Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

1982. november 5., péntek NÉPÚJSÁG Szín, dallam, látványosság Kocsóh Pongrác: János vitéz Folyosótárlat Békésen Hétköznapok kerámiája Él még a mese! Sohasem fog elpusztulni. Száguld vagy döccen néha velünk a világ, lehetnek modern él­ményeink és vegyszerektől korbácsolt izgalmak. lel­künk mélyén ott szunnyad a vágy: hallgatni a csodás tör­téneteket. Mesét, ahol pró­bákat kell kiállni, összecsap a .jó és a rossz, s ahol az erény mindig elnyeri jutal­mát. Nemzedékek álmai sű­rűsödnek á dalokban. Re­mény, hogy a legkisebb fiú, az álruhás királyfi felülke­rekedik a sötétség birodal­mán — hisz segítik őt a jó szellemek —, s eljut végül a boldogság honába. Népek lelkületét meséik által le­het igazán megérteni, a tá­voli rokonok ősi álomtörté­neteik szálai nyomán talál­hatnak egymásra. És ha egy nép szerencsés csillagzat alatt él, megadatik számá­ra, hogy születik egy fia, aki képes kifejezni milliók vágyait, a föld sóhaját, re­pülő madarak üzentét. Ná­lunk Petőfi Sándor volt az a hetyke legény, aki minden gondolatrezdülésével a ma­gyar nép szívdobbanását for­málta míves verssorokba. 1844 késő őszén például alig két hónap alatt papírra ka- nyarította Kukorica Jancsi csodás históriáját. Sok-sok üldözött, árva szegénylegény figurájából gyúrta elevenné János vitézt, aki világhódító kalandjai után elnyeri mél­tó jutalmát: Iluskája szívét, s az örök boldogságot. Soha meg nem számolható, há­nyán lettek irodalomszere­tőkké e derűs eposz szár­nyain, mekkora erőt sugá­roztak a pataktiszta szavak, amikor a nemzet fennmara­dása volt a tét.. Történt pedig még a szá­zadforduló idején. amikor virágzását élte az operett és a népszínmű, hogy az Űr vidám kedvében néhány dallamot dúdolt egy Kacsóh Pongrác nevezetű gimná­ziumi tanár fülébe. — Nosza, Pongrác fiam. jegyezd szaporán. Megládd. nagy siker lesz belőle — szólt az Űr (s ha ilyeneket mondott, megérdemli, hogy nagybetűvel írjuk a nevét). Heltai Jenő, a könnyed költő-világfi írta a dallam­hoz a verseket. Szükség volt még valakire, aki jártas az operettlibrettók szövevé­nyes világában. Bakonyi Ká­roly volt ez az egyén, aki akkor már túl volt a Bob herceg első sikerén, előtte a Mágnás Miska bemutatójá­nak, s aki a fiatal Kálmán Imre első operettjének, a Tatárjárásnak is szövegíró­ja volt. És elkészült a János vitéz című daljáték. 1904. novem­berében mutatta be a Ki­rály Színház, Fedők Sári játszotta Kukorica Jancsit (!) és 671-szer (!!) került színre a mű. 1931-ben az Operaház is műsorára tűzte, s játsz- szák azóta is a darabot lan­kadatlan sikerrel mindenütt, ahol magyar színházi kul­túra van. Emlékszem, né­hány évtizeddel ezelőtt, amikor elevenebb volt ná­lunk az amatőr színjátszás, szinte minden iskolai, üze­mi vagy falusi műkedvelő közösség életre keltette Ku­korica Jancsi történetét. Magától értetődik tehát, hogy amikor a nemes szórakoz­tatás útját keressük, a Bé­kés megyei Jókai Színház is bemutatja a János vitézt. Udvaros Bélának jutott az a hálásnak tetsző, valójá­ban roppant nehéz feladat, hogy a daljátékot megren­dezze. Munkája láttán Ady gondolata jutott eszembe: ,.Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek". Ügy tűnik, bátorságnak nem vagyunk híján, s talán' születőben vannak a figyelemre méltó eredmények is. Udvaros Bé­la legfőbb érdeme, hogy színpadon innen és túl a jó ügy szolgálatába tudott lel­kesíteni sokakat. A békési dalárda tagjait, a gyomai és a gyulai táncosokat, a bé­késcsabai szimfonikus zené­szeket. és még számos mű­vészt. akik tudásuk javát adták a produkcióhoz. Tör­vényszerű, hogy e derék» so- kadalom néha-néha gátja lett a mű teljesebb kibonta­koztatásának. Ám ne le­gyünk túlzott igényűek, hi­szen ha egy színházi esten maradéktalan zenei élmény­hez jutunk, és meseszép a látvány, bizony örülni le­het akkor is, ha a daljáték­ban a hangsúly a dal javá­ra billen, s kicsit halványabb lesz a játék. Kacsóh Pongrác muzsiká­ja volt a főszereplő ezen a bemutatón. A Holpert Já­nos vezette zenekar ponto­san, tisztán, hűen tolmácsol­ta a közismert dallamokat. Jó volt rábízni magunkat a zenére, kicsit elandalodni a zsongító muzsikán, önfeled­ten örülni a szépnek. S amikor az egyes felvonások előtt ’ elhalkult a zenekart köszöntő taps, és felment a függöny, felragyogott. á me­sébe illő színpadkép. Sché- ner Mihály Munkácsy-díjas művész tervezte a díszletet és a jelmezeket. Mint egy puha tenyér (tengeri kagyló héjai?) zárta egységbe a díszlet a színpadot. Néhány napraforgóvirág, két méla birka és egy piros tetős ház jelezte a falusi helyszínt. S ami számomra legjobban tetszett: egy feszület, amely a megszokott töviskoszorús corpus helyett csodálkozó paraszt bácsikát ábrázolt. Feje fölött egy pici bárány­kával ... És a jelmezek! Úgy fejezték ki alkotójuk jellegzetes szín- és formavi­lágát. hogy híven szolgálták a daljáték hangulatát és az előadást. Amikor a sok sze­replős produkció gazdag jel­mezanyagáról szólunk, elis­merés illeti azokat, akik a színlapon nem szerepelnek. A szabóműhely dolgozóit, a díszlettervezőket, a jelmez- és kelléktárak munkásait, akiknek szakértelme nélkül a legszebb művészi terv sem valósulhatna meg. Különösen fontos hang­súlyt kap az előadáson a kó­rus. Kökéndy József karve­zetővel az élen a békési munkáskórus kitett magáért. Hangjukból erő áradt, biz­tonság. Igazán nem ők te­hetnek róla, ha a kelleténél gyakoribb jelenlétük zsú­folttá tette az egyébként is kicsi színpadot. Hiszen ami­kor 25—30 szereplő tartóz­kodik a színen, az is jó, ha baj nélkül megtalálják a helyüket. ahová beállnak. Kiegészülve a színész-sze­replőkkel pedig mindunta­lan tablóképpé rendeződték a sorok. Nagyszabású vállalkozás ez az előadás, s ez érződik a szereposztáson is. Iluskát például hármas szereposz­tásban játsszák. Csorna Má­ria. a kolozsvári Magyar Opera tagja a közeljövőben veszi át a szerepet. A be­mutatón Ötvös Csilla, az Ál­lami Operaház magánéne­kesnője énekelte Iluska sze­repét elsöprő sikerrel. Ma­gasra állítva a mércét, s ma­gával ragadva a partnereit is, hiszen mellette képtelen­ség volt nem a legjobbat nyújtani. Kővári Judit fel­váltva alakítja Iluskát és a francia királylányt. Hókris­tály ragyogású, óvni, félteni való lényeket visz színre, szépen is énekel, de sajnos a hangereje nem segíti ab­ban, hogy teljes hatást érjen el. A másik szereposztásban francia királylányként fellé­pő Pusztaszeri Emília mind dalban, mind színészi játék­ban sokszínű. Élményt adón érzékelteti a királyi udvar­ból kitörni vágyó, szerelem­re lobbant és a megsértett nő hangulatát. Géczi József mint Kukorica Jancsi hódít­ja meg nemcsak Iluskáját. de a közönséget is. Hangja betölti a színházat, eljut a lélek legrejtettebb zugaiba, s az érzékenyebb nézők sze­mébe egy-egy könnycseppet is odacsalogat. A Bagót ala­kító Medgyessy Pál végre méltó módon bizonyíthatja tehetségét. Kenyeres pajtá­sával az élet vizénél elpana­szolt dala az est egyik nagy hatású jelenete. Nem győzöm ismételni: nagyon szép ez a János vi­téz-előadás. J3zép, pedig — a francia királylány alakítója kivételével — az eddig fel­sorolt művészek inkább az énekükkel és sokkal kevés­bé a színészi megjelenítő készségükkel jeleskednek. Gyönyörködni lehet ben­nük, élvezni a látványossá­got, a zenét, de együtt élni a színpadi történéssel már kevésbé. Szépen előadják a dalokat, s néha pódiummá válik a színpad. A francia király (Gálfy László), János vitéz (Géczi József) és a francia királylány (Kővári Ju­d'ü Fotó: Veress Erzsi Szerencsére van az elő­adásnak egy másik vonulata, amely jobban közel engedi magához a nézőt. Amikor a francia király, a strázsames- ter, a gonosz mostoha és a falu csősze jut szóhoz (dal­hoz), élettel, pezsgéssel telí­tődik a levegő. (Ezt nevezik színházi varázsnak?) Gálfy László! De jó őt látni-hallani francia király­ként. Legszívesebben oda­menne az ember hozzá a színpadra, vigasztalni: ..Jól van, komám, senki se figyel rád, de én nagyon szeret­lek". Széplaky Endre erre az alkalomra visszafiatalodott strázsamester urammá, aki nyalka huszárok élén ját- szotta-dalolta, hogy „a ma­gyar dicsőségnek nincsen el­múlása”. A huszárok, a gyu­lai Körös együttes, valamint a gyomai Körösmenti együt­tes tagjai, Novák Ferenc ko­reográfus elképzeléseit meg­valósítva, ropogós verbunk- jukkal billentették ki nyu­galmából az előadás állóké­peit. Dénes Piroska Jászai- díjas, mint gonosz mostoha aratott a közönség körében viharos ellenszenvet (ami a színész munkájának elisme­rését jelzi). Démoni mosto­hája annyira' gonosz volt, hogy két mostohára való is futotta volna belőle. Hídvégi Mária játszotta a másik sze­reposztásban a mostohát. Emberibb módon, egyszerűbb eszközökkel, hatásosan. Ka­lapos László mint a falu cső­sze szerzett emlékezetes per­ceket. Meglepő módon fejeződik be az előadás. Udvaros Bé­la, a rendező, Tündérörszág- ba varázsolja Iluska és Jan­csi faluját. Minden úgy tör­ténik tehát, ahogy Petőfi megálmodta: „A tündérnemzetség gyönyörű körében S kedves Iluskája szerető ölében Mai napig János vitéz ökegyelme Szép Tündérországnak boldog fejedelme” És ez így van jól. Andódy Tibor Nem bővelkedik kiállítás­ra alkalmas helyiségekben Békés. A városi tanács — első emeleti folyosója áten­gedésével — immár egy éve igyekszik enyhíteni ezen a helyzeten. A rendszeresen jelentkező kiállításokat a Békési Alkotó Közösség szer­vezi és gondozza, a műve­lődési központ anyagi tá­mogatásával. Néhány napja a ..Hétköz­napok kerámiája” című ki­állítást tekinthetik itt nneg az érdeklődők, s a tanácson ügyes-bajos dolgaikat intéző emberek. Négy fiatal mun­káját láthatjuk a tárlaton. Nevükkel nem jelzik mű­veiket — ők háttérben ma­radnak. Ma, amikor a különböző — nem is mindig ízléses — műanyagok áradata borítja el életünket, szinte meg­nyugvás a kiállítás agyagból — ez ősi anyagból — for­mált, s a fazekasság, a nép­művészet motívumait értőn, s egyénien magukban fog­laló tárgyait nézni. A kiállítást dr. Bencsik János, a gyulai múzeum igazgatója nyitotta meg. Többek között ezeket mon­dotta: ........mitől hétköznapi. s mitől ünneplő egy tárgy? Mitől lesz ünnep az ünnep. s mitől marad a hétköznap számunkra hétköznap? Mi teszi az alapvető különbsé­get — a díszítettség-e, avagy a használat mindennapos­sága? Nehezen eldönthető kérdés ez ma számunkra, hiszen változtak kategóriá­ink, illetve mértékkel mér­jük a díszítményt is, de a díszítetlen is jogot nyert vi­lágunkban, mert ott is ész­revesszük az esztétikumot, ahol nem harsog, ahol sze­rényen meghúzódik.” Az alkotókat így mél­tatta : ,,Egy kis alkotóközös­ség. merész vállalkozása ez! Szembehelyezkedni a kon­vencionálisán elfogadott „művész-fogalommal". s hangsúlyozni a praktikus (de szép) tárgyak együttesét! Szolgálatot, missziót vállal-* tak, az ember szolgálatát, a mindennapok emberének akarnak szolgálni azzal, hogy olyan tárgyakat aján­lanak. amelyek ma is, hol­nap is, egyszóval hétköznap­jaink során megfelelnek an­nak, amire ők szánták, ami­re nekünk szükségünk van.” A kiállításon most először bemutatkozó négy fiatal ke­ramikust Kőműves Lajosnak, Tóth Gézának, Veres Gyu­lának, ifj. Veres Kálmánnak hívják. Pénzes Ferenc JÓ vásár volt . ..? Fazekas László felvétele Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Szabó Ferenc: Föltáma­dott a tenger — oratóri­um. 9.33: Száll az ének. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Ady Endre versei. 11.00: A romantika színészlovag­ja. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Magyarország 1514-ben. 15.05: Révkalauz. 15.50: Dalida énekel. 10.00: Húszas stúdió. 17.05: Fúvósátiratok. 17.16: Grúz népdalok. 17.-35: Tádzsikisztán. 18.00: A 11 éves Liszt Ferenc ke- ringője. 19.15: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.35: Szovjet műsor. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől — fáig. 22.30: örökzöld dallamok. 23.17: Melis György dalfelvéte­leiből. ö.lö: Mtílódiakoktéi. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvóspolkák. 8.35: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utáni a. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Szórakoztató irodalmi ma­gazin. 21.35: Ritmus! 22.05: Népdalkörök- pódiuma. 22.30: Nem szentírás! 23.20 : Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Népdalok. 9.56: Üj operalemezeinkből. 12.50: Bölöni György: Egy for­radalmi nemzedék. 13.12: Kamarazene, vokális zene. 14.20: Mahler: VII. szimfónia. 15.40: Világújság. 16.00: Kosa György: Kocsonya Mihály házassága. 16.50: Híres hegedűművészek. 17.08 :Concertino Praga ’82. 17.38: Bach-kantáták. 19.05: A zeneirodalom remek­műveiből. 20.23: Szvjatoszlav Richter fel­vételei. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: A Reneszánsz rézfúvós együttes játszik. 23.00: Rádiószínház. Az öreg halász és a tengre. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Cozy Powell és az Onions együttes felvételeiből. 17.15: Hallotta már? Zentai Zol­tán összeállítása. 17.25: A szolnoki Bartók kama­rakórus Kodály-müveket énekel. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló. Mű- sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) S.25: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Rajz. (Ált. isk. alsó tago­zat.) 10.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) , 10.30: Deltácska. (f.-f.) 11.00: Vörös lángban . . . Emlék- ín űsor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 14.10: Iskolatévé. Fizikai kísér­letek. (ism., f.-f.) 14.20: Rajz. (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (ism.) 14.50: Deltácska. (ism., f.-f.) 15.20: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.45: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Ahonnan az énekesek származnak. Kubai rövid­film. 16.55: Szülők iskolája, (ism.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Üj idők új dalai. (ism.. f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.(íó: Delta. 20.25: Dániel. Kutyakomédia. 21.00: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Fiatalok órája. 22.35: ..Tízezer lépés.” Az Ome­ga együttes műsora, (f.-f.) 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gi] Evans zenekara a po­ri dzsesszfesztiválon. 20.25: Videó-variációk, (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Forradalomban született. Szovjet filmsorozat. BUKAREST 15.05: Pedagógusok kollokviuma. 15.40: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetők­nek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00 : Tv-híradó. 20.30: Világfigyelő. 20.55: Lírai dallamok. 21.10: Hazug vallomás — ame­rikai film. 22.00: Tv-híradó. * BELGRAD. I. MŰSOR 16.40: Tv-szmház. (Zg.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. (Bg.) 17.10 > Német nyelv. (Zg.) 17.40: Hírek. (Zg.) 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. (Zg.) 18.45: A fiatalok szava. (Zg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Jean Christophe. (Bg.) 21.00: Könnyűzene. (Bg.) 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. (Zg.) 23.30: Hírek. (Zg.) II. MŰSOR 18.15: Térbeli tervezés. (Zg.) 18.45: Az emberi test. (Zg.) 19.15: Tudta-e? (Zg.) 13.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Komoly zene. 20.45: Zágrábi körkép. (Zg.) 21.00: Dokumentumadás. (Zg.) 21.45: Reklám. (Zg.) 21.50: Mindenkinek valamit. SZÍNHÁZ 1982. november 5-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Sarkadi-bérlet 19 órakor Nagyszénáson: KÖRTÁNC 1982. november 9-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: GYALOG CSILLAG Hamupipőke-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Cso­koládé automata, 6 és 8 órakor: Tűz! Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hintó géppuskával, 6 és 8 órakor: Ősszel a tengernél. Békéscsabai Terv: Nürnberg, 1946. Gyulai Er­kel: fél 6 órakor: A reménység szele, fél 8 órakor: Piedone Egyiptomban, 21.30 órakor: Konstans. Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: A birodalom visszavág, 5 és 7 órakor: A kígyótojás. Oros­házi Béke: Egy elvált férfi bal­lépései. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Vágta, fél 6 órakor: A frontvonal mögött I., II. rész. Szarvasi Táncsics: A tajga csá­szárának végnapjai.

Next

/
Thumbnails
Contents