Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
0 1982. november 6., szombat NÉPÚJSÁG Műemlékek és a közgondolkodás Közügy ma Magyarországon a műemlékvédelem. Jó érzésekkel és gyönyörködve járhatjuk be a páratlan szépségű Budai Vár, Kőszeg, Sopron. Szentendre, Gyula. Kecskemét, Szigetvár hangulatos utcáit. Nem vagyunk közömbösek értékeink iránt, magunkénak érezzük azokat, közügynek tekintjük sorsukat. S a legszebbeket. a nagy gonddal helyreállítottakat, megőrzőt teket büszkén mutatjuk — mutathatjuk — a külföldieknek. vendégeinknek is. Akik közül jó néhányat ezek híre. varázsa is vonzott ide S eljutottunk már addig is. hogy aggódunk, szólunk egy- egy düledező értékes lakóház. középület láttán, sőt — a harangokat is íélreverjük néha. például pusztuló kastélyaink. romjaink megmentése érdekében. Ám mi vagyunk azok is. akik évekig. évtizedekig' képesek vagyunk ‘tétlenül szemlélni, hogy kikezdi, s tönkreteszi az idő lakóhelyünk féltett kincsét, a falu legszebb épületét vagy a műemlék szobrot a kisváros főterén. És siránkozunk például azon. hogy a község éve* fejlesztési pénze sem lenne elég a műemlék rom bekerítésére, miközben telkeinkre kis palotákat húzunk. Csodára várunk. És mi vagyunk azok is. akik tétlenül nézzük, amint középkori kövekből építkezik a fél falu. és hogy itt-ott fo- gyakozik a kúria. Ország- világ előtt büszkék vagyunk — s lehetünk is — műemlékvédő szakembereinkre, ha szemünk előtt formálódik sziszifuszi munkájuk eredménye. de mindjárt ellensé geinke. fontoskodó és akadékoskodó hivatalnokokká! válnak, ha a nagyobb pusztítást megelőzendően nekünk mondanak nemet Közügy ma Magyarországon a műemlékvédelem, de nem tíz még mindenütt és mindenki számára. Európa-hírü a magyar műemlékvédelem. Világszerte ismerik, -elismerik, nagyra értékelik azt. amit e téren tettünk s teszünk, s látjuk mi is saját sikereinket. De mi ismerjük igazan gondjainkat is. Műemlékek tekintetében nem vagyunk különösebben gazdagok, nem haladja meg a kilencezret, amit nyilvántartunk. De értékesek- és kedvesek számunkra a mű- emlékjellegű és a városképi jelentőségű épületek, azokat is nyilvántartjuk. Darab- számra pontosan tudjuk, hogy például 355 várromunk. templomromunk van, hogy 1246 középületünk vedelt. hogy csaknem pontosan ugyanennyi a nagyon értékes népi műemlékünk: s az. Országos Műemléki Felügyelőségen öt vaskos kötet vall csupán az állami gazdaságok birtokában, kezelésűben levő műemlék épületekről is. Minderre azt mondjak. akik nemzetközi összehasonlítással bírnak. hogy nem túlzottan sok. ám számszerűségében sem lebecsülendő. s még inkább nem az tartalmában műemlékkincsünk. Múltúnk. történelmünk, kultúránk. nemzettudatunk hordozóinak és részeinek tekintjük műemlékeinket, amelyek forrásai önismeretünknek. a szocialista haza- fiságnak. Ügy tartoznak hozzá településeinkhez, hogy egyben közösségmegtartó, közösségformáló tényezők. Törvények, magas szintű határozatok intézkednek arról, hogy értékeinket számba vegyük, s fennmaradásukról oly módon - gondoskodjunk, hogy a mát — és a jövőt — szolgálják. Műemlékeink többek tehát évszázados köveknél. omladozó romoknál, pókhálós kastélyoknál, csonka köztéri szobroknál, kopott városközpontoknál. de hogy valóban többek lehessenek. meg kell becsülnünk őket. Műemlékeink helyreállításara és ú.j. máj funkcióhoz alakítására központi pénzekből évente 600—800 millió forintot költünk, s a közelmúltban született döntés jelentős összegről kastélyaink érdekében. Fokozott állami támogatás jut az egyház: tulajdonban levő műemlékek védelmére. A "70-es évek közepétől 200 népi műemlék épület felújítására, illetve az állagromlás megállítására került sor: Budapesten megnyugtatóan rendeződött a yédett köztéri szobrok sorsa. Mi tagadás, tennivalóinkat sem kell nagyítóval keresnünk. Bár a szakemberek hangsúlyozzák: műemlékeink sorsa ma országszerte nem ki* részben a tulajdonos — a helyi tanács, a gazdaság stb. — szándékától függ. A műemléki hatóság — szélsőséges esetektől eltekintve — jószerivel csak befolyásolhatja a helyi döntéseket Gyakorta elhangzik olyan vélemény is. hogy ha több pénz állna e célra rendelkezésre. sok helyütt akkor sem tudnának mit kezdem a műemlékekkel. Általában egybehangzóak viszont a véSimontornya. var lekedések abban, hogy ahol ténylegesen közügynek, vagy másképpen fogalmazva: szívügyüknek tekintik saját műemlékeik sorsát, olt sok mindent meg tudnak valósítani önerőből vagy összefogással is. És érdekes módon. ezeken a helyeken nem is azzal kezdik, hogy ..nincs pénz". Egy nagyobb szabasu felmérés tapasztalatai szerint nem ritkák az olyan nagy áldozatok árán rendbe hozott műemlék épületek, amelyek folyamatos fenntartás híján ismét romlani kezdenek. Talán csak azért, mert nem akad valaki, aki évente egyszer egy létrát támaszt a csatornának, és eltávolítja a szemetet. helyreigazítja a megbomlott cserepet, kijavítja a megrepedt vakolatot . . . Másutt — és sajnos elég sok helyen — úgy vélik — ki tudja, miért —. hogy nem tartoznak a kastélyokhoz. kúriákhoz, a felújított középületekhez a környezetükben levő parkok, kertek, a pompázatos épületek körül pusztít az enyészet. Mintha erdészek, kertészek. parképítők csak az Országos Műemléki Felügyelj Budapest. Szentháromság tér lőség alkalmazásában lehetnének! Gazdátlanok — úgy tűnik — a kisebb települések határaiban, terein, a falvak szélén álló, ugyan nem világraszóló, de műemléki értékű, védett szobrok, emlékművek. Itt-ott csak az alapzatukat kellene egy kőművesnek kijavítania, és a gazt kellene kiirtani . . . Gond van — kétségtelenül — a magántulajdonban levő műemlék épületekkel, felújításuk nem kevésbe kerül. Bár ahol és akik nagyon akarják, megtalálják rendbe hozásuk módját, nagyobb összegű kölcsönnel: helyi segítségre is van példa. Ugyancsak eléggé általános tapasztalat, hogy sok helyütt nem. vagy nehezen találják meg a régi épületeknek a legcélszerűbb új. mai funkciót, s ezen akad mgg az ügy. Ahol kastélyból csibekeltetőt akarnak csinálni, ott persze közbeszólnak a szakemberek, de jellemzőbb, hogy ötletekkel, javaslatokkal is segítenek, és átalakítási tervek esetén hajlanak az ésszerű kompromisszumokra. Kétségtelen, a legkézenfekvőbb a műemlék épületeket a művelődés céljaira rendbe hozni, s a példák sora azt bizonyítja, sikeresek a várszínházi bemutatok. a kastélyhangversenyek, a méltó körülmények között megrendezett múzeumi tárlatok, alkotótelepek. Helyenként jó vagy elfogadható megoldás az is. ha szociális otthont, gyógyszertárat, kollégiumot rendeznek be a regi épületben: könyvtárat vagy állami gazdasági irodát. Az utóbbi időben mind többfelé érdeklődnek . magánszemélyek. kisebb közösségek: panzió, hangulatos vadászház céljára bérbe vennének állami épületet. Rendbe hoznák, védenék. Járható útnak latszik. Még inkább követendő példa azonban, amelyről Baranya megyéből érkezett híradás. A szénbányák vállalattól a Pécsi Kesztyűgyárig nagyüzemek egész sora jelezte: anyagi hozzájárulás ét; társadalmi munka formájában készek lennének közreműködni a mázaszász- vári várépület rekonstrukciójában. Erők egyesítése révén megszépül a nagycenki Széchenyi-kastély, gazdasági épületeiben méntelep, a főépületben múzeum lett. és formálódik a levéltári rész. is. Jól ismert, hogy Kecskeméten például az egykori zsinagógából a tudomány és technika házát alakították ki, s a művelődést szolgálja a hatvani Grassalkovich- kastély. Természetesen legfontosabbnak ítélt műemlékeink védelme a központi keretekből is folytatódik. Szakértő. avatott kezek a többi között napjainkban a híres hollókői várat hozzák rendbe — kilátó céljaira. Dcregán Gábor Neurotikus gyermekek A szakemberek véleménye is megoszlik arról, hogy napjainkban a kiskorúaknak hány százaléka szenved neurózisban. Pontos felmérésre nincs lehetőség, a betegek többsége ugyanis el sem jut az orvoshoz, a pszichológushoz. A becsült adatok szerint azonban a neurotikus gyermekek aránya a negyven százalékot is meghaladja. E gyakori betegség tünetei sokfélék. Van, amikor táplálkozási és alvászavarokban. máskor ágybavize- lésbcn. ágybaszekelesben jelentkezik a betegség. Nem ritka a neurotikus eredetű kóros soványság és tíz elhízás sem, de a fokozott mozgékonyság vagy aluszékonv- ság. az izomrángások, mozgás- és beszédzavarok is lehetnek tünetei. Ahány gyermek. annyiféle a tünetegyüttes. A neurotikus gyermekek egyetlen közös tulajdonsága. hogy szellemileg nem sérültek, nem gyenge- elméjűek. de betegségük — akárcsak a felnőtteknél — teljesítményzavarral jár. S ha már a teljesítőképességről szó esett, hadd említsünk itt egy adatot: hazánkban egyetlen év alatt neurózis miatt keresőképtelenné vált dolgozóknak több mint hárommillió napra fizetnek táppénzt. Tehát nem túlzás, ha azt állítjuk: napjainkban a neurózis népbetegség. Es hogy tovább terjed-e. az attól is függ, hogy mennyire vesszük komolyan a neurotikus gyermekek gondozáséit. mert a szakemberek egybehangzó véleménye szerint elsősorban a neurotikus gyermekekből válnak neurotikus felnőttek. Nézzük tehát, mit tettek az elmúlt száz.évben, és mit tesznek ma a neurotikus gyermekek gyógyításáért ? A múlt század végén egy gyógyult elmebeteg végtelen hálája tanújeleként kétezer koronát adományozott a Leufeneuer elmeklinikának. Ebből az adományból alapította meg Ranschburg Pál az első lélektani laboratóriumot. Mivel azonban érdeklődési körébe oly ..felesleges és oktalan" dolgok is beletartoztak, mint a gyermeklélektan. hamarosan távoznia kelleti a klinikáról, és egy józsefvárosi gyógypedagógiai iskola sötét udvari helyiségében folytatta munkáját. Csaknem három évtizedig tevékenykedett itt. igen mostoha körülmények között, a hazai szakmai körök megvetése ellenére. Európa-szerle és a tengerentúlon is felfigyeltek azonban a Mosonyi utcai laboratóriumban folyó munkára. Ranschburg Pál viszont már belefáradt a harcba, a gán- csoskodásba. a hivatalos közömbösségbe. és 1929-ben lemondott az akkor már világhírű. de itthon semmire sem becsült laboratórium vezetéséről. A kultuszminisztérium dr. Schnell Jánost bízta meg a vezetői teendőkkel, de jellemző, hogy státusállást egyetlenegyet sem adott a laboratóriumnak. A hazai gyermeklélektan 'csak a felszabadulást követő években indult fejlődésnek. Az első hároméves tervidőszakban kapott első ízben jelentős anyagi támogatást az intézet. 1947 őszén pedig a Gyermeklélektani Intézetet a tudományos intézetek rangjára emelték. Ez idő tájt terjedt el hazánkban ti gyermek-ideggondozói munka is. A megújhodás azonban nem tartott soká. mert három évvel később. 1950-ben az összes vidéki és budapesti gyermek-ideggondozót bezárták. Az értékes szakirodalmi iratokat zúzdába vitték. az oktatói segédeszközöket megsemmisítették. Ekkor az egész lélektan néhány esztendőre törvényen kívül került hazánkban. Másodszorra a hatvanas évek elején jötf létre a gyermek-ideggondozó hálózat. majd 1963—67 között a fővárosban kiépült a nevelési tanácsadó hálózat is. Vidéken, a megyeszékhelyeken azonban csak jó néhány évvel később kezdtek a nevelési tanácsadók szervezéséhez. A gyermek-ideggondozóknak és a nevelési tanácsadóknak elsőrendű feladatuk a gyermekkori neurózis kialakulásának megelőzése. Ennek érdekében együtt kellene működniük a gyermek környezetével: szüleivel. nevelőivel, tanáraival, sőt. úgy lenne jó. ha a két intézmény egymást segítve, kiegészítve végezné feladatát. A szakemberek szerint ezt az együttműködést napjainkban hátrányosan befolyásolja az a tény. hogy az ideggondozók az egészség- ügyi. -a tanácsadók pedig a művelődési tárcához tartoznak. S miután többnyire egymástól függetlenül tevékenykednek. az orvosok, pedagógusok. pszichológusok áldozatos munkája sem hozza meg a kívánt eredményt. A gyermekkori neurózis gyógyítását nehezíti továbbá, hogy hazánkban rendkívül kevés — alig száz — kórházi ágy áll a mentálhigiénés értelemben beteg gyermekek rendelkezésére. A körülmények alapján érthető, hogy a neurotikus gyermekeknek csupán egy töredéke jut el orvoshoz, pszichológushoz. "Ezért sem könnyű általában a neurózis okait felderíteni. De azt. hogy az okokat mégis hol kell keresnünk, az alábbiakból megtudhatjuk. Az egyik fővárosi gyermekkórház neurózisosztályán több évre visszamenőleg félezer ápolt gyermek adatait dolgozták fel. Ezek szerint az ^ápoltak 4.1 százalékának az édesapja. 1.7 százalékának pedig az édesanyja halt meg. Házasságon kívül született 4 százalékuk. örökbe fogadott gyermek 1.5 százalék. Nevelőotthonban élt 3 százalékuk. válófélben levő szülőknél 5.3 százalékuk, es elvált szülök egyikénél pedig 22.1 százalékuk. Tehát tíz ápollak 41.7 százalékánál egyértelmű. hogy nem adatott meg a nyugodt családi légkör. Es még egy adat a neurotikus gyermekek családi ..örökségéről". Az ápolt gyermekek 21.5 százalékának az apja vagy az anyja maga is pszichotikus. illetve neurotikus. és további 17 százaléknak íredig alkoholisták a szülei. Ideje lenne tehát, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk napjaink népbetegségének. főleg abban a korban, amikor még könnyebben gyógyítható. sőt megelőzhető. a. i:. Borhibák, bőrbetegségek kezelése A borok rendellenes elváltozásait két nagy csoportba soroljuk: bőrbetegségek és borhibák. A borok betegségeit mikroorganizmusok okozzák. a borhibákat pedig a tisztaság hiánya, illetve a szakszerűtlen kezelés. A borhibák csoportosítása: íz- és szaghibák: fehér-, fekete-, fémes és rezes törés: fehérje- és borkőkiválas: Eredetük sok esetben visszavezethető még a szőlő szüiet előtti állapotára (Például réztartalmú növényvédő szerek késői időben való használata.) A későbbiek során pedig a helytelen borkezelési eljárásokra. Nagyon fontos a használati tárgyak megfelelő minősége és tisztasága. A fémedényben tarolt must és bor élvezhetetlenül fémízűvé válik. A rosszul kezelt fahordóban a bor dohos, penész ízű lesz. Amennyiben a bor tárolására használt helyiségben erős szagú anyagokat is tartunk (például petróleum), számolnunk kell azzal, hogy a bor ezeket a szagokat átveszi. A szag- és izhibákat nem minden esetben lehet teljesen megszüntetni. Ezért, nagyon lényeges a megelőzésük. illetve az azonnali megszüntetésük. A fémízt kékderítéssel, szűréssel megszüntethetjük. illetve enyhíteni tudjuk. A helytelenül használt hordók gyakran okoznak dohos. penészes ízt. Ilyenkor nyílt -szellőztető fejtésre és kénezésre van szükség. Ha a kellemetlen íz ezek után sem szűnik meg. aktívszenes kezelést kell alkalmazni. Könnyen előfordulhat, hogy egyszeri szénkezelésre nem szűnik meg a bor ízhibája. Ilyen esetben ezt a munkát többször meg kell ismételni. A helytelen tárolás következtében fellépő különböző íz- es szaghibákat szellőztetéssel. derítéssel. illetve aktívszenes kezeléssel korrigálhatjuk. A fehértörés a savban szegény boroknál igen gyakori jelenség. Ilyen esetben kemény borral való házasítást kell alkalmazni, illetve cit- romsav-adagolást. A feketetörés is zömmel lágy boroknál fordul elő. Szintén kemény, savas borral kell házasítani. Sok esetben azonban nyílt, szellőztető fejtés is elegendő a hiba megszüntetéséhez. A borok házasításánál először mindig kis mennyiséggel próba házasít ást végezzünk. Az arányokat gondosan jegyezzük fel. hogy majd a teljes . mennyiségnél is ezt alkalmazzuk. Fémes törést leginkább a borba került vas okozhat. Ezt megakadályozhatjuk az időben végzett kékderítéssel, illetve — a későbbiek során — citromsav-adagolással. A rezes törés nem túl gyakran előforduló borhiba. Oka a borban levő réztartalom. Szellőztetéssel. kék déri léssel azonban könnyen megszüntethető. A fehérjekiválás oka a túlságosan hideg tárolóhely. Okozhatja még a helytelen fejtés, illetve a rossz háza- sítás is. Bentonitos derítéssel. hideg-meleg kezeléssel a zavarosság megszüntethető. Borkőkiválásnál a bor zavarossá válik. Leggyakrabban a hideg tárolóhely okozza. Borkősav-hozzáadással megszüntethető. Nem megfelelő hőmérsékleten. főleg a túlságosan meleg helyen tárolt boroknál gyakori hiba az úgynevezett fáradt íz. Ez szénsav- hozzáadagolással. illetve hidegebb helyiségbe való átfejtéssel megszüntethető. Borkezelési munkánk végzésénél ne feledjük. hogy sokkal könnyebb a borhibákat megelőzni, mint azokat korrigálni, illetve megszüntetni. Ezért a szükséges borkezelési eljárásokat mindig pontosan és időben végezzük el. Kaloesay Klári
