a nemzetkö­zi szervezet céljainak meg­valósításában. Simái Mihály ezután a je­lenlegi nemzetközi problé­mákra utalva kijelentette: a hazai békemozgalom társa­dalmunk minden rétegét fel­sorakoztatta a béke megőrzé­sének, a nukleáris háború elhárításának ügye mögé. Orosházán A cukrászversenyt — amely­nek díjait dr. Manek Edé- né, a Hotel Alföld igazgató­ja adta át — a nagyszéná- si cukrászüzem kollektívája nyerte el Verák Zoltán irányításával. A második helyen a gádcrosiak végez­tek, Lőcsei Pálné vezetésé­vel a harmadikon az oros­házi kollektíva Kocsis Ju­lianna irányításával. A be­mutatót tombolahúzás zárta, amelyen a hidegtálakat sor­solták ki a vendégeknek. '— Hazánk nemzeti jöve­delmének több mint a felét a külkereskedelemben rea­lizálja. Érdekeltek vagyunk tehát a jó kapcsolatok fenn­tartásában — .folyatta a magyar ENSZ-társaság elnö­ke, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben a nemzetközi hely­zetben bekövetkezett ked­vezőtlen változásbk meggá­tolják az együttműködés kívánatos fejlesztését. A mostani regionális konfe­rencia hozzájárulhat a biza­lom erősítéséhez, lendületet adhat a kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági kap­csolatok elmélyítéséhez. A magyar ENSZ-társaság ja­vaslataival elő kívánja moz­dítani a madridi konferen­cia sikerét, s erejéhez, lehe­tőségeihez mérten kiveszi részét az enyhülés elé gör­dített akadályok elhárítá­sának nehéz munkájából. Péter János, az országgyű­lés alelnöke, a Magyar Po­litikatudományi Társaság elnöke előadásában rámu­tatott: hazánk továbbra is élő kapcsolatokat tart fenn a világ számos országával. Rendszeresek a kétoldalú eszmecserék, a közelmúlt­ban például Brazíliában és Mexikóban tartottak értekez­letet a politológiával foglal­kozó szakemberek. Megbe­széléseiket a nyugodt, tárgy­szerű légkör jellemezte, nem törekedtek az ellentétek ki­élezésére, a feszültség foko­zására. Ezután Antony Curnow, az ENSZ genfi információs központjának igazgatója tol­mácsolta Perez de Cuellar- nak, az ENSZ főtikárának üdvözletét a konferencia résztvevőinek. Üzenetet in­tézett a regionális értekez­lethez Púja Frigyes külügy­miniszter is. Marek Hagmajer, a WFUNA főtitkára elmondta, hogy a mostani konferenci­án olyan alapvető kérdések­re igyekeznek választ talál­ni: melyek a fegyverkezés fokozódásának okai, hogyan lehetne elejét venni a nuk­leáris világégésnek, miképp lehetne meghátrálásra bírni a fegyverkezési hajszában érdekelt erőket. A regionális konferencia ma folytatja, s várhatóan csütörtökön fejezi be mun­káját. Világifjúsági nap Fiatalok az emberiség jövőjéért 1945. november 10-én hozták létre a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetséget — 1949- től ez a nap a világ ifjúságának ünnepe. ★ „Egységbe ifjúság! A béke közös jagunk!” — a felhívást néhány hónappal ezelőtt fogal­mazták meg a világ ifjúságának képviselői az oktalan pusztítás jelképévé vált lidicei (Cseh­ország) emlékhelyen, ott, ahol 1942-ben a hit­lerista megszállók több száz ártatlan embert gyilkoltak le és leromboltak két virágzó bá­nyászfalut. Harminchét éve történt megala­pítása óta a DÍVSZ azért küzd, hogy ez a bor­zalom soha többé ne ismétlődhessen meg. 1945 őszén a háború, az állandó rettegés el­múlása okozta megkönnyebbülés, a fasizmus legyőzése, a fékeveszett pusztítás befejeződé­se fölött érzett öröm légkörében a londoni Royal Albert Hallban nyílt meg a világ if­júságának konferenciája. 63 ország 33 millió fiataljának küldöttei kéthetes tanácskozás után november 10-én létrehozták a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget, hogy egyesítsék erőiket a békés új világ építésében, a társa­dalmi haladás előmozdításában, a béke meg­őrzésében. Bárhogyan alakult is a nemzetközi helyzet az elmúlt 37 esztendő során, a felnövekvő nemzedékek mindig hűek maradtak a lon­doni eskü szelleméhez, a DÍVSZ munkájá­nak legfontosabb része a békeharc, a nem­zetek közötti együttműködés elmélyítése maradt. A nemzeti felszabadító mozgalmak győzelme, a gyarmati rendszer széthullása új erőket adott a nemzetközi demokratikus if­júsági mozgalomnak; a függetlenné vált ázsiai, afrikai és latin-amerikai nemzetek fia­taljainak csatlakozása a DlVSZ-hez új fel­adatokkal gazdagította a szervezet tevékeny­ségét. A nemzetközi szolidaritási kampányok — Vietnam felszabadításáért, a chilei fasiszta junta elszigeteléséért — a neokolonializmus, a fajüldözés, a reakciós rezsimek ellen küzdő népek harcát támogatják; a fiatal szakértők­ből — orvosokból, tanítókból, mérnökökből — álló önkéntes brigádok a nemzeti független­ség, az önállóság útján első lépéseket tevő államok — Etiópia, Angola, Nicaragua — alapvető gazdasági, szociális feladatainak megvalósításában nyújtanak segítséget. Napjaink veszélyes, feszültségekkel teli vi­lágában, amikor a felfokozott fegyverkezési hajsza, a háborús fenyegetés nyugtalansággal tölti el az embereket, a DIVSZ-ben is elő­térbe került a gondolat, hogy valamennyi há­borúellenes erőt össze kell fogni a leszerelés, a békés egymás mellett élés elveinek meg­valósítása, az államok közötti együttműködés elmélyítése érdekében. Ennek jegyében ala­kult meg 1980-ban Budapesten az Európai If­júsági Együttműködési Keretszervezet. A világ fiataljainak akciói, felhívásai nagy visszhangra találtak. A közelmúltban hozott és már idézett lidicei felhívásra mintegy vá­laszolva, a NATO júniusi bonni csúcstalálko­zója alkalmából a nyugatnémet fővárosban megrendezett tömegtüntetésen, az ENSZ má­sodik rendkívüli leszerelési ülésszaka idején New Yorkban meghirdetett békedemonstrá­ción több százezren követelték a fegyverek elpusztítását az. emberek élete, az emberiség jövője érdekében. A DÍVSZ küldöttei az ENSZ-ben tolmácsolták a világ ifjúságának azt az óhaját, hogy az ülésszak résztvevői te­gyenek meg mindent, hozzanak hatékony in­tézkedéseket a béke megőrzésére, a nukleáris veszély elhárítására, az enyhülési folyamat, a leszerelés ügyének előmozdítására. A békeharc középpontba állítása mellett a megváltozott világgazdasági helyzet olyan feladatok megoldására is ráirányította a fia­talok figyelmét, mint az Észak—Dél párbe­széd, egy új világgazdasági rend megterem­tésének szükségessége. A magyar ifjúság kezdettől fogva részt vesz a világszervezet munkájában: képviselői ott voltak Londonban az alakuló kongresszu­son, és hazánk azóta számos rendezvénynek adott otthont: Budapesten rendezték 1949-ben a 11. világifjúsági találkozót, majd 1971-ben a DÍVSZ Vili. közgyűlését. Több mint 30 éve Budapesten működik a világszövetség irodá­ja is. 1978 óta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képviselője látja el a DÍVSZ fő­titkárának megtisztelő feladatát. Megkezdődön az európai ENSZ-társaságok regionális konferenciája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents