Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
1982. november 26„ péntek NÉPÚJSÁG „Hz új kolesz az ő életműve” „Akit tisztelek, attól követelek” toló: Veress Erzsi „Gaál Erika vagyok az egészségügyi szakközépiskolából. Tudom, ismeretlenül hangzik számodra ez a név. De talán ha Balázs Marira hivatkozom, akkor világosabb lesz minden. Ö mondta, hogy hozzád nyugodtan fordulhatok, ha akad valamilyen témám. Én úgy érzem, hogy találtam egy megfelelőt. A koleszunkban most búcsúztattuk Gyuszi bácsit (hogy pontos legyek, Kovács Gyulát). Csaknem 30 -évig igazgatta az intézetet. Mindent a koleszra tett fel. Az új kolesz az ő „életműve". És hogy tudd, melyik kollégiumról van szó: a MÁV-ról...” Kérem, nézzék el nekem az olvasók, hogy egy magánlevélből idézek, de ez a pár őszinte sor, amelyet a békéscsabai egészségügyi szakközépiskolás lányoktól, s egyben a MÁV-nevelőotthon lakóitól kaptam — Krnág Lídia és Urbanek Marika kis beszámolójával együtt, amelyben nyugdíjba vonult igazgatójuk köszöntéséről írnak —, olyan elismerés, igazolás egy pedagógus számára, amely egész munkásságát minősíti Az igazgatói iroda tágas, ízlésesen és praktikusan berendezett helyiség, benne ügyesen megosztva a tér akképpen, hogy a hivatalos ügyek intézésére, és meghittebb munkatársi, baráti beszélgetésekre egyaránt alkalmas. Leülünk a dohányzóasztalhoz, Kovács Gyula elé simítom a szóban forgó levelet. Meglepetten átfutja a sorokat, aztán kezdi olvasni, szóról szóra. Zavartan ingatja a fejét, ellágyulását palástolja. — Tudja, milyen sokat jelent nekem ez a pár sor? — kérdezi, vagy inkább állítja. Nyugodt mozdulatokkal rágyújt, tűnődve néz a füst után. Határozott, céltudatos ember, az a típus, akinek a kötelesség, a felelősség sohasem teher, aki nevén nevezi a dolgokat, s aki megosztja másokkal a sikert, de megtartja magának a gondokat. Keveset mond önmagáról, épp csak azt, hogy 1948-ban került ebbe a nevelőotthonba, amelynek 1953 óta igazgatója. Tizenhét éven át tanácstag. Kalocsai születésű, pedagógus volt, annak vallja magát ma is. Pillanatnyi népszerűségért sosem engedett elveiből. „Akit tisztelek, attól követelek” —• mondja. Szigorú ember hírében áll, s vele együtt szigorú intézetként emlegetik a nevelőotthont. Tudja ezt ő is, hogyne tudná. De a visszatérő sok egykori diák köszönettel emlegeti az itt töltött éveket. Egyikük. immár többszörös nagyapa, épp a közelmúltban kopogtatott az igazgatói iroda ajtaján. Ügy mondta, ő itt tanult bátorságot, rendszeretetet, itt tanult meg emberek előtt szerepelni, a dolgokat rendszerezni. s egy közösséghez alkalmazkodni. S még ott az íróasztalon az egyik hajdani kollégista meghívója a doktorrá avatására, s mellette a köszönő sorok. Aztán a köszöntő azon a bizonyos ünnepségen, amelyet nyugdíjba vonulása alkalmából rendeztek számára, s amelyre sokan eljöttek az otthon egykori lakói közül is. Egyikük mondta köszöntőjében: „Azt mondják, a fiatal éveire mindenki szívesen emlékszik. és az idő távolából már csak a szépet, és a jót látja. Ez így van, vagy inkább így van rendjén. Mi Gyuszi bácsitól ezt is megtanultuk. Megtanultuk, hogy csak az tud igazán emlékezni, aki képes felejteni, felülemelkedni apró-cseprő sérelmeken, s a tartalmasat, a szépet, az emberi dolgokat viszi magával, és adja tovább . .. Én nem búcsúzni jöttem ma ide . . . Azért jöttem, hogy elmondjam, a mai nappal nem változik köztünk semmi, mert mi már régen nem Gyuszi bácsit, az igazgatót, hanem Gyuszi bácsit, az embert, a barátot tiszteljük és szeretjük.” — Ezt most kaptam ajándékba — vesz elő a szekrényből egy albumot —, talán semmi másnak ennyire nem örültem volna. Egy életről nehéz beszélni, de ebben sok minden benne van. Fényképek, időrendben — az intézet egész története, s vele az igazgató egész eddigi munkássága kikerekedik belőle. Az első lapokon komoly arcú, vasutas egyenruhás fiúk ülnek a padokban, velük szemben egyenes tar- tású, nyurga fiatalember: Kovács Gyula. „1956-ig fiú- kollégium voltunk” — magyarázza. Lapozunk. Lelkes társadalmi munkák, kirándulások. szalonnasütések, külföldi utak emlékei. Drezda, Erfurt, Moszkva, a Né- va-part. Fiatal fiúk, lányok, „ö sebészorvos, ő a tévénél •dolgozik, a mellette álló pedig most egyetemi tanár. Ez meg egy házi szavalóversenyen készült, Pogány Jutkát biztosan felismeri köztük. Emitt a sok babért aratott énekkarunk.” Lassan közeledünk napjainkhoz. Ünnepi pillanatok: 1979-ben átadják az új nevelőotthont, de a régi épület — a hajdani kisvasút igazgatójának villája — is marad, felújítva, eredeti szépségében szolgálja a diáklányokat. — Jöjjenek, nézzenek szét nálunk! — invitál Kovács Gyula. Az új épületben mindenütt ragyogó tisztaság. A belső elrendezés, az anyagában nemes, formájában egyszerű burkolat és berendezés végeredménye egy barátságos, egyedi épületbelső, amelyben a célszerűség kényelemmel párosul. A földszinti folyosó ajtaja az udvarra nyílik. Pár lépés a régi villaépület — itt vannak a tanulószobák, ahol ilyenkor, délután a másnapi órákra készülnek a lányok. S itt az elegáns könyvtárterem — falai között régebben, emeletes vaságyakon 30-an aludtak. Még így, késő őszi hangulatában is megkapó a tágas udvar. Sétára vonz a rövid fasor, klasszikusok lapozgatására a kerti padok, frissítő mozgásra a sportpálya. Házigazdánk széles mozdulattal körbemutat, s hogy megakad a tekintetünk a régi és az új épület között egy karcsún magasló jegenyén, csendesen jegyzi meg: „Mikor idekerültem, akkor dugtam le egy vesszőt, s megeredt. Ki akartam vetetni az építkezéskor, de lebeszéltek. Meg sokba is kerülne.” Kár is lenne azért a mesz- szelátszó jegenyéért... Tóth Ibolya Szépen magyarul - szépen emberül „Ki kérdezte A nyelvtan ezt a címül írt mondatot úgy minősíti, hogy kérdő formájú felkiáltó mondat. Formája szerint valóban kérdés, de abban a helyzetben, amelyben elhangzott, a durva és ellenséges megnyilatkozás eszköze volt. Tanúja voltam annak a jelenetnek, amelyben ez a mondat felcsattant. A helyszín egy húsbolt volt, a szereplők: az eladó és egy háziasszony. A húskészlet igen szegényes volt ebben az órában, a háziasszony némi fanyalgással tekintett a pultra, s amikor sorra került, megjegyzést tett a szűkös árukínálatra. Az eladó gúnyosan jegyezte meg: „Persze, a karajt ugye megvásárolná?!” Volt ennek a mondatnak a dallamában némi megvetés, sőt, kárör- vendés. Olyan mondat, amelynek formája kérdés volt, tartalma azonban lec- kéztetés. Mintha azt fejezte volna ki, hogy „mit válogat, jó lesz magának a hitványabb minőségű hús is”. Az asszony felfortyant a váratlan hangnemre, s ekkor hangzott el keményen a „Ki kérdezte magát?!!” (A kettős felkiáltójel érzékeltemagát?!” ti a mondatba szorított rendre utasítást.) Hatása megdöbbentő volt a körül- állókra, de leginkább az elárusítóra. Szinte megfagyott ereiben a vér, elhallgatott, és szinte szótlanul folytatta munkáját. A jelenet az érintkezés nyelvi formájának kiábrándító példája volt. Azt mondhatnánk ugyan, hogy amilyen volt a kérdés, olyan lett a válasz — ugyancsak kérdő formában, de kíméletlen hangnemben, ráduplázva a szemtelennek is minősíthető megjegyzésre. „Hát ez megkapta a magáét!” — gondolták bizonyára többen a pult előtt. Lehet, hogy volt közöttük olyan, aki a replikát nagyon is jogosnak tartotta, méltó válasznak a kellemetlen tűszúrásra. A különös párbeszéd bántó sérelmet okozott a társas érintkezés kötelező udvariasságán. A baj azzal kezdődött, hogy az eladó nem értette meg a háziasz- szony csalódottságát, a háziasszony pedig — aki bosz- szús volt — túlságosan érzékennyé vált, hántásnak minősítette az eladó szavait. s beszédpartnerének torkára forrasztotta a szót. Lélektani szempontból megvan a jelenet magyarázata az indulat hirtelenségében. A háziasszony dühbe gurult, s ekkor már nem volt ura a szavának, aminek az lett a következménye, hogy bizony nem rágta meg a szót, azaz elvesztette uralmát saját magán, s megtörtént a baj. Pedig a beszéd állandó önellenőrzést kíván mindenkitől, mindenkor. Biztosra vehetjük, hogy a „szóváltás” mindkettőjükben igencsak kellemetlen utóhatással járt, akár el is ronthatta az eladó délelőttjét, miként az asszonyban is dúlhatott a goromba szóval történt sérelem. ' Mert, mint közmondásaink egyike'mondja: néha egy szó egé&z háború. Hát, ha nem is háború, de csata, amelyben mindkét fél csak vesztes lehet. Száz szónak is egy a vége: bizony szó fér a két szereplő viselkedéséhez. Szó ami szó: nem' mindent jó kimondani, ami nyelvünk hegyén van, bármilyen hegyes is a nyelvünk, nehogy úgy járjunk, mint sokan azok közül, akiknek gyorsabban jár a nyelvük, mint az eszük. Vigyázzunk hát a nyelvünkre, s. inkább harapjuk el, semhogy belemarjunk embertársunkba! Szende Aladár ség van, hogy a nyelvtanár a háta mögé vetített állóvagy mozgóképekkel tegye szemléletesebbé, még jobb hatásfokúvá az oktatást. Kellő igyekezet,, szorgalom és gyakorlás nélkül persze a nyeivi laboratórium sem képes csodákra. A technika is csak azokat segíti, akik nem sajnálják a fáradságot, s minden szabad idejüket kihasználják a tanult nyelv elsajátítására. Képünkön húsz hallgató programozott oktatására szolgáló nyelvi laboratórium korszerű vezérlőpultját láthatjuk. Programozott nyelvoktatás Aki el akar sajátítani egy nyelvet, első lépésben olyan alapfokú nyelvismeretre kell szert tennie, amely magában foglalja a kiejtést, a nyelvtari alapelemeit és egy minimális szókincset, vagyis létre kell hoznia azt az alapot, amelyre a későbbiekben építeni lehet majd. Az alapszint elérése után el kell döntenie a tanulónak, hogy a nyelvismeret .mely összetevőjét (vagy összetevőit) kívánja a továbbiakban elsajátítani. A siker azon múlik, hogy mennyire mélyen és milyen rendszerességgel fogja fejleszteni nyelvtudását a tanuló. Érdemes megjegyezni egy híres nyelvész ezzel kapcsolatos aforizmáját: „Üszni úszás közben, beszélni beszélgetés közben tanulj.” A nyelvismeret alapjainak minél rövidebb időn belüli minél tökéletesebb — tehát minél jobb hatásfokú — elsajátítására hozták létre annak idején az első nyelvi laboratóriumokat. A technikai fejlődés tette lehetővé ezek akkori kialakítását, és időközbeni továbbfejlesztését. A kis fülkékre osztott teremben a tanulók szemben helyezkednek el a tanári asztallal, amely tulajdonképpen egy vezérlőpult, ahonnan a nyelvoktató fejhall- gatós mikrofonnal összeköttetésben áll minden tanuló fülkéjével, s tetszés szerint egyenként, de akár valamennyi tanulóval egyszerre is beszélhet. A fülkék berendezéséhez' egy kis magnetofon is hozzátartozik, amelyről a tanuló kitűnő kiejtésű szöveget hallgathat, s annak segítségével ellenőrizheti saját kiejtésének hiányosságait. A nyelvtanár a vezérlőpultnál bármikor belehallgathat, javíthat és kérdezhet anélkül, hogy bárkit is zavarna. Arra is lehetőMai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Donizetti: Rita. 9.30: Száll az ének. 10.05: Dominó. 10.35: Búcsú az ifjúságtól, (ism.) 10.40: Dzsesszarchívum. 11.00: Gondolat, (ism.) 11.45: A Prágai Madrigalisták Lassus-f elvételeiből. 12.45: Hétvégi Panoráma, (ism.) 14.02: Lemezmúzeum. 15.05: Révkalauz. 15.35: Haydn: C-dúr (Mária Terézia). Szimfónia. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Vavrinecz Béla: Balti népek táncai. 16.44: Van új a Nap alatt. 17.05: Üdvözlet az olvasónak. 18.25: Mai könyvajánlatunk. (ism.) 19.15: Tudósítás az FTC—Volán bajnoki jégkorongmérkőzésről. 19.20: Mezei Mária műsora. 20.20: Lantmuzsika. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Választóvonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezgyűjtemények. 23.30: Verbunkosok, nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekkara énekel. 8.20: Slágermúzeum, (ism.) 9.33: Johnnie titka . . . 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15—13.45: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi Rádió zenedélutánja. 15.45: A Survivor-együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Ritmus! 22.05: Népdalok, néptáncok. 22.30: Igen is, nem is. 23.20: Porter zenés játékaiból. III. MŰSOR 9.00': Arcok, művek, korok, (ism.) 9.30: Fúvósátiratok. 9.54: Henryk Szeryng hegedül, Ingrid Haebler zongórázik. 11.05: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Romande zenekart. 13.17: Újdonságainkból. 13.57: Operafinálék. 15.00: Népdalok a Dunántúlról. 15.30: Hang-játék. 16.00: Fellegi Adám zongorázik. 16.45: Szimfonikus zene. 18.08: A folklór szerepe a kor- társ zenében. 19.05: Mendelssohn: Oktett. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának Ko- dályThangversen/e. 21.30: Opera-müvészlemezek. Kb. 22.30: Könnyűzene — hangszerszólók. 22.56: Üj lemezeinkből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.40: A bugaci népdalkor felvételeiből. 17.50: Hallotta már? (ism.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Műsorelőzetes. TV. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Fizikai kísérletek. (Kö- zépisk. II. oszt.) (f.-f.) 8.40: Orosz nyelv. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret. (Ált. iskh 4. oszt.) 9.20: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.05: Deltácska. (f.-f.) 14.25: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (ism., f.-f.) 14.35: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.55: Környezetismeret, (ism.) 15.1/5: Orosz nyelv, (ism., f.-f.) 15.25:-Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 15.50: Történelem, (ism., f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Slágerhírlap, (ism.) 17.15: öt perc meteorológia. 17.20: Szülők iskolája, (ism.) 17.50: Reklám, (f.-f.) 18.00: Keresztkérdés. 18.30: Természetbarát. 18.50: Csali — horgásztízperc. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta. 20.25: Lorenzaccio. 21.35: A hét műtárgya. 21.40: Karnyújtásra — Vitray Tamás műsora. 22.05: ..Művésznek lenni nem szakma, hanem sors.” (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Tiltott képek — angol film. II. MŰSOR 20.00: Pulzus. 20.45: öt uerc meteorológia. * (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Beethoven: Appassionata. (f.-f.) 21.35: Forradalomban született. Szovjet filmsorozat, (f.-f.) BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.30: A volánnál — autóvezetőknek. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30 : Énekesek a stúdióban. 20.45: Világhíradó. 21.10: Franke Welis. Kanadai játékfilm. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.15: Videooldalak. 16.25: Partizán népdalok nyomában. 16.55: Francia nyelv. 17.00: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A fiatalok szava. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.3(7: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 21.00: Jó estét! 21.50: Tv-napló. 22.05: Pénteken 22-kor. 23.35: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Alpex — művelődési sorozat. 18.45: Az emberi test. 19.15: Tudta-e? 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Egy este Davorin Kempf- fel. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: A mi időnk. 21.45: Reklám. 21.50: Kórház az újjászületéshez. SZÍNHÁZ 1982. november 26-án,. pénteken 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÚK! Justh Gy.-bérlet 19 órakor Dombegyházán: JÁNOS VITÉZ 1982. november 27-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Őszi maraton, 6 és 8 órakor: Vörös föld. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6 és 8 órakor: Az éjszakai utazók, 4 órakor: Kabala. Békéscsabai Terv: Földrengés Tokióban. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A hóhér testvére, fél 8 órakor: Ez Amerika. Gyulai Petőfi: Elvis Presley. Orosházi Béke : Elévülhetetlen bűntett. Orosházi Partizán: Nyom nélkül. Szarvasi Táncsics: Honda-lovag.
