Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-06 / 234. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. OKTÓBER 6., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Békés megyei bizottsága Tegnap, október 5-én, Békéscsabán ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága. A pártbizottság tagjait és a meghívottakat az ülésen elnöklő Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte. Az ülésen részt vett Rubik László és dr. Czoma Sándor, á Központi Bizottság munkatársa is. Jelentés a szocialista életmód alakulásának megyei helyzetéről című napirend került elsőnek megtárgyalásra, Nagy Jenő megyei titkár előterjesztésében, aki az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést fűzött. Ezt követően az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok időarányos teljesítését vitatta meg a pártbizottság, amelyhez Csatári Béla megyei titkár, a napirend előadója adott szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság 1982. június 23-1 határozatának megyei végrehajtására intézkedési tervet fogadott el — harmadik napirendi pontként — a megyei pártbizottság. Végül a testület meghallgatta és tudomásul vette Szabó Miklós megyei titkár előterjesztésében a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról szóló beszámolót. Az első két napirendről a megyei pártbizottság az alábbi közleményt adta ki. Litvánia területén mintegy ezer építészeti műemléket nyilvánítottak védettnek. Ebből több százat már helyreállítottak, mintegy 300 restaurálása pedig folyamatban van. A szovjet állam a tizedik ötéves tervben 40 millió rubelt bocsátott a litván restaurátorok rendelkezésére, a jelenlegi öt évben ennél 10 millióval többet. A köztársaság sok helységében folynak a helyreállítási munkálatok. Egyik ilyen helyszín a XIV. században, a Galve-tó partján épült trakai vár, amely annak idején a Litván Nagyfejedelemség központja volt. A festői helyet évente rengeteg turista keresi fel. Képünkön: a híres trakai vár (Fotó: apn—ks) fl szocialista életmód megyei helyzete és a további feladatok I. A szocialista életmódot meghatározó tényezők megyénkben Békés megye jelentős társadalmi, gazdasági és ideológiai-kulturális változásokon ment át a szocialista társadalom építése során, melyek leglényegesebb jellemzői: általánossá váltak a szocialista termelési viszonyok; szilárd a megye politikai helyzete; szélesedik a szocialista tartalmú ideológiai-kulturális tevékenység. Ezen az alapon elterjedt .és fejlődik megyénkben is a szocialista életmód, ez határozza meg a megye lakosságának élet- tevékenységét. A megye lakosságának legnagyobb létszámú dolgozó csoportja a munkásság. Ez első generációs munkásság, amely nemcsak történelmileg áll közel a parasztsághoz, jelentős részük falusi-paraszti környezetben él. Életmódjára hatnak a konkrét körülmények. A megye iparának jellemzője, hogy az utóbbi két évtizedben alakult ki: az élenjáró szinttől elmaradt, a munka- folyamatra kisebb részmunkák végzése, a munka monotonitása jellemző. A munkásság életmódját jelentősen befolyásolják a ia- kóhelyi. települési viszonyok (a munkahely székhelyére való beköltözés, a bejárás, a háztáji tevékenység), a fogyasztási struktúra (legfontosabb a lakásszükséglet kielégítése). A termelőszövetkezeti parasztság fontos szerepet tölt be a megye életében. A termelőszövetkezetek gyökeresen átalakították a paraszti életmódot. Munkakörülményeik színvonala közelít a munkásságéhoz. Életfeltételeire jellemző: a munka- és a lakóhely egysége. A paraszti jövedelmek közel azonosak a munkásjövedelmekkel, fogyasztási szokásaik is hasonlóak. A megye értelmisége lényegében új. Döntő többségük első generációs, erősen A szocialista társadalomépítés sikerei magukkal hozták a szocialista életmód kialakulását is, ami fokozatosan általánossá válik a megye lakosságának minden rétegében. A szocialista életmód fejlettségi szintje azonkötödik a többi dolgozó réteghez. Ez jellemző az alkalmazotti rétegre is. A megye értelmiségének fontos, új rétege a műszaki és agrárértelmiség. A megye különböző társadalmi csoportjai szorosan kötődnek egymáshoz, nemcsak múltjukban, hanem jelenükben, jövőjükben is, őrzik osztályuk korábbi sok hagyományos formai tulajdonságait. ban nem vonatkoztatható el a társadalmi fejlődés jelenlegi állapotától. Az életmód alakulásának központi terepe a szocializmusban a munkatevékeny(Folytatás a 3. oldalon) II. A szocialista életmód jellemző vonásai Békés megyében Véradók kitüntetése Sokszoros véradókat tüntettek ki tegnap a Magyar Vöröskereszt székházában tartott ünnepségen. Dr. Gyűszű Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese azokat a véradókat köszöntötte, akik hetvenötször, illetve százszor adtak vért a betegeknek, önzetlenül, térítést nem kérve. Elmondta, hazánkban jelenleg csaknem 1 millióan segítik véradományukkal az életmentést, a gyógykezelést. Társadalmunk elismerését, köszönetét fejezi ki ezért az áldozatért — hangsúlyozta —, és arra ösztönzi tagjait, még többen lépjenek be a véradók táborába. Ezután Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára átadta a kitüntetéseket. A hetvenötszörös véradót megillető érmét harmincketten, a százszorost pedig tízen kapták. A kitüntetettek nevében V. Kiss János, a Globus Nyomda dolgozója mondott köszönetét. Országszerte vetik a búzát Országszerte megkezdődött a búza vetése. A gazdaságok arra törekszenek, hogy lehetőleg október 5. és 25. között földbe kerüljön a ke- nyérnekvaló zöme, a tapasztalatok szerint ugyanis az ebben az időben elvetett mag adja a legnagyobb termést. A hűvösre, nedvesre fordult időjárás ellenére teljes erővel dolgoznak a vetőgépek, mégpedig szinte kivétel nélkül nyújtott műszakiban, sőt számos mezőgazda- sági üzemben — megteremtve az éjszakai munka személyi és technikai feltételeit — éjjel is vetnek. A vetést sürgeti az a tapasztalati tényen alapuló megfigyelés, hogy ősszel a hosszabb csapadékmentes periódust mindig esős időszak követi, s a szeptember — mint emlékezetes — szokatlanul száraz volt. Az elmúlt negyven nap időjárása mindenesetre rendkívüli módon kedvezett a szántóföldi munkáknak. A nyárias melegben meggyorsult a termények érése, és a száraz időben teljes kapacitással tudtak dolgozni a betakarítógépek, ennek köszönhetően általában egy héttel előbbre tart a termésgyűjtés,- mint más években ilyenkor. Kedvezően alakult a betakarítás költsége is. Mind a szántóföldi gépek, mind a szárítóüzemek az átlagosnál kevesebb energiát fogyasztottak. _ Felszabadulásunk évfordulóján Most, amikor egész Békés megye fasizmus alól történő felszabadításának évfordulóját ünnepeljük, érdemes gondolni arra is, hogy milyen nem katonai erők segítettek ebben a szovjet Vörös Hadseregnek. Ilyen erő volt a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása. Az archívumok anyagaiból tudjuk, hogy a Szovjetunióban élő magyar kommunista emigráció a Kommunista Internacionálé segítségével, valamint a szovjet kormányszervek támogatásával rádióadásokkal igyekezett a Kommunisták Magyarországi Pártja által szervezett magyarországi antifasiszta függetlenségi mozgalom ügyét segíteni. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, Dimitrovnak az irányításával a német, a csehszlovák, az olasz, a lengyel, a bolgár antifasiszta rádióadások mellett 1941 szeptemberében született meg a Kossuth rádió. A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásai lehetőleg elkerülték a magyarországi belpolitikai kérdések konkrét tárgyalását, illetve csak bizonyos határok között foglalkoztak azokkal, ezzel szemben a Kossuth rádiónak éppen az volt a feladata, hogy elsősorban Magyarország belső életével foglalkozzék. A cél: a magyarországi antifasiszta erők egyesítése, a háborúból való kilépés szorgalmazása. Az ország felszabadítása érdekében a Kossuth rádió vállalta, hogy úgy működjék, mintha „Magyarország területén levő titkos leadóállomás lenne”. Friss Istvánná mondotta a Kossuth rádió megalapításának körülményeiről: „A rádiónak az volt a feladata, hogy napról napra reagáljon a hazai eseményekre, politikailag irányítást adjon, éspedig sohasem, mint az illető ország kommunista pártjának az adója, hanem mindig úgy, mint az illető ország függetlenségi frontjának vagy nemzeti frontjának az adója.” A Kossuth rádió 1944 őszén, a felszabadított Békéscsaba életéről is adott híreket hallgatóinak. Közölte a Békéscsabai Nemzeti Bizottság kiáltványát. 1945. április 4- én, a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot. A Kossuth rádió miután 1945. április 5-én bejelentette az örömhírt, Magyarország felszabadulását, ünnepélyesen elbúcsúzott a hallgatóitól, és befejezte működését. Bánfi József Koszorúzási ünnepség Uradon Ma, szerdán reggel négytagú hivatalos, Békés megyei delegáció utazott Aradra a magyar szabadságharc 13 kivégzett tábornokának emlékére rendezett koszorúzási ünnepségre. A delegációt Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára vezeti, tagjai: dr. Becsei József. a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Forrai József, a KISZ megyei bizottságának titkára és Szeljük György, az SZMT titkára. A küldöttség megyénk lakosságának képviseletében rója le kegyeletét az emlékműnél, és helyezi el az emlékezés koszorúját. A délelőtt 10 órakor kezdődő koszorúzáson részt vesznek az Arad megyei párt- és tanácsi szervek képviselői is. A Békés megyei delegáció a késő esti órákban érkezik vissza Aradról Békéscsabára. —-----------------------1____________ M egnyitónak a műszaki és közgazdasági könyvhúnapot A műszaki és közgazdasági könyvhónap országos megnyitóját tegnap tartották meg Szegeden, a Technika Házában. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter méltatta az eseménysorozat jelentőségét, majd Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást. Az október 5-től 31-ig tartó könyvhónap első rendezvényeként a szegedi Technika Házának előcsarnokában könyvkiállítást nyitottak meg. Itt bemutatják azt a 65 műszaki, közgazdasági és más témájú művet is, amelyek az idei könyvhónapra összesen félmillió példányban láttak napvilágot. Napirenden a baromfitenyésztés integrációja Az elmúlt 10—15 évben több ízben történtek intézkedések megyénk déli részén egy olyan egységes szervezet kialakítására, amely koordinálja a baromfitenyésztésben a tenyésztést, az árutermelést és szervezi a termékértékesítést. Több kísérlet után végül a baromfitenyésztést, -feldolgozást és -értékesítést átfogó integráció ez év január elsejétől valósult meg a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Gazdálkodási Társulása keretében. A baromfitenyésztés integrációjának helyzetét, s az ezzel kapcsolatos társulási feladatokat tűzte napirendjére a társulás igazgatósága legutóbbi ülésén, amelyet Hegedűs Béla elnökletével október 5-én, tegnap délelőtt a medgyes- bodzási községi párszékházban tartottak meg. A témáról Orbán Mihály, a gazdálkodási társulás igazgatóhelyettese számolt be az igazgatóság tagjainak. Megyénk déli részén nagy hagyományai vannak a baromfitenyésztésnek, az integráció így a dél-békési rész egyik legjelentősebb ágazatát hivatott teljes körűen szervezni. A gazdálkodási társulás igazgató tanácsa mellett működik egy baromfitei nyésztési szakbizottság, amely a szakmai feladatokat látja el. Az elmúlt években a baromfitartással, -tenyésztéssel foglalkozó téeszek specializálódtak; ki a termesztést, ki a keltetést, ki pedig az árutermelést választotta. A baromfitenyésztési integráció 1982. január l'-től értékesítési és feldolgozási tevékenységgel bővült. Az értékesítésben a mennyiség mellett a legfontosabb a minőség, erre épül az alkalmazott árrendszer. A baromfifeldolgozást az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat végzi, illetve a befejező munkafázisban — csontozás, darabolás, csomagolás — részt vett a gyoma- endrődi Viharsarok Halászati Tsz. Az igazgatósági ülésen ezután Horváth Pál, a gazdálkodási társulás igazgatója adott tájékoztatást az 1982. január 1. óta működő délbékési társulás eddigi tevékenységéről. Ezen az ülésen hagyta jóvá a testület a Gyulai Húskombinát és a társulás tervezett együttműködési megállapodását is. T. I.
