Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

Gondolatok a szervezésről 1982. október 5., kedd _________ M a. amikor oktatási in­tézményeink mindegyikére kiterjedt az ötnapos munka­hét, s kísérletképpen né­hány iskolában az egész na­pos tanítás is folyik, még sürgetőbben vetődik fel a tevékenységek szervezésé­nek kérdése. Megnövekedett az irányítók felelőssége ab­ban is, hogy kerüljék el a bürokratikus intézkedéseket, mert a Tanterv és utasítás-t a megrövidült munkaidő alatt is teljességében meg kell valósítani. Kevés tehát az, ha csak hirdetjük, hogy a pedagógusokat mentesíteni kell a fölösleges adminiszt­rációs munkáktól, ugyanak­kor a gyakorlat meg mást mutat. Gazdaságos-e, jó-e az a szervezés például, amely elő­írja, hogy a továbbképzésre, nevelési értekezletre ,,min­denkinek” korreferátummal kötelező készülnie? Elképzel­hető-e, hogy a ..mindenki­nek” lesz egy egész testület számára fontos gondolata? Az erőltetett hozzászólások nem viszik előre nevelésünk- oktatásunk ügyét. Ez a fajta szervezés, látványossága el­lenére sem jó. Hát akkor hogyan szervez­zünk? Csak okosan, mert ha azt is meg akarjuk „szer­vezni”, hogy melyik kézben legyen a kalapács, vagy a toll, akkor éppen a lényegi munkától vesszük el azt az energiát, amivel pedig min­den szinten kötelező jól gaz­dálkodni. Szervezni ésszerűen, a dol­gozók, a tanulók önállóságá­ra, aktivitására támaszkodva kell, és érdemes. Hinni kell. hogy a munkahely részére speciálisan kiképzett szak­ember szívügyének tartja szakterületét. és mindent megtesz annak érdekében, hogy a legkiválóbbat produ­kálja. Ebben bízni kell. és nem elvtelenül, de teret kell biztosítani a dolgozók, a ta­nulók alkotó kezdeményezé­seinek is. Mert lényegében e gondolatokban is róluk van szó: a fiatalokról, a tanulók­ról, akiknek képzése, nevelé­se leginkább igényli a magas szintű tevékenységszervezést az oktatásügyben. Munka- területeiken: az iskolában, napköziben. kollégiumban, otthon, a közösségért vég­zett társadalmi munka, és a szabadidő-tevékenység szín­helyein egyaránt törődnünk kell velük. Tudnunk kell, és természetesen nekik is, mit, miéit és hogyan cseleksze­nek. Rajtuk kell tartanunk féltő tekintetünket, ami nem egyenlő azzal, hogy „árgus szemmel” figyeljük őket, hogy egy szabad lélegzetük se lehessen. A fiatalok legfontosabb te­vékenysége a tanulás. Isko­lai szinten ez kívánja meg a legpontosabb. legokosabb szervezést, Biztosítani kell a legideálisabb külső és belső feltételeket hozzá. Külsőt: a lehetőségekhez mérten a legtökéletesebb technikai megoldásokat; az otthonos, tiszta tantermeket; tanműhe­lyeket; korszerű szemléltető- és taneszközöket.; zavartalan, pontos szaktantermi beosz­tást; pedagógiailag kifogás­talan. viszonylag állandó órarendet, minél magasab­ban képzett pedagógusgárdát stb. Belsőt: jó kedvvel és egyetértésben dolgozó kö­zösséget. Csak ilyen körül­mények között válhat a munka igazán „becsület és dicsőség dolgává”, csak így juthat felnőtt és gyerek az iskolában is a mindannyi­unknak nélkülözhetetlen si­kerélményhez. Ugyanez vonatkozik a kö­zösségért végzett társadalmi tevékenységre is. Mikpr vál­hat örökre szóló élménnyé? Akkor, ha pedagógus és di­ák, vezetők és vezetettek tel­jes erőbedobással. lelkesen együttdolgoznak. Bizalom, és oldottan fe­gyelmezett légkör; ez a két legjobb szervező. Ez legyen az otthoni tevékenység szer­vezésében is a vezérfonal a rendszeresség, a következetes követelés és ellenőrzés mel­lett. A kicsi gyerek is képes az önkiszolgálásra, ha rá­szoktatjuk. Rászokik, ha sze­retettel követelünk tőle, ha bizalmat is kap tőlünk, ha érzi, mert megérzi, hogy hasznos amit tesz, ha ju­talma, az elismerő, kedves szó sem marad el. És a na­gyobb, a tizenéves mikor fog kedvvel segíteni a házi mun­kában? Semmiképp sem ak­kor, ha rabszolgahajcsárként szervezzük, ellenőrizzük min­den mozdulatát. Bízzuk rá a rendcsinálást teljesen, ne is legyünk a közelében! Biztos vagyok benne, hogy a „lusta gyerek” meglepő teljesít­ményt hoz. Ejtsünk még néhány szót a szabadidő-tevékenység szervezéséről is, mert a meg­növekedett szabadnapok megnövelték a család, főként a szülők felelősségét és szer­vezési feladatait is. Ha ezek a napok csak a maszekolás, a háztartási hajrázás, illet­ve a semmittevés vagy épp a csavargás idejét növelik, akkor az intézkedés nem ér­te el a célját. Meg kell szervezni, tervezni a hétvé­geket, családi alapon, közös megegyezéssel, így jut belőle a közös munkára, szórako­zásra, beszélgetésre, tanulás­ra is. Szervezzünk jól, okosan, a helyi lehetőségek és a be­szervezettek személyiségé­nek ismeretében, figyelembe­vételével, hogy a tevékenysé­gek az örömszerzés forrásai­vá váljanak. Kutyej Lajos NÉPÚJSÁG Kiállítások, emlékünnepségek, előadások, tanórák a múzeumban II múzeumi és műemléki hónap megyei eseményei Október 1. és 31. között a sokéves hagyománynak meg­felelően ismét megrendezik a múzeumi és műemléki hó­nap eseményeit. Békés me­gye 17 múzeumi kiállítóhe­lye megannyi, változatos programmal várja október­ben is az érdeklődőket. A megyénkben múzeumok­ban látható 23 állandó kiál­lításon kívül több ezekben a hetekben nyílik meg. A gyu­lai Dürer teremben 22-től a jövő év tavaszáig a Kossuth- díjas népi iparművész kera­mikus és fazekas, Kántor Sándor alkotásait, a Vármú­zeumban pedig ugyancsak 22-től a 100 éves a gyomai Kner című nagyszabású do­kumentumkiállítást láthatja a közönség. A békési Jantyik Mátyás Múzeumban október 7. és november 29. között lesz látható a Köröstáj kép­zőművészeinek munkáit be­mutató gyűjteményes tárlat. A szarvasi múzeumban az Országos Műszaki Múzeum Magyarország műszaki és iparági múzeumai címmel rendez kiállítást. Az idén ünnepli alapításá­nak negyedévezredes évfor­dulóját a megyei levéltár. Ebből az alkalomból 8-án délután 2 órakor a békés­csabai múzeumban emlékülés lesz. amelynek előadója dr. Szabó Ferenc, a jubiláló in­tézet volt, a megyei múzeu­mi szervezet jelenlegi igaz­gatója. Nemzetiségi koncertek A zenei világnap alkalmából nemzetiségi hangversenyeket ren_ deztek vasárnap Baranyában, Az ünnepi koncerteken az ország legjobb ifjúsági és felnőtt nem­zetiségi együttesei mutatkoztak be a többnyelvű közönségnek. Mohácson a délszláv és a szlo­vák, Somberekén pedig a német és a román énekkarok léptek fel, ízelítőt adva a magyaror­szági nemzetiségek dalkultúrájá­ból, ének-zenei hagyományaiból. Első alkalommal került sor a zenei világnap alkalmából or­szágos jellegű nemzetiségi kó­rustalálkozóra a Művelődési Mi­nisztérium, a Kórusok Országos Tanácsa, a Baranya megyei Ta­nács és a nemzetiségi szövetsé­gek védnökségével. Az esemény­hez kapcsolódóan tanácskozást tartottak a nemzetiségi együtte­sek vezetői Pécsett. Megvitatták a nemzetiségi lakosság körében folytatott kulturális tevékenység helyzetét és feladatait, különös tekintettel az ének-zenei mun­kára. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy Baranyában — az ország megyéi közül elsőként — megalakult a Kóta nemzetiségi szakbizottsága, amely sokoldalú szakmai támogatást nyújt a ba­ranyai német és délszláv ének­karoknak. pávaköröknek, zene­ka roknak. A több mint harminc prog­ramot tartalmazó rendez­vényterv sorából kiemelke­dik a 17-i, vasárnapi prog­ram. A megyei múzeumbará­ti kör szervezésében kirán­dulás lesz Vésztö-Mágorra, ahol reggel 8 és este 6 óra között a történelmi emlék­helyet feltáró vezető régész, Juhász Irén várja az érdek­lődőket, s válaszol a kérdé­sekre. A baráti kör különben 30-án délelőtt 10 órától Bé­késcsabán tartja szokásos évi közgyűlését. A közgyűlés na­pirendjében a néprajzi és helytörténeti pályamunkák értékelése és az eredmény- hirdetés, továbbá a Réthy Zsigmond ornitológusnak a természettudományos muzeo- lógiai és kutatási munkákról tartott tájékoztatója és dr. Czeglédi Imre múzeumi osz­tályvezetőnek Vilim Jánosról tartott megemlékezése szere­pel. Az idén emlékezünk meg' Arany János halálának cen­tenáriumáról. A megyénkbe- li emlékhelyen, Geszten, a Hazafias Népfronttal közösen október 23-án emlékünnep­séget tartanak, amelynek programjában járási szavaló­verseny, emlékülés, kórus- hangverseny és koszorúzás szerepel. A megyei múzeumi szerve­zet az általános és középis­kolásoknak úgynevezett szakági napokat rendez. A muzeológia egy-egy területe­l’ipa vei ismerkedhetnek meg eze­ken az alkalmakon a jelent­kező osztályközösségek tanu­lói. A napok programjában kisfilmek bemutatója, elő­adás is lesz. Október 5-én természettudományos nap lesz, délután 3 órától dr. Sterbetz István ornitológus Zoológiái tanulmányúton Ka­nadában című előadásával bezáróan. Egy hét múlva a régészeti, majd 19-én a nép­rajzi napra várják a diáko­kat. Ekkor, ugyancsak 15 órától Szűcs Irén muzeoló­gus előadása is elhangzik a népi szerelmi erkölcsökről. Végül, 26-án, a képzőművé­szeti napra kerül sor. A me­gyeszékhely hatodikosainak 23-án 'negyedik alkalommal rendezik meg a városismere­ti vetélkedőt, amelyet jó idő esetén a gabonamúzeumban tartanak meg. S még egy is­kolásoknak szóló program: 8-án délelőtt a csabai köz- gazdasági és kereskedelmi szakközépiskola másodikosai Koszta Rozália október 15-ig nyitva tartó nagyszabású tár­latának képei között tartják meg osztályfőnöki órájukat. A megyei múzeumi szerve­zet igen szép kivitelű prog­ramismertetőt készíttetett, amelynek segítségével a ré­gebbi korok és a jelen meg­őrzésre érdemes dolgai, em­lékei iránt érdeklődők könv- nyen tájékozódhatnak. (N. L.) I'otó: Fazekas IAS./Ut KÉPERNYŐ Öröm-zenélés Senki nem vonhatja két­ségbe, hogy a televízió Ko­dályt ünneplő új sorozatá­ban a zene igazi, kiteljese­dett öröm. Hogy azután a kodályi gondolatot, álmot tűzték sorozatuk élére cím­nek, az is természetes, hi­szen — legalábbis azok, akik ezt a műsort létrehozták — azt szeretnék, hogy „Legyen a zene mindenkié”. Nagy gondolat, nagy álom! Nem is tudom, miféle választ ad­hatnánk a kérdésre; meny­nyire lett sokaké a zene, mennyire lett mindenkié az­óta, hogy a Mester megál­modta és megfogalmazta? Azért sem mernék olyan vá­laszt adni, hogy ma már sok­kal inkább mindenkié, mint tegnap vagy tegnapelőtt volt, mert éppen „időközben” csökkent az énektanításra fordítható idő az iskolákban, és a kórusmozgalom is in­kább ott dívik, ahol valami­féle hagyomány nem engedi a lazítást, vagy olyan hiva­tástudó zenepedagógus az irányító,. amilyen ennek a műsornak az írója, vezetője, a Békés-Tarhoson végzett Bartalus Ilona. Egyszóval, ahányszor csak láttam eddig, mindig rabul ejtett az a hit, ahogyan Bar­talus Ilona és kitűnő munka­társai elővezették mondani­valójukat'; ahogyan zenei-ké­pi nyelven Kodályt megidéz­ték; és ahogyan — látszólag egyszerű eszközökkel — be­vezették a nem értő nézőt is a világhírű kodályi énektaní­tás rejtelmeibe. Rabul ejtett elsősorban azért, mert érez- nem kellett, hogy Bartalus Ilona nemcsak vonzó tévés- egyéniség (azt hiszem, ezt ideje kimondani), hanem tár­gyának magas fokú tudója (mondhatnám azt is, hogy tudósa), mindent tud, amit az énektanításról, a gyerme­ki lélekről, személyiségről tudni kell. Ebben a negyedik részben bepillantást nyerhettünk az énektanítás, a karvezetés el­sajátításának titkaiba; hal­lottunk arról, hogyan kell látni és hallani a zenét; mi is az a zenei tollbamondás; és hogy zeneszeretet nélkül miért kevesebb az ember? Manapság, amikor annyiféle — úgynevezett könnyű — ze­nét, szórakoztatóipari termé­ket keverünk össze a valósá­gos, az igazi zenével, amikor az is „koncertre” jár, aki az „IKSZFIKSZ" együttes csu­pán egy percre szóló zenge- ményein ámul és bámul; nos, éppen manapság egyre fon­tosabb, hogy a kodályi ér­telmű zene legyen kodályi ér­telemben mindenkié. Ehhez azonban számos múlhatatlan feltétel szükségeltetik, legfő­képpen az énektanításban, ahol viszont éppenhogy szű­külnek a feltételek ... Ördögi kör? Nem hiszem! Persze, a változáshoz közel sem elég egy jó tévésorozat a Kodály-évben. Ezzel nem tudunk le semmit. Sass Ervin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: 200 éves a műszaki egye­tem. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14. 10.35: Goethe és a muzsika. 11.22: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. 11.42: Ragtime. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Lehár Ferenc: Giuditta. Daljáték. 14.40: Élő világirodalom — Gö­rögország. 15.28: Nyitnikék. 16.00: Híres karmesterek felvé­teleiből. 16.30: Zengjen a muzsika. 17.10: Az égszínkék csillag. 19.15: Jákob történetei. 20.16: Nótaest. 21.05: Azonos számon. 21.35: Neville Marriner vezényli a St. Martin-in-the-Fields kamarazenekart. 22.30: Kamarazene — zongorára. 23.00: Mit ér a nevem? 23.10: A kísértetkastély. 0.10: Illés Lajos táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Madaras Gábor nótákat énekel. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek- könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Vidám úttörők. 14.00: A Petőfi rádió zenés - dél­utánja. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.05: A Lipcsei Rádió fúvósze­nekara 'játszik. 19.25: Véleményem szerint. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül. 20.55: Népszerű dallamok — es­ti hangverseny. 21.55: Népdalkórusok, népi hang­szerszólók. 22.30: Ritmus! 23.20: Könnyűzene és tánczene az NDK-ból. III. MtJSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Lakmé. 10.35: A Buddy Rich bigband játszik. 11.05: Fekete-Afrika zenéjéből. 11.26: Zenekari muzsika. 13.07: Nagy mesterek kamara­zenéjéből. Közben: 14.00: ,,A föld megőszült.” A Bach korszak emlékiratai. 15.00: Szereted az operát? 15.30: A progresszív rock híres lemezei. 16.15: „Nem hal meg minden­ki ... ” Hang játék Schön- herz Zoltánról. 16.55: Századunk zenéjéből. 17.51: Josquin des Prés: Missa 1’hommé armé. 18.27: Színes népi muzsika. 19.05: Fejezetek a magyar népi demokrácia történetéből. 19.35: Hangverseny Tátrai Vil­mos 70. születésnapja al­kalmából a budapesti ze­nei heteken. Kb. 21.30: Dzsesszfelvételeinkből. 21.50: Száz perc Illyés Gyuláék- nál, francia költőkről, írókról társalogva, (ism.) SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Temptation együttes ját­szik. 17.10: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.25: Gyereksztárok felvételei­ből. Jimmy Osmond éne­kel. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Stúdiópódium. Fekete Borbála, a szolnoki zene­iskola tanára fuvolázik. 17.45: Noteszlap. 17.50: Könnyű orgonamuzsika. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. 8.05: Iskolatévé. Beszéljünk oroszul (kezdőknek). 8.25: Fizikai kísérletek. (Kö­zépisk. I. oszt.) (f.-f!) 9.00: Magyar irodalom.* (Ált. isk. alsó tagozat.) 9.25: Környezetismeret. (Ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.00: Történelem. (Ált. isk. 5. oszt.) 10.35: Deltácska. (£.-f.) 13.50: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.05: Magyar irodalom. 14.25: Deltácska. (f.-f.) 14.45: Történelem. 15.20: Napköziseknek. szakkö­röknek. (f.-f.) 16.00: Hírek. 16.05: Kerékpárral az iskolába. 16.20: Életet az éveknek, (f.-f.) 16.50: Sakk-matt. 17.10: Princ, a katona. (ism., f.-f.) 17.55: „Suttogás a szélben.” 18.25: Pannon krónika, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kórház a város szélén. 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Ostromzár. (ism.) 23.00 : Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Film és képzőművészet. 20.40: Az utca egy embere, (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Egészségünkért. 21.30: Márta és Laura a tenge­ren. NSZK tévéfilm. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Fiatalok klubja. 17.10: Könnyűzene. 17.25: Forum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00 : Tv-híradó. 20.40: Tv-ankét. 21.05: Tv-színház: Monokli nél­kül. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Zene. BELGRAD. I. MŰSOR 15.55: Videooldalak. 16.05: A sutjeskai csata. 16.25: A zágrábi városi múzeum. 17.00: Tv-napló. 17.10: Hírek. 17.15: Tv-naptár. 17.45: Európa öröme —' gyer­mekrendezvény. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Belpolitika. 20.45: Reklám. 20.50: A két Fjodor. 22.15 : Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Tv-napló. 19.00: Népszerű-tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Folkparádé. 20.45: A forradalom emlékművei. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Egy szerző — egy film. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Pukk! 8 órakor: Sörgyári cap­riccio. Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4 és 6 órakor: A szelíd vadnyugat, 8 órakor: Az ifjú­ság édes madara. Békéscsabai Terv: Szicíliai védelem. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Szamurájok és banditák I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Megáll az idő, 7 órakor: A nagy éjsza­kai fürdőzés I„ II. rész. Oros­házi Partizán: Pucéran és sza­badon. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Tűzszekerek, 22 óra­kor : Kék gallér.

Next

/
Thumbnails
Contents