Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-20 / 273. szám

1982. november 20., szombat ¥ A Kiáltástól a Foglalkozása riporterig Antonioni sorozat indul a tévében Bizony, még a filmművé­szet örökifjainak is van ko­ra. Ki hinné, hogy a hetedik művészetet annyi mindenben forradalmasító, sok-sok mo­dern irányzatot ihlető, ser­kentő nagy olasz mester, Michelangelo Antonioni im­már hetvenesztendős?! Pedig a lexikonok adatai kegyetle­nek — hiába a friss szellem, a sablonokat most is fürgén elutasító magatartás korunk egyik legjelentősebb filmes egyénisége — ebben a vonat­kozásban nagyon is követi az átlagot — belépett a hetedik x-be... A televízió így az­tán igyekezett összekötni a kellemest a hasznossal: új sorozatot állított össze Mi­chelangelo műveiből, még­hozzá úgy, hogy csaknem va­lamennyi filmjét műsorra tűzi a korai A kalandtól egészen a nálunk legutóbb bemutatott Foglalkozása ri­porterig, lehetőséget teremt­ve a nagyközönség számára, hogy a maga ívében figyelje a nem mindennapi pólya alakulását, a rendezői világ kibontakozását. A szombat esténként kép­ernyőre kerülő válogatás mellőzi Antonioni indulásá­nak előzményeit, azt az idő­szakot. amikor a kritikussá- got felváltja a forgatókönyv­írás. bár kétségtelen Anto­nioni sohasem lehetett volna az, aki — ha korábban nem kötelezi el magát írásaiban annyira a neorealizmus mel­lett, s ha mint a Cinema munkatársa nem kerül össze olyan alkotókkal, mint Vis­conti. Rossellini, De Santis... A dokumentumfilmezéssel eltöltött korszak sem múlt el nyomtalanul, olyannyira, hogy amikor az 1955-ben be­mutatott A barátnők a né­zők elé kerül csaknem tel­jes fegyverzetében indul egy szemlélet és egy új művészi gyakorlat apostolaként csatá­ba. (A barátnőket korábban már sugározta a magyar té­vé.) Így aztán nincs benne semmi meglepő, hogy követ­kező amerikai koprodukció­ban forgatott A kiáltás ki­forrottsága, pontos lélekraj- za, a látszólagos eseményte- lenség mögött megbúvó, drá­mákat feltáró biztonsága — a film kereskedelmi bukása ellenére — híveket, sőt ra­jongókat szerez számára. A nagy áttörés — A kaland cannes-i bemutatójával kez­dődött. A szakma mennybe- vitte — a közönség jó része, és nem egy kritikus is — ki­fütyülte. A botrány'minden- képpen jót tett a filmnek — akárcsak Az édes élet körül támadt vihar — ezért, vagy azért mindenki megtanulta az új olasz „csodarendező" nevét. A kaland — Antonio- nit idézve — visszájára for­dított bűnügyi film, amely­ben a híres szépségű meny­asszony keresése teremt ürü­gyet arra, hogy ft rendező a maga időtlen titokzatosságá­val ábrázolja egy érzelmileg egyre inkább elsiváruló tár­sadalom vergődését. A vál­sághangulat, a "kiúttalanság érzése határozza meg má­sik, ugyancsak képernyőre kerülő filmje, Az éjszaka alaphangulatát is. Az éjsza­ka lényégében korai játék­filmjei (főleg A barátnők és az Egy szerelem története) világát idézi újra érettebben, korántsem olyan illusztratív, inkább belsőséges eszközök­kel. Mindkét i'ilmben új sztárt is avat, a fura, szög­letes, oroszlánfejű Monica Vitti személyében, aki ideá­lisan felelt meg annak az új színésztípusriak, ami semmi­ben sem emlékeztetett im­már a korábbi évtizedek csillogó, tökéletes megjele­nésű szépségeire, de akinek egyénisége százszázalékosan meghatározza a típusára írt figurát. (Az már megint más kérdés, hogy Vitti tehetsége töretlenül élte túl a rende­zővel való szakítást, és kez­Monica Vitti — akit Anto­nioni tett sztárrá dett új életet — korántsem olyan dicsőségeset — olcsó vígjátékok hősnőjeként...) A napfogyatkozás — Alain Delon és ismét Monica Vitti nagy találkozása — példázat' az ember elmagányosodásá­ról éppen a nyüzsgő tőzsde­palota árnyékában. Ebben az eltárgyiasult, elhidegedett at­moszférában — még a sze­relmes csók sem közelíti egy­máshoz a szeretőket — lát­hatatlan üvegfal feszül kö­zéjük, de nincs nagyobb sze­rencséjük a következő An- tonioni-produkció, az ugyan­Roland szobrok A Roland-szobrok eredete és elnevezése bizonytalan. Egyes művészettörténészek szerint valószínűleg a Ro- larid-ének főhősére vezethető vissza, aki Nagy Károly unokaöccse, a törhetetlen akaratú, rettenthetetlen lovag volt. A XIV—XV. században a kereskedővárosok piacterein és tanácsházai előtt Európa- szerte Rolánd-szobrokat emeltek. A szabadkereske- delme.t és a vásárjogot jel­képező lovagszobrok közül azonban mindössze 19 ma­radt meg, a többi a száza­dok folyamán, háborúk, tűz­vészek és természeti kataszt­rófák áldozata lett. A megmaradt szobrok, amelyek többnyire lovagi vértezetben és felemelt kard­dal örökítik meg Rolandot, má féltett és nagyra értékelt műkincsek. A Német Demokratikus Köztársaságban 15 Roland- szpbor található. A legrégeb­biek több mint 500 évesek. A hallei Roland-szobor va­lóságos ritkaság, mivel a csak olasz—francia kopro­dukcióban készült Vörös si­vatag hőseinek sem. A bo­nyolult jelképrendszer ezút­tal újabb lehetőséget kap: Antonioni mégpróbálkozik a színes technika alkalmazásá­val. és ahogy gyökeresen ki­forgatta a korábbi évek dra­maturgiai alapszabályait — .itt is kegyetlenül hadat üzen a sablonoknak. Átfestett fák és füvek voltak hivatottak figyelmeztetni a civilizáció veszélyeire — amelyek első­sorban bennünk rejtőznek. 1967-ben mutatták be Lon­donban — és csakhamar az egész világon — A nagyítás (Blow up) című filmjét, amely ugyancsak számos nemzetközi díjat szerzett mestere számára — annál is inkább, mert új Antonioni állt elénk. Ezúttal a doku- mentumértékű valóság lé­nyegét — éppen objektivitá­sát vonja kétségbe: a bűn­ügybe keveredő fotóriporter históriájával. A fénykép meg'fejthetetlensége — izgal­mas, feszes film, amely már azokat is levette lábáról, akik hajlamosak voltak az olasz alkotóban csak a mély- lélektan megszállott követő­jét látni. így aztán nem cso­da, ha az amerikaiak — nem cáfolva üzleti szellemük — rögtön három filmre szóló szerződést írattak alá vele — tetszése szerint ’ kiválasztott témáról. így születhetett meg a Zabriskie Point — a tenge­rentúli ifjúsági » mozgalmak első megéneklése. az a pro­dukció —, amely oly sok vonatkozásban végzetesen jó látnoknak bizonyult. A mo­dern amerikai film, a Holly­wood ellenében születő új amerikai filmművészet talán elképzelhetetlen lenne a Zab­riskie Point lázadása, keserű tiltakozása nélkül, mint ahogy a Foglalkozása riporter is — már egyetemesebben — el­lentmondásos korunk sötét üzleteinek krónikája, a sze­mélyiségek felcserélhetőségé­ről, arról, hogy az erőszak már-már kikerülhetetlen. A most induló sorozat nyele filmje — amelyet a továbbiakban majd egy Jan- csó Miklós-válogatás követ — nem felhőtlen, könnyű szórakozást ígér. Odafigye­lés, . kellő érdeklődés nélkül Antonioni hősei nem enge­dik titkukat megfejteni. Idézzük a rendezőt, annál is inkább; mert mint esztéta is kifejtette véleményét mun­káiról: „De ha ai közönség túlteszi magát az unalom látszatán, és hagyja, hogy a cselekmény magával ragadja, talán felfedezi, hogy a film­nek van egy belső ritmusa, nem kevésbé dinamikus mint a mai filmeké általában, egy érzelmi ritmusa, mely a tör­ténet során változik. Vajon nem ugyanígy van-e az élet­ben? Vajon cselekedeteink, gesztusaink, szavaink nem olyan érzelmi, és lélektani mozgás következményei-e, mely bennünk létrejön?... Kétségtelen, hogy az ily módon készített film nagyobb figyelmet követel a nézőtől. De ugyanezt követeli egy könyv olvasása is, és a könyvekbe'n is bukkanha­tunk olyan lapokra, melyek nehezen olvashatók. Olykor' ' ezek a legszebbek". Nemlaha György szobrász nem lovagi öltözet­ben, hanem egyszerű, leom- ló köpenyben véste kőbe a figurát. Egy 1426-böl fenn­maradt írásos emlékből meg­tudhatjuk: a szobrot a mag- deburgi várgróf készítette. A XV. századból származó quedlinburgi Roland —2 mé­ter 75 centiméteres magas­ságával — a legkisebb ma is látható lovag­szobor. A ma is megtekint­hető legnagyobb alkotás vi­szont Stendalban található. Ezt a Rolandot 1525-ben mintázták, s magassága — felemelt kardjának hosszával együtt — csaknem nyolc mé­ter. A haldenslebeni Roland 1528-ból származik. Ez az egyetlen szobor, amely lovon ülve ábrázolja a lovagot. Gázvezeték a sivatagban Türkménia érdekes vidéke a Kara-Kum sivatag, a szűz homoktenger. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ egyik legnagyobb 1 kiterjedésű (350 000 négyzetkilométer) si­vataga. Hossza nyugatról ke­letre 800 kilométer. A türkmének itt ősidők óta az életadó vízről ábrándoz­na^. Erről szólnak népmesé­ik, balladáik. A Kara-Kum sivatag számára életet adó csatorna létesítésének terve már a múlt század folyamán felmerült, de csak 1954-ben vágták be a bulldózerek la­pátjaikat a homokos terep­be. Napjainkban már 860 kilométer hosszú csatorna szeli át a sivatagot, és má­sodpercenként 380 köbméter vizet juttat a földekre. Év­ről évre növelik az öntözött területeket, és így például a gyapottermesztés volumenét is növelni lehet ezen az egy­kor terméketlen vidéken. A csatorna övezetében uta­kat is építettek, és a teher­autók vették át a tevék sze­repét. Türkmén kolhozokban azonban tejéért, gyapjúért és húsáért tenyésztik továbbra is a tevét. Egészen átalakult a csatorna menti világ. A türkmén fővárosban halász­szövetkezetek alakultak, sőt szabad idejükben pecáznak már az itt élő emberek. Néhány év óta gázvezeték továbbítja az energiát a te­rületre. Képünk az átívelő nagy gázvezeték építését áb­rázolja. A szovjet technika felkészült arra, hogy sivata­gi homokon, fagyott tundrán vagy bármilyen terepen el tudja végezni a vezetékfek­tetést, és a közbeiktatott kompresszorállomások létesí­tését. II hipnózis titkai nyomában A tudományos világ régen sze­retné megérteni a -hipnózis lé­nyegét, mindeddig azonban nem tudott pontos választ adni a je­lenség mibenlétére. Sokáig úgy vélték, hogy a hipnotikus álla­pot az álom sajátos változata. A legújabb műszeres megfigye­lésekkel azonban már sikerült több részletkérdésre fényt derí­teni. Amikor lehetőség nyílt az agy bioáramainak kutatására, az álom és a hipnózis elektroenke- falográfiás (EEG) vizsgálatára, kiderült, hogy a két jelenség között lényeges különbségek vannak. Az agy bioáramainak frekvenciája az ébrenléttől az álomig vezető szakaszban egyre csökken. Ha az ember ébren van, és Valamivel foglalatoskodik (pél­dául ír vagy olvas), akkor ez a frekvencia másodpercenként 15— 30; azaz ún. béta-ritmus. Ha vi­szont nyugodtan, csukott szem­mel fekszik, akkor a másodper­cenként 8—13 frekvenciájú rez­gés, az alfa-ritmus kerül túl­súlyba. Elalvás után még las­súbbak a rezgések, kezdetben másodpercenként 4—7 frekven- ciájúak (théta-ritmus), később, amikor az alvás egyre mélyeb­ELEKTROMOS CSATLAKOZÁS — VlZ ALATT Háztartásokban és számí­tógépközpontokban egyaránt dugós érintkezőket használ­nak, amelyeknél az áramve­zető alkatrészeket egymás­hoz szorítják. Ez a módszer azonban víz alatt vagy rob­banásveszélyes atmoszférá­ban nem használható. Ilyen esetekben költséges beren­dezésekkel kell megakadá­lyozni a víz beszivárgását, illetve szikra keletkezését. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei olyan csatlakozót fejlesztettek ki, amelyekben egyáltalán nincs elektromos érintkezés. Az eddigi dugót és hüvelyt egy speciálisan kettévágott transzformátor két fele he­lyettesíti. A bekapcsolni kí­vánt áram K alakú vasmag köré tekercselt vezetékben folyik. Bekapcsoláskor a vasmagot egy másik, hason­ló vasmaghoz szorítják, amelynek tekercsében indu- káció folytán — a vesztesé­gektől és az esetleges torzí­tásoktól eltekintve — áz eredetinek megfelelő áram keletkezik. AGYIDEG ÉS AZ ÉHSÉG Eddigi élettani tanulmá­nyaink során úgy tudtuk, hogy az étvágy az éhségér­zeten alapszik. Ennek idegi központja az agy hipotala- musznak nevezett részének oldalsó magja, amelynek'in­gerlése mértéktelen evést (hiperfágiát) idéz elő a kí­sérleti állatoknál. Ezzel el­lentétes hatású a hipotala- musz alsó-középső magcso­portjának éhséggátló vagy jóllakottsági központja. Nor­mális körülmények között e két centrum az egyensúlyi állapot fenntartása irányá­ban hat. Üjabban amerikai kutatók arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a száj­üreg fala az a hely, ahol az bé válik, beáll a 0,5—3 frekven­ciájú delta-hullám. A hipnózis alatt azonban egé­szen mást mutat az EEG-kép. Amíg a hipnózis kezdeti szaka­szában az alfa- és béta-hullá­mok amplitúdója kissé csökken, addig a mély hipnózis állapotá­ban ezt a szakaszt nem lassú ritmusú .rezgések váltják fel — mint az álom esetében —, ha­nem gyorsak, azaz alfa^ és bé­ta-hullámok, ilyenkor az ébren­léthez hasonló EEG-kép jön lét­re. A kívülálló számára úgy tű­nik, mintha a hipnotizált sze­mély aludna, hiszen a hipnoti­zőr utasításain kívül nem rea­gál a külső ingerekre, az Etc. tanúsága szerint viszont ébren van. A hipnózis tehát nem egy­szerűen részleges álom, hanem az agynak egy másfajta állapo­ta. Mindamellett felfedezhető né­mi hasonlóság a gyors álom és a hipnózis között. Képünkön egy EEG-s hipnózisvizsgálatot lát­hatunk. A kísérleti személyt le­fektetik egy díványra, a hipno­tizőr felszólítja, hogy nézzen mereven egy pontra (hogy a szeme elfáradjon), majd azt su­gallja neki, hogy rögtön el fog aludni. Testén lassú melegség éhségérzet keletkezik, illet­ve elmúlik. Az arc és száj­üreg szöveteit, sejtjeit az ötödik agyideg, az ún. há- romosztatú ideg látja el idegszálakkal. Ez az agyideg továbbítja a szájüregből és az arc területéről eredő ta­pintási, hő- és fájdalomérze­teket. Ezt, illetve ennek egyes ágait zsibbasztja el ideiglenesen a fogorvos is. amikor kezelés közben ér­zéstelenítést vagy fagyasz­tást alkalmaz. PAMIR BOTANIKUS KERT A 2300 méter magasban fekvő Pamir botanikus kert csodálatos növénygyűjte­ménnyel rendelkezik. Az itt viruló növények egy sor speciális tulajdonsággal ren­delkeznek. A leghíresebb pa- míri sajátosság a rendkívül nagy növekedési energia (vagyis a növényeknek az a törekvése, hogy minél töbjD hajtást, rügyet és virágot hozzanak), amely döntő ha­tást gyakorol formájukra és egész élettevékenységükre, így például a tölgy négyéves .korában hoz először termést (sík vidéken ez a 10—20 éves tölgyekre jellemző). A fehér akác, a zélnice, a meggy és az orgona még egészen törpe cserje korá­ban kezd virágozni. A pamíri növények rend­kívül nagy növekedési ener­giáját magyarázza az erő­sebb ultraibolya-sugárzás, de jelentős szerepet játszik ben­ne a fotoreaktivációs folya­mat, amely a jövőben a ter­més növelésének egyik igen fontos módszere lehet. Nem mindennapi látványt nyújt a fotoreaktivációs módszer­rel termesztett hatalmas sár­garépa (súlya közel 1,5 kg). EUKALIPTUSZ Ausztráliának nemcsak ál­latvilága sajátos, hanem nö­vényvilága is. Növényei kö­árad végig, keze és lába elne­hezül, semmire sem akar. gon­dolni: hipnotikus állapotba ke­rül. Eközben — az elektródák közvetítésével — agyának min­den rezdülését érzékeli és jelzi a kifejezetten kutatási célokra készült, 8 10 csatornás, modern EEG-készülék. zül talán a legjelentősebbek az eukaliptuszok. Több mint hatszáz fajuk van, változa­tos nagyságú és alakú fák. Némelyik faj egyedei való­ságos óriások (60—80 méter magasra nőnék, de akad köztük 105 méteres példány is). Az eukaliptuszok meg­lepően „hajlékonyak", kitű­nően alkalmazkodnak a kü­lönféle élőhelyekhez, nem­csak őshazájukban, hanem idegen kontinenseken isi Je­lentősek még azért is, mert gyorsan nőnek. Érthető te­hát, hogy a múlt század ele­jén elkezdődött különböző eukaliptuszfajok más orszá­gokba telepítése. Európában Spanyolország és Portugá­lia létesített jelentős euka­liptuszerdőket, a franciák legsikeresebb kísérlete a korzikai volt. Az eukaliptu­szok azonban elsősorban Észak-Amerikában, Afriká­ban és Dél-Amerikábaii ter­jedtek el. Brazíliában már hatalmas eukaliptuszerdők vannak. Afrikában Mada­gaszkár szigete és Etiópia vált az eukaliptuszok igazi otthonává. A FÖLD MAGJA Földünk anyagi összetéte­léről valójában kevesebbet tudunk, mint a távoli csil­lagokéról. Belsejére csak a földrengéshullámok viselke­déséből, a sűrűségszámítá­sokból és a földre hulló me­teori tok' összetételének ana­lógiája alapján következtet­hetünk. Mindezekből eddig is úgy gondolták, hogy a föld magja főként vas-irik- kel Ötvözetből áll. A kalifor­niai San Diego-ú egyetem ku­tatói föltételezik, hogy a föld magja hásonlít a szili- k'átokban gazdag kőmeteori- tok összetételéhez. A számí­tások szerint a föld magjá­ban és a belső köpenyben a két összetevő tömegaránya együtt 1,49, a szilikátokban gazdag meteoritokban pedig 1,43; vagyis a két érték meg­lehetősen közel van egymás­hoz. Mindenesetre az új el­mélet igazolásához az eddig rendelkezésre állónál sokkal több adatra van szükség. Tudományos hírek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents