Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982, november 27., szombat o Törvényerejű rendeletek, módosítások ±\ci A kétnapos továbbképzést a gyulai üdülő kamaratermében dr. Szendrei János főiskolai főigazgató nyitotta meg Fotó: Fazekas László Szegedi főiskolai vezetők látogatása n megújított szövetkezeti jog A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Békés megyei Tanács gyű. mölcsöző kapcsolata több évtizedes. Többek között ezért is választotta a Tisza-parti pedagógusképző tanintézet a hagyományos évi továbbképzésének színhelyéül megyénket. eleget téve a megyei művelődésügyi osztály meghívásának. A szegedi főiskola tanszék- és egységvezetői tegnap délelőtt érkeztek meg Gyulára, a SZOT—MEDOSZ gyógyszállóba. A megjelenteket dr. Szendrei János főigazgató köszöntötte. Rövid beszédében külön hangsúlyozta: az intézet közvetlenebb kapcsolatot kíván ki- éoíteni a pedagógusképzés szempontjából a hozzájuk tartozó megyékkel. A kétnapos, ma délben záruló továbbképzés első előadója dr. Becsei József kandidátus, a megyei tanács elnökhelyettese volt. aki Békés megye tudományos, oktatásügyi. kulturális és művészeti életéről adott tájékoztatást. Ezt követően dr. Tóth István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője Ideológiai életünk időszerű kérdései címmel. Szörényi Zsolt, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője Felsőoktatás- fejlesztés. pedagógusképzés címmel, dr. Horváth László. az MM főosztályvezetője pedig A felsőoktatási intézmények személyzetpolitikái irányítása. az intézményi személyzeti munka irányai címmel tartott előadást. Ma reggel munkavédelmi oktatással és a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló új jogszabályok tartalmának elemzésével folytatódik a szegedi főiskolai vezetők továbbképzése. Az előadások után a megjelentek — köztük meghívottként megyénk közoktatásának felelős vezetői is — Békéscsabára, a József Attila és a Szabó Pál téri általános iskolába látogatnak. (ni) A szövetkezeti jog korszerűsítését szolgálják az Elnöki Tanács által most megalkotott új jogi rendelkezések, amelyek kidolgozását széles körű politikai, szakmai előkészítés, társadalmi vita, érdekképviseleti szervek véleményezése előzte meg. Az 198.1. január 1-től hatályba lépő jogszabály-módosítások elsőrendűen arra hivatottak, hogy — a bevált szövetkezeti elvek továbbvitelével és megerősítésével együtt — továbbfejlesszék a szövetkezeti demokráciát, mindenekelőtt az önkormányzatok fórum- rendszerét. A mostani kodifikáció legfontosabb törekvései közé tartozik — így foglalt állást nemrégiben az országgyűlés jogi, igazgatási, igazságügyi bizottsága is —, hogy erősíteni kell a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét. így különösen a munkahelyi, illetőleg területi tanácskozások szerepét, hatókörét. Az új szabályozással a különféle típusú — ip?tri, takarék-. lakás-, fogyasztási, értékesítő és beszerző, valaAz. Elnöki Tanács pénteki ülésén hozott törvényerejű rendelete 1988. január 1-től a népgazdasági pénzeszközök célszerű, gazdaságos átcsoportosításának új módszereként lehetővé teszi kötvények kibocsátását. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait. kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok a pénzintézetek, a biztosítók és a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések, vagy mint mezőgazdasági — szövetkezeteknél tágabb teret kívánnak biztosítani a jövőben a működési rend önállóbb kialakításának: Megszabadítják például a szövetkezeti alapszabályokat a magasabb szintű jogszabályok egyes részeinek „átmásolásától" — egyáltalán, a sablonoktól. A módosítások célja az is. hogy erősödjék a szövetkezeteknél a tagok vagyoni kötődése és ezzel kapcsolatos anyagi érdekeltsége is. A szövetkezeti önkormányzat szervezetének és működésének további javítása érdekében növelik a küldött- gyűlések hatáskörét, például az éves terv. illetőleg a zárszámadás jóváhagyása tekintetében. Érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. A kodifikáció során figyelemmel voltak arra. hogy az új rendelkezésekkel úgy kell segíteni a szövetkezetek gazdasági önállóságának erősödését. hogy figyelemmel legyenek üzemnagyságukra és gazdálkodási körülményeik eltérő jellegére is. lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, míg a gazdálkodó szervek fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. A kibocsátást megbízási szerződés alapján pénzintézetek bonyolították le, ez egyben lehetőséget nyújt a kötvény- kibocsátás ellenőrzésére is. Kötvényeket főként pénzintézetek. gazdálkodó szervek vásárolhatnak. Bizonyos fajta kötvényeket azonban a lakosság is megvehet. A kötvények közül magánszemélyek azokat vásárolhatják, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés. telekkialakítás — pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. Ez nem teljesen új dolog, hiszen a múlt év végétől kísérleti jelleggel tíz helységben — meghatározott beruházásokhoz — kibocsátanak a lakosság számára kommunális kötvényeket, s ennek kezdeti eredményei biztatóak. A lakossági kötvényjegyzés kizárólag önkéntes lehet, míg az állam, tulajdonosi jogán a gazdaságtalanul, tartósan alacsony Az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács — 1983. január 1-i hatállyal — módosította a társadalombiztosítási törvényt, illetve a végrehajtásáról szóló miniszter- tanácsi rendeletet. A módosítás lényegében két irányú: újabb rétegekre terjesztik ki a társadalombiztosítást, s korszerűsítik a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. Rendeződik az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek jogosulttá válnak táppénzre, terhességi, gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. 1983. január 1-től a táppénz összegének megállapításánál az eddigiektől eltérően a napi 400 forintot meghaladó keresetet is figyelembe kell venni. A jutalékos szervezőknél az eddigi napi 200 forint helyett 300 forint, a bedolgozóknál pedig a napi 100 forint helyeit 200 forint lehet maximálisan a táppénz alanin. Azoknál a dolgozóknál, akiknek a nyugdíját, illetve baleseti ellátását a tényleges keresettől független, előre meghatározott összeg a’.anián kell meeúllanílnni (például a háztartási alkalmazottakét eddig havi 1700 forint alapián). ez az összeg eevséeesen havi 3000 forintra emelkedik. A nyugdíjasok foglalkozhatékonysággal dolgozó vállalatok. illetve esetenként a pénzintézetek számára ezt kötelezően is előírhatja. A kötvényen alapuló követelés nem évül el. névértékben adó- és illetékmentes. A kamatból származó bevétel jövedelem, így arra érvényesek az adózási szabályok. A magánszemélyek azonban a kamatra is adó- mentességet élveznek. tatására vonatkozó szabályok korszerűsítését az tette szükségessé, hogy egyes földrajzi területeken és foglalkozási ágakban eltérés van a munkaerőigények és a rendelkezésre álló források között, ezeknek az eltéréseknek a mérséklését segíti egyebek között a nyugdíjasok foglalkoztatása. Az új szabályozás erre a jövőben tágabb lehetőséget ad. Jelenleg a foglalkoztatás időkerete naptári évenként 840 óra mind a fizikai mind a nem fizikai munkakörökben, az évi keresethatár összege 30 ezer forint a nem fizikai munkakörökben, a kereset és a nyugdíj éves összegéből számított havi átlag pedig nem haladhatja meg a 10 ezer forintot. A módosítás értelmében az egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretet 1260 órára emelik fel. Emelkedik az egy év alatt kereshető összeg is: a jelenlegi 30 ezer forintról 60 ezer forintra, ugyanakkor megszűnik a nyugdíj és a kereset együttes összegéből számított havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkakörökre egyaránt vonatkoznak. Továbbra is lesz lehetőség mentesítés kérésére. A foglalkoztatási időkeretet a jövőben az illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi szakigazgatási szerve, az éves összegszerű keretet pedig a felügyeleti szerv vezetője (miniszter, megyei, fővárosi tanács elnöke) emelheti fel. Kötvények a népgazdasági pénzeszközök átcsoportosítására Kiterjesztik a társadalombiztosítást flz építésügy időszerű feladatai Az építő- és építőanyagÜlést tartott az MJSZ megyei vezetősége November 26—27, Békéscsaba Államigazgatási ifjúsági találkozó ipar, valamint a település- fejlesztés eredményeit, gondjait és feladatait összegezte pénteken, a Parlamentben rendezett sajtótájékoztatón Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Mindenekelőtt arról szólt, hogy összességében a nép- gazdasági tervnek megfelelően alakult az ágazat idei teljesítménye. Az idén várhatóan 2-3 százalékkal csökken az építőipar termelése, ugyanakkor a munkaerő száma még nagyobb arányban, 8.3 százalékkal mérséklődött, vagyis a szakmában maradók teljesítménye jelentősen emelkedett. Ez tette lehetővé jelentős külföldi megbízások teljesítését is, amely- lyel a nem rubelelszámolású építési export mintegy 30 százalékkal emelkedett. ' A miniszter elmondotta: az előzetes adatok szerint az év végéig befejeződik az idei tervben előirányzott 77 ezer lakás építése. Az építők tehát teljesítik a VI. ötéves terv első két évének lakás- építési előirányzatát, s megvannak a feltételek a következő évek lakásprogramjának valóra váltására is. Tíz százalékkal több épületfenn- tartási és -korszerűsítési munkát végeztek mint tavaly. Az eddigi jelzések szerint a jövő évre még dinamikusabb előrehaladásra vállalkoztak a kivitelfezők. Visszatérő gond a lakásátadások ütemezése, s ezért összehangoltabb és körültekintőbb munkával kell megalapozni az egyenletes átadásokat. A minisztérium egyetért azzal, hogy a megrendelők az utóbbi időben szigorúbban kérik számon az építőktől a minőséget. Jó néhány vállalat már ezekhez a követelményekhez igazodik, de összességében, főleg Budapesten csak kismértékű javulás mutatkozik. A minisztérium további intézkedéseket dolgozott ki a minőség javítására, és támogatást nyújt a hatékony vállalati minőségszabályozási rendszerek kidolgozásához. Elmondta, hogy az építőanyag-ipar ebben az évben a tervezettnek megfelelően, 1 százalékkal növelte termelését. bővítette a sajátházépítők ellátását, bár egyes cikkeknél átmenetileg zavarok voltak. A jövő évben az épí- töanyag-kereskedelmmel együttműködve tovább igazítják az ellátást. A miniszter részletesen szólt az ÉVM törekvéseiről, amelyekkel az ország településhálózatának fejlesztését segíti. Ehhez sok támogatást nyújtanak a társadalmi vitákban elhangzott javaslatok, ám a tervek hosszú távlatra készülnek, ezért még a legjobb javaslatokat sem lehet máról holnapra/ megvalósítani. Az ÉVM széles körű akciót indított társadalmunk építészeti, környezeti kultúrájának emelésére is. Megkezdték az új, hosszú távú településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozását, és a tervidőszak végére készít előterjesztést az ÉVM az országgyűlés elé a település- fejlesztési törvény megalkotására. A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezete átfogja a megye különböző munkaterületein dolgozó jogászokat. A szövetkezeti és a vállalati jogtanácsosok tagozata, továbbá három szakosztálya, valamint az öt helyi csoportja eredményesen dolgozik. Tegnap, Békéscsabán a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei vezetősége ülést tartott. Dr: Fekete Antal elnök tájékoztatta a vezetőség tagjait a jogász szövetség országos értkezeletéről és az időszerű feladatokról. Többek között arról, hogy milyen jogszabály-módosításokra kerül sor. Az országos szervezet sok fontos témával foglalkozott. Szó esett a bűnözés megelőzéséről, a szakmai bizottságok és a szakosztályok" tevékenységéről, az ügyvédi tanács és a jogász szövetség együttműködéséről. Az elkövetkezendő időben nagyobb súlyt kell helyezni a vállalati jogtanácsosok képzésére. Ezt a munkát saját eszközeivel a szövetségA békéscsabai Gyopár Klub november 27-én, szombaton este 7 órától grúz teaházat rendez. A közelmúltban már szerveztek hasonló programot, akkor Indiával. az indiai emberekkel, szokásaikkal és természetesen az indiai teával ismerkedhetett a közönség. A nagy sikerű est íolytatásaként rendezik a mostani grúz teaházat, ez alkalommal szintén gazdag program várja az ide látogatókat. Az estet 7 órakor Baukó Tamás diaképekkel illusztrált élőnek is elő kell segíteni. Figyelmet kell fordítani a fiatalokra is. Ott. ahol mód van, ifjúsági bizottságokat is létre kell hozni. Erősödött a jogász szövetség megyei szervezete és a Hazafias Népfront közötti együttműködés. Dr. Sós Sándor beszámolt arról az aktívaértekezletről, amelyet a jogász szövetség a Hazafias Népfronttal közösen rendezett meg. Az együttműködésnek több helyen jelentős eredményei vannak. Az orosházi tapasztalatok is pél- damutatóak. A szövetség tagjai a Hazafias Népfront rendezvényein tájékoztatják a lakosságot az új jogszabályokról. A jövő évi munkatervben is kiemelt helyet kap a jogpropaganda. 1983-ban megrendezik a megyei jogásznapot. A legidőszerűbb jogi' témákról előadások hangzanak el. Sor kerül a tagértekezletre is. Ezt követően dr. Tóth Endréné dr. Baumann Irén tájékoztatta a vezetőséget a szervezet gazdasági helyzetéről. adása nyitja, melyben a grúz emberek életével, szokásaival ismerteti meg hallgatóit. Este 8 órakor Laurinyecz Mátyás és Vidovenyeez László orosz melódiákat szólaltat meg harmonikán és gitáron. Ezután Kovács József, a szovjet képzőművészetet mutatja be. majd ..Mesél a balalajka" címmel érdekes kis- filmet vetítenek. A programban szerepel még daltanulás is. és az est folyamán természetesen mindenki kedvére kóstolhatja az aromás grúz teát. t,. A tanácsi munka korszerűsítése napjaink sürgető feladata, melyben nem kevés tennivaló hárul a fiatalokra, annál is inkább, mert megyénkben az államigazgatásban dolgozók csaknem 40 százaléka az ifjúsági korosztályhoz tartozik. Ezért különösen aktuális és hasznos a Békés megyéi Tanács apparátusi KISZ-bizottságának kezdeményezésére és szervezésében Békéscsabán megrendezett megyei államigazgatási ifjúsági találkozó. A rendezvényt november 26-án, tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében dr. Forral József, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára nyitotta meg. majd dr. Kolláth György, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala főosztályvezető-helyettese tartott előadást a fiataloknak Korszerűsítési törekvések a 32 éves tanácsi szervezetben címmel. Az előadás első részében az 1950 októberétől, a tanácsok megalakulásától napjainkig terjedő időszak fejlődéséről, fontosabb állomásairól szólt, konkrét példákkal illusztrálva a tanácsok egykori és jelenlegi feladatainak különbözőségét. Kitért a kérdésre: miért van bürokrácia, és hangsúlyozta, hogy ez sok esetben csak következmény. Külön foglalkozott az előadó az 1980. évi kormányprogrammal, amely megszabta az állam- igazgatás fejlesztésének ötévi feladatait. Kiemelte többek között, hogy szükséges szervezettebb tanácsi intézményhálózat kialakítása. „Elismerés és követelmény" — így summázta az elmúlt 32 év lényeges tanulságait, majd rátért napjaink feladataira, részletesen kifejtve a közigazgatás korszerűsítésével járó követelményeket. Ezek között említette, hogy a korszerű közigazgatás segítse elő a szocialista demokrácia érvényesítését, szolgálja a szocialista törvényesség és humánum kiteljesedését, a végrehajtás legyen gyorsabb és szigorúbb, s a korszerűsítési lépések legyenek alkalmasak a bürokrácia visszaszorítására. A találkozó résztvevői előtt délután Szatmári János, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja az Alkotó Ifjúság mozgalom Békés megyei tapasztalatairól számolt be. A tanácsi munka korszerűsítésének Békés megyei tapasztalatairól dr. Luczi József, a megyei tanács vb jogi és szervezési osztályának csoportvezetője tájékoztatta a fiatalokat. A tegnapi program az esti baráti találkozóval fejeződött be. Ma délelőtt Ifjúság , és társadalom címmel dr. Be- reczki Elemér, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese tartott előadást, majd a megye vezetőivel találkoznak és beszélgetnek az államigazgatási ifjúsági találkozó résztvevői. T. I. Grúz teaház a Gyopárban
