Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

1982. november 16., kedd Az anyák és gyermekeik védelmében Elnökválasztás a szolgáltatóban Megyénk több mint 430 ezer lakójából csaknem 100 ezren vannak a szülészeti vagy nőgyógyászati szem­pontból veszélyeztetett korú nők. Nagy jelentőségű a szü­lészeti, nőgyógyászati, nővé­delmi munkában a megelő­zés, a felvilágosítás, a rend­szeres és időben történő vizs­gálat. Az integrációban a bete­gek szakellátása a rendelő- intézetekben történik. Az if­júsági gondozás, a nők ter­hesség előtti, a szülést meg­előző és követő tanácsadása a gondozó intézetek feladata. Azok a nők, akik gyermeket hoznak a világra, s ezért ne­tán hosszabb kezelést, gon­dozást igényelnek, esetleg nő- gyógyászati betegek, a kór­házi osztályokra kerülnek. Tavaly 281 kórházi és 123 szülőotthoni, összesen 404 ágy állt ehhez rendelkezésre a megyénkben. Az intézetek­ben és rendelőkben 44 szak­orvos gyógyít. A cél; a szük­séglet, a szakismeret és a műszerezettség szempontjai­nak figyelembevételével fej­leszteni a kórházi osztályo­kat! Néhány szám a szülé­szeti adatokból: 1979-ben 6048 szülésből 6113 újszülött született, 1981-ben 5217 szü­lésből 5274 újszülött jött a világra. A koraszülések szá­ma 8,7 százalék volt, ezek között a halálozási arány is nagyobb, mint más esetek­ben. A koraszülések megelő­zésénél, a terhesgondozásnál igen nagy jelentőségű a ki­épített központi és folyama­tos mobil gondozás. A jövő­ben gépkocsik járják majd a megye kisebb-nagyobb helységeit, s mobilgondozás keretében vizsgálják a ter­heseket. Lehetőség szerint a veszélyeztetetteket a közpon­tosított és megfelelően mű­szerezett szülészetekre irá­nyítják. A közeli években az összes szülések 99,74 száza­léka intézetben történt. A többi rohamos szülés volt, il­letve a mostoha időjárási vi­szonyok miatt külterületen, vagy tanyán zajlott. Az új­szülöttek ellátásáról gyer­mekgyógyászok bevonásával a szülészeti osztályokon gon­doskodnak. A jövő útja az újszülöttek gondozására sza­kosodott orvosok, úgyneve­zett neonatológusok alkal­mazása a kórházakban. 1968-tól dolgozik szervezet­ten Gyulán a megyei csalá­di és nővédelmi tanácsadás (CS. N. T.) az ifjúsági egész­ségügyi központban. Ez a forma az országos hálózat kialakításának is modellje volt. A megye hasonló intéz­ményeit innen irányítják, ösztönzik az orvosok családi életre nevelő tevékenységét, s mindezek mellett tudomá­nyos kutató programokat is végeznek. Itt—^találhatók olyan speciális rendelések is, mint például a gyermeknő­gyógyászat, vagy a meddő­ségvizsgálat. Gyulán a me­gyei kórház szülészeti-nőgyó­gyászati osztályán a kórház új pavilonjának átadása után 1982-től újra 130 ágy várja a betegeket. A megyei fel­adatok mellett a szeghalmi, a gyomai és a medgyesegy- házi szülőotthonok kompli­kált esetű betegeit is ők lát­ják el. Kétágyas intenzív, négyágyas rutin szülőszoba kapcsolódik steril egységben az újszülött részleghez. A gyulai osztály műszerezettsé­ge korszerű, s a szakismeret­tel párosítva, képesek ellátni például a koraszüléseket, a kezelt meddők szülését, a cu­kor- és szívbeteg anyák el­lenőrzését, az epilepsziás nők ellenőrzését, szülését, a prog­ramozott szüléseket. Tudo­mányos területen, a medi­kus- és orvosképzésben, to­vábbképzésben együttmű­ködnek a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem szülészeti­nőgyógyászati klinikájával. Békéscsabán a városi kór­ház szülészeti-nőgyógyászati osztályán 92 ágy működik. A körülmények javulása a re­konstrukció függvénye. In­dokolt lenne mihamarabb a második ütemben a szülészet új épületbe költöztetése. Az emelt orvosi létszám lehető­vé teszi a jó gondozási mun­kát. Szeretnék a jövőben az onkológiai ellátást kiszélesí­teni. Az orosházi kórház szy- lészeti-nőgyógyászati osztá­lya igyekszik megfelelően biztosítani a korszerű ellá­tást. Az új rendelőintézet felépítése után az osztályon önálló gondozási egységet alakíthatnak ki. A szülőott­honok sorában az egyik leg­jobb a szarvasi, nagy forgal­mú a szeghalmi, Békésen, Gyomán és Medgyesegyhá- zán fogadják még szülőott- honokbaií a terheseket és a nőgyógyászati betegeket. Miután a kismamák és csecsemőik kikerülnek az in­tézményekből, a védőnők és az egészségügyi alapellátás veszi őket gondozásba. Szin­te hihetetlen, hogy egy-egy csecsemőt évente húsz alka­lommal is meglátogat a vé­dőnő, s egyéves koráig a kisbaba harmincszor is az egészségügyiek szeme elé ke­rül. A védőnők munkájának eredménye mégis nagyrészt függ a szülőktől és az egész­ségügy, valamint a családok kapcsolatától. Sokat javult az elmúlt években a három— tizennégy éves gyermekek gondozása, ellátása. Csak­nem 90 ezer 14 éven aluli Békés megyei ellátása az egészségügyi szervek felada­ta. Sajnos, az is tény, hogy a 33 gyermekkörzeti állás közül 7 betöltetlen. A gyer­mekszakorvosok feladataik sorában főként a vizsgála­tokra, a betegek gyógyításá­ra tudnak összpontosítani. Az egészségnevelésre, a preven­tív munkára, a gyermekek látogatására már nem marad elegendő erejük, idejük. Ott, ahol három gyermekorvos helyett csupán egy dolgozik, s 1600—1700 gyermeket gon­doz, a megfelelő betegellátás is nagy erőfeszítést kíván az orvostól, nemigen tud a meg­előző munkára gondolni. Azokban a helységekben, ahol nincs gyermekorvos, a körzeti orvos és alkalman­ként a mozgó szakorvosi szolgálat látja el a betege­ket. Az állással igen, de or­vossal nem rendelkező tele­püléseknek példaként szol­gálhat a mezőberényiek jö­vőbe látása, ök két orvost küldtek a kórházi osztályok­ra tanulni. A szakvizsgát kö­vetően végzett gyermekor­vosként térnek vissza a köz­ségbe. A kórházi ellátás me­gyénkben a három kórház gyermekosztályán történik. Az ágykihasználás alacsony szintű. Békéscsabán új mód­szeren, nyílt gyermekosztály kialakításán gondolkodnak. Gyulán az évek óta működő gyermek szívgyógyászat és a koraszülött utógondozó mel­lett megyei hatáskörű ideg- gyógyászati és tüdőgyógyá­szati szakrendelés van. Bé­késcsabán a hormonális be­tegségek szakgondozása fo­lyik. A gyermekek egészséges fejlődésének egyik fontos színtere a bölcsőde, amelyből Békésben 54 van és 2225 gyermek fogadására képes. A 456 gondozónő közül 422 szak­képzett, s ez igen jó arány. Békéscsabán épült fel a me­gyei egészségügyi gyermek- otthon, amely 240 szellemi, lelki, testi sérült gyermek beteggondozását vállalja. Az orvosok és védőnők munká­jának része az óvoda- és is­kolaegészségügy, amely mennyiségi vizsgálati muta­tóiban a szakmunkástanulók gyenge ellátásáról árulkodik. A többi' csoportokban, óvo­dások, általános és középis­kolások körében a vizsgála­tok aránya közel elfogadha­tó. A minőséget számokkal nehéz lenne kifejezni. A szakterület fejlődését a mű­velődésben, oktatásban és egészségügyben dolgozók kö­zeledése, együttműködése se­gítené. Kitűnő például szol­gált a tapasztalatok kicseré­lésére a tavaly Szarvason rendezett óvodai egészségne­velési napok programja. A jövőben is sor kerül majd remélhetően az orvosok és pedagógusok találkozóira, ahol minden bizonnyal sok mondanivalójuk lesz egymás számára. A gyermekszakorvosok képzése, az üres állások be­töltése, a megfelelő körülmé­nyek biztosítása a legfonto­sabb megyei feladat. A to­vábbképzés teendői sem el­hanyagolhatók azért, hogy a gyermekorvosok diagnózisa, gyógyító munkája eredmé­nyesebb, még pontosabb legyen. így inkább törekedhetnek a biztonsági. gyógykezelésre, s gyermeke­ink is elkerülhetik az állan­dóan visszatérően adagolt „divatos” gyógyszerek gyako­ri szedését. Bede Zsóka Fotó: Veress Erzsi A Békés megyei Szolgál­tató és Termelő Szövetkezet vezetősége az idén a tavaszi — 1981-es évet értékelő — közgyűlése után, most egy merőben új elszámolási rendszer tapasztalatait kí­vánta ismertetni a tagság­gal. Ezért, s egyben elnök- választásra hívta össze a szövetkezet vezetősége a fo­gyasztás, szolgáltatás és a termelés területén dolgozó kollektívákat tegnap, hétfőn a békéscsabai Szabadság moziba. A több mint ezer személyt foglalkoztató szö­vetkezet az egész megyére kiterjedő üzlethálózatot épí­tett ki, ahol ez év márciusá­tól széles körben bevezette az átalány elszámolásos rendszert. Az új módszer megtartja a dolgozók teljes jogú szövetkezeti tagságát, ugyanakkor közvetlenebbül épít a szakmai felkészültsé­gükre, szorgalmukra, fele­lősségükre. A szövetkezetnek úgy kellett kidolgoznia az elszámolási rendszert, hogy az a gazdaságosságot ered­ményezze a kollektíva és az egyén számára is. A gazdasági mutatók azt igazolják, hogy a csaknem 10 százalékos létszámcsökke­nés mellett, az új elszámolá­si rendszerben a bérszínvo­nal 7,42 százalékkal növeke­dett. A rendszer úgy tűnik bevált, s a szövetkezet ha­marosan megkezdi a jövő évre a szerződéskötéseket. Számít arra, hogy a dolgo­zók együttműködnek a szö­vetkezet vezetőségével a rendszer tökéletesítésében. Botyánszki Pál, a szövet­kezet elnöke is hangsúlyoz­ta vezetőségi beszámolójá­ban, hogy csökkenteni kell a veszteséges tevékenységek számát, mindezek mellett azonban nem lehet figyel­men kívül hagyni a jelent­kező igényeket. A szövetkezet önmaga szá­mára termeli ki az utánpót­lást. Az elmúlt évben 127-en tanultak, s eközben a már dolgozók rendszeresen vesz­nek részt szakmai képzése­ken, továbbképzéseken. A tevékenység eredményessé­gét jelzik azok a versenyek és bemutatók is, amelyeken az elmúlt években első, má­sodik, országos bajnokságo­kon a vidéki harmadik, ne­gyedik helyezéseket értek el. A szövetkezet vezetőségé­nek beszámolója után Laczó Pálné főkönyvelő ismertette a háromnegyed év eredmé­nyeit, majd tízen a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt vehették át. Ezután a hozzászólások kö­vetkeztek. Kohári Béláné ja­vasolta a szakmafejlesztő bizottságnak, vizsgálja meg, hogyan hatott az alapanyag- ár-változás az anyagszáza­lékra, és ha lehet, érvénye­sítse ezt az anyagnormában. Megfontolásra ajánlotta to­vábbá, hogy a szövetkezet vezetősége fordítson nagyobb gondot az utánpótlás elméle­ti és gyakorlati képzésének ellenőrzésére. A nap programja az el­nökválasztással folytatódott, ismét Botyánszki Pál — az 1978 óta szövetkezeti elnök — kapta meg újabb öt évre a tagságtól a bizalmat. Tájékoztatás átéli útüzemeltetésről Tegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabán, a KPM Közúti Igazgatóság székházában a tanácsok, a közlekedési vál­lalatok képviselőinek tájé­koztatót tartottak a téli út­üzemeltetési feladatokról. Boros József igazgató beve­zetőben a soron következő teendőkről szólt. Hangsú­lyozta, hogy az igazgatóság­nak egyértelmű célja a köz­úti közlekedés biztonságának megteremtése. Célul tűzték, hogy jó munkaszervezéssel, megfelelő időben tett be­avatkozásokkal, pontos, meg­bízható információk adásá­val minél jobban szolgálják a téli viszonyok között a közlekedőket. Az igazgatóság üzemmér­nökségein, telephelyein idő­ben kijavították a gépeket, s mint a tájékoztatóból ki­tűnt, soha ilyen gondosan nem készítették elő a csú­szásgátló anyagokat, mint az elmúlt hetekben. Rendelke­zésükre áll 3 ezer 300 tonna ipari só, valamint 5 ezer tonna homok és salak. A megve állami úthálózatának hossza mintegy 1500 kilomé­ter, ebből 910 kilométer az alacsonyabb rendű útszakasz. Síkosság ellen 19 szóró gép­jármű áll rendelkezésre, míg a hóeltakarításhoz 18 egy­szárnyú, húsz kétszárnyú hó­eke, négy gréder, négy só­szóró és két hómaró vár be­vetésre. A hóeltakarításhoz megfelelő számú saját hó­ekével rendelkezik az igaz­gatóság, rendkívüli esetben a mezőgazdasági üzemektől — előszerződés alapján — további harmincöt nehéz­gépjármű áll készenlétben. A tanácsi utak téli üze­meltetéséhez 435 tonna ipari Sz. J. Gyógynövényszaküzlet Orosházán (Tudósítónktól) „Megyek a negyedik pati­kába” — így mondják Oros­házán alig néhány hét óta, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ megnyitotta a gyógy­növényszaküzletet. Igen jó helyen, a Rákóczi út 4. szám alatti tízemeletes to­ronyház üzletsorán, a köny­vesbolt mellett, az autóbusz­állomástól, a Csillag Áíuház- tól két-három percnyire van ez a kis bolt. A három oros­házi gyógyszertárral együtt ez a gyógynövényszaküzlet is a gyógyítás, a gyógyulás szolgálatában áll. Tudni kell azt is, hogy a gyógynövény nem kifejezetten gyógyszer, de „gyógyír” lehet a bajok­ra. használatuk évszázado­kon keresztül bevált. Nagy szükség volt erre a szaküzletre. A megyében eddig csak rövid ideig mű­ködött egy Békéscsabán, az­után megszűnt. Legközelebb pedig Szegeden van,^ oda utazni pedig fáradságos. Az igény pedig nőtt a természe­tes gyógymódok és -szerek iránt. Sokat hallunk a túl­zott gyógyszerfogyasztásról, és ezt statisztikák is bizo­nyítják. Az utóbbi időben egyre többen szeretnék ki­próbálni — kisebb bajok, pa­naszok esetében — a gyári készítményeknél egyszerűbb és veszélytelenebb, a mellék­hatásoktól mentes gyógynö­vényeket. illetve azok kivo­natait. Újra divatba jöttek a régen elfelejtett vagy egy­általán nem ismert fűszerek, melyek ételeink ízét teszik változatosabbá, s egyben az egészségesebb táplálkozást is elősegítik. A gyógynövény alapanyagú kozmetikumok pedig néha már „hiánycikké” váltak. Ezért jó egy ilyen gyógynövényszaküzlet, mert itt mindent egy helyen be lehet szerezni. A bolt ajtaján benyitva először is soha nem tapasz­talt illatok keveréke ad kel­lemes hangulatot. A polco­kon kisebb-nagyobb tasakok, dobozok, üvegek sorakoznak, megannyi gyógyteakeverék, tasakolt gyógynövény, filte­res teák. gyógycukorkák. li­kőraromák, szörpök, mézek, fűszerek, kozmetikai ké­szítmények. Kedves, mosolygó fiatal- asszony a bolt vezetője s egyben egyetlen eladója is: Szilágyi Albertné gyógyszer­tári asszisztens. Nemcsak eladja az árut, szakszerű fel­világosítással is szolgál azok hasznosságáról, felhaszná­lási módjáról. A gyógyteák készítésénél háromféle speciális módszert különböztetünk meg: forrá­zást, főzetet, áztatást. Teljes a készlet a gyógyteákból, s azokból készült alkoholos ol­datokból. Felsorolni is nehéz lenne hányféle gyógynö­vény és azok keveréke mi mindenre hasznos. Az epe, a mgj, a gyomor és a fo­gyasztó teák, a szívműkö­désre, a vérkeringésre, az erek rugalmasságára, a köz­ponti idegrendszerre jó ha­tással levő készítmények. A légúti betegségekben szen­vedők megnyugtatását szol­gáló szerek, a dohányzásról leszokni vágyók teája stb. S ha már itt tartunk, kapha­tók szakkönyvek is, például Romvári Vilmos: Fűszerek könyve, és mások. Örömmel újságolja az el­adó, hogy már két orvos is járt „körülnézni”, összeírták a kapható gyógynövényeket, szereket. Orosházán gyógy­növényszaküzlet nyílt, ter­jedjen híre ezúton is a vá­rosban, a megyében, s hatá­rain túl is. Pribék Sándor zésére, rendkívüli tél eseté­ben több száz vontató és te­hergépkocsi mozgósítását tervezik. Hétfőtől, vagyis tegnaptól a KPM Közúti Igazgatóság központjában Békéscsabán ügyeletet tarta­nak, december 1-től vala­mennyi üzemmérnökségen és szolgálati helyen ugyancsak lesz ügyelet. A békéscsabai központi ügyelet telefonszá­ma 12-966, az új békéscsabai telefonközpont bekapcsolása után pedig a 66-28-966-os számon hívhatók. — sz — Miről ír a Lakáskultúra? A konyha áll a Lakáskultúra idei 5., most megjelent, s a na­pokban utcára kerülő számának középpontjában. A megnöveke­dett szabad idő is hozzájárul ahhoz, hogy egyre jobban ter­jed a családokban a kulturált együttétkezés igénye. Ehhez ad tanácsokat a lap, bő kínálatot bemutatva konyhaberendezések­ből, amelyek között van egysze­rűbb és mutatósabb, olcsóbb és drágább, hagyományos és ele­mes bútorokból kialakítható is. Kőszegen létesült az ország egyetlen ragadozómadár-kórhá­za. Kálmán István és Bechtold István ápolják a sérült ra­gadozókat: vércséket, baglyokat, egerésző ölyveket, héjákat stb. A gyógyult madarakat az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal által kijelölt helyen szabadon enge­dik. A képen: erősítő injekciót kap az egerésző ölyv (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS>

Next

/
Thumbnails
Contents