Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

1982. október 6., szerda NÉPÚJSÁG a Jókai Színházban Szép volt, fiúk? Évadnyitás Nem szokásom színházi előadás előtt beleolvasni a kritikuskollégák írásaiba, mert nem szeretem, ha tu­dat alatt ugyan, de motivál­nak, mint befogadót, értéke­lőt, véleményalkotó nézőt. Hogy azonban Végh Antal Szép volt, fiúk! című színmű­vét a színház már az elmúlt évad végén, és most, az új elején vidéken és Pesten is bemutatta; hogy erre rea­gáltak is páran, mégsem si­került kikerülni a dolgot, sajnos. Sajnos, mondom, mert ezúttal zavarba ejtően kellett tapasztalnom: kriti­kuskollégáim szinte egyértel­műen elmarasztalták azt. amit láttak. Persze, ha job­ban odafigyeltünk mint ol­vasók, könnyűszerrel észre­vehettük, hogy a fő célpont, a megítélés tárgya nem is any- nyira a darab, nem is annyi­ra az előadás, hanem az író: Végh Antal volt. Közben még arra is jutott időm (mármint előadás előtt), hogy elgondolkozzam a kriti- kusság rejtelmein,. és kissé átformálva a cím célzatossá­gát, arra a következtetésre jussak, hogy „nem volt szép fiúk, lányok” az a lóláblóga­tó csetepaté, amit ez a jobb sorsra érdemes darab pesti és másholi előadása keltett. Hogy minek erről ennyit írni? Azt hiszem azért, mert ,,a mundér becsületét” vé­deni úgy is kötelező. hogy mi magunk mutatunk (mu­togatunk) rá túlzásainkra, rossz irányú hevülékenysé- günkre, és azt mondjuk: nem jó. ha átesünk azon a lovon, melynek árát (állító­lag; s ez is egy kritikában olvasható) Végh Antal a ma­gyar futballra rááldozta. (Netán elvesztette rajta?) Végül is: milyen volt ez a péntek esti békéscsabai pre­mier? A tévedhetetlenségnek még a látszatát is elkerülve, azt kell mondanom, hogy „volt jobb". Meggyőződésem viszont, hogy azért, mert nem igazi siker Végh darab­jának bemutatója, az ok nem az íróban keresendő. Ha pe­dig nem az íróban, nyilván az előadásban, vagy még előbb, a színre vitelt megelő­ző munka időszakában, ami­kor ki kell alakulnia a ren­dezői koncepciónak is; meg kell találni az író szövegé­nek hangsúlyos pontjait, azo­kat a jeleneteket, amelyek a darab tartalmi töltését ki­emelik. felerősítik. Tehát olyan előadást produkálni, amely alkotó módon áll az író darabja mellé. Mennyire sikerült? Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy felemásan. Senki nem vitathatja, hogy Végh nem csak a fociról beszél, hogy a közeg, amelyben a darab NB I-be törekvő fut­ballszakosztálya, annak ve­zetősége és a csapat él. meghatározó. Mennyiben az? Csak annyiban, amennyiben bizonyos „gyakorlatok” és „elméletek” így vagy úgy hatnak ebben a közegben; csak annyiban. amennyire más. nemcsak fociügyekben hasonló „gyakorlat" és ha­sonló „elmélet” érvényesül­het. Egyszerűbben: én azt hiszem, nemcsak Végh An­tal meggyőződése az, hogy olyan a foci. amilyen min­den más, csak éppen — és itt van a dolgok bibéje — ez a fránya foci sok millió ember „betegsége”, sok millió bo- londériája (elnézést kérek mindenkitől: az enyém is), akárha az antik világban a kocsiversenyek voltak, me­lyek körül hasonló* „ügyek” kavarogtak; melyek népeket tartottak transzban és láz­ban. És a foci? Van ahol egy gól miatt kitör a habo­sé fajul egy jogtalan 11-es, van ahol az országnak szin­te a teljes munkaképes la­kossága (egy-egy győzelem vagy vereség után) napokig erről beszél, és közben — el­felejt dolgozni úgy, mint teg­nap . .. Szóval a foci — mondhatunk bármit ellene — közügy. Végh Antalnak is ez a kiindulópontja, no és az, hogy ami körülötte törté­nik, az bizony nemcsak a fo­cira jellemző. Igaza van eb­ben? Igaz az, hogy a korrupt sportvezető figurája nemcsak a sportban lelhető fel? Igaz, hogy a bundázó, manipuláló játékosnak mása lehet az. aki önös érdekei ürügyén megrövidíti a közvagyont? Vagy csak „látszólag” be­csületesen, imitt-amott még­is nem becsületesen dolgo­zik? Igen, messzire megyünk, mert a szálak messzire ve­zetnek. És ha már ez a foci olyan varázserejű, hogy azt is felmutatja, ami nemcsak reá jellemző, akkor a jó író élni kíván ezzel a lehetőség­gel. Végh megpróbálta, hi­szem, hogy nem sikertelenül. A baj ott kezdődött, hogy — ki kell mondani! — a csa­bai előadás szereposztása té­vedésekkel terhes. Re kell látnom természetesen, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor egy darabot nem le­het jobban kiosztani, ez azonban ebben az esetben csak félig igaz. A játszó szí­nészek között csereberélve is elképzelhető lenne egy jobb •felállás, de ez már késő bá­nat. Nagy kár, mert az elő­adás több jelenete — legin­kább a Mester és Adrienn, a felesége közötti szócsatározás — erőtlenné szürkül, nem tölti be funkcióját. Hogy mégis van erő ebben az együttesben, azt elsősorban a futballszakosztály elnökségi ülésének feszült dinamizmu­sa bizonyítja, igaz. íróilag is ez a legjobb rész. Az öltöző­jelenet viszont sokkal per­gőbb, robbanóbb lehetne; hosszadalmasak és messzire maradnak a megoldástól azok is, amelyek Szabó II. lakásán játszódnak. Sokszor támadt olyan érzésem, hogy a színészek nem értették meg Végh Aptalt, vagy sem­mi közelebbi fogalmuk nincs arról, milyen is egy „foci- rezervátum”, egy futballcsa­pat beltenyészete? Hogy mi­lyenek a játékosok, amikor nem a gyepen futkosnak? Hogy milyen a légkör ottho­nukban? Itt szinte csak a rengeteg sör jelzi, hogy fo­cistákról van szó. (Tisztelet a kivételnek.) Tovább lépve: úgy érzem, Ungár Tamás, a rendező sem folytatott elegendő ta­nulmányt fociügyben. így aztán nem is találhatta meg a hangsúlyozni fontos ponto­kat, mondatokat, jelenet­részeket, Végh Antal és az előadás kárára. Ha ehhez még azt is hozzátesszük — mert sajnos, hozzá kell ten­nünk —, hogy a díszletek tervezője, Fábián Gabriella sem ismeri a focivilágot, és nem érzett rá arra, mivel és hogyan szolgálhatja-segítheti a drámai hatás kibontakoz­tatását; a sokféle hiányérzet nagyon összesűrűsödik. Ez a díszlet egyszerűen nem jó, ehhez a témakörhöz hasz­nálhatatlan, idegen, szürke. Még a teret is rosszul ér­zékeli. nagy. üres lakásokat jelez inkább. mint mutat, ekkora térben szinte lehetet­len megteremteni az idevágó atmoszférát. A jelmezek is esetlegesek, és érthetetlenül szegényesek. Ha az eddig leírtakból ki­derült. hogy ezen a bemuta­tón éppen az a Végh Antal volt a legjobb, akit az emlí­tett kritikák (nem éppen gúnytól és lekezeléstől men­tesen) elmarasztaltak, a né­zőnek itt, Békéscsabán nem különösebb öröm. Sokkal in­kább az lenne öröm. ha az együttes, a társulat, amely a Szép volt, fiúk! bemutatásá­ra vállalkozott, gyorsabban törne az ország legjobb szín­játszó együttesei közé. csa­Egcrszcgi Juciit és Dariday Ró­Fotó: Veress Erzsi patmunkával. egyénileg. jó taktikával és stratégiával. A stratégia az már jó, csak a taktikai húzások nem jönnek be annyira, ahogyan kellene. Mindenesetre érdemes odafi­gyelni erre az előadásra, és főként a színműre, mert igazságai elvitathatatlanok, szókimondása pedig példa lehetne, főként a mellébe­szélésre hajlamosság szá­mára. Amikor kijövünk a szín­házból, velünk, marad né­hány jobb alakítás, kiemel­ten is Csiszár Nándoré,—Hó­dú Józsefé, Kárpáti Tiboré, Gyurcsek Sándoré és Dari­day Róberté. Várday Zoltán, a Mester, a „nehéz ember", már a színre lépéskor túlon­túl szkeptikus, nem érezni, hogy valóban hisz abban, amit csinál. Hogy ennek az edzőnek elvei vannak. Ilyen helyzetből sokkal erőtelje­sebben hatna a kényszerű bukás, a siserehad győzelme. A legutolsó jelenetben hozza igazán a figurát, ezúttal azonban nem áll az, hogy „minden jó, ha jó a vége”. Előadásról előadásra sokat változhat a helyzet, talán összébbrázódik, és felszaba­dultabban játszik majd a csapat. Legyen így! Sass Ervin rú. van ahol tömegőrjöngés­Amikor az új edzőt még ünnepük... Balról: Várday Zoltán, bért „Európa hangjai” Gyulán Október 1-én, a gyulai Erkel Zeneiskola koncertter­mében a zenei világnap al­kalmából, valamint az ez évi Erkel. Kodály nemzetközi ária- és dalverseny gyulai névadójának tiszteletére be­mutatkozott a verseny né­hány helyezettje és különdí­jasa. Rögtön elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a lel­kes hallgatóságnak igen ma­gas színvonalban és külön­leges zenei élményben tel­hetett öröme. A még növendék korú ope­ratan szakos Csűr ja Tamás — aki egyúttal a műsort is ve­zette — egyelőre még inkább ígéretes kezdetnek mutatko­zik. Jól hangzott előadásá­ban Leoncavallo: Bajazzo- prológja, a Bánk Bán Bor­dalának előadásában azon­ban már inkább adós ma­radt az eredeti , teljes cím („keserű” bordal) szinte már cinikus rezignációjának ér­zékeltetésével. Ez egyébként aligha róható fel, hiszen ez az intonáció - már az érett férfikor — Petur bán és kor­osztályának — szükségszerű megközelítése. A vilniusi operaházban dolgozó Irena Milkjavicsute Verdi: Végzet hatalmából Leonóra áriáját és szintén a Bánk Bánból Melinda áriá­ját adta elő. Pompásan szár­nyaló. imponáló drámai szoprán birtokosa, (méghoz­zá „nagybirtokosa”), akinek meggyőző színpadi adottsá­gai és megjelenése is ma- gávalragadóan hat a' közön­ségre. Verdi — felfogása egészéFen helytálló, Melin­dáját kissé túlalakítottnak éreztük. Az operakategória II. díja mindenképpen jó helyre jutott. Szintén második díjas az operakategóriában Georges- cu Florian-Dan, Románia küldötte, akinek rendkívül könnyed, szinte súlytalanul szárnyaló tenorján teljesen autentikusan hatott a Rigo- letto Mantuai hercegének közismert diadaléneke az asszonyi ingatagságról. Szí­vesen vettük volna tőle, ha bemutat egy dalt is, amely érezhetően bizonnyal jól „fekszik” az előadónak. A Kodály-különdíj birto­kosa. Tóth János főként elő­adói bravúrjával és finoman disztingvált ízlésével ragad­ta magával a közönséget. A Richard Strauss-dal (Alkonyi áhítat) a szecesszió ízlésének különleges báját sugározta: majd Leporello közismert Regiszter áriájának csillogó­an fölényes megjelenítése után különleges örömet je­lentett a ritkán hallható Kodály-dal (A farsang bú­csúja) rendkívül átélt és im- pulzíve tökéletes előadása. Mindenképpen az est fény­pontjának tekinthettük Vita. lij Tarascsenko produkció­ját. aki a messzi szarmata síkságok őserejű ihletében gyökerezve, wagneriánus erényekkel ékítve szólaltatta meg először Donizetti: Sze­relmi bájitalából Nemorino románcát, majd pedig — mint az Erkel-különdíj bir­tokosa — a közismert Ha­zám, hazám áriát. Hatalmas hangintenzitásá mellett an­nak drámai ereje és tökéle­tesen uralt technikája biz­tosít bennünket afelől, hogy sokat hallhatunk még róla. s remélhetőleg tőle is. Ide kívánkozik még zongorakísé­rőjének, Anna Margulisznak szintén magasrendű teljesít­ménye, aki teljes művészetét nagy odaadással állította a szólista minél teljesebb si­kerének szolgálatába. Köszönjük a műsor létre­hozójának, Gyula város Ta­nácsa művelődésügyi osztá­lyának a nagyszerű estét, az emelkedett perceket, az „Európa cantat” felejthetet­len hangulatát. Hcrbály András Képünkön Vitali i I arascsenko, az Erkel-küliindi.jas énekes Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: 200 éves a műszaki egye­tem. 9.08: 48-as dalok. 9.28: Keringők fúvószenekarra. 10.05: Diákfélóra. Árpád-házi ki­rályok. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Sanzonok. 10.59: Évfordulók nyomában. Száz éve született Szyma­nowski. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.11: Kóruspódium. 14.29: Amikor én még . . . 15.05: Bizet: Az arles-i lány — I. szvit. 15.28: MR 10—14. 16.04: Kritikusok fóruma. 16.14: Félóra népzene. 16.44: Chopin: Andante spianato és nagy polonéz. 17.05: Magyar napok Baskíriá­ban. 17.30: Pátria — népzenei hang­lemezsorozat. 17.46: Elisabeth Schwarzkopf operafelvételeiből. 19.15: Gondolat. 20.00: Zenekari muzsika. 20.40: Szimfonikus könnyűzene.-1.30 : Háttérbeszélgetés. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: Mendelssohn: d-moll trió. 0.10: Angelo Ephrikian együt­tese Gesualdo-madrigálo- kat énekel. PETŐFI RADIO 8.05: Virágénekek. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Doktor Doolittle. 10.00: Zenedélelött. 12.05: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Nótacsokor. 19.15: Üdvözlőlap helyett. 19.35: A Fleetwood Mac együt­tes felvételeiből, (ism.) 20.35: Válasz. 21.27: Fenntartott hely! Az el­múlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 23.20: Operettfinálék. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kodály-hangverseny a Ze­neakadémia nagytermé­ben. 11.05: Népdalok. 11.30: Fiataloknak! 12.20: Nagy Péter Beethoven- műveket zongorázik. 13.07: A Drezdai Állami Zene­kar Vivaldi-műveket ját­szik. 14.12: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. Illyés Gyula. 14.49: XIX. századi operákból. 15.44: Üj kamarazene-felvétele­inkből. 16.44: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Kertész István vezényli a Bécsi filharmonikus zene­kart és az MRT szimfoni­kus zenekarát. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Iskolarádió. 19.35: Balettzene. 20.05: Nicolai Gedda dalestje. Kb. 22.00: Minden versek titkai. 22.41: A Philharmonia zenekar felvételeiből. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Neil Young énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. . TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv (kezdőknek). 8.20: Francia nyelv. 9.00: Fizika. (Ált. isk„ 7. oszt.) (f.-f.) 9.25: Környezetismeret. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.50: Stop! 9.55: Delta, (ism.) 10.20: Hadd hazudjunk! (ism.) 11.50: Olasz formatervezés. (ism.) 14.45: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.50: Környezetismeret, (ism.) 15.10: Francia nyelv, (ism.) 15.30 :• Fizika, (ism., f.-f.) 16.05: Hírek. 16.10: Rali. Bolgár film. 17.25: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 18.05: Reklám. 18.15: Tévétorna. 18.20: Esti mese. 18.30: Fazekak. Tévéjáték. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sziklák lakója: a kere­csensólyom. 20.20: Franciaország—Magyar­ország válogatott labda­rúgó-mérkőzés. A szünet­ben: Reklám. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Műsorismertetés. 20.01: Várospódium egy nagy­községről. (f.rf.) 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Nicolai Gedda dalestje. Kb. 21.45: ,,Ki kell járni egy iskolát, a gyerekkel együtt.” BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Könnyűzenei fesztivál Brailából. 17.00: Kulturális híradó. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Beszélő tények. 21.00: A bankett. NDK film. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD. I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Európa öröme. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda. 21.00: Rendkívüli sportszemle. 21.15: Varazsdi barokk esték ’82: hangverseny. 22.00: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Jugoszláviai freskók. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: I. Cankar: Szolgák. 21.55: Hírek. 22.00: Reklám. 22.05: Egy ember, egy dal. SZÍNHÁZ 1982. október 6-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK! Katona-bérlet 16 órakor Kondoroson: GYALOGCSILLAG 1982. október 7-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: SZÉP VOLT, FIÜK! Szentpétery-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Pukk! 8 órakor: Sörgyári cap­riccio. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4 és 6 órakor: A szelíd vadnyugat, 8 órakor: Az ifjú­ság édes madara. Békéscsabai Terv: Szicíliai védelem. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Szamurá­jok és banditák I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Megáll az idő, 7 órakor: A nagy éjszakai fürdőzés I., II. rész. Orosházi Partizán: Pucéran és szabadon. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: A híd túl messze van I., II. rész.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents