Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
1982. november 5., péntek NÉPÚJSÁG Szín, dallam, látványosság Kocsóh Pongrác: János vitéz Folyosótárlat Békésen Hétköznapok kerámiája Él még a mese! Sohasem fog elpusztulni. Száguld vagy döccen néha velünk a világ, lehetnek modern élményeink és vegyszerektől korbácsolt izgalmak. lelkünk mélyén ott szunnyad a vágy: hallgatni a csodás történeteket. Mesét, ahol próbákat kell kiállni, összecsap a .jó és a rossz, s ahol az erény mindig elnyeri jutalmát. Nemzedékek álmai sűrűsödnek á dalokban. Remény, hogy a legkisebb fiú, az álruhás királyfi felülkerekedik a sötétség birodalmán — hisz segítik őt a jó szellemek —, s eljut végül a boldogság honába. Népek lelkületét meséik által lehet igazán megérteni, a távoli rokonok ősi álomtörténeteik szálai nyomán találhatnak egymásra. És ha egy nép szerencsés csillagzat alatt él, megadatik számára, hogy születik egy fia, aki képes kifejezni milliók vágyait, a föld sóhaját, repülő madarak üzentét. Nálunk Petőfi Sándor volt az a hetyke legény, aki minden gondolatrezdülésével a magyar nép szívdobbanását formálta míves verssorokba. 1844 késő őszén például alig két hónap alatt papírra ka- nyarította Kukorica Jancsi csodás históriáját. Sok-sok üldözött, árva szegénylegény figurájából gyúrta elevenné János vitézt, aki világhódító kalandjai után elnyeri méltó jutalmát: Iluskája szívét, s az örök boldogságot. Soha meg nem számolható, hányán lettek irodalomszeretőkké e derűs eposz szárnyain, mekkora erőt sugároztak a pataktiszta szavak, amikor a nemzet fennmaradása volt a tét.. Történt pedig még a századforduló idején. amikor virágzását élte az operett és a népszínmű, hogy az Űr vidám kedvében néhány dallamot dúdolt egy Kacsóh Pongrác nevezetű gimnáziumi tanár fülébe. — Nosza, Pongrác fiam. jegyezd szaporán. Megládd. nagy siker lesz belőle — szólt az Űr (s ha ilyeneket mondott, megérdemli, hogy nagybetűvel írjuk a nevét). Heltai Jenő, a könnyed költő-világfi írta a dallamhoz a verseket. Szükség volt még valakire, aki jártas az operettlibrettók szövevényes világában. Bakonyi Károly volt ez az egyén, aki akkor már túl volt a Bob herceg első sikerén, előtte a Mágnás Miska bemutatójának, s aki a fiatal Kálmán Imre első operettjének, a Tatárjárásnak is szövegírója volt. És elkészült a János vitéz című daljáték. 1904. novemberében mutatta be a Király Színház, Fedők Sári játszotta Kukorica Jancsit (!) és 671-szer (!!) került színre a mű. 1931-ben az Operaház is műsorára tűzte, s játsz- szák azóta is a darabot lankadatlan sikerrel mindenütt, ahol magyar színházi kultúra van. Emlékszem, néhány évtizeddel ezelőtt, amikor elevenebb volt nálunk az amatőr színjátszás, szinte minden iskolai, üzemi vagy falusi műkedvelő közösség életre keltette Kukorica Jancsi történetét. Magától értetődik tehát, hogy amikor a nemes szórakoztatás útját keressük, a Békés megyei Jókai Színház is bemutatja a János vitézt. Udvaros Bélának jutott az a hálásnak tetsző, valójában roppant nehéz feladat, hogy a daljátékot megrendezze. Munkája láttán Ady gondolata jutott eszembe: ,.Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek". Ügy tűnik, bátorságnak nem vagyunk híján, s talán' születőben vannak a figyelemre méltó eredmények is. Udvaros Béla legfőbb érdeme, hogy színpadon innen és túl a jó ügy szolgálatába tudott lelkesíteni sokakat. A békési dalárda tagjait, a gyomai és a gyulai táncosokat, a békéscsabai szimfonikus zenészeket. és még számos művészt. akik tudásuk javát adták a produkcióhoz. Törvényszerű, hogy e derék» so- kadalom néha-néha gátja lett a mű teljesebb kibontakoztatásának. Ám ne legyünk túlzott igényűek, hiszen ha egy színházi esten maradéktalan zenei élményhez jutunk, és meseszép a látvány, bizony örülni lehet akkor is, ha a daljátékban a hangsúly a dal javára billen, s kicsit halványabb lesz a játék. Kacsóh Pongrác muzsikája volt a főszereplő ezen a bemutatón. A Holpert János vezette zenekar pontosan, tisztán, hűen tolmácsolta a közismert dallamokat. Jó volt rábízni magunkat a zenére, kicsit elandalodni a zsongító muzsikán, önfeledten örülni a szépnek. S amikor az egyes felvonások előtt ’ elhalkult a zenekart köszöntő taps, és felment a függöny, felragyogott. á mesébe illő színpadkép. Sché- ner Mihály Munkácsy-díjas művész tervezte a díszletet és a jelmezeket. Mint egy puha tenyér (tengeri kagyló héjai?) zárta egységbe a díszlet a színpadot. Néhány napraforgóvirág, két méla birka és egy piros tetős ház jelezte a falusi helyszínt. S ami számomra legjobban tetszett: egy feszület, amely a megszokott töviskoszorús corpus helyett csodálkozó paraszt bácsikát ábrázolt. Feje fölött egy pici báránykával ... És a jelmezek! Úgy fejezték ki alkotójuk jellegzetes szín- és formavilágát. hogy híven szolgálták a daljáték hangulatát és az előadást. Amikor a sok szereplős produkció gazdag jelmezanyagáról szólunk, elismerés illeti azokat, akik a színlapon nem szerepelnek. A szabóműhely dolgozóit, a díszlettervezőket, a jelmez- és kelléktárak munkásait, akiknek szakértelme nélkül a legszebb művészi terv sem valósulhatna meg. Különösen fontos hangsúlyt kap az előadáson a kórus. Kökéndy József karvezetővel az élen a békési munkáskórus kitett magáért. Hangjukból erő áradt, biztonság. Igazán nem ők tehetnek róla, ha a kelleténél gyakoribb jelenlétük zsúfolttá tette az egyébként is kicsi színpadot. Hiszen amikor 25—30 szereplő tartózkodik a színen, az is jó, ha baj nélkül megtalálják a helyüket. ahová beállnak. Kiegészülve a színész-szereplőkkel pedig minduntalan tablóképpé rendeződték a sorok. Nagyszabású vállalkozás ez az előadás, s ez érződik a szereposztáson is. Iluskát például hármas szereposztásban játsszák. Csorna Mária. a kolozsvári Magyar Opera tagja a közeljövőben veszi át a szerepet. A bemutatón Ötvös Csilla, az Állami Operaház magánénekesnője énekelte Iluska szerepét elsöprő sikerrel. Magasra állítva a mércét, s magával ragadva a partnereit is, hiszen mellette képtelenség volt nem a legjobbat nyújtani. Kővári Judit felváltva alakítja Iluskát és a francia királylányt. Hókristály ragyogású, óvni, félteni való lényeket visz színre, szépen is énekel, de sajnos a hangereje nem segíti abban, hogy teljes hatást érjen el. A másik szereposztásban francia királylányként fellépő Pusztaszeri Emília mind dalban, mind színészi játékban sokszínű. Élményt adón érzékelteti a királyi udvarból kitörni vágyó, szerelemre lobbant és a megsértett nő hangulatát. Géczi József mint Kukorica Jancsi hódítja meg nemcsak Iluskáját. de a közönséget is. Hangja betölti a színházat, eljut a lélek legrejtettebb zugaiba, s az érzékenyebb nézők szemébe egy-egy könnycseppet is odacsalogat. A Bagót alakító Medgyessy Pál végre méltó módon bizonyíthatja tehetségét. Kenyeres pajtásával az élet vizénél elpanaszolt dala az est egyik nagy hatású jelenete. Nem győzöm ismételni: nagyon szép ez a János vitéz-előadás. J3zép, pedig — a francia királylány alakítója kivételével — az eddig felsorolt művészek inkább az énekükkel és sokkal kevésbé a színészi megjelenítő készségükkel jeleskednek. Gyönyörködni lehet bennük, élvezni a látványosságot, a zenét, de együtt élni a színpadi történéssel már kevésbé. Szépen előadják a dalokat, s néha pódiummá válik a színpad. A francia király (Gálfy László), János vitéz (Géczi József) és a francia királylány (Kővári Jud'ü Fotó: Veress Erzsi Szerencsére van az előadásnak egy másik vonulata, amely jobban közel engedi magához a nézőt. Amikor a francia király, a strázsames- ter, a gonosz mostoha és a falu csősze jut szóhoz (dalhoz), élettel, pezsgéssel telítődik a levegő. (Ezt nevezik színházi varázsnak?) Gálfy László! De jó őt látni-hallani francia királyként. Legszívesebben odamenne az ember hozzá a színpadra, vigasztalni: ..Jól van, komám, senki se figyel rád, de én nagyon szeretlek". Széplaky Endre erre az alkalomra visszafiatalodott strázsamester urammá, aki nyalka huszárok élén ját- szotta-dalolta, hogy „a magyar dicsőségnek nincsen elmúlása”. A huszárok, a gyulai Körös együttes, valamint a gyomai Körösmenti együttes tagjai, Novák Ferenc koreográfus elképzeléseit megvalósítva, ropogós verbunk- jukkal billentették ki nyugalmából az előadás állóképeit. Dénes Piroska Jászai- díjas, mint gonosz mostoha aratott a közönség körében viharos ellenszenvet (ami a színész munkájának elismerését jelzi). Démoni mostohája annyira' gonosz volt, hogy két mostohára való is futotta volna belőle. Hídvégi Mária játszotta a másik szereposztásban a mostohát. Emberibb módon, egyszerűbb eszközökkel, hatásosan. Kalapos László mint a falu csősze szerzett emlékezetes perceket. Meglepő módon fejeződik be az előadás. Udvaros Béla, a rendező, Tündérörszág- ba varázsolja Iluska és Jancsi faluját. Minden úgy történik tehát, ahogy Petőfi megálmodta: „A tündérnemzetség gyönyörű körében S kedves Iluskája szerető ölében Mai napig János vitéz ökegyelme Szép Tündérországnak boldog fejedelme” És ez így van jól. Andódy Tibor Nem bővelkedik kiállításra alkalmas helyiségekben Békés. A városi tanács — első emeleti folyosója átengedésével — immár egy éve igyekszik enyhíteni ezen a helyzeten. A rendszeresen jelentkező kiállításokat a Békési Alkotó Közösség szervezi és gondozza, a művelődési központ anyagi támogatásával. Néhány napja a ..Hétköznapok kerámiája” című kiállítást tekinthetik itt nneg az érdeklődők, s a tanácson ügyes-bajos dolgaikat intéző emberek. Négy fiatal munkáját láthatjuk a tárlaton. Nevükkel nem jelzik műveiket — ők háttérben maradnak. Ma, amikor a különböző — nem is mindig ízléses — műanyagok áradata borítja el életünket, szinte megnyugvás a kiállítás agyagból — ez ősi anyagból — formált, s a fazekasság, a népművészet motívumait értőn, s egyénien magukban foglaló tárgyait nézni. A kiállítást dr. Bencsik János, a gyulai múzeum igazgatója nyitotta meg. Többek között ezeket mondotta: ........mitől hétköznapi. s mitől ünneplő egy tárgy? Mitől lesz ünnep az ünnep. s mitől marad a hétköznap számunkra hétköznap? Mi teszi az alapvető különbséget — a díszítettség-e, avagy a használat mindennapossága? Nehezen eldönthető kérdés ez ma számunkra, hiszen változtak kategóriáink, illetve mértékkel mérjük a díszítményt is, de a díszítetlen is jogot nyert világunkban, mert ott is észrevesszük az esztétikumot, ahol nem harsog, ahol szerényen meghúzódik.” Az alkotókat így méltatta : ,,Egy kis alkotóközösség. merész vállalkozása ez! Szembehelyezkedni a konvencionálisán elfogadott „művész-fogalommal". s hangsúlyozni a praktikus (de szép) tárgyak együttesét! Szolgálatot, missziót vállal-* tak, az ember szolgálatát, a mindennapok emberének akarnak szolgálni azzal, hogy olyan tárgyakat ajánlanak. amelyek ma is, holnap is, egyszóval hétköznapjaink során megfelelnek annak, amire ők szánták, amire nekünk szükségünk van.” A kiállításon most először bemutatkozó négy fiatal keramikust Kőműves Lajosnak, Tóth Gézának, Veres Gyulának, ifj. Veres Kálmánnak hívják. Pénzes Ferenc JÓ vásár volt . ..? Fazekas László felvétele Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger — oratórium. 9.33: Száll az ének. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Ady Endre versei. 11.00: A romantika színészlovagja. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Magyarország 1514-ben. 15.05: Révkalauz. 15.50: Dalida énekel. 10.00: Húszas stúdió. 17.05: Fúvósátiratok. 17.16: Grúz népdalok. 17.-35: Tádzsikisztán. 18.00: A 11 éves Liszt Ferenc ke- ringője. 19.15: Barangolás régi hanglemezek között. 19.35: Szovjet műsor. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől — fáig. 22.30: örökzöld dallamok. 23.17: Melis György dalfelvételeiből. ö.lö: Mtílódiakoktéi. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvóspolkák. 8.35: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió nyolc dala. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutáni a. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Pophullám. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Szórakoztató irodalmi magazin. 21.35: Ritmus! 22.05: Népdalkörök- pódiuma. 22.30: Nem szentírás! 23.20 : Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Népdalok. 9.56: Üj operalemezeinkből. 12.50: Bölöni György: Egy forradalmi nemzedék. 13.12: Kamarazene, vokális zene. 14.20: Mahler: VII. szimfónia. 15.40: Világújság. 16.00: Kosa György: Kocsonya Mihály házassága. 16.50: Híres hegedűművészek. 17.08 :Concertino Praga ’82. 17.38: Bach-kantáták. 19.05: A zeneirodalom remekműveiből. 20.23: Szvjatoszlav Richter felvételei. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.30: A Reneszánsz rézfúvós együttes játszik. 23.00: Rádiószínház. Az öreg halász és a tengre. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Cozy Powell és az Onions együttes felvételeiből. 17.15: Hallotta már? Zentai Zoltán összeállítása. 17.25: A szolnoki Bartók kamarakórus Kodály-müveket énekel. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. Szerkesztő: Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30 : Hírösszefoglaló. Mű- sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.) 9.00: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) S.25: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.00: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) , 10.30: Deltácska. (f.-f.) 11.00: Vörös lángban . . . Emlék- ín űsor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 14.10: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.) 14.20: Rajz. (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra. (ism.) 14.50: Deltácska. (ism., f.-f.) 15.20: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.45: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Ahonnan az énekesek származnak. Kubai rövidfilm. 16.55: Szülők iskolája, (ism.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Üj idők új dalai. (ism.. f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.(íó: Delta. 20.25: Dániel. Kutyakomédia. 21.00: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Fiatalok órája. 22.35: ..Tízezer lépés.” Az Omega együttes műsora, (f.-f.) 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Gi] Evans zenekara a pori dzsesszfesztiválon. 20.25: Videó-variációk, (ism.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Forradalomban született. Szovjet filmsorozat. BUKAREST 15.05: Pedagógusok kollokviuma. 15.40: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00 : Tv-híradó. 20.30: Világfigyelő. 20.55: Lírai dallamok. 21.10: Hazug vallomás — amerikai film. 22.00: Tv-híradó. * BELGRAD. I. MŰSOR 16.40: Tv-szmház. (Zg.) 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. (Bg.) 17.10 > Német nyelv. (Zg.) 17.40: Hírek. (Zg.) 17.45: Búzavirág. 18.15: Tv-naptár. (Zg.) 18.45: A fiatalok szava. (Zg.) 19.15: Rajzfilm. (Zg.) 19.21: Reklám. (Zg.) 19.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Jean Christophe. (Bg.) 21.00: Könnyűzene. (Bg.) 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. (Zg.) 23.30: Hírek. (Zg.) II. MŰSOR 18.15: Térbeli tervezés. (Zg.) 18.45: Az emberi test. (Zg.) 19.15: Tudta-e? (Zg.) 13.27: Ma este. (Zg.) 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. (Zg.) 20.00: Komoly zene. 20.45: Zágrábi körkép. (Zg.) 21.00: Dokumentumadás. (Zg.) 21.45: Reklám. (Zg.) 21.50: Mindenkinek valamit. SZÍNHÁZ 1982. november 5-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Sarkadi-bérlet 19 órakor Nagyszénáson: KÖRTÁNC 1982. november 9-én, kedden 15 órakor Békéscsabán: GYALOG CSILLAG Hamupipőke-bérlet 19 órakor Békéscsabán: VIKTÓRIA Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Csokoládé automata, 6 és 8 órakor: Tűz! Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hintó géppuskával, 6 és 8 órakor: Ősszel a tengernél. Békéscsabai Terv: Nürnberg, 1946. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A reménység szele, fél 8 órakor: Piedone Egyiptomban, 21.30 órakor: Konstans. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A birodalom visszavág, 5 és 7 órakor: A kígyótojás. Orosházi Béke: Egy elvált férfi ballépései. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Vágta, fél 6 órakor: A frontvonal mögött I., II. rész. Szarvasi Táncsics: A tajga császárának végnapjai.
