Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Vésztön Községriportunk a 4. oldalon. Fotó: Fazekas László Iraki vendégek megyénkben November 26-án iraki tu­dományos küldöttség látoga­tott megyénkbe. A vendégek a Magyar Tudományos Aka­démia meghívásának tettek eleget, s tartózkodtak ha­zánkban. Ütjukra elkísérte őket dr. Nagy Bálint MÉM- főosztályvezető is. Délelőtt Szarvason felke­resték a Haltenyésztési Ku­tató Intézetet, ahol dr. Oláh János tudományos igazgató- helyettes és Váradi László műszaki igazgatóhelyettes tá­jékoztatta a vendégeket hal­biológiai kérdésekről, és a ketreces haltehj'észtési tech­nológiáról. Ezt követően megtekintették az intézetben folyó munkát, a laboratóriu­mokat. A délutánt Tótkomlóson töltötték az irakiak, ahol a Viharsarok Termelőszövetke­zetben a meliorációs mun­kákkal ismerkedtek. (v. 1.) Negyedszázados az építőtábori mozgalom Munkaértekezlet a tapasztalatokról, tervekről Odaadó, lelkiismeretes munkával tették eredményes­sé a fiatalok az idei — a 25. — építőtábori évet. Ebben az esztendőben 92 központi építőtáborban több mint 53 000. a megyeiekben csak­nem 6000, az egyetemi-főis­kolai táborokban pedig 5000 fiatal dolgozott, jelentősen’ hozzájárulva az időszerű me­zőgazdaság; feladatok elvég­zéséhez, több fontos beruhá­zás megvalósításához. A nem­zetközi kapcsolatok révén 1350 lengyel, 420 bolgár, 300 NDK-beli, 250 csehszlovák, 50 dán és 90 jugoszláv diák tevékenykedett együtt a nyá­ron a magyar diákokkal. A tapasztalatokat az or­szágos építőtáborok záró- és nyitóértekezletén összegezték szombaton a néphadsereg művelődési házában. A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság kö­zös rendezvényén 70 állami gazdaság vezetője. 320 kitün­tetett táborvezető, a táboro­kat üzemeltető vállalatok, in­tézmények képviselői, szer­vezők vettek részt. A 25. épí­tőtábori évet Varga Sabján László, a KISZ KB titkára értékelte. Sikeres volt a moz­gósítás — mondotta a szer­vező munkáról szólva —, Békésből. Baranyából, Szol­nok és Veszprém megyéből a tervezettnél is több fiatal je­lentkezett dolgozni. Bár a mozgósításban döntően az önkéntesség elve érvényesült, néhány iskolából sajnos még mindig „ajánlottan" vagy kötelezően mentek építőtá­borba. A diákok utaztatásá­val kapcsolatban sok volt a kedvezőtlen tapasztalat: kés­tek a különvonatok, az előre lefoglalt kocsikat nem kap­ták meg a diákok,. rossz volt az útvonaltervezés. A gon­dok megszüntetése érdekében az ÁÍB titkársága és a MÁV vezérigazgatósága között megállapodás jött létre. A központi építőtáborok­ban a fiatalok 3 millió 175 ezer munkaórát dolgoztak, teljesítményük munkabér- ellenértéke 42 millió 714 ezer forint. A mezőgazdaságban közel 142 ezer mázsa gyü­mölcsöt és zöldséget szedtek. 4800 hektáron végeztek sző­lő- és zöldmunkát, 3000 hek­táron öntöztek, 417 000 mun­kaórában kukoricát címerez­tek. A konzervgyártásban 1500 tonna üveges árut, 1800 tonna zöldségkonzerv-, 500 tonna gyümölcs- és közel 700 tonna ivóié- és dzsemalap­anyag előállítását végezték el. Az építőiparban, út- és vasútéDÍtésben 252 700 mun­kaórát teljesítettek a táboro­zó fiúk; 140 000 négyzetmé­teren tereprendezést végez­tek, 37 000 köbméter földet mozgattak meg és 18 500 me­derlapot raktak le. A nyolc szakma; építőtáborban a fia­talok tanult szakmájuknak megfelelő szakipari munkát végeztek, s részt vettek az úttörőstadion bontási mun­káiban is. Az új ösztönzési, jutalma­zási rendszer bevezetése nyo­mán a korábbi évekhez ké­pest javult, egyenletesebbé vált a táborozok teljesítmé­nye. Gondot okozott azon­ban egyes munkák alacsony díjazása. Néhány fiútábor­ban — például Biatorbágyon, Vépen, Makón — a nehéz fizika; munkával nem állt arányban a jutalmazás ösz- szege. Valamennyi építőtá­borban a tervezett program szerint Töltötték 'a diákok szabad idejüket, ehhez nagy segítséget adott a központi­lag készített tábori ötlettár, Üj kezdeményezés volt az építőtábori butik, melyben önköltségi áron — 100—200 forintért — vásárolhattak di­vatos ruhákat a diákok. A mozgalom továbbfejlesz­téséről szólva hangsúlyozta: az 1983. évi építőtáborokat már új szellemben, új rend­szerben készítik elő. Megőr­zik az elmúlt negyedszázad­ban bevált elemeket, ugyan­akkor jobban igazodnak a mai igényekhez, a népgazda­sági szükségletekhez, s to­vább kívánják erősíteni a táborok mozgalmi jellegét. A jövő évben megjelenő építőtábori jogszabály fő jel­lemzőit, valamint az építő­táborok szervezésének és működésének keretszabályait Lóska Szilárd, az ÁIB tit- kárhelyettese ismertette az értekezlet résztvevőivel. Román nemzetiségi kulturális találkozó Méhkeréken Tegnap, november 27-én rendezték meg Méhkeréken Békés és Hajdú-Bihar me­gye román nemzetiségi isko­láinak kulturális seregszem­léjét. A község kultúrháza zsúfolásig megtelt. A bemutatón 12 iskola mintegy 250 úttörője vett részt. Gazdag programmal szerepeltek a körösszegapá­ti, az eleki, a gyulai, a bat- tonyai, a pocsaji, a körös- szakáli, a bedői, a kétegy- házi és a méhkeréki diákok. Népi táncokat, különböző humoros jeleneteket, bábjá­tékokat adtak elő, és nép­dalokat énekeltek. A bemu­tatóra eljött Márk György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségé­nek titkára, Kertes Péter, a gyulai járási úttörőszövetség titkára és Budai János, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének anyanyelvi, oktatási bizott­ságának oktatási elnöke, az országos nemzetiségi oktatás szakfelügyelője. Márk György titkár el­mondta. hogy a bemutató el­sődleges célja a román nem­zetiségi hagyományok ápo­lása. Kétévenként kerül sor ilyen nagyszabású bemuta­tóra. Az iskolákban folya­matos a nemzetiségi hagyo­mányok ápolása. A mos­tani kulturális találkozót megelőzően az iskolák is megrendezték a bemutatóju­kat, s a legjobb felkészült­ségű csoportokat küldték a méhkeréki seregszemlére. Most szerepeltek először programúkban a különféle jelenetek, amelyek a nyelv- művelést szolgálják. A mostani kulturális találkozó azt igazolja, hogy az isko­lák nagy súlyt helyeznek a nemzetiségi hagyományok ápolására. Javult, csiszoló­dott a gyermekek felkészült­sége. Gazdag, színes prog­rammal léptek fel. A román nemzetiségi isko­lák kulturális találkozója késő délután ért véget. Ün­nepélyes keretek, között ad­ták át az okleveleket és tárgyjutalmakat az iskolák­nak, elismerve színvonalas munkájukat. g. j. Időben elkészülnek a gabonaipari beruházások Jól haladnak, időben va­lósulnak meg a beruházási programok a gabonatröszt vállalatainál, és a legtöbb esetben az eredeti költség- irányzatot is sikerült tarta­niuk. A nagy teljesítményű berendezések, rekonstruk­cióval felújított korszerű szerkezetek a malomipari munka és a takarmánygyár­tás kétkezi, nehéz fizikai munkával járó bázisait mindinkább helyettesítik. A tröszt vállalatai négy na­gyobb beruházást valósítot­tak meg, az új létesítmé­nyekben részben már meg­kezdték az üzemszerű mun­kát. részben pedig az üzemi próbák adnak munkát az új személyzetnek. Jól halad a rekonstrukció is, ennek ke­retében például több ma­lomban összesen naponta ki­lencven tonnával növelték a teljesítményt. Az ipar kiemelt beruhá­zása volt a Székesfehérvári Tésztagyár, amelyet 300 millió forintos költséggel építettek, és az eredeti prog­ramnak megfelelően, az idén adtak át. Teljesítménye évente 12 ezer tonna kitűnő minőségű száraz tészta, a termék már kapható az üz­letekben. Megkezdődött a próbajáratás az új miskolci malomban, amejy az iparág áthúzódó beruházása. és mind a határidőt, mind a tervezett költséget — 270 millió forint — sikerült megtartaniuk. A létesítmény, amelyet még az idén átad­nak, az ország egyik leg­korszerűbb malomüzeme. Kecskeméten naponta 240 tonna teljesítményű takar­mánykoncentrátum készült el, a gépek már két műszak­ban termelnek. Az új gyár a környék állattelepeinek ellá­tásához járul hozzá. Hód­mezővásárhelyen állati fe­hérjéket feldolgozó üzemet adnak át, a létesítményt rö­videsen üzemszerűen mun­kába állíthatják, a gépek próbái ugyanis jó ütemben haladnak. Évente 5700 ton­na húslisztet és 1200 tonna ipari zsírt is előállítanak, ez utóbbiból egyébként export­ra is szállítanak. Az ipari rekonstrukció számos üzemet érint; a malmok felújítására, kor­szerűsítésére az idén 88 mil­lió forint jutott. Az üzemek ilyen jellegű fejlesztése az új létesítmények építésével szemben jelentős előnyökkel jár. Az új malmok gyártási teljesítményének minden egyes tonnája 24 millió fo­rintos beruházást igényel, a korszerűsítéssel viszont ha­sonló nagyságrendű terme­lésbővítést egymillió forint­ból oldhatnak meg. Ezért a rekonstrukciós programokat részesítik előnyben; három nagyobb üzemet újítottak fel a teljesítmény fokozásá­val egy időben. A takar­mánykeverő üzemek közül ötöt korszei űsítettek, 27 mil­lió forintos költséggel. Jó ütemben halad a rak­tárépítési, -fejlesztési prog­ram megvalósítása is. A gabonatröszt vállalatainál célcsoportos, illetve kooperá­ciós beruházásokkal — rész­ben a termelőszövetkezetek­kel közösen — az idén csak­nem 215 ezer tonnával bővült a tárolótér ami enyhített a raktározási gondokon. TESZÜV-küldöttközgyűlés Szarvason Pénteken Szarvason tar­totta meg küldöttközgyűlését Kovács János elnökletével a Békés megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetsége. Á tanácskozáson részt vett dr. Boruzs Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese, dr. Zsohnár András, a TOT titkárságának vezetője. Fór­ján Mihály, a megyei párt- bizottság munkatársa és An­tal József, a megyei tanács osztályvezető-helyettese. Elsőként a lejárt határide­jű határozatok végrehajtásá­ról Kovács János elnök’szá­molt be. Bejelentette, hogy a méhkeréki Nicolai Balces- cu Termelőszövetkezet, köz­gyűlésén kimondta a meg­szűnésről szóló határozatot. Helyette négy szakszövetke­zet alakult a községben, ame­lyek kérték felvételüket a TESZÖV-be. Kérelmüket a küldöttközgyűlés elfogadta. Ezt követően Györfi Ká­roly, a TESZÖV titkára a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa határozatainak végrehajtására kidolgozott munkaprogramot terjesztette a testület elé. Hangsúlyozta: a jövőben még átgondoltabb, szervezettebb munkára lesz szükség valamennyi terüle­ten, azért, hogy teljesüljenek a VI. ötéves tervi elvárások. A jelentkező gazdasági ne­hézségek ellenére is tovább nőtt a szövetkezetek nyere­sége. Javítani kell az ex­portérdekeltséget is. Csukás Gyula, a TESZÖV titkárhelyettese tervajánlá­sokat ismertetett az 1983Tas gazdasági évre. Elmondotta: ez az első alkalom, hogy ajánlásokat ad a szövetség a termelőszövetkezeteknek. Mindez a gazdasági szabá­lyozókhoz való rugalmasabb alkalmazkodást szolgálja. Ki­emelte: jelenleg még orszá­gosan, következésképpen a megyében sem ismertek az 1983. évi gazdálkodás terv­számai. A küldöttközgyűlés mind­két beszámolót elfogadta. V. L. Komán népdalt énekel a kórus Országos tájképbiennálé Fotó: Nemesj László Magyar tájak címmel or­szágos tájképbiennálé nyílt szombaton a hatvani galé­riában. A Zagyva-parti vá­rosban ezúttal az ötödik al­kalommal került sor a táj­képfestők — kétévenként is­métlődő — országos találko­zójára, amelyen az idén 63 festő, grafikus szerepel egy- egy alkotásával. Az első díjat Patay László Munkácsy-díjas festőművész kapta, a második díjat Kiss Zoltán László fiatal képző­művész és Lóránt János Munkácsy-díjas grafikus vehette át. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA ___________ 1982. NOVEMBER 28., VASÁRNAP. Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM BÉKÉS MEGYEI #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents