Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
1982, október 9., szombat O Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) dési szabályokat szándékosan súlyosan megsértők sokkal szigorúbb felelősségre vonása. A miniszter szólt a határőrök, a tűzoltók fegyelmezett és nagy felelősséggel végzett munkájáról, e tevékenység önkéntes társadalmi segítőiről, az ifjúgárdisták és az úttörők közreműködéséről, amelyért az országgyűlés előtt mondott köszönetét. Befejezésül megállapította: a szilárd közrend és a köz- biztonság, a belső rend és nyugalom fenntartható, a belügyi szervek a jövőben is képesek és készek teljesíteni felelősségteljes feladatukat. A vitában felszólalt: Pap János (Veszprém m. 1. vk.), az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke szorgalmazta a lakosság és a rendőri szervek mind szorosabb együttműködését annál is inkább, mert — véleménye szerint — az utóbbi időben megnövekedett azoknak a száma, akik magukra nézve nem tartják kötelezőnek a jogi normákat, s megsértik törvényeinket. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.). a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet minőségi ellenőrének tapasztalatai szerint a bűncselekméAz államtitkár bevezetőben elmondta, hogy a legutóbbi — öt évvel ezelőtti — országgyűlési beszámoló óta a vízügyi szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, állóeszköz-állományának 39 százalékos bővítését hajtotta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében zavartalan volt a népgazdaság vízhasználata, egymillió lakossal nőtt az egészséges vízzel ellátottak száma. 300 községben épült vízmű, és olyan nagy városokban sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc. Debrecen, Pécs, Kaposvár. Nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek Szeged és Győr belvárosainak védelmére. Ugyanakkor megállapította: a vízgazdálkodási infrastruktúra viszonylagos elmaradottságát még nem tudtuk felszámolni. Kovács Antal szólt vízkincsünk ésszerű hasznosításának teendőiről, a vízgazdálkodási követelményekről, s a beruházási lehetőségekről is. Ez utóbbiakról elmondotta: amikor a népgazdaság szinte valamennyi területén csökkentek a beruházási lehetőségek, a lakosság vízellátására szánt állóeszköz-fejlesztési előirányzatok lényegében azonos szinten maradtak. A VI. ötéves terv erre a célra 22—23 milliárd forintot nyék elkövetését leginkább a jogtalan nyerészkedési törekvések, a szocialista tulajdonosi szemlélet hiánya, az ellenőrzés lazaságai, a va- •gyonvédelem fogyatékosságai, a számviteli és bizonylati rend hiányosságai motiválják. Borbély Gábor (Budapest, 13. vk.), az MSZMP budapesti bizottságának titkára felszólalásában megnyugtatónak ítélte a főváros közrendjét és közbiztonságát, ugyanakkor megállapította: Budapesten szaporodtak az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények, ezért is ért egyet a lakosság a köz-' biztonságot veszélyeztetők elleni határozottabb fellépéssel. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész felszólalásában hangsúlyozta: a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek a maguk eszközeivel törekednek a bűncselekmények visszaszorítására a jó állam- polgári közérzet biztosítására. Ennek egyik feltétele, hogy a bűnelkövetőket gyorsan vonják felelősségre, s velük szemben megfelelően differenciált szigor érvényesüljön. Havasi Béla (Borsod m., 2. vk.), a Borsod megyei párt- bizottság titkára elmondotta: az embereket nyugtalanítja a garázdaság, az erőszakos bűncselekmények szaporodása. Hiba, hogy többséirányzott elő, s ez a vízgazdálkodási ág összes beruházásának több mint 40 százaléka. A kormány ismeri és elismeri a lakosság vízellátásának társadalmi indokoltságát, s ezért támogatja a program változatlan folytatását. A VI. ötéves terv idején körülbelül 200 000 lakás bekötésének lehet megteremteni az anyagi feltételeit, nem csökken tehát- lényegesen az ivóvízzel és csatornával ellátott lakások közötti aránytalanság. Gyorsabb változást hosszabb távon attól remélhetünk, ha minden érintett anyagi erejét fokozottabban bekapcsoljuk a csatornázás és szennyvíztisztítás megoldásába. Az államtitkár beszámolójában részletezte a környezetvédelem. a belvízvédelem problémáit, a vízrendezés egyre sürgetőbb feladatait is. Befejezésül a vízgazdálkodás dolgozóinak áldozatos munkáját méltatta. Cselötei László^ (Pest m„ 2. vk.). a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára, a mezőgazdasági bizottság elnöke felszólalásában képviselőtársai véleményét is ösz- szegezte. Mint mondotta, a vízgazdálkodást a társadalom széles körének érdeklődése kíséri. Emlékeztetett rá, hogy jx képviselők már az előző beszámoló elhangzásagük elítéli a jogsértéseket, de nem lép fel az elkövetőkkel szemben. Sebesi Lászlóné (Bélj^s m., (i. vk.), a kétegyházi magyar nyelvű általános iskola tanítónője hangsúlyozta: az ifjúság elleni sérelmek — úgy tűnik —. gyárapodóban vannak. A közlekedésben súlyos büntetést szabnak ki arra a vezetőre, aki cserben hagyja áldozatát, de ki vonja felelősségre azokat a — többnyire italozó életmódú — szülőket, akik a gyermeküket hagyják cserben? — tette fel a kérdést. (Felszólalását részletesen lapunk holnapi számában közöljük.) Szücjs János (Szolnok m., 7. vk.). az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára megállapította: a társadalmi tulajdon kezelői sem anyagilag, sem erkölcsileg nem érdekeltek eléggé a vagyon védelmében. A bűncselekményeknél például a legtöbbször csak az elkövetőt vonják felelősségre, a vagyonkezelésben mulasztókat nem büntetik. Koczmann Ferencné (Győr- Sopron m., 7. vk.), pannan- halmi körzeti ápolónő sajnálatosnak nevezte, hogy az erőszakos és garázda bűn- cselekmények mintegy 75 százalékát szeszes ital hatása alatt követik el. Figyelmeztető tapasztalat, hogy az alkohol mellett lassan megjekor is utaltak a takarékos vízhasználat fontosságára, azóta tapasztalható is a szemléletváltás, de változatlanul kiemelt feladat, hogy a kedvező folyamatok kibontakozását megfelelő szabályokkal és technikai feltételekkel is segítsék. A mai körülmények között a helyi adottságokhoz alkalmazkodva mindenütt keresni kell a kisebb költségekkel elérhető megoldásokat. lentek hazánkban is — elsősorban a fiatalok körében — más, kábultságot okozó szerek. A beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett. Horváth István zárszava következett. A belügyminiszter válaszában megállapította: a felszólalásokból, az elhangzott véleményekből is kitűnt, indokolt volt az országgyűlés előtt szólni a közrend és a közbiztonság helyzetéről. Az észrevételekben is megfogalmazódott, hogy az ország életét nem a szabálytalankodók, bűnözők határozzák meg. hanem a becsületesen élő, dolgozó, a szabályokat megtartó, követő emberek milliói. A miniszter az elhangzott bírálatokat, észrevételeket helytállónak, megalapozottnak, megszívlelendőnek értékelte. Azokat körültekintően megvizsgálják, megteszik a szükséges intézkedéseket, és tájékoztatják az érdekelt képviselőket — mondotta. Az országgyűlés a belügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Vadkerti Miklósáé (Heves m.. 12. vk.), a feldebrői Rákóczi Tsz szociálpolitikai előadója szóvá tette a vison- tai külszíni fejtés víztelenítéséből származó káros hatásokat. Fölhívta az illetékes bányászati szervek figyelmét az eddigi károkozások következményeinek kijavítására. Doboczky Antal (Baranya m„ 11. vk.), a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat villányi gyáregységének villanyszerelője szorgalmazta: az aprófalvak lakóinak olyan víztársulási feltételeket állapítanak meg, amelyek jobban igazodnak az emberek teherbíró képességéhez. Hatékony intézkedéseket sürgetett a szemet szúró vízpazarlás fölszámolására, ^ fogyasztók anyagi érdekeltségére a takarékosságban. Nagy Sándorné (Hajdú- Bihar m.. 18. vk.) arra figyelmeztetett, hogy a Berettyó és a Körösök térségében gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzemek legnagyobb gondja az állandó belvízveszély. Javasolta, hogy a települések belvízmentesítését a mezőgazdasági területek komplex meliorációjával összehangoltan oldják meg. Ferenczi József (Csongrád m., 16. vk.), a földeáki Egyetértés Termelőszövetkezet traktorvezetője a jövő feladatai közé sorolta a külterületek. a tanyaközpontok vízellátását. Fábián Márton (Szolnok m., 10. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke elmondta, hogy a vízgazdálkodás növekvő feladatainak megoldásában jelentős szerepet töltenek be a vízi-közmű társulatok. A tapasztalatok szerint ez a forma Szolnok megyében be-, vált. Ádám Imréné (Bács m.. 15. vk.). a garai Vörös Csillag Tsz állatgondozója elmondta. hogy egyes tavak hasznosítása jelenleg tervszerűtlen, nem fordítanak kellő gondot felújításukra. Szólt arról is. hogy a szennyvizek szabálytalan elhelyezőivel szemben szigorúbb szankciókra lenne szükség. Dr. Harmat László (Szabolcs m„ 4. vk.). az Üjfehér- tói Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató Intézet igazgatója rámutatott: időszerű a szabolcsi talaj vízháztartásának felülvizsgálata és átfogó szabályozása. Interpelláció Végül interpelláció következett. Tornán Károlyné (Borsod m., 7. vk.) a nyék- ládházi MEZÖPANEL vasszerelője Ónod várának rekonstrukciója tárgyában intézett kérdést az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. Nemzeti kincseink megóvása iránti felelősségre utalva kérdezte: milyen intézkedés várható az egykor jelentős . történelmi eseményeket megért, jelenleg azonban pusztulóban levő ónodi vár megmentésére, rekonstrukciójára. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszában utalt arra. hogy az ónodi vár jelentősége, értéke ugyanúgy ismert a szakemberek körében, mint a helybeliek előtt. Az ország 8700 műemléke közül azonban 350 a műemlék rom, s történelmi tartozásként, törlesztésként temérdek feladatot jelent ezek megóvása. Dr. Tóth Dankó István (Borsod m., 17. vk.) encsi körzeti orvos véleménye szerint Észak-Magyarország folyóinak védelme érdekében még konstruktívabb együttműködést kell kialakítani a szomszédos országok vízügyi hatóságaival. Megemlítette, hogy választókerületében a falus^ lakosság szívesen vállalja az anyagi hozzájárulást, ha életkörülményeinek javításáról, *az ivóvízellátásról van szó. Több felszólaló nem volt. A vitában elhangzottakra válaszolva Kovács Antal a gondok megítélésében egyetértett a képviselőkkel. Ugyanakkor rámutatott, hogy csak a rendelkezésre álló eszközökkel gazdálkodhatunk, ezek csupán az ismert programok megvalósítását teszik lehetővé, a fejlesztés jobb szervezéssel gyorsítható, de költséges új beruházásokra ma nem vállalkozhatunk. A vízgazdálkodás ár- és díjviszonyairól kifejtette: a társadalmi ráfordításokat jobban tükröző rendszert kívánnak bevezetni, ám e módosítást csak életszínvonalpolitikánk egyéb elemeivel összhangban lehet végrehajtani. Az államtitkár szerint az árvízvédelemben a nagyobbik gondot nem a további védőművek építése, hanem a már meglevők állapota jelenti. Az árvízvédelem biztonságát változatlanul kiemelkedően fontos szerepének megfelelően kezeli. A képviselők más észrevételeire — mint például az ipari területek rekultivációja. ' az állattartó telepek szennyvízgondjai — több tárca és főhatóság vezetőivel konzultálvad adnak majd választ. Az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. helyreállítása. Az ónodi vár a XVIII. század vége óta fokozatosan indult romlásnak, ment tönkre. Sajnos. az anyagi lehetőségek miatt nem a legkedvezőbb a pillanat a várrom helyreállítására. Mégis, jelentőségét, állapotát figyelembe véve, mód nyílik arrav hogy a helyi erőkre, szocialista brigádokra építve, lakossági támogatással és közreműködéssel megmentsék, ami menthető. Még az ez évi ötéves tervben felmérik a kutatás, a tervezés, a kivitelezés pénzügyi feltételeit, s megkezdődhet az állagmegóvási munka. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal. Cservenka Ferencné, Péter János — befejezte munkáját. Kovács Antal államtitkár beszéde A népfront feladatai a szakmunkásképzésben Kiváló vöröskeresztesek A HNF Országos Elnökségének agrárpolitikai albizottsága október 8-án kihelyezett ülést tartott a mező- gazdasági szakmunkásképző intézetben Kétegyházán. Ezen dr. Kovács Imre, a testület elnöke mondott bevezetőt, majd dr. Szabó Gyula, a MÉM főosztályának helyettes vezetője a felnőtt- és ifjúsági szakemberképzés, valamint -foglalkoztatás gondjairól, továbbá a népfront ezzel kapcsolatos feladatairól beszélt. Előadásában — egy rövid történeti áttekintés után — azokkal az eredményekkel foglalkozott, amelyeket az 1960-as évekre a minőségi és mennyiségi vonatkozásban a szakember- képzés területén elértünk. A problémához szólva megemlítette, hogy az V. ötéves terv időszakában túlsúlyba került a betanítottmunkás- képzés, s még így is a mezőgazdasági dolgozók 25 százaléka képzetlen. Az is rontja a színvonalat, hogy az általános iskolát el nem végzők jelentős hányada a mezőgazdaságban „csapódik le”. Befejezésül hangsúlyozta: a népfront nemcsak a szükséges tanulmányok befejezésére való ösztönzéssel, hanem a fiatalok érdeklődésének felkeltésével, tervszerű irányításával is nagyban segítheti a szakemberképzés, illetve -utánpótlás ügyét. A mozgalom sokat tehet az oktatási intézmények és az üzemek kapcsolatának erősítéséért, az egymásrautaltság tudatosításáért, valamint a mezőgazdasági pálya vonzóbbá tételéért. Az előadás után korreferátumok, majd hozzászólások következtek. A bizottság tagjai és a meghívott vendégek megtekintették a mezőgazdasági gépfej lődés-történeti gyűjteményt is. —y—n kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa alkalmából kitüntetésben részesítette a Magyar Vörös- kereszt 22 kiváló aktivistáját, a Vöröskereszt-mozgalomban kifejtett eredményes tevékenységük elismeréseként. A kitüntetéseket tegnap, a Parlament Munká- csy-termében rendezett ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Beszédében hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt, amely több mint egymillió önkéntes társadalmi munkást tömörít, a mostani kongresszussal fejlődésének újabb határkövéhez érkezett. Helytállásával, szerényen végzett eredményes munkájával, semmivel nem pótolható önzetlen segítséget nyújt a rászorulóknak, ugyanakkor sajátos erkölcsi értékekkel gazdagítja mindennapi életünket. Külön is említésre méltó a szervezetnek a népek közötti barátság és szolidaritás javára kifejtett tevékenysége. Pártunk és államunk vezetése méltán értékeli nagyra az önök szorgalmas, a hétköznapi feladatok megoldását szolgáló fáradozását. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Bátort Lászlóné nyugalmazott óvodai gondozónő, a Vöröskereszt tatabányai lakóterületi alapszervezet elnöke, dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának főorvosa, a Vöröskereszt Tolna megyei vezetőségének elnöke. Magyar Gyula, a Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei vezetőségének titkára, Takáts Géza nyugalmazott osztály- vezető. a Vöröskereszt kőszegi városi vezetőségének alel- nöke és dr. Vedrödy Károly, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa, a Vöröskereszt budapesti vezetőségének alelnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kilenc, bronz fokozatát nyolc aktivista kapta. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta megyénkből Szigeti Zoltánná. a Vöröskereszt gyulai városi vezetősége titkára.
