Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS

Huszonhárom milliárd forintos fejlesztési program

Megújul a mecseki szénbányászat

Ez évben kétszáz éve annak, hogy megindult a rendszeres szénbányászat a Mecsekben. Már előtte is használták az itt-ott felszínre bukkanó feketeszenet, és a tapasztalatok nyomán kezdték meg a komolyabb termelést. Változatosan alakult azóta ennek a bányászatnak a fejlődése. Nagy fellendülések váltakoztak hullámvölgyekkel; katasztrófák és sikerek követték egymást. Egy dolog azonban a legnehezebb időben is biztos volt; a mecseki szénre szüksége van az országnak, már csak azért is, mert egyedül itt bányásznak kokszolható feketeszenet. A mecseki szénbányászat a legutóbbi megtorpanás után most ismét biztató fejlődés előtt áll. Erről beszél dr. Jenéi Szabolcs, a Mecseki Szénbányák személyzeti és szociális igazgatója:

— Hatalmas fejlesztési program indul most a pécsi és a komlói szénbányákban. Mintegy 23 milliárd forintos előirányzata új perspektívát nyújt a lassan öregedő üzemek fejlesztésére. A rekonstrukció eredményeként közel kétszeresére nő a kokszolható szén termelése. Korszerűsödik a mecseki bányászat, technológiai forradalom zajlik le a bányamunka csaknem minden területén. A fejtés, a vágathajtás, a biztosítás. a szállítás, a hírközlés. a bányabiztonság és a végtermék osztályozása sokkal modernebb eszközökkel történik majd. mint jelenleg.

A mecseki szénbányászat korszerűsítésére jut tehát pénz a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is. de önként adódik a kérdés: érdemes-e ennyi pénzt áldozni a fejlesztésre? Nem merülnek ki túl hamar a kokszolható szénkészletek?

Nos. a válasz megnyugtató. A mostani kitermelési ütem többszörösére fokozódhat, és még akkor is legalább kétszáz évre való munkát ad a mecseki szénkészlet kitermelése. Szén ugyanis nemcsak a most művelt területeken van. Az úgynevezett Máza déli szénmezőben több millió tonnás szénvagyon fekszik a mélyben, és ez mindenképpen megnyugtató a jövőre nézve.

Mecseki szénből nemcsak sok van tehát, hanem a minősége is kiváló. Európában a legjobbak között van. Erre egyik bizonyíték. hogy külföldről is élénken érdeklődnek a mecseki bányászat fejlesztése iránt. Az NSZK- ból már jelezték, hogy feketeszén fejében szívesen betársulnának a fejlesztésbe az úgynevezett liászprogramba. (A mecseki kokszolható feketeszén az egyik földtörténeti korban, az úgynevezett

Húszban keletkezett, erről kapta a nevét a 22 milliárd forintos fejlesztési program.)

A pécsi és a komlói bányák mindenben a legek bányái az országban. Arról már szó volt, hogy a Mecsekben bányásszák a legjobb feketeszenet : de itt a legnehezebbek a geológiai viszonyok is: itt kell a legtöbb erőfeszítés a szén felszínre hozatalához; mindeddig itt lehetett a legkevésbé gépesíteni a fejtést. A mecseki bányákban eddig sorra csődöt mondtak a másutt kitűnően használható bányaművelő gépek. Most a liászprogram keretében speciális eszközök kifejlesztésére. beszerzésére is sor kerül, olyanokra, melyekkel megkönnyíthető a bányászok nehéz fizikai munkája.

Szólni kell a bányák biztonságáról is. hiszen ezzel kapcsolatban sok" tévhit él a laikusok körében. A bányajárás során magunk is tapasztalhattuk. hogy a biztonságra rendkívül sokat adnak a Mecsekben. Balesetek persze még így is előfordulnak. de az utólagos vizsgálatok a legtöbb esetben megállapították: emberi hanyagság. figyelmetlenség

okozta a bajt. Természetesen igyekeznek ezeket a baleseti lehetőségeket is csökkenteni. A legkorszerűbb automati- kák. biztonsági berendezések alkalmazásával igyekeznek kivédeni az emberi hibából bekövetkező baleseteket is.

A komlói Szabó család

Száguld a gépkocsi. Feltűnik a hét dombra épült Komló. A 30 ezer lelket számláló, 30 éves bányászváros. A Mecsek, amely kitárta ölelő karjait. Befogadott mindenkit, aki élni, dolgozni, boldogulni akart. Üj életforma alakult az évtizedek alatt. A messziről jött családok lassan beilleszkedtek, gyökeret vertek. Kísérőm, Mátyás Zoltán szintén az ország másik végéből érkezett, jó néhány évet lehúzott a föld alatt, a feketeszén -birodalmában. Most inkább a jelenről és a jövőről beszél:

— Nézzék, itt van az épülő sportcsarnok. amelynek 90 százaléka társadalmi munkában készül. A bányászgyerekek zeneiskolába járnak, van'úttörő- és ifjúsági házunk, lesz színház- és hangversenytermünk.

Közben megérkezünk a Ságvári utcába. A 7-es számú, több szintes ház előtt csend és nyugalom. Felkapaszkodunk a meredek lépcsőn, és máris Szabó Feren- cék másfél szobás lakásában vagyunk. A sarokban hordozható televízió, alatta orsós magnó. Az asztalon süte- mény, sós tészta és sarkadi kisüsti.

— Tegnap jöttünk haza Sarkadról — kezdi a feleség.

— Ugyanis onnan költöztünk Komlóra két évvel ezelőtt.

— Egy napon motorra ültünk a barátommal, és irány a bánya — folytatja Szabó Ferenc. — Megtetszett, ittragadtunk. A Béta-bányaüzembe kerültem, az első körzet 2-es csapatához. Haj- tós, összeforrt társaság. 70 százalékuk fiatal.

A háziasszony sürög-forog. Elegáns, hosszú ruhában jelenik meg.

épülő családi ház tervrajzát

— Látja, itt ezt is ki tudom használni. Megyünk szórakozni. baráti és munkatársi összejövetelekre. A bányászok összetartanak. A nőknek is sok a munkaalkalom. Elmehetnek a Carbon, a MOM, a Május 1. Ruhagyár gyáregységébe. Nincs gond az óvodával, az iskolával sem.

— Az igaz, a legtöbben a lakásért vállalják a bányászatot — veszi át a szót a férj. — Mi azonnal megkaptuk a kiutalást, egy 10 emletes házba kellett volna beköltözni, de nem fogadtuk el. Aztán fél éven belül sikerült ez a tanácsi lakás. Persze. ez is csak ideiglenes. Tudja, az alföldi ember nem nagyon szereti a zárt világot. Már épül a családi házunk. decemberben birtokba is vesszük.

A fiatalasszony tervrajzot vesz elő a szekrényből. Szétteríti, úgy magyaráz:

— összkomfortos lesz, öt szobával, ebédlővel és garázzsal. Nagyon sokat dolgozik a Feri. Amolyan ezermester, majdnem teljesen egyedül építi a házat.

— Most vagyunk 10 éves házasok, — mondja a házigazda. — Tényleg, nagyon sokat elértünk, de mindenért meg is kell dolgozni. Az első idők nagyon nehezek voltak. Csapatcsillésként kezdtem, egy év múlva segédvájár lettem, elvégeztem a munkagépkezelői tanfolyamot, mielőbb vájár szeretnék lenni. Itt akarom megalapozni a jövőmet. Kaptam 100 ezer forintot házépítésre, ezt nem kell visszafizetni, há 10 éven belül nem hagyom cserben a bányát. Tavaly volt olyan hónap, hogy 17 ezer forintot is megkerestem. Persze ez nem megy hosszú távon. És ebben természetesen benne van a pótműszak, a jutalom, a prémium és egyebek.

Koccintunk. Az erős sarkadi szilva kaparja a torkom. Az otthoniakra emlékeztetem a családot. Szabó- né nagyot sóhajt:

— Néha még most is elfog a honvágy, de legyűröm. Ha egyenesbe jövünk, veszünk egy kocsit, és sűrűbben meglátogatjuk a sarka- diakat. Bériünk 238 négyszögöl kertet, ott töltjük •majd a hétvégeket.

A gyerekek vidáman integetnek utánunk az erkélyről . . .

Cilingcr Ferenc.

— Kellett- nagyon a lakás — emeli rám szúrós tekintetét. — Két apró gyerek, az asszony nem dolgozott. A 3500 forintos kereset kevésnek bizonyult.

Cilinger Ferenc erős alkatú. bajuszos leffi. Határozott a kézfogása.

— Ami azt illeti, először tartottam a bányától — szólal meg ismét. — Kellemesen csalódtam. Olyan munkahely. mint a többi. A szállítóberendezéseket javítom.

Gotthard József

Két fiatal Mezöberényből

Zobák-bányaüzem. Az irodaház folyosójának falán kiváló. élenjáró bányászok portréi. Némelyek díszes egyenruhában, mások civilben feszítenek. Két fiatalemberre várunk. Mindketten alig túl a harmincon. Békés megyeiek. Cilinger Ferenc és Gotthard József. Kiállták a próbát: most már bányászok. Együtt dolgoztak géplakatosként Mezőberényben a műszaki és vasipari szövetkezetben.

Feri hét éve nősült, két gyerekük született, a felesége gyesen van. Mosolygós fiatalember. gimnáziumban érettségizett, bányász lett.

— Lehet, hogy hihetetlen. 30 ezer forinton múlt minden — emlékezik. — Ennyit kértem a szövetkezettől házépítésre. Nem tudtak adni. így kerültem Komlóra 1980 karácsonyán.

Jóska három hónap múlva követte. KISZ-titkár volt a szövetkezetben.

és tanulok. Most végzem a gépipari technikumot Pécsen, jelentkeztem bányamentő tanfolyamra. Később üzemmérnök is lehetek, de vájár biztosan. A feleségem valószínűleg a Zengő Áruházban helyezkedik el.

Gotthard József a 604-es fejtésen segédvájár. Pótműszakokkal 'együtt átlagosan megkeresi havonta a 12—13 ezer forintot.

— Nem félt a hányától? — kérdezem.

— Ugyan, határőr voltam, megszoktam a veszélyhelyzeteket. Egyébként nem igaz. hogy itt Zobákon rosszabb dolgozni, mint másutt. Baleset bárhol előfordulhat. Megszerettem ezt a munkát, élvezettel csinálom.

— Elégedett?

— Csak részben. Nem akarok örökké segédvájár lenni. Ha letelik a 28 hónapos gyakorlati idő, beiratkozom a vájártanfolyamra.

— A kezdés azért aligha leá nyálom . ..

— így igaz — helyesel. — Én 8 hónapig egyedül laktam a munkásszállón, távol a családtól. Kibírtam. Megérte, hiszen tavaly novemberben megkaptam az OTP-s lakást. *•

Feritől kérdezem:

— Jól érzi-e magát Kom.

lón? ,

— Igen. Fél esztendő se telt el. és beköltöztünk a 3 szobás OTP-s lakásba. Any- nyi kedvezményt kaptam, hogy egy fillért sem kellett, beugróra fizetni. A 814 ezer forintos lakás értékének csupán felét kell törlesztenem.

— Ez minden?

— Dehogy! Nagyon jó nálunk a szocialista brigádmozgalom. Befogadtak. A főnökeimmel sincs semmi bajom. Komló és a bánya a lehetőségek, a boldogulás hazája. Ennyi . .. Semmivel, sem több. vagy kevesebb.

Hűségért — megbecsülés

A mecseki szénbányászat a nagyszabású, 23 milliárd forintos liászprogrammal valósággal újjászületik, de a pénz nem elég a sikerhez. Ember is kell, aki a szenet kibá- l nyássza, aki a gépeket kezc- j li. nagy szüksége van tehát j munkaerőre a pécsi és kom- I lói bányászatnak. Az az elhibázott koncepció, mely a bányászatot visszafejlesztésre ítélte, rengeteg kárt okozott a mecseki bányászatnak is, bár arról sohasem volt szó, hogy a kokszolható szén kitermelését abbahagynák. Mégis a bizonytalannak hitt jövő, a sok mendemonda elvette a fiatalok kedvét attól, hogy bányásznak menjenek. Pedig az új munkaerőre nagy szükség van. Kiket várnak most a bányászatban? A kérdésre Mátyás Zoltán, a Mecseki Szénbányák munkaügyi osztályának munkatársa válaszolt.

— Kizárólag föld alatti, fizikai munkakörök betöltésére keresünk fiatal. 18—35 év közötti férfiakat. A bányászati szakképzettséggel nem rendelkezőket csillésként, a megfelelő szakképzettségűeket vájárként, segédvájárként vagy bányalakatosként alkalmazzuk.

— Mindenkit felvesznek, aki jelentkezik?

— Erről szó sincs. Két nagyon fontos követelményünk van. Az egyik az, hogy ne legyen vándormadár, megköveteljük a legalább egyéves folyamatos munkaviszonyt, kivéve persze első munkába állás esetén. Ha valakinek ennél rövidebb idő van bejegyezve a munkakönyvébe, alapos vizsgálódás után döntünk a felvételről. A másik lényeges szempont, hogy orvosilag megfeleljen. A jelentkezők egyharmada

különféle gerincrendellenességek miatt eleve kiesik. Javasoljuk ezért, hogy jelentkezés előtt az érdeklődők vegyenek részt egy előzetes orvosi vizsgálaton, így megtakaríthatják az esetleg felesleges utazás költségeit. Célszerű a mellkasról és a gerincről a röntgenleletet elhozni. így a további vizsgálatok néhány óra alatt elvégezhetők. Bányamunka vállalására egyébként kizáró ok a .szemüvegviselés, a magas vérnyomás, a bőrbetegségek és az epilepszia is.

— A jelentkezők többsége nyilván szakképzetlen. Módjuk van tanulni?

— Természetesen. Szakképzetlen dolgozóinkat segédvájárokká, majd vájárszakmunkásokká képezzük. A munkában szerzett érdemek alapján biztosítjuk a középszintű továbbtanulás lehetőségét is. Bányaipari technikusokat például műszaki állományba csak fizikai állományból helyezünk át, ha már munkájukkal bizonyították rátermettségüket. Akik kedvet -éreznek a további tanuláshoz, azok egyetemet, főiskolát is végezhetnek. A bánya legtöbb magasan képzett vezető beosztású dolgozója valamikor vájárként dolgozott a föld alatt.

— A Mecseki Szénbányák talán legnagyobb vonzereje a jó fizetés mellett a kiemelt bányászlakásprogram. Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Azok a föld alatti dolgozóink, akik a bányamunkára 10 éves szerződést kötöttek velünk, másfél éven belül lakáshoz juthatnak. Ez a másfél év a maximális idő. gyakran ennél jóval rövidebb idő alatt, esetleg öt-hat hónap alatt is lakáshoz lehet jutni. A lakásjuttatás jelentős kedvezménnyel, készpénzbefizetés nélkül történik. pécsi és komlói, 1,5—2

—3 szobás OTP-lakások. illetve tanácsi bérlakások biztosításával. Azoknak pedig, akik saját házat kívánnak építeni, nagyobb összegű támogatást adunk. A lakáshoz jutás időpontjáig pedig férfidolgozóinkat korszerű és kényelmes munkásszállókon helyezzük el.

— Mondjon néhány szót az elérhető keresetekről is.

— Nálunk, a bányában más a havi kereset és más a jövedelem. A jövedelembe ugyanis beleszámít a hűség- jutalom, az Igény szerint pénzben megváltott szénjuttatás is. Ezek figyelembevételével egy vájár havonta 11 ezer forintot, a segédvájár 9 ezer 800 forintot, a csapatcsillés 8 ezer 600 forintot, a bányalakatos 7 ezer forintot vihet haza. Ezek természetesen átlagszámok, a teljesítménytől függően ennél jóval többet is lehet keresni. Mód van arra is, hogy szombat—vasárnapi pótműszakokat vállaljanak a bányászok. Ilyen pótmpszakok- kal a havi kereset akár a 20 ezer forintot is elérheti.

— Hogyan lehet bányásznak jelentkezni?

— A Mecseki Szénbányák munkaügyi osztályán kell jelentkezni Pécsett, a Kom- játh Aladár út 5. szám alatt Igazgatóságunk a 10-es, 11- es, 12-es, 20-as és 31-es helyi autóbuszjáratokkal a me- szesi iskoláig történő utazással közelíthető meg. A vasúti vagy autóbusz-menetjegyeket célszerű megőrizni.

#mert föld alatti dolgozóinknak, felvétel esetén, öt műszak teljesítése után megtérítjük az előzetes orvosi vizsgálatra és a felvételre utazás költségeit. Várjuk a fizikai munkától nem félő Békés megyei fiatalok jelentkezését is.

(X)