Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 11 MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 39., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 354. SZÁM Illést tartott a Minisztertanács Becsületes munkával a béke megőrzéséért A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács a csü­törtöki ülésén felhívta az érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek , vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott kép­viselői felszólalásokban tett indítványok megvalósításá­nak lehetőségeit, s arról 30 napon belül tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat te­vő képviselőket. A kormány a gazdasági bizottság tájékoztatója, va­lamint a KNÉB jelentése alapján áttekintette az energiagazdálkodási prog­ram végrehajtásának gyor­sítását szolgáló, intézkedé­sek tapasztalatait, megerő­sítette, hogy a kiegyensú­lyozott energiaellátás fenn­tartásának a továbbiakban is elengedhetetlen feltétele a takarékosság fokozására előirányzott feladatok kö­vetkezetés végrehajtása. A Minisztertanács egyidejűleg jóváhagyta a téli. fűtési idő­szakra való. felkészülés fel­adatait is. Napirenden: a lakóhelyi KISZ-tevékenység A KISZ Békés megyei bi­zottsága Pataki István első titkár vezetésével október 28-án. tegnap délelőtt Bé­késcsabán a KISZ politikai képzési központban tartotta soros ülését, á melyen részt vett és a napirendekhez hoz­zászólt Fekete Tibor, a KISZ Központi Bizottsága mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsának titkára. Az ülés fő napirendje a KISZ lakóhelyi tevékenysé­ge volt, melynek szeghalmi járásbeli ,. tapasztalatairól Vigh Károly, a KISZ szeg­halmi / járási bizottságának titkára számolt be a testület­nek. Mint az előterjesztett jelentés bevezetőben megál­lapítja, a lakóhelyi KISZ-te- vékenység. fontos része az if­júság körében folytatott po­litikai munkának. Az ifjúsá­gi szövetség politikai befo­lyását tovább növelheti a fia­talok körében, ha mind töb­bet vállal a lakóhelyi fel­adatokból. A különböző vá­lasztott testületekben egyre több a fiatal. S hogy e fia­talok élni is tudjanak joga­ikkal. a járási KlSZ-bizott- ság, illetve a községi bizott­ságok tájékoztatókat szer­veztek, hogy felkészítsék e testületi tagokat arra: meg-' felelően tudják képviselni a lakóhely ifjúságának , érde­keit. E felkészítés igen jól sikerült Szeghalmon, Déva- ványán. Vésztőn. Ä KISZ lakóhelyi tevé­kenységén belül a legtöbb feladat a településpolitika alakításában .mutatkozik. Ki-' tűnt ez, a küldöttgyűléseken, ifjúsági, parlamenteken- is, ahol igényelték • • .a . fiatalok, hogy. javaslataikat vegyék fi­gyelembe' .például la .község­kép alakításánál, a lakásépí­tésnél. játszóterek építésénél, kulturális és sportcentrumok kialakításánál. Ezért a köz­ségi tanácsok ;és a KISZ-bi- zottságok áttekintették az együttműködési, megállapo­dásokat, ' esetenként módosí­tásokat határoztak él. A jó együttműködést sók minden befolyásolja, többek, között a szűkös anyagi lehetőségek, s természetesén csak, ott. fo­gadják él a tanácsok, part­nernek a KISZ-t, ahol ’ az megfelelő színvonalon műkö­dik, A fiatalok közreműködé­sével, épült Vésztőn több mint 15 játszótér, -Szeghal­mon sportlétesítmények. Fü- zesgyarmaton teniszpálya. Dévaványán szabadtéri szín­pad, Körösladányban ifjúsá­gi klub. A KISZ megyei bizottsága az előterjesztés és a vita után megállapította, hogy az át­lagosnál magasabb színvona­lú a lakóhelyi. KISZ-munka a szeghalmi járásban. Ez­után dr.Forrni Józsefnek, a KISZ megyei bizottsága tit­kárának előterjesztésében a fiatal értelmiség helyzetéről és a körükben folytatott KISZ-munka tapasztalatairól szóló jelentést tárgyalta meg a testület. ­T. I. Bensőséges ünnepségen köszöntötték a megyei kórházban Gyulán tegnap, csütörtökön délután azt a 37 fiatalt, akik itt kezdik meg munkájukat az emberek gyógyításán fáradozva. A fiatal orvosok és ápolónők dr. Sarnyai Ferenc főigazgató szavait ismételve tették le az esküt, mely szerint tehetségük és legjobb tudásuk szerint veszik ki részüket a 137 éve mű­ködő nagy hírű intézmény mindennapjaiból Fotó: Veress Erzsi flz OBT-fötitkár előadása Békéscsabán A Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottsága — az Állami Egyházügyi Hivatal­lal és az Országos Béketa­náccsal (OBT) egyetértésben — megyei papi gyűlést ren­dezett tegnap, október 28-án Békéscsabán. A városi ta­nács dísztermében tartott összejövetelre az őszi szoli­daritási akció keretében ke­rült sor. Elsőként Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Sarkadi Nagy Bar­nát, az OBT főtitkárát, aki az időszerű nemzetközi kér­désekről tájékoztatta a teg­napi esemény résztvevőit. Előadásában a világpolitikai helyzet legújabb fejlemé­nyeivel, a hazai és nemzet­közi békemozgalom eredmé­nyeivel, “valamint a magyar békemunka terveivel, elkép­zeléseivel foglalkozott. Az összefüggésre utalva/ megemlítette, hogy napja­inkban is egyaránt jelen van­nak az enyhülés és a fe­szültség elemei, de az utób­bi években sajnos az utób­biak kerültek túlsúlyba, ami a nemzetközi légkör rosz- szabbodását is előidézte. A tőkés világ bizonyos ' körei olyan fegyverkezési hajszába szeretnék belekényszeríteni a szocialista világ országait, amely előbb-utóbb gazdasá­gi, politikai és társadalmi destabilizációjukhoz vezetne. A reménykeltő tényezőkkel összefüggésben a főtitkár részletesen szólt a Szovjet­unió és Varsói Szerződés tag­államainak békepolitikájáról, továbbá a Nyugat-Európában és az el nem kötelezett or­szágokban kibontakozó, s egyre erősödő háborúellenes megmozdulásokról, továbbá a béketüntetések jelentőségé­ről. A magyar békemozgalom megújítására utalva az elő­adó kiemelte: arra van szük­ség, hogy társadalmunk va­lamennyi rétege bekapcsolód­jon a béke és a leszerelés ügyéért; a háborús feszült­ségek megszüntetéséért foly­tatott küzdelmekbe. Ugyan­akkor lehetőséget kell te­remteni a nyíltabb párbe­szédekre a szolidaritási és antiimperialista jellegű ren­dezvényeken. Az előadás elhangzása után az egyházak képviselői egyetértésüket fejezték ki az elhangzottakkal kapcsolat­ban. Hangot adtak annak a véleményüknek is. hogy nemzetiségre, fajra, világné­zetre való tekintet nélkül össze kell fogni a béke biz­tosítása. az eredmények meg­őrzése érdekében. Ehhez az is szükséges, hogy -mindenki becsületesen dolgozzon, és példamutatóan szolgálja az emberiség közös ügyét. A kérdések megválaszolásával fejeződött be a megyénk papságának tartott gyűlés. —y—n Tanácskozás a művezetők helyzetéről A HVDSZ Békés megyei bizottságának tegnap, csütör­tökön tártott ülésén — me­lyen dr. Kócsó Illésné, a szakszervezetek KV-titkára is részt vett —, első napi­rendi pontként a közvetlen termelésirányítók, a műveze­tők helyzetét tárgyalták meg. A helyiipáfi és szolgáltató vállalatoknál kevés kivétel­től eltekintve férfiak a mű­vezetők; s 60—70 százalékuk á 30 és 40 év közötti kor­osztályhoz tartozik. Alacsony az ezen felül vagy aluliak aránya. Többségüknek 10 év körüli* a gyakorlata ebben a beosztásban, s megfelelő szakképzettséggel rendelkez­nek.; összlétszámúk 255, eb­ből az iparban 37, a vízügyi ágazatban 39, a szolgáltatás­ban 64, a költségvetési üze­meknél, pedig 115 dolgozik. A vállalatok életében szere­pük kulcsfontosságú, hatás­körük gyakorlását és meg­becsülésüket azonban több tényező, befolyásolja, egyes esetekben gátolja. Ezek egyi­ké a bérszínvonal szabályo­zása, mint első számú kor­látozó tényező, továbbá, hogy ezen belül sem ösztönző, mert munkaidőtől és teljesítmény­től független a bérezésük. A termelésre vonatkozó infor­máltságuk sem kielégítő. Az ipari szövetkezetekben folyó szakszervezeti munká­ról a HVDSZ—KISZÖV te­rületi bizottsága számolt be. E testület irányítja a megye 40 ipari szövetkezetének csaknem ezres nagyságú szakszervezeti tagságának körében folyó mozgalmi munkát, a 21 bizalmi, 20 bi­zalmihelyettes és egy főbi­zalmi közvetlen ténykedésé­vel a helyi csoportokban. Évente két alkalommal tar­tanak bizalmi testületi ülést, amikor az eredmények és gondok alapján megszabják a következő feladatokat. A szakszervezeti tisztségvi­selők a szövetkezeti bizott­ságokkal együtt mozgósíta­nak a gazdasági célok eléré­sére, s részük van a több mint 400 szocialista brigád eredményes működésében. Munkájuk a szövetkezetek művelődési és sporttevékeny­ségének előmozdításában is szerepet játszik. Akárcsak az üdültetésben. A HVDSZ— KISZÖV szakszervezeti bi­zottsága pedig továbbra is fontos feladatának tartja a közvetlen segítségnyújtást a szövetkezetek számára, külö­nösen ott, ahol a gazdasági és szakszervezeti vezetés kö­zötti viszony még nem vált partneri kapcsolattá. V. M. A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál a KISZ- es fiatalok szervezésében kiállítás nyílt meg. A szép divat­cikkekhez — táskák, övék, kabátok, mellények, falvédők stb. — hulladékbőröket és szőrmedarabokat használtak fel. De nemcsak ők, hanem a Szabó Pál téri általános iskola úttö­rői is, akiknek szakkörét is a vállalat KISZ-esei patronálják. A kiállított tárgyakat — csaknem 70 darabot — 40 pályázó készítette; a legszebbek díjazásáról szakmai, társadalmi zsű­ri dönt Fotó: Veress Erzsi KPVDSZ-iilés Ötnapos munkahét a kereskedelemben A közelmúltban 38 telepü­lés áruellátását, a kereske­delmi dolgozók munkakö­rülményeit vizsgálta meg a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Az ötnapos, mun­kahét tapasztalatait október 28-án, csütörtökön értékelte a testület Békéscsabán, a MESZÖV-székházban. Részt vett e munkában Dévényi Lajos, a KPVDSZ Központi Vezetősége szövetkezetpoli­tikai titkárságának munka­társa. Szilágyi Ilona, az SZMT közgazdasági osztá­lyának vezetője és dr. Ro- tyis János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa. A jelentés összeállításá­nál figyelembe vették a me­gyei tanács, a MÉSZÖV je­lentését, valamint a Békés megyei Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalatnál és öt fogyasztási szövetkezet­ben készült reprezentatív felmérést. Megállapította a bizottság, hogy a lakosság a hétvégi élelmiszer-bevásár­lást már csütörtökön dél­után megkezdi. Szombaton általában mindenki a laká­sához közel levő boltban vá­sárol, főleg tejet, kenyeret, húst és húskészítményt. Ezek szerint nem sikerült gyökeresen megváltoztatni a fogyasztói szokásokat. Pél­da erre, hogy a hétvégi vá­sárlások egy órára jutó ér­téke másfél-készerese a hét eleji napokhoz képest. Az iparcikkboltok szombati for­galma eltérő képet mutat. Másképpen alakult a váro­sokban és a községekben. A megyeszékhelyen és a vá­rosokban nőtt az eladás, a kisebb településeken vi­szont csökkent, A kijelölt vendéglátöipari helyeken, ahol szombaton délután és vasárnap délelőtt tejet, ke­nyeret árulnak, hullámzó a forgalom. Általánosítható tapasztalat: a csütörtöki be­vásárlónapot nem használ­ják ki az emberek. Az átla­gos egy órára jutó eladás­nak mindössze egytizedét érik el 18—-19 óra között. Hangsúlyozták: az ötna­pos munkahét bevezetése után a nyitva tartási idő nem szűkült. Az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalatnál például 159, az orosházi ÁFÉSZ-nél 86 órával növe­kedett, A változó, szabadna­pok miatt a legtöbben — 1981 októberétől nyolcva­nat: — az Univerzál Kiske­reskedelmi Vállalattól lép­tek ki. A szövetkezetek kö­zül a gyomaendrődiek ve­zetnek. Innen hasonló okok miatt 30-an távoztak más munkahelyre. Mindenütt nagy gondot fordítanak a törvényesség megtartására. A gazdálkodó szervek, a szakszervezeti bizottságok kollektív szerződésben sza­bályozták a szabadnapok ki­adását, a túlórák elrendelé­sét. A tervektől csupán a 3 személynél többet foglal­koztató, heti hat napöt nyit­va tartó kisebb boltokban tértek el. Javasolták, hogy ezekben az iparcikküzletek­ben hétfőn kapják meg a szabadnapot. Nagy gond, hogy a keres­kedők megváltozott mun­kaidő-beosztását a közleke­dési vállalatok nem mindig veszik figyelembe. Példa­ként említették a békéscsa­bai Univerzál Áruházat, ahol 30 újkígyósi dolgozik. Szombaton, és más napokon is egy-másfél órát kell vá­rakozni a buszra. Éppen azokat a járatokat szüntet­ték meg. amelyekre a leg­nagyobb szükség lett volna. Ugyanakkor piaci napokon már 6—7 órakor Békéscsa­bán vannak a vidéki vá­sárlók, az üzletek zöme vi­szont 9 órakor nyit. Egyéb­ként a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban már készül a korszerű nyitva tartási ren­delet. amely lehetővé teszi a megyei jogkör bővítését. így a helyi sajátosságoknak megfelelően dönthetnek a tanácsok, a szakszervezettel, a vállalatokkal és a szövet­kezetekkel egyetértésben a rugalmasabb nyitva tartás­ról. Végül Rákóczi Ferenc me­gyei titkár számolt be a két ülésjcözötti munkáról. —seres—

Next

/
Thumbnails
Contents