Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-12 / 239. szám

NÉPÚJSÁG 1982. október 12-, kedd Mint ismeretes, a kormány programot fogadott el a mikroelektronika fejlesztéséről. Az idén két vállalat, a Híradástechnikai Kutató Intézet és az Egyesült Izzó félvezetők gyára egyesülé­sével létrejött a Mikroelektronikai Vállalat. Az új vállalat feladata olyan alkatrészek kifej­lesztése, illetve gyártása, amelyek kis sorozatban gyártott berendezéseknek is fontos részét képezhetik. A képen: fémezés után ellenőrzik az integrált áramköri szeleteket (MTI-fotó — Balaton József fel vétele — KS) Karcagi recept A szakemberek körében köztudott, hogy a juhászat nyereséghányada meglehető­sen alacsony. Jövedelmezővé csak akkor tud válni ez az ágazat, ha megfognak min­den fillért, ha kihasználnak minden lehetőséget a hoza­mok növelésére. Ma már a korszerű állattenyésztés el­képzelhetetlen a tudomány eredményeinek hasznosítása nélkül. Ezt az állítást senki sem vitatja a juhászatban, mégis sokáig késett éppen itt a ku­tatási eredmények hasznosí­tása. Ezért is nagy jelentősé­gű az az együttműködési szerződés, amelyet a Debre­ceni Agrártudományi Egye­tem Ka'rcagi Kutató Intézete, a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat, va­lamint a Füzesgyarmati Szá­las- és Tömegtakarmány- termelési és Juhtenyésztési Rendszer kötött egymással. A szerződés lényege, hogy a kutatóintézet átadta eddi­gi juhtartá^-technológiai vo­natkozású kutatási eredmé­nyeit, és két szolgálati ta­lálmányát kizárólagos hasz­nosításra az FLP-nek és a GYTV-nek. A hatékonyabb együttműködés érdekében ez év januárjától az FLR fej­lesztőmérnöki státuszt létesí­tett, Karcagra kihelyezve. A kutatóintézet biztosította a szükséges irodahelyiséget és a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Így a szerződő felek között állandó, min­dennapos a kapcsolat, és ez nagyban gyorsítja a munkát. Az intézet által átadott szolgálati találmányok a le­gelőhasznosításra és olcsó juhhodályok építésére vonat­koznak. Az FLR rendkívül gyorsan hasznosította ezeket a találmányokat; az innová­ciós folyamat eredményeként már az év első felében hat épülettervet értékesítettek, és négy gazdaság részére ké­szült legelőhasznosítási terv. Többek között ilyen olcsó juhhodályok épülnek az ecsegfalvi Egyetértés Tsz- ben, és egyben komplex le­gelőhasznosítási tervet is ké­szítettek a közös gazdaság részére. A dévaványai Aranykalász Termelőszövet­kezetben megkezdték a vil­lanykarámos legelőhasznosí­tást. Természetesen az FLR nemcsak Békés megyében, hanem szerte az országban foglalkozik a találmányok ér­tékesítésével. Kisújszálláson létrehoztak egy referenciate­lepet, ahol a szakemberek a gyakorlatban is megtekint­hetik az új tartástechnoló­giákat. , Ez a referenciatelep módot nyújt arra is, hogy tovább­fejlesszék a találmányokat és kipróbálják az új megoldá­sokat. Így került sor a téli üzemi tapasztalatok alapján a jászolrész módosítására, mellyel még könnyebbé vált a gépi takarmánykiosztás. Kialakítottak az FLR szak­emberei egy automata szele­pes, higiénikus itatóvájút, egy körmözőszéket és egy önetetésre alkalmas jászolt. Az elmélet és a gyakorlat jó kapcsolatát példázza, hogy az FLR ezen eredményeit a kutatóintézet is átvette. Közös kísérletekbe is kez­dett a kutatóintézet és a lu­cerna rendszer. Talajlazító, gyepszellőztető és mélymű- trágyázó kipróbálását kezd­ték meg. A kísérletektől a hozamok lényeges emelkedé­sét és a költségek csökken­tését, várják. Közösen végzik a gépi takarmánykiosztás vizsgálatát. Ehhez elkészítet­tek egy kiosztógépet, mely­nek próbaüzemét a tél kez­detére tervezik. Folytatják a kedvező tapasztalatokkal zá­rult tavaszi kísérletsoroza­tot, mellyel a tömegtakarmá­nyok önetetéses módszerrel való hasznosítását vizsgálták. Ez azért nagyon fontos, mert csak önetetéssel oldható meg a juhok iparszerű téli tartá­sa.-A juhhodályok nagy prob­lémája, hogy télen, a nagy állatsűrűség miatt nagyon rossz a klíma. Ráadásul az alom könnyen fertőződik, és ez egy súlyos betegséget, az úgynevezett büdössántaságot okozhatja. Ezért nagy jelen­tőségű az a mélyalom-keze- lési kísérlet, mellyel a trágya bomlását, és ezzel a kedve­zőtlen körülmények kialaku­lását kívánják megoldani. A juhhodály klímájának ked­vezőbbé válása jó hatással van a gyapjú minőségére is. A juhtartás gazdaságossá­gát fokozná a késői bárány­elválasztás. A rövidesen kez­dődő kísérlettől azt várják, hogy bizonyítsa: a késői bá­rányelválasztás elősegíti az anyajuhok által termelt tej jobb hasznosulását, és ezzel az abrakmegtakarítást a bá­rányhizlalásnál. Az együttműködésben részt vevő három partner nemrég ' értékelte az eddig elért ered­ményeket. Megállapították, hogy a munkák jól halad­nak. Az eredmények értéke­lése után további fontos fel­adatokat is kitűztek. Létre kívánnak hozni egy nagyüze­mi juhászati mintatelepet, ahol több ezer állatot tarta­nának, és ahol valamennyi eddigi kutatási eredményt a gyakorlatban hasznosítaná­nak. Az újdonságokhoz való könnyebb hozzáférés érdeké­ben a karcagi kutatóintézet és az FLR belépett a Kapos­vári Innovációs Gazdasági Társulásba. Ennek a GT-nek a segítségével gyorsabban és olcsóbban kaphatják majd meg mások kutatási eredmé­nyeit is. Külföldön rendkívül kere­sett a juhsajt, és a juhtej, biológiailag rendkívül érté­kes anyag. Elterjedését az nehezíti, hogy még mindig megoldatlan a .juhok igazán korszerű gépi fejése. Az FLR ezért partnergazdaságainál összehasonlító vizsgálatokat végez majd a legkedvezőbb fejési módszerek kiválasztá­sára. A nagyüzemi fejés be­vezetésével jelentősen javul­hat a juhágazat jövedelme­zősége. Különféle szervezési, állat­egészségügyi kérdéseket is közösen tanulmányoznak a jövőben. Ezeknek az lesz a szerepe, hogy feltárják a még meglevő tartalékokat, így elősegítik az ágazat nagyobb jövedelmezőségét. Erre nagy szükség van, mert a bárány és a juh fontos, hagyomá­nyos exportcikkünk. így nemcsak a termelés, hanem az egész népgazdaság érdeke is azt kívánja, hogy az eddi­gieknél dinamikusabban fej­lődjön ez az ágazat. Lónyai László Véleményem az új szabályzókról: így látja az orosházi Új Élet közgazdásza A mezőgazdaság 1983-as gazdálkodását meghatározó közgazdasági szabályzók már hetekkel ezelőtt ismertté váltak. Az azóta eltelt időszakot a termelőüzemekben szinte kivétel nélkül lázas számítgatással töltötték el az elemzés-tervezés szakemberei. Igaz, a tervezőmunkának még nem juthattak a végére, de azt nagy vonalakban már meg tudják fogalmazni: mit tehetnek, mit kell ten­niük a versenyben maradáshoz? o — Feltétlen előnynek tar­tom, hogy a szabályzók ide­jekorán láttak napvilágot, mert így már most átrendez­hetjük sorainkat annak a kö­vetelménynek megfelelően, hogy a szigorítások ellenére is megteremtsük a szinten- tartás, a mérsékelt fejlődés feltételeit — bocsátja előre Keresztes Sándor, az oroshá­zi Új Élet Tsz közgazdasági osztályának vezetője, amikor a mezőgazdaságot érintő vál­tozások, állami támogatás­módosulások és beruházás­korlátozások várható követ­kezményeiről, hatásáról kér­dezem, azután így folytatja: — Természetesen mi is azonnal kiszámítottuk: mire számíthatunk, és megállapí­tottuk, hogy a változások kü­lönbözőképpen hatnak majd az üzemekre, termelési szer­kezetüktől függően. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy lehe­tőség szerinti szerkezetvál­toztatással a ránk nézve ked­vezőtlen hatásokat ki tudjuk „védeni”, ahogy ezt magunk között szoktuk mondani. Mire gondolok itt? Mi most 450 hektáron termesz­tettünk cukorrépát, jövőre megszűnik a cukorrépa-ter­mesztés növelését ösztönző prémium, ebből nem az kö­vetkezik, hogy fölhagyunk a termesztésével, hiszen itt van két gépsorunk, ami nem állhat kihasználatlanul, amellett a répa még így is hoz a konyhára, tehát visz- szamegyünk vele 350 hektár­ra. — tJj, „pénzesebb” növénnyel próbálkoznak inkább? — Nem ez a megoldás sze­rintem. Szövetkezetünk adottságait tekintve a gabo­na a mi ipari növényünk, a búza-, a kukorica- és a ve­tőmagtermesztés. A felvásár­lói áremelés talán nem fe­dezi egészében a költségek növekedését, de ahogy mi látjuk, az ágazat jövedelme­zőségi színvonalát tartani tudjuk, ha a régről ismert jelszavakat — amilyen az okszerű tápanyag-gazdálko­dás, az energiatakarékosság, s egyáltalán a takarékosság — komolyan vesszük. Rá­adásul a gabona nagy elő­nye, hogy nem okoz nekünk piaci gondokat, mert új je­lenségként ma már a mező- gazdaság előtt sem ismeret­lenek az elhelyezési problé­mák. o — Valóban vannak tartalékok még a takarékos gazdálkodás­ban? — Ezt a kérdést nem egy­szerű megválaszolni. Mert ha arra gondolok, hogy ná­lunk a szárító átállítása olajüzemelésről gázüzemelés­re több százalékos megtaka­rítást hozott energiaköltség­ben, vagy ha ez idő szerint egyelőre fölhagyunk a kü­lönböző tudományos kísérle­tekkel, és a hivatott intéze­tekre bízzuk ebben magun­kat, ugyancsak forintokat foghatunk meg — akkor azt kell mondanom, vannak még lehetőségek. Ugyanígy, ha sikerülne a gépkocsiüzemnél megteremtett szoros érde­keltséget „átültetni” a trak­torüzemre, szintén forintok­kal csökkennének kiadása­ink. Lehet, hogy tényleg csak forintokról lenne szó, de most a legkisebb forintra is szükségünk van. A másik oldal: a növény­védő szerek ára emelkedik, de ezt elspórolni nem lehet, annak külön örülünk, hogy a műtrágyaárak most még nem mentek feljebb, de túl­adagolni azért még ezeket se fogjuk. Itt vannak viszont a gépek: állami támogatásuk csökkent, a beruházásra for­dítható összegekkel együtt. Ma még nem tudom egyér­telműen megítélni, mi kerül többe: új gépet venni, ha törik ha szakad, vagy a ré­git javítani, ugyancsak nem kis ráfordítással. Hosszú tá­von vizsgálva talán okosabb lenne a javítási költségeket inkább beruházásra fordíta­ni, az adott szabályzás sze­rint viszont termelésben tart­juk inkább a régieket, amed­dig csak tudjuk. Hogy ez mennyiben felel meg a költ­ségtakarékos gazdálkodás­nak, az már mélyrehatóbb elemzést kívánna. Mi még elég jó helyzetben vagyunk, mert az IKR ré­vén ötéves bérleti díj fejé­ben jutottunk hozzá a szük­séges gépekhez, így egy-két évig ezen a vonalon még nincs, nem lesz gondunk. — Egyszóval a takarékos gaz­dálkodás nem csak üzemi elha­tározás kérdése? — Az akarat valóban ke- vés. Itt van a szója esete. Ennek termesztésével import fehérjetakarmányokat „le­het” kiváltani. Mi- is meg­próbálkoztunk vele 150 hek­táron, tetszik is nekünk ez a növény, egy meghatározott termelési szinten pénz is van benne, növelnénk is a ter­mőterületét, de jó lenne lát­ni, hogy máris formálódik a feldolgozó háttér, tehát nem „szorulunk” be vele a későb­biekben. Megtermelni az árut az csak egy dolog, ma vi­szont már legalább ilyen fon­tos kérdés az, hogy tudom-e tárolni biztonságosan és ér­tékesíteni megfelelő időpont­ban? Ezt is vizsgálnunk kell a döntéshozatalnál. o — Eddig csak a növénytermesz­tésről esett szó, eszerint az ál­lattenyésztésben kevesebb a gond? — Bár úgy volna. Nálunk fontos ágazat a baromfitar­tás, a baromfiról pedig köz­tudott, hogy gyakran és gyor­san változnak a piaci pozí­ciói, a remény tehát mindig adott. Tartjuk a sertéste­nyésztésünk szintjét is, ez van a legbiztosabb helyzet­ben. Máshogy áll a szarvas­marha-ágazat: két régi tele­pünkön tartjuk a tejelő állo­mányt — kedvezőtlen körül­mények között — veszteség­gel. Ezen, a most bejelentett literenkénti plusz 50 fillér sem segít nálunk, mivel új istállót az ismert okok miatt nem vállalhatunk építeni, egy út marad: visszalépni addig a pontig, ahol a vesz­teség eltűnik. A munka- és üzemszervezésben itt már nincsenek tartalékok, és itt fizetjük ki a legnagyobb munkadíjakat is. — Tehát a bérrel is takaré­koskodni akarnak? — Gazdálkodni szeretnénk, s ebben 1983-tól valamelyest bővülnek a lehetőségek, mi­után a tsz-ek két jövedelem­szabályozási forma között választhatnak, vagy újabb két formula közül megpá-. lyázhatnak egyet. E pályá­zatokról ugyanakkor elég ke­vés az információnk, ahogy tudjuk: a pályázatokat sem döntik el addigra, ameddig- re nekünk a bérgazdálkodást már szerepeltetnünk kell a tervben. Pedig nálunk ez kü­lönösen fontos, hiszen az Üj Élet Tsz-ben önálló ágazati bérelszámolás van, az ága­zatvezetőnek már januárban is érdekében áll a költség- alakulást befolyásolnia. — Mi a szerepe a jövő évi gazdálkodásban a háztájinak, az ipari tevékenységnek, meg a kisvállalkozásoknak? — Vegyük sorra! A ház­táji szerintem azon a szin­ten áll nálunk, hogy most már csak a közös rovására lehetne továbbfejleszteni. Az ipari melléküzemágak sem ontják ma már a nyeresé­get, hiszen az alapanyagárak emelkedése nem hagyta érin­tetlenül a jövedelmezőségü­ket. A korábbiakkal ellen­tétben egyre inkább vizsgál­ni kell: kikkel lépünk ko­operációra, és elég biztos üz­letet ajánlanak-e. Mi 13-féle terméket gyártunk, 15-féle szolgáltatást végzünk, de ha nem akarunk ráfizetni, ál­landóan elemeznünk kell mind a 28 esetben: meg­éri-e? Végül, mivel a háztá­ji zás leköti a tagok szabad idejét, a kisvállalkozás egy­előre nemigen nyer tért ná­lunk. Működik ugyan egy ipari szakcsoportunk, a Mo­zaik, de ennek mindössze két tsz-tag a tagja. — Még egy kérdés: a tények ismeretében, mi lehet egy gya­korló közgazda legfőbb kíván­sága 1983-ra? — Az, hogy a most meg­ismert szabályzók egész éven át érvényben maradjanak. Kőváry E. Péter II téma: Villamosenergia-takarékosság Interker börze nyílt Interker börze nyílt hét­főn, az Ipari Reklám és Pro­paganda Vállalat Rákóczi úti bemutatóházában. Az elfek­vő vállalati készletek értéke­sítését segíti elő a börze, amelyet a szokásosnál is na­gyobb érdeklődés előzött meg. hiszen a megnehezült gazdálkodási körülmények között a feleslegessé vált készletek ésszerű átcsoporto­sítása egyre inkább érdeke vevőnek és eladónak egy­aránt. Több mint 100 ipari nagy- vállalat és szövetkezet kínál­ja eladásra feleslegessé vált készleteit, mintegy 1,4 mil­liárd forint értékben. A fel­ajánlott termékek főbb cso­portjai: kohászati termékek, gépek, műszerek, járműal­katrészek, építési és szerelési anyagok, villamos gépek, erősáramú anyagok, gépek, berendezések, valamint szer­számok és kötőelemek. Az öt napon keresztül 9—15 óráig nyitva tartó bör­zén a felhasználók rendelke­zésére áll a felajánlott anya­gok katalógusa is. Tudományos filmnapok Francia műszaki és tudomá­nyos rövidfilmnapok kezdődtek hétfőn, a Budapesti Francia Mű­szaki és Tudományos Tájékoz­tatási Központban. A filmnapokon többek között olyan aktuális témákkal foglal­koznak, mint a környezetszeny- nyezés elleni küzdelem, az ener­giagazdálkodás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése. Az október 15-ig tartó filmna­pokon a Budapesti Francia Mű­szaki és Tudományos Tájékoz­tatási Központban, illetve az Or­szágos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban napon­ta 10, 15, 16 és 17 órai kezdet­tel tudományos és műszaki rö­vidfilmeket vetítenek. A belé­pés díjtalan. Napjaink egyik igen aktuá­lis témájával, az energiata­karékossággal foglalkozik az a bemutató és előadássorozat, amelyet a Magyar Elektro­technikai Egyesület műszaki­propaganda munkabizottsá­ga az egyesület békéscsabai helyi csoportjának közremű­ködésével rendez megyénk­ben. „Energiatakarékos, kor­szerű villamos fogyasztói berendezések, illetve megol­dások” — ez a címe az ok­tóber 13—14-én Gyulán, az Erkel Művelődési Központ­ban sorra kerülő kiállításnak és előadássorozatnak. A rendezvényen bemutat­nak több olyan műszert, be­rendezést, és elhangzik több olyan előadás is, amely nem csupán a szakemberek, ha­nem a nagyközönség számára is érdekes. így például a Ganz Árammérőgyár bemu­tatja többek között a kvarc vezérlésű kapcsolóóráját, amely a háztartásokban használatos hőtárolós ké­szülékekhez nélkülözhetet­len. A Ganz Árammérőgyár képviselője előadásában a villamosenergia-gazdálko- dás új készülékeiről ad tájé­koztatást. A kiállítók között szerepel a VILLÉRT. a KIPSZER, a Mechanikai Művek, a SIMO- VILL, az Alutröszt, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat, a Magyar Kábelmű­vek, a Villamosipari Kutató Intézet, és még számos gyár­tó, illetve forgalmazó. A kis­fogyasztókat is érintő téma a „Belső téri fénycsöves lám­patestek energiatakarékos, korszerű megoldásai” című előadás és bemutató is; e lámpatestek fényhasznosítása többszöröse az izzólámpáké­nak. Az előadások október 13-án, 9 órakor kezdődnek, a kiállítás 13-án 10-től 16 órá­ig, 14-én pedig 9-től 12 órá­ig látható. Juhtartás — haszonnal

Next

/
Thumbnails
Contents