Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

1982. november 27., szombat Könyvhetek, könyvek O z elmúlt őszi hetek­ben több kiskönyv­tárban is vendég le­hettem, és találkoztam azok­kal, akik az irodalmat, a verseket szeretik. Nyilván, ezekre a találkozókra csak azok jöttek el, akik valami­képpen úgy gondolják: ha eljönnek, hasznos órát töl­tenek együtt a vendéggel, megmártóznak az irodalom lélektisztító gyönyörűségei­ben. és ha elébük állna egy valami csoda folytán oda­csöppenő statisztikakészítő, akkor beírhatná, hogy sza­bad idejük egy óráját „sze­mélyiségük gazdagításával” töltötték. Korántsem gon­doltam azonban, hogy ezt a gazdagodást nekem köszön­hetik: csupán arra, hogy aki eljön a könyvtárba, hogy ott találkozzon valakivel. az máskor is eljön majd, és könyvekkel megy el; vagy éppen rendszeres látogató, régóta olvasó. Az egyik he­lyen igencsak sokan voltak, több mint hetvenen, a má­sikon hasonlóképpen, a har­madik könyvtárban azonban már a másfél tucat érdeklő­dő is sikernek számított. Pe­dig az volt a nagyobb köz­ség, és a hetven—hetven ér­deklődőt produkáló a jóval kisebb. Mi magyarázza egyiket, mi a másikat? Lehet, hogy nem is tudjuk pontosan, csak sejtjük, csak „magya­rázzuk". Mert az bizonyos, hogy ahol szakmáját jól ér­tő. embereket szerető, szim­patikus a könyvtáros, ott a siker egyik alapvető feltéte­le máris adott. Ha aztán a község vezetőinek szemléle­te sem csupán „hivatalból lojális" a könyvtárral, ha­nem tudatosan segítő, ér­deklődő és áldozatkész: ott már adva van egy másik alapvető lehetőség. Ha aztán a könyvtár otthonos (Békés­ben lassan mindegyikről el­mondhatjuk), ha jól felsze­relt (zenei részleg és egye­bek), akkor még egy újabb feltétel van meg ahhoz, hogy természetes az érdeklődés az ünnepi vagy őszi könyvhe­tek idején, ha vendég kere­si fel a települést. Hosszú évek tapasztalatai­ra gondolva, meggyőződé­sem, hogy látványos, de ugyanakkor tartalmas könyv­tári élet csak ott bontakoz­hat ki, ahol — hányán el­mondták már! — a személyi és a tárgyi feltételek egy­formán adottak. Persze, amíg egy község, kisváros el­jut idáig, az roppant fárad­ságos, sok türelmet igénylő, nehéz út. Mert azért elég ritka az, hogy minden ösz- szejöjjön: a jó és érdeklődő közszellem; a vezetők tuda­tos segítőszándékának „kéz­zelfogható" megnyilvánulá­sai: szimpatikus, vonzó könyvtáros, aki nemcsak a szakmáját érti tökéletesen, hanem életformája, hogy ilyen küldetést vállal; végül pedig a művelődésnek kelle­mes színtere, a korszerű, ott­honos hangulatú könyvtár. Igen, még felsorolni is sok. de ha hisszük, ha nem: legalább ennyi kell ahhoz, hogy egy könyvtárban a ki­felé is sugárzó erő létrejö­hessen; hogy mind többen élezzenek rá az olvasás szépségeire, mely tágra nyit­ja az emberben a világra néző ablakot. Kinek-kinek saját örömére, saját haszná­ra. • Amikor a vendég hetven szempárral néz szembe, és meglátja bennük az őszinte érdeklődés kis lángjait, nagy érzés az! De az is, ha látja a könyvtáros büszkeségét, hogy lám, nálunk ez a ter­mészetes, nálunk mindig így van! És leginkább, ha a könyvtáros azt is elmeséli, hogyan kötözi nap mint nap azokat a vékony kis szálacs­kákat, melyek olvasóihoz kapcsolják. hogyan tartja meg őket az olvasás szép örömeiben. Nem önmagáért való tehát, ha valahol ezen a -tájon feljegyezhetjük: las­san ugyan, de közelít az idő, hogy egyszer ,,olvasó nem­zet" legyünk, mert csak ak­kor nézhetünk bátran a jö­vő elé, ha azzá leszünk. , 0 tudás hordozója a könyv: ősrégi igaz­ság. Amikor barát­sággal vártak, hogy együtt ünnepeljük a könyvheteket, a megszakítatlanul is ünnep­lésre méltót, a könyvet, erre kellett gondolnom. Könyv­hetek, könyvek — sokat és sokszor szóba kerülnek mos­tanában. Ha mindig több­ször és mindig felelősebben, gyorsabban járjuk majd be az utat. ami előttünk van. Sass Ervin TIT-programok az iskoláknak A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága és a TIT Békés megyei Szerveze­te éppen két esztendeje kö­tött megállapodása értelmé­ben ebben a tanévben is le­hetőség nyílik minden okta­tási intézményben a tudo­mánybaráti körök, a külön­böző előkészítő nyelvtanfo­lyamok. nyelvfoglalkozások, valamint kiegészítő rendez­vények megvalósítására. Eb­ben elsősorban a TIT me­gyei szervezetének járási-vá­rosi, helyi szervezeteinek, va­lamint csoportjainak van to­vábbra is nagy szerepe. Hi­szen szinte minden oktatási intézményt felkeresnek, hogy közös nevezőre jússanak e lehetőségek megteremtésé­ben. Terveik között szerepel például az óvodákban orosz, angol, német és francia nyel­vű 32, illetve 64 órás idegen nyelvű foglalkozások beindí­tása. Hasonlóképpen szervez­nek 32 órás nyelvtanfolya­mokat az általános iskola első osztályosai ^számára is. A harmadikosoknak pedig orosz nyelvű szoktató előké­szítő tanfolyamot szerveznek 32 órában. Azoknak az álta­lános iskolásoknak, akik kö­zépiskolákban folytatják majd tanulmányaikat, -a má­sodik idegen nyelv tanulását előkészítő 32 órás nyelvtan- folyam indítására van lehe­tőség. A középiskolásoknak pedig orosz nyelvbarátok és ifjú biológusok elnevezésű foglalkozásokat lehet indíta­ni. Ha van érdeklődés, a TIT segítséget nyújt a szakmun­kástanulók számára szerve­zett orosz nyelvtanfolyamok­hoz is. A korábban is már hagy népszerűségnek örven­dett kis matematikusok ba­ráti köre számára a TIT a jövőben is biztosítani fogja a feladatlapokat. Ugyancsak segíti a kis fizikusok, kis'ké­mikusok, kis biológusok és kis programozók baráti kö­reit is. Az általános iskolai tanulók részére szerveznek kis művészetbarátok és kis geográfusok körét. A közép- iskolások számára viszont ifjú történelembarátok köré­nek megszervezésére nyílik lehetőség. B. S. E. Hetvenöt éves Wberto Moravia 0 legnépszerűbb olasz író Moravia hősei mai, nagy­városi kisemberek. Hányatott sorsúak, szerencsétlenek. Akik csüggednek, pofonokat kapnak, de nem adják fel. Csalódásaik ellenére erősek maradnak, hizakodóak; szen­vedélyesen hajszolják to­vábbra is a reményt, az örö­möt. Életművének szinte va­lamennyi darabja egy témát jár körbe: az ember magára maradottságát, az egyén el­idegenedését közvetlen csalá­di környezetétől, társadalmi helyétől, szerepétől. Erénye még, hogy ezeken túlmutatva figyelmeztet a veszélyre, amit a megkesere­dett egyéni sors a társada­lomra jelenthet. Az olasz író szerint a mai korból, száza­dunk hétköznapjaiból fakad, hogy az emberek magukra maradnak, kapcsolataik meg­fakulnak, tartalmukat vesz­tik. társkereséseik kudarcba fulladnak, értetlenségbe üt­köznek. Legtöbben a szere­lemhez menekülnek, mene­külnének, de még ez a leg­nemesebbé válható férfi-női kapcsolat is visszájára for­dul. Nem véletlen hát, hogy Moraviát sokan pesszimiz­mussal vádolják; regénycí­mei épp elég alapot adnak erre: Elhibázott becsvágyak. A boldogtalan szerető, A megalkuvó, A megvetés, Az unalom. Mások Albert Ca­mus egzisztencializmusával rokonítjuk. Maga a szerző másképp látja önmagát: „Realista vagyok, esetleg keserű, néha tragikus.de so­hasem szkeptikus vagy pesz- szimista... A realista talán könyörtelen, mert szókimon­dó, és nem eszményíti a va­lóságot ... Az én szemléle­tem azonban nem egyszerű belenyugvás a megváltoztat- hatatlanba, csupán az élet nehézségeinek elismerése és ábrázolása.” Mégpedig a huszadik szá­zadi életé. Minden eddigi idők bizonyára legbonyolul­tabb világáé. Nem csoda, ha ellentmondásos az ábrázolás, amely ellentmondásos talaj­ból nő és táplálkozik. Mo­ravia emberféltése, iroda­lom-, művészetféltése, aggó­dó humanizmusa megalapo­zott. A Figyelem újságíró főhő­se, Francesco például, aki tíz éve él úgy egy fedél alatt feleségével és lányával, hogy nem beszélnek egymással. Majd rájön, hogy neje kerí­tőnő, s saját lányát is pros- tituálni akarta... Majd rá­döbben, hogy nem nézett szembe saját életével, önma­gával : s sem a hallgatás, sem a csönd nem lehet meg­oldás, szembenézés a való­sággal. Moravia mesterien vezeti regényében a cselek­ményeket, a bonyodalmakat, jellemeit kibontja, az olvasót lenyűgözi, magával ragadja, s mindig figyelmezteti is egyben, hogy ideje már tü­körbe néznie. Minden ember életére, de a nagy művészekére talán méginkább meghatározó erő­vel hat a gyermekkor, an­nak élményei, tapasztalatai. Moravia előkelő polgári csa­ládban született, apja Róma egyik legnevesebb építésze volt. Súlyos betegsége (csont­tuberkolózis) miatt ifjúságát ágyban, többnyire híres sza­natóriumokban töltötte, szen­vedte át. Első regényében, a Közö­nyösökben saját családjának széthullását, a polgári esz­mék és erkölcsök válságát, első jelentős, mélyen átélt fiatalkori tapasztalatait írja le. Óriási sikert aratott be­mutatkozásával. Huszonkét éves volt. A családi kötelé­kek. a polgári hagyományok széthullásának ábrázolásával új hangot hozott az olasz irodalomba. Hazájában ma is talán a legnépszerűbb író — s az olaszok közül bizo­nyára a legismertebb, legol­vasottabb külföldön, ha­zánkban is. Niedziclsky Katalin MOZI Tanfolyam felvételizőknek A TIT gyulai járási-városi szervezete egyetemi előkészí­tő tanfolyamot szervez azok­nak a fiataloknak, akik va­lamely felsőoktatási intéz­ménybe szeretnének jelent­kezni. A tanfolyamon szak­emberek segítik a felkészü­lést, a következő tantárgyak­ból: biológia, matematika, fizika, földrajz, kémia, törté­nelem, magyar nyelv és iro­dalom, idegen nyelvek (orosz, angol, német). Az első foglalkozás de­cemberben lesz, ezt a tan­anyag elsajátítása követi, majd a harmadik szakaszban kerül sor a konkrét előké­szítésre. A jelentkezők janu­ártól április végéig, heten­ként egy-egy alkalommal konzultáción vesznek részt. Az egyes szaktárgyi tanfo­lyamok 52 órából állnak, melyeket Gyulán tartanak majd. Az egyetemi előkészítő tanfolyamra jelentkezhet­nek mindazok, akik jö­vőre, 1983-ban érettségiz­nek, illetve, akik már érett­ségi bizonyítvánnyal rendel­keznek, és valamilyen üzem­ben, vagy intézményben dol­goznak, s nappali vagy le­velező tagozatra készülnek. A jelentkezéseket a TIT gyu­lai városi-járási szervezeté­nek címére (Gyula, 48-as ut­ca 11.) december 15-ig lehet eljuttatni. Éjszakai utazók Ugo 7'ognazzit nem kell különösebben bemutatni a moziszeretőknek. Most arra vállalkozott, hogy Umberto Simonetta regényéből a szer­zővel együtt forgatókönyvet ír, és megrendezi a filmet is olasz—spanyol koproduk­cióban. Habár a plakátok úgy jelzik, hogy Tognazzi tu­dományos-fantasztikus filmet csinált, ez azonban még fé­lig sem igaz. legalábbis nem olyan értelemben, ahogyan azt az ilyen filmeknél meg­szoktuk. Ez a film ugyan a jövőben játszódik (nem is nagyon távoli jövőben) és Tognazzi nem szűkölködik fantasztikus ötletekben, az egész azonban, amit látunk, utópia, tehát olyanfajta fan­tasztikum, melyet soha sem lehet megvalósítani. Tegyük hozzá gyorsan: hál' istennek, hogy nem lehet. Mert Tognazzi rettenetes világba vezet bennünket. Nyilván célja v.an vele. nyil­ván, figyelmeztetni akar ko­runk-világunk elembertelení- tő jeleire, nyilván vészha­rangot is húz. és keményen rámutat arra. hogy csak az emberség, az ember tisztele­te lehet a jövő eszménye is. Ebben a ki-tudja-hol or­szágban (száz év múlva, öt­ven év múlva?!) az idősödő embereket (kit mikor) „ten­gerparti üdülésre" küldik, azaz egy olyan hipermodern szállodakombinátba (láger­be). ahol nyugodtan élhetnek tovább, kiélhetik elfojtott ösztöneiket (elsősorban a szexuálisát) és ha úgymond „szerencséjük" van, egy bi­zonyos kártyajátékon termé­szetes haláluk előtt is elnyer­hetik a gyönyörű végtelenbe- távozást. Mindent az embe­rért jelszóra!, és a legsöté­tebb embertelenséggel. En­nek az országnak az elöre­gedő polgárait csak egyetlen dolog vigasztalja: jönnek utá­nuk a fiatalabbak is. akik egyre léleknélkülibbek. egy­re érzelemnélkülibbek, majd­hogynem automaták: Tog­nazzi látomása arról, hová vezethet az emberi szubjek­tum mind fokozottabb kikap­csolása. elnyomása . . . Valóságos kórképet fest ez a film — a maga sajátos esz­közeivel —. egy olyan utó­pisztikus társadalomról, ahol (mint egykor más, régi tár­sadalmakban) az öregekre már nincs szükség, tehát el kell pusztulniuk, ahol az em­bernek nincs joga a megöre- gedésre. Közben jelképi ere­jű az egész történet: egy nagy filmművész kiáltása, fi­gyelmeztető jajdulása. Hogy az Éjszakai utazók jó film. erről úgy js meggyő­ződhettem. hogy a szinte tel­jes egészében tizenéves kö­zönség. mely zsúfolásig töl­tötte a mozihelyiséget, a he­lyén maradt, csendben ült. és figyelt. Máskor megindul a népvándorlás, a szöszmötö- lés. zajongás, most ilyenről szó sem volt. Pedig a „té­ma" igencsak messzire esik tőlük, s ha bizonyos szóki­mondások és szexjelenetek vonzzák is a figyelmet, az egész, úgy ahogy van, csak akkor tartja meg a moziné­zőt a zsöllyében. ha nagyon jelentősnek, ha igencsak fon­tosnak. érdekfeszítőnek tart- ía azt, amit lát. A rendező, Ugo Tognazzi alakította a férfifőszerepet is, eszköztelenül, kitűnően. (Ma­gyar hangja Szabó Gyula, te­litalálat.) Partnere. Ornella Vanoni már nem fiatal, itt is ötven év körüli nagyma­mát alakít, mégis vonzó, kis­sé talán titokzatosnak is mondható jelenség. Azt hiszem, egyik nagy filmélményem marad az Éj­szakai utazók. Sass Ervin Kiállításmegnyitók Békéscsabán A múzeum népszerű sorozata Az én műhelyem, amelynek ke­retében most Takács Győző békéscsabai keramikusművész kamaratárlatát Tandi Lajos nyitotta meg. A kerámiaművé­szet műhelytitkaiba is bepillantást engedő tárlat december 22-ig lesz nyitva. A művész december 10-én délután 5 órától találkozik majd közönségével. Képünkön az alkotó néhány kisplasztikája társaságában Fotó: Fazekas László Tegnap délután két képzőművészeti kiállítás is nyílt a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A Széchenyi utcai régi épület két nagy kiállítócsarnokában január 15-ig tekint­hetik meg az érdeklődők A bécsi emigráció művészete 1919 —1933 című gyűjteményes tárlatot, amelyet a Magyar Nem­zeti Galéria anyagából rendeztek. A kiállításon az avant- garde különböző stílusáramlatait követő mesterek — köztük Kassák, Biró, Bortnyik, Uitz, Moholy-Nagy — grafikáit, pla­kátjait, illusztrációit tárják a közönség elé. Képünkön Bort- nyik Sándor egyik, Kassákról készült képe. A kiállítást Be- reczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyi­totta meg

Next

/
Thumbnails
Contents