Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-17 / 270. szám
NÉPÚJSÁG Melioráció Sarkadon Összhang nélkül nem megy 1982. november 17., szerda Péntek 14 éra Megkezdődik a próbaüzem az új békéscsabai telefonközpontban A próbaüzem megkezdése előtt még egyszer ellenőrzik az áramkörök működését Legutóbb nyáron készült riport a sarkadi meliorációról. Dr. Lőrincz Ferenc, a Lenin Tsz elnöke nem nagyon örült neki. Meg is mondta miért: nem egy kitűnő tsz a sarkadi, inkább a jobbakat mutassuk be az olvasónak. Most fordult a kocka. Néhány nappal ezelőtt a szövetkezet meliorációs főágazatának vezetője kezdeményezte: találkozzunk Sarkadon; érdemes megnézni, mi történt a nyáron még vizes, süppedd földekkel. A határszemle előtt egy kis beszélgetésre ültünk össze a szövetkezet elnökével, valamint Seres Lászlóval, a megyei tanács szakfelügyelőjével és Borgulya Mihállyal, a Szarvasi Állami Tangazdaság Körös—Maros-vidéki Meliorációs Főmérnökségének vezetőjével. Dr. Lőrincz Ferenc egy történettel kezdi: — Tavasszal késésben voltunk a napraforgóvetéssel. Megkértük a tsz-párunkat, a kondorosi Egyesült Tsz-t, hogy segítsenek ki. Jöttek is, gyönyörűen elművelték a földet, bevetettek 610 hektárt úgy, ahogy 'a nagykönyvben meg van írva. De hiába volt minden, megjelent a belvíz, és a terület felét totálkárossá tette. Ma azon a részen ez már nem fordulhat elő. Alagcsövezték, rendbehozták a meliorációsok. Kérésemre röviden vázolja a sarkadi melioráció kezdetét, eddigi eredményeit. A munkákat 1979-ben indították a békési vízgazdálkodási társulat dolgozói. Az első ütemben majdnem háromezer hektárt hoztak rendbe. Hozzáláttak a második — 3300 hektáros — ütemhez is, de a múlt év nyarán megromlott a békésiek és a sar- kadiak kapcsolata. A szakítást követően a megyei tanács segített a szövetkezetnek új kivitelezőt keresni, fgy találták meg a SZÁT meliorációs főmérnökségét. A „szátosok” év közben vették át a munkát és bizonyítottak. A második ütemnek eddig felét készítették el — kitűnő minőségben. — Ha őszinte akarok lenni, akkor meg kell mondanom : lényeges különbség van az első és második ütem, azaz a békési társulat és a szarvasiak munkája között. Ezt a táblákon is be lehet mutatni — töpreng hangosan a tsz-elnök. — Az a helyzet, hogy a SZÁT-nak lényegesen nagyobb a gépparkja, ahol egyszer felvonulnak, azt a területet gyorsan rendbe tudják hozni — vélekedik Seres László. * * * A „földek gyógyászai” és a tsz tagjai között — mint mondják — jó a kapcsolat. Legfőbb bizonyítékot erre a javuló talajok adják. — Azt hiszem, ennyi, és ilyen gyors munka csak úgy sikerülhetett, hogy kialakult közöttünk az összhang, másképp ez nem megy — mondja Borgulya Mihály. Majd dr. Lőrincz Ferenccel együtt sorolni kezdik azokat az eseteket, amelyek a felhőtlen munkakapcsolatot jellemzik. A meliorációsok például azt kérték, engedje meg a szövetkezet, hogy a lábon álló búzában is dolgozhassanak az alagcsőfektető gépek. A tsz-ben döntöttek, ráálltak, nem bánták meg: — A búza úgy is olyan rossz, vizes volt, nem nagy kárt okozott benne a gép — mondja a tsz-elnök. — És nyertetek is rajta, mert amikor elkezdtük, még nem volt hiánycikk a cső — azért is dolgozhattak olyan gyorsan a gépeink — teszi hozzá Borgulya Mihály: Megtudjuk, hogy volt, amikor a sarkadiak kérték egyes munkák ütemének gyorsítását, hogy a rendbe hozott földbe azonnal vethessenek. A „szátosok” a kérést teljesítették. De sok hasonló eset is előfordult. Az eredmény: eddig összesen 4 ezer 680 hektárt mentesítettek a hívatlan belvíztől. * * * A szövetkezetben máris — a kötelező jelentések beküldése előtt — vizsgálják a rendbe hozott földek eredményeit. Érdemes egy-két számot említeni, hiszen nagyon is jellemzőek. Az előző három év átlagához képest egy 1979-ben meliorált területen 2,1—2,2 tonnával nőttek a hozamok — gabonaegységre átszámolva. Mindez a földeken megteremtett termelési biztonságnak köszönhető. Akadnak természetesen nehézségek is. Nagyon emelkednek a munkák költségei. Míg kezdetben 12, napjainkban már 30 ezer forintba is belekerül egy-egy hektár meliorációja. A kapott állami támogatásból és saját erőből már csak annyi maradt jövőre, amely 800 hektár javítási költségeit fedezi. — Pedig szeretnénk kétszer ennyit, utána pedig a szövetkezet területének másik felét is — szól közbe dr. Lőrincz Ferenc. — Bár, azt hiszem, a legkritikusabb részt, a Fekete-éri területet így is sikerül rendbe tenni. . * * * A Volga jól bírja az utat. Nemcsak, mert sokat kibíró autó, hanem mert jól elegyengetett földút vezet a táblák között. A Fekete-éri határban járunk. A nyári vízivilág eltűnt. Egyenes vonalvezetésű csatornák fogadják magukba az alagcsövek által szállított vizet. A simára elművelt földeken még fehérük a talajjavító anyag, a mésziszap. De most már határozottan jó érzés itt szétnézni. Nagyüzemhez méltó méretű táblák és vízviszonyok fogadják a szemlélőket. Mindannyian elégedettek lehetünk. Seres László megkönnyebbülten sóhajt fel: — Délelőtt Békésen jártam, az Egyetértés Tsz-ben. Ott is nagyon jól dolgoztak a békési társulat munkásai. Itt is első osztályú munkát látok. Azt hiszem, a megyében az idén ez az első osztály jellemzi majd a meliorációs munkák minőségét. A szövetkezet elnöke hazatérőben még örömmel elújságolja, hogy a KITE felvette őket az intenzív gabonatermesztési programba. Kapnak új gépeket; úgy érzik, könnyen megtermelik a kért, plusz háromezer tonna gabonát. Különösen a gépeknek örülnek, mert nem elég a földeket rendbehozni, hanem a korábbinál jobban meg is kell művelni a területeket, és ami szintén nagyon fontos: veszteség nélkül betakarítani a mind nagyobb terméseket. M. Szabó Zsuzsa rétegek. kötődnek egymáshoz. Egy védő papírréteg és a belső felületet adó 11 milliméter vastag, festést és tapétázást álló ■ gipszkarton lemez között vannak a tulajdonképpeni szigetelő rétegbe ágyazva a felerősítéshez szükséges lécek, amelyek egyúttal a lemezek merevségét is biztosítják. Az 50 milliméter vastag lemez kb. 40 százalékkal javítja az épületek hőszigetelését. A módszer előnye, hogy a szerelés helyiségenként történhet, és nem függ az időjárástól. Jelentősen megköny- nyíti a helyiségek gyors fűtését, továbbá nagyobb ráfordítás nélkül, saját kezűleg is elvégezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelőanyag védve van az időjárás viszontagságaitól. Hátránya viszont, hogy csökkenti a lakó- és hasznos felületeket A külső falak télen erősen lehűlnek, fokozott ■hőveszteségek lépnek fel a födémek, a padlók és a közbenső falak csatlakozásainál. A kiegészítő belső szigetelés felszerelése a fűtőtest-bemélyedéseknél nehézkes, ezért gyakran elmarad. Mivel a szigetelt falak nem tárolnak meleget, a helyiségek télen gyorsan kihűlnek, nyáron viszont a fordított hatás miatt erősen felmelegednek. Jelentős állomásához érkezik a posta hálózatfejlesztési programja: pénteken megkezdődik a próbaüzem a 8 ezer vonal kapacitású, új békéscsabai telefonközpontban. Lapunkban már többször beszámoltunk a posta egyik legnagyobb hálózatfejlesztő beruházásáról és arról, hogy a csaknem hatszázmillió forintba kerülő központ szerelési munkálatai hogyan haladnak. A POSTABER koordinációjának, valamint a BHG jó munkájának köszönhetően sikerült pótolni az épület késedelmes átadásából keletkezett lemaradást, és az új létesítmény a tervezett költségen és határidőn belül készült el. A beruházás részeként már 1981 decemberében átadták a gyulai, 1982 júliusában pedig a békési új, automata központokat. Gyors átterhelés A lakosság által régen várt eseményre november 19-én 14 és 15 óra között kerül sor. Pontban délután 2 órakor kezdik meg a szakemberek az úgynevezett átterhelést. Ennek során lekapcsolják a régi központot, és a vonalakat átkötik az új gépekre. Ez a munka maximum délután 3 óráig tarthat, de remélhető, hogy a jó szervezésnek és előkészítésnek köszönhetően ennél lényegesen hamarabb véget ér. Külön figyelmet fordítanak a postások arra, hogy a segélykérő hívószámok, a 04-es mentők, a 05-ös tűzoltók és a 07-es rendőrségi telefonok az átkapcsolást követően azonnal hívhatók legyenek. Itt hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy ezek az úgynevezett speciális hívószámok az eddigi három helyett, ezentúl csak két számjegyből állnak. A békéscsabai központ üzembe helyezésével együtt megszűnik a gerlai és a te- lekgerendási telefonközpont, az előfizetők telefonjait a békéscsabai új központba kapcsolják át. Megszűnik a dobozi telefonközpont is, innen a vonalak a gyulai központba kerülnek át. A telefonközpont üzembe helyezésével valamennyi előfizető telefonszáma megváltozik. A változások miatt a posta új telefonkönyvet adott ki, amely tartalmazz^, Békéscsaba, Békés, Doboz, Ger- la, Gyula, Gyulavári, Telek- gerendás, Újkígyós és Szabadkígyós előfizetőinek adatait. Az újkígyósi telefon- központot azonban csak decemberben adják át, ezért a telefonkönyvben szereplő újkígyósi és szabadkígyósi előfizetők kétjegyű hívószámait jelenleg még nem lehet tárcsázni. A telefonkönyv a felsorolt helységek postahivatalaiban vásárolható meg, de Békéscsabán, Gyulán és Békésen a hírlappavilonokban is kapható. Azonnali tárcsahang Az új telefonközpont üzembe helyezésével egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb lesz a telefonálás. Melyek azok a tudnivalók, amelyekre külön is érdemes odafi- g"elni? A kérdésre Vojnár Lászlótól, a Szegedi Posta- igazgatóság távközlési és műszaki igazgatóhelyettesétől kértünk választ. — A legfontosabb változás talán az lesz, hogy a telefon- kagyló felemelése után —az eddigiektől eltérően — azonnal hallható lesz a tárcsázási (búgó) hang, melynek hangzása kismértékben más lesz. Ekkor azonnal meg kell kezdeni a tárcsázást, mert enélkül tíz-tizenöt másodperc múlva rövid szaggatott, foglaltsági jelzést ad a készülék. Változtatni kall tehát azon a régi beidegződésen, hogy előbb felvettük a hallgatót, és utána kezdtük keresni a telefonszámot. Amennyiben a hívott állomás szabad, a hallgatóban hosszú csengetési hangot lehet hallani, a foglaltságot rövid szaggatott hang jelzi. Ugyanezt a foglaltsági jelzést lehet hallani, ha a hívott állomás körülbelül egypercnyi csengetés után sem jelentkezik. Ezek az úgynevezett leidőzí- tések azért szükségesek, hogy az egyes állomások ne vegyék feleslegesen igénybe a központ áramköreit. Nem létező szám hívása esetén a hallgatóban trillázó hang hallható. Ilyen esetben meg kell győződni a hívott szám helyességéről, majd újra tárcsázni. Lényeges forgalmi változás lesz, hogy Békésen teljesen megszűnik a kézi kezelésű telefonközpont, ezért a békéscsabai és a békési előfizetők csak közvetlen tárcsázással hívhatják egymást. Ezek a beszélgetések helyi beszélgetésnek minősülnek. Fontos tudni azt is, hogy a helyi beszélgetéseket az új központok időméréssel számlálják. Főidőben — 7 és 18 óra között — 3 percenként 1,50 forintba, nyilvános állomásról 2 forintba kerül egy beszélgetés. A többi időszakban minden megkezdett hat perc kerül ugyanennyibe. A békési és a gyulai konténerközpontok az úgynevezett békéscsabai góckörzethez tartoznak, ezért az ide bekötött állomások közvetlenül, az ötjegyű hívószámok tárcsázásával hívhatják egymást. A Békéscsaba (Békés) és Gyula közötti beszélgetések azonban már távolságinak számítanak, ezért a nappali órákban 40 másodpercenként, az éjszakai időszakban 60 másodpercenként számlál az automata 1 forint 50 fillért. Belföldi távhívás Üj szolgáltatás lesz a belföldi távhívás, melybe a békéscsabai központ üzembe helyezése után a békési és a gyulai telefonokat is bekapcsolják. Távhívás esetén az első tárcsázási hang után a 06-os számot kell hívni, ekkor a hallgatóban egy újabb, sípoló tárcsázási hang szólal meg. Ezt követően kell ösz- szefüggően, egymás után tárcsázni a hívott központ számát és a hívott előfizető telefonszámát. A távhívásba bekapcsolt helységek nevét és körzetszámát, valamint a beszélgetések díjait a telefonkönyv tartalmazza. A távhívás bevezetése után egy hónapig még pótlékmentesen kérhető beszélgetés kézi kapcsolással is, de utána a távhívással elérhető központokba kért kézi kapcsolású beszélgetésekért 20 forint pótdíjat számít fel a posta. A távhívásba be nem kaocsolt központok felé irányuló beszélgetéseket továbbra is a 01-es számon kell majd bejelenteni. A telefonra várakozókat nyilván az is érdekli, hogy mikor juthatnak hozzá a már régen várt készülékekhez. Ebben az évben (a próbaüzem ideje alatt) a posta nem kapcsol be új előfizetőket. Januárban kezdik az új telefonok felszerelését, először a közületeknek, majd a Sűrűn lakott körzetekben, a lakótelepeken. A bekapcsolásoknál részben a fontossági sorrendet tartják be, de előfordul, hogy ettől műszaki, gazdasági okokból eltérnek. Végül érdemes szólni arról is, hogy miként alakul a jövőben a megye távbeszélőhálózatának fejlesztése. A jövő évben üzembe helyezi a posta a gyomaendrődi és a mezőberényi automata telefonközpontokat. Várhatóan 1983-ban kezdődik el az orosházi postaforgalmi és műszaki épület építkezése, és a tervek szerint 1986-ban kap a város egy ötezer vonalas automata telefonközpontot. Ennek üzembe helyezésével egyidejűleg oldják meg a környék telefonhálózatának korszerűsítését is. Lányai László Hőszigetelés — kívül, belül Évekkel ezelőtt még egyet- ;n építtetőnek sem okoztak ondot a tüzelőanyag-szám- ík. Arra törekedtek, hogy ház minél nagyobb, minél ilágosabb legyen. Az ener- iatakarékosság ismeretlen ágálom volt, ezért például . lapos tetőket nemigen lát- ík el hőszigeteléssel, ígyanígy a szimpla üvege- ésű ablakoknak csak sok ínyt kellett beengedniük. íz, hogy ily módon sok me- äget is kiengedtek a házól, néhány évvel ezelőtt rég senkit sem érdekelt. A gyökeresen megválto- ott viszonyok, a drága ener- iaárak miatt, aki a házát égi elavult hővédelemmel, agy anélkül építette, most ondolkozhat a korszerűsí- ésen. Tetemesek ugyan en- iek költségei, de a kiadá- ok mégis hamar megtérüllek. A hőszigetelés történhet a alak külső vagy belső felü- etén. Az előbbi esetekben a omlokzatfelületre 7—10 entiméter vastag kemény- lab lemezeket ragasztanak, ragy kb. 5 centiméter vas- agságban hőszigetelő vako- atot raknak, illetve ásvány- ;yapot-keményhab lemezedet ragasztanak. Előnye a negoldásoknak, hogy a lakás hasznos területe nem csökken, hátránya viszont, hogy meglehetősen drága, és ha a ház az építési határon van (ami nagyon gyakori), azt a külső szigetelés miatt túllépik. A belső szigetelés céljára is különböző anyagokat gyártanak. Svédországban újabban legszívesebben kemény poliuretán habanyagból gyártott lemezeket erősítenek az épületek külső falainak belső felületére. A lemezek három rétegűek, a A belső szigetelés felszerelése
