Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-10 / 238. szám
1982. október 10., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Haladás—Békéscsaba 1—1 (0—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 5 ezer néző. V: Urban (Hazafi, Nagy L.). Haladás: Hegedűs — Horváth, Király, Vörös, Preszeller — Szarka, Fitos, Papp, Kulcsár — Garics, Németh. Edző: Török Péter. Békéscsaba: Rabcsák — Tisza, Kerekes, Takács, Rácz — Kurucz, Pásztor, Adorján — Melis, Kanyári, Szekeres. Edző: Zalai László. Csere: Adorján helyett Király vári (48. p.), Melis helyett Cseh (62. p.), Németh helyett Kiss (89. p.). Góllövők: Fitos (72. p.). Tisza (XX-esből) 73. p. Sárga lap: Adorján (X7. p.). Vörös (30. p.). Kiállítva: Szarka (78. p.). Szögletarány: 18:5 (11:2) a Békéscsaba javára. A 4. percben Pásztor jobboldali szögletét Kanyári csúsztatta meg fejjel, Hegedűs visszatáncoltában lehúzta a felső léc alá tartó labdát. A 9. percben Takács, Pásztor, Szekeres akció végén a csabaiak balszélsője az alapvonalig levágtatott, sőt bekanyarodott a kapu elé, ahol Vörös és Horváth közös erővel, üggyel-bajjal szögletre mentett. Egy perccel később Preszeller beadását Garics rúghatta kétszer is kapura. Először a labda kipattant a kapusról, az ismétlést viszont már fogta Rabcsák. (Erre lehetne azt mondani, 200 százalékos gólhelyzet.) A 16. percben Horváth buktatta Szekerest, a 16-os bal oldalvonalán. Pásztor ívelt át. Kerekes a hálóba fejelt, azonban les miatt Urbán játékvezető nem érvényesítette a gólt. A 20. percben már a hetedik szöglethez jutottak a hazaiak. Pásztor beívelését Kurucz fejelte kapura, ám Hegedűs jó érzékkel öklözte ki a bal alsó sarok felé tartó labdát. A 24. percben Garics megforgatta Tiszát, átívelt a bal oldalra, azonban a berobbanó Preszeller fejesét megfogta Rabcsák. Ezután több mint negyedóráig nem lehetett feljegyezni semmi érdemleges akciót, az amúgy is alacsony nívójú első félidő színvonala tovább csökkent. Csupán a félidő lefújása előtt három perccel egy hazai akciót tarthatunk számottevőnek, amikor Kanyári és Kurucz ugrott ki. Az utóbbi lőtt kapura, egy védőről fölpattant a labda, és Hegedűs hárított. A fordulás után Szekeres 15 méteres lövését ügyes vetődéssel szögletre ütötte Hegedűs. Az 53. percben Kulcsár bal oldali szögletét Fitos csúsztatta fejjel kapura, a rövid saroknál. Rabcsák azonban reflexszerű mozdulattal kiütötte a labdát. Két perccel később Tiszát, majd Kerekest is átjátszotta Garics. a bal oldali alapvonalról becsúsztatta a labdát. Németh éppen hogy lemaradt róla, pedig Rabcsák már kifutott a kapuból. Az 57. percben Pásztor hosszú bedobásával Kurucz futott be az ötösig, onnan lőtt kapura. amit Hegedűs lábbal továbbrúgott, de még nem múlt el a veszély: ekkor Vörös az üres kapu előteréből szögletre fejelte a labdát. A 63. percben Fitos jobblábas, hatalmas, 18 méteres kapáslövése az oldalhálóban kötött ki. A 72. percben Fitos Kanyári mellett kiugrott, sőt a becsúszó Takácson is túljutott. Ezután Kerekes kíséretében, egy tízméteres vágta után, a kifutó Rabcsák mellett 15 méterről az üres kapuba vágta a labdát, 1—0. A 73. percben Vörös és Kulcsár közös erővel felvágta a kitörő Királyvárit a 16-oson belül, 11-es. Tisza a bal alsó sarokba lőtte a büntetőt, 1—1. A 78. percben Szarka felvágta Szekerest, amiért piros kártyát mutatott föl számára Urbán. A 86. percben Király a kitörő Pásztort akasztotta a 16-os előtt, a legurított labdát Takács lőtte kapura, de az a védőkről szögletre pattant. A mérkőzés lefújása előtt két perccel Takács 20 méteres, b.allábas lövését Hegedűs Ujjheggyel, bravúrral szögletre tolta. Korántsem lehet szépségdíjasnak titulálni a találkozót. A színvonal hullámzó volt, s akadtak mindkét oldalon üresjáratok. Mindkét csapatra jellemző volt, hogy számtalanszor eladták a labdát. Egy lelkes szurkoló pedig azt számolta, hányszor fúj a játékvezető a sípjába a 90 perc alatt. A 30. percig volt türelme, s addig több mint harmincat regisztrálhattunk. Azt mégsem állíthatjuk. hogy nagyon durva volt a mérkőzés, noha „fű alatt" volt néhány adok-ka- pok. Csupán az utolsó 20 percre foghatjuk azt, hogy iramos volt a játék, s ha ekkor a csabai csatárok gólra^ törőbben játszanak, itthon tarthatták volna a két pontot. Nyilatkozatok. Török Péter: — Egy nagyon becsületes, odaadó játékkal pontot szereztünk. Könnyen meglepetést is okozhattunk volna. Zalai László: — Helyzeteinket be kellett volna rúgni, s akkor nincsen gond. Csatársorunk e napon igencsak meddő volt. TOVÁBBI EREDMÉNYEK: O. Dózsa—Vasas 2—3 (I—2). Bp. Honvéd—FTC 2—3. (1—2), MTK-VM—Tatabánya 2—1 (1—1). DMVSC—Videoton 0—1 (0—0). PMSC—DVTK 2—1 (2—0). NYVSSC—ZTE 2—1 (2—0). az NB i Állasa 1. Ferencváros 7 5 1 1 19- 9 11 2. Rába ETO 6 51 18- 3 10 3. Csepel 6 4 212- 6 10 4. Bp. Honvéd 7 43 12-10 8 5. Vasas 7 3 1 3 16-14 ■ 7 6. Ü. Dózsa ' 7 2 3 2 12-11 J7 7. Debrecen 7 2 3 2 8- 7 7 8. Békéscsaba 7 2 3 2 12-12 7 9. Pécs 7 3 1 3 10-11 7 10. Videoton 7 34 12-13 6 11. Tatabánya 7 2 2 3 9-11 6 12. Diósgyőr 7 2 2 3 10-13 6 13. Nyíregyháza 7 2 1 4 5-10 5 14. MTK-VM 7 2 1 4 5-16 .5 15. ZTE 7 25 7-12 4 16: Haladás 7 1 2 4 5-14 4 AZ NB I-ES IFJÚSÁGI BAJNOKSÁGÉRT Békéscsaba—Haladás 3—0 (1—0). Békéscsaba, 1000 néző. V: Palik. Békéscsaba: Baji (Braun) — Gyimesi, Kukely, Kis (Hru- bák). Fabulya — Gál, Bódi. Rácz — Kéki, Szarvas (Papp), Samu. Edző: Sülé István. Haladás: §imon — Vigh, Mikos, Borsi, Karcsics — Schaffer, Márkus (Paukker). Hevesi — Lakner (Héra). Fehér, Pártli (Kirctimayer). Edző: Rátkai László. G: Bódi (11-esből), Samu, Hrubák. Jó: Kukely. Gál. Samu, ill. Hevesi. (Gyurkó) Párbaj a lövegűben. Kurucz és Fitos párharca. Őket szemléli a szombathelyi Papp és a csabai Kanyári (háttal) A 73. percben 11-es góllal egyenlített a hazai csapat, amelyet Tisza értékesített Fotó: Lónyai László Verseny az iskolában A sport sem mentes a kampányoktól... ' Elegendő csupán a rendszeres testmozgásra buzdító kiadványokra, felhívásokra és á különféle mozgalmakra gondolni. Aztán arra, hogy nem sokkal a kihirdetés után a szervezők bevallották, messze még a vágyott cél, nem sportol rendszeres sportolás nélkül pe. A kampány elmúlt, csend lett az ügyben. Viszont — ez a saját tapasztalatom — szép csendben mozdulni kezdtek az emberek. Egyre többen kezdik a napjukat az uszodában, kocognak esténként vagy kora reggel, , sokan belátták, hogy rendszeres sportolás nélkül nincs egészség. Belátták, rájöttek, nem feltétlenül a kampány hatására. Az iskolákban heti kettőről négyre emelték. fel a testnevelési órák számát, s aztári mindenki várta a kedvező hatást. Azt, hogy edzettebb, egészségesebb lesz a felnőttkorba lépett nemzedék. Statisztikai adatok nincsenek a birtokomban, csak személyes beszélgetésekre alapozom a véleményt: nem sok változott az iskolákban. Nem elsősorban a jó szándék, a tennivágyás teljes hiánya miatt, inkább azért, mert az iskolai testnevelés alapvetően felemás ügy. Mint tanóra, egy foglalkozás a sok közül. A szülő nem feltétlenül azért járatja gyerekét iskolába, a gyerek nem azért tanul, hogy megszeresse a mozgást. Egy képzeletbeli rangsoron, amely a különféle tárgyakat fontosságuk szerint osztályozzák, feltehetően a tanároknál és a diákoknál egyaránt a hátsó sorokban foglalna helyet a testnevelés, kivéve, aki vele foglalkozik. Olyan már előfordult, hogy valakinek, mert jó matematikus, fizikus, esetleg biológus volt, javítottak a testnevelési érdemjegyén, arról azonban — az élsportolók kivételével — még nem hallottam, hogy valakinek azért emelték a jegyét a keményebb tárgyakból, mert egészséges, szereti a sportot. Ez az egyik oldal. A szemléleté. A másik már nehezebb dió, ez a felszereltség kérdése. Olvastam sporttal foglalkozó napilapunkban, hogy elég sok az olyan iskola, ahol a tanévnyitóra nem készült el a tornaterem, nem fejezték be a sportudvar felújítását. Pedig pálya nélkül futballozni, tólen terem híján gimnasztikázni, esetleg kosárlabdázni — meglehetősen reménytelen vállalkozás. Amikor korábban a tömegsportról írtam, szóltam róla, hogy nemcsak hely kell a mozgásra, hanem alkalom is. Az ember — szebben: a homo ludens — szeret vetélkedni, játszani. Következik ebből, hogy lehetőséget kell teremteni neki a játékra, a versengésre. A gyerekekre, a diákokra fokozottabban áll mindez. Egy tizenéves képes akármiben összemérni erejét a társaival, a célba dobástól kezdve a húzódzkodásig. Tehát: versenyeztetni kelHene) a diákokat. Jól tudom, léteznek országosan is a különféle iskolai bajnokságok, számtalan sportágban. Ez jó dolog, de fontosabb ennél, hogy saját iskolájukon belül is vetélkedhessenek a gyerekek. Közönség előtt. Mert az iskola csapatát csak az kíséri el szívesen a különféle országos versenyekre, akinek barátai, ismerősei vannak a csapatban. Az osztálytársakra. ha az osztályt képviselik, többen kíváncsiak. A tanárok is tanítványaikra. Az osztályfőnökök elvitatkozhatnak egy-egy megadott vagy meg nem adott gól, pont miatt, büszkék tanítvá-, nyaik sikerére. Megkockáztatom: talán a testnevelésről, általánosabban, a sportról is változott a véleményük. Mert személyes kapcsolatba kerültek vele. Tornatermet, pályát építeni költséges mulatság. Mozgáslehetőséget. alkalmat teremteni a sportra, a versengésre egyszerűbb. Legalábbis, ha még emfékeznek a pedagógusok a mára már elcsendesült kampány céljaira, az ifjúság, az egészség és a mozgás fennen hirdetett ösz- szefüggéseire. Malonyai Péter Mínusz 4,5 millió néző Alig akad. a világon olyan ország, amelynek statisztikájában ne az szerepelne, hogy jelentősen csökkent a labdarúgó-mérkőzések nézőszáma. Ez alól még Anglia, a futball „anyaországa” sem kivétel, ahol egy nemrég közzétett összesítés azt mutatja, hogy az 1981 82-es szezonban nem is százezrek, hanem már milliók fordítottak hátat a futballpályának. A szigetország 92 profi klubjának mérkőzésein — négy osztályban — 4,5 millióval kevesebb néző volt, mint egy évvel ^korábban, s 30 éves összesítésben: az angol csapatok kereken 20 millió szurkolójukat vesztették el három évtized alatt. Érdekes viszont, hogy nemcsak a tribünök lettek üresebbek, hanem csökkent a futballtalálkozók tévénézőinek a száma is. Számítások szerint egy-egy forduló hét végi találkozóinak összefoglalóját korábban 8,7 millió ember tekintette meg, a legutolsó bajnoki szezonban viszont már csak 7,7 millióan ültek le a készülékek elé. Az egész bajnoki év összesítése pedig mínusz 36,7 millió tévénézőt tesz ki. A televíziós társaságok, amelyeknek a négyéves szerződésük 1983. tavaszán jár le (erre a ciklusra 10 millió fontot fizettek az angol ligaszövetségek), fontolóra vették, hogy megváltoztatják az eddigi programot. Az egyik társaság szóvivője kijelentette: „Nekünk is alkalmazkodni kell a nézők megváltozott igényeihez, mert különben a konkurrens programokat tekintik meg.” Most úgy tervezik, hogy két-három bajnoki összecsapásról készült filmösszefoglalók helyett inkább egy-egy kiemelkedő mérkőzésről adnak hosszabb-rövidebb egyenes közvetítést. Németh Lajos Londonban Igencsak megtisztelő feladatot kapott Németh Lajos békéscsabai labdarúgó-játékvezető — aki mellesleg nemrégiben még a Békéscsabai Előre Spartacus SC-ben rúgta a labdát —, nevezetesen október 13-án az angliai Wembley stadionban sorra kerülő Anglia—NSZK válogatott labdarúgó-mérkőzés partjelzője lesz Nagy Miklós társaságában, amelyen a vezető bíró Palotai Károly. Ezúttal az Angol Labdarúgószövetség meghívásának tesznek eleget. Ma A mai nap kiemelkedő Békés megyei sporteseményei. ATLÉTIKA. Országos ösz- szetett és egyéni pályaverseny, Békéscsaba, Kórház utca, 9.00. LABDARÚGÁS. Területi bajnokság. Nagyszénás—Sz. Dózsa, 14.00. Füzesgyarmat—H. Porcelán, 14.00. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza.
