Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

I 1982. október 2., szombat Szófia egykor és ma Szófia, Bulgária fővárosa, Európa legrégibb városai kö­zé tartozik. Az emberi civi­lizáció létét ezen a települé­sen hétezer évre visszame­nően lehet bizonyítani. A város — földrajzi hely­zetéből kifolyólag is — vi­haros múltat mondhat ma­gáénak. Leigázás, romba- döntés, újjáépítés váltakoz­tam, története során. Szépsé­gét — akkor még Serdica néven — a rómaiak js nagy­ra becsülték. Az országnak Szófia a negyedik fővárosa, de rangját immáron egy év­százada szilárdan tartja. A szocialista forradalom győzelmének kivívása után, 1944-ben Szófiában mindösz- sze 320 erzen laktak, ma a főváros 1 millió 100 ezer la­kost számlál. A város jelen­tős szerepet tölt be Bulgária népgazdaságában. Az ország ipari termelésénem 16,2 szá­zalékát a szófiai üzemek ad­ják. Fontos feladatot vállalt a főváros az ország kulturá­lis életében is — 11 felsőok­tatási intézmény, 13 színház, 31 múzeum, 200 egészség- ügyi létesítmény működik a területén. Az ország tudo­mányos potenciáljának 70 százaléka itt összpontosul. A mai Szófia a fiatalok városa. Több mnit 86 ezer fiatal dolgozik az iparban és a szolgáltató ágazatokban. A felsőoktatási intézmények­ben tanulók száma megha­ladja a 46 ezret. Az elmúlt évtizedekben a város megőrizte ugyan tör­ténelmi értékeit, de emel­lett modern nagyvárossá is fejlődött. A város déli ré­szén magas házak sora öve­zi a széles sugárutakat. Itt található a nemrégiben fel­épült Kultúra Palotája is, amelyet az ország fennállá­sának 1300. évfordulójára adtak át rendeltetésének. A városban az elmúlt évtize­dekben 240 ezer új lakás épült. A jelenlegi, VII. öt­éves tervben újabb 90 ezer lakást építenek a fővárosban. • Szófia további fejlesztésé­nek terveit gondosan készí­tik elő a városrendezésért felelős szervek. A lakások­hoz időben kommunális lé­tesítményeket építenek, fej­lesztik a közlekedést, bőví­tik és korszerűsítik a felszí­ni úthálózatot, és épül a metró. Az ötéves tervben új repülőteret is kap Szófia. Ügyelnek a természetvéde­lemre is. Ma 18 négyzetmé­ter zöldterület jut egy-egy lakosra a városban, 1990-ig viszont már 60 négyzetmé­ter. A történelmi városmag műemlékeinek rekonstruk­ciója, állandó karbantartása a múlt tiszteletét mutatja, a ma itt élő emberek szép és egészséges környezetének megteremtése pedig a la­kosság iránt érzett felelőssé­get. A város környékén, a Vitosa-hegy lábánál, az Isz- kar folyó mentén valóságos vízi paradicsomot létesítenek a szófiaiak nagy örömére. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) iapán zsebtelevízió A japán Sony cég egy zseb­rádiónál nem nagyobb televí­ziót fejlesztett ki. A készülék, mely a ,,lapos tv” elnevezést kapta, ez év február végén 54 ezer 800 yenért került forga­lomba Japánban. A Sony cég a hazai piacot havi kétezer darab készülékkel látja el. ősszel kezdődően pe­dig megindul a készülékek ex­portja az Egyesült Államokba. A miniatűr televízió 8,7 cen­timéter széles, 19,8 centiméter hosszú és csupán 3.3 cm vas­tagságú. Az 5,08 centiméteres képernyőjű fekete-fehér készü­lék VHF (igen magas frekven­ciájú) és UHF (ultrarövid hul­lám) adók vételére alkalmas. Fogyasztása csupán 1,8 watt, így négy darab lúgos teleppel 2,5 óráig üzemeltethető. A Hitachi, a Matsushita Elect­ric Industrial, a Tokyo Shiba- bura és más elektronikai cik­keket gyártó cégek szintén fog­lalkoznak ,.lapos tv” készülé­kek kifejlesztésével, de az ál­taluk használt folyékony kris­tályos rendszerű kép a Sony céggel összehasonlítva, lényege­sen homályosabb és sötétebb képet mutat. A Sony cég által gyártott zsebtelevízióban alkal­mazott speciális tervezésű Bra­un cső tiszta képet ad. A Sony cégnek sikerült olyan ultravékony képcsövet (FD-cső) alkotnia, melynek segítségével legyártotta a világ első, sike­res. zsebméretü, hordozható te­levíziókészülékét. A Sony cég négy, illetve két hüvelyk (azaz 10,16 centiméter, illetve *5,08 centiméter) méretű képcsöveket gyárt, és jelenleg a színes képcsövek kidolgozá­sán fáradozik, melynek meg­valósítása azonban még hosz- szabb időt vesz igénybe, mivel a fekete-fehér képcsöveknél lé­nyegesen komplikáltabb tech­nológiát igényel. A Sony cég most olyan „lapos tv” készülé­kek tervezésén munkálkodik, melyet falra lehet akasztani, vagy rádió-magnóban képmag­nóba, illetve egyéb megfelelő készülékbe is be lehet építeni. fl jövő világának kísérleti modellje Nyitás előtt az EPCOT-CENTER Megvalósul Walt Disney álma. A Miki egér szülőjé­nek volt álma a mesevilág és a legmodernebb technika összekapcsolásával olyan lát­ványosságot létrehozni, amely felöleli a világ fejlődését napjainkig, s bemutatja, hogy él majd az emberiség az 'ezredfordulón. A kizáró­lag szórakoztató céllal épült Disney-landnek addig is évi tízmillió látogatója volt. Az új floridai látványosság cél­ja azonban: „szórakoztatva tanítani”. Az EPCOT-CEN­TER (EPCOT: EXPERIMEN­TAL PROTOTYPE COM­MUNITY OF TOMORROW = a jövő világának kísérleti modellje) méretei lenyűgöző- ek: kétmillió négyzetméter, nem kevesebb, mint 1 milli­árd dollárba kerül majd. A szabadidőpark megnyitását októberre tervezik. Valamiféle állandó világ- kiállítás lesz ez, amely két futurisztikus épületkomp­lexumban mutatja majd be Földünk múltját és jövőjét. Az utazás az EPCOT jelké­pének tekinthető ..Föld űr­hajónál” kezdődik. Ez nem más, mint egy 45 méter át­mérőjű óriás alumínium­gömb, amely a bejárat fölött hat acéloszlopon nyugszik. A gömb belsejében „időgépek”, komputer vezényelte gondo­lák viszik majd a látogató­kat az emberiség születésé­től a történelem különböző korszakain keresztül a 2000. esztendőig. Az „Energia Univerzum”- ban a föld keletkezésével is­merkedhetünk. „Működő” vulkánok mellett haladnak majd el a gondolák, ame­lyek füstölnek és „valódi” (igaz: hideg) lávát köpköd­nek. Komputerrel „üzemelő” dinoszauruszokkal is talál­kozhatunk, láthatjuk, hogy az őserdők fái miként süllyed­nek el, és válnak szénné, fedezik fel és termelik ki az olajat, s természetesen elju­tunk az atomerőig. Az óriási csarnok teteje 80 000 nap­elemből áll, amelyek a flori­dai klímának köszönhetően az egész létesítményt ellát­ják árammal. Az egyik leglátványosabb az „Üj Horizont”-pavilon, amely víz alatti világot mu­tat be. Itt távvezérelt ten­geralattjáróval utazhatunk, és megismerjük, hogy a jö­vőben hogyan élnek és dol­goznak majd hosszú ideig az emberek a tengerfenéken. A „Jövő világa” egy mestersé­ges tó mellett húzódik, ame­lyen hajóval átkelve a „Vi­lág a kirakatban” nevű rész­legben „egyetlen napon” egy angliai vendéglőben étkez­hetünk. Velencében sétálha­tunk, német „vurstot” és sramlizenét . élvezhetünk, megismerhetjük Kanada nagyságát, a kínai fal hosz- szát, ihatunk egy csésze teát japán pagodában, majd meg­tekinthetünk Mexikóban egy maya piramist. E költői világ közepén Amerika nemzeteinek 350 éves történetével ismerked­hetünk, nem is akármilyen módon: Mark Twain és Ben­jamin Franklin folytat majd távvezérelt beszélgetést az Üjvilág históriájáról. Gáti István A szabadidö-park jelképe: a 45 méter átmérőjű alumínium gömb (Fotu: stern — KS) Továbbfejlesztett tehergépkocsik A képünkön látható fur­csa farokfelülettel kiképzett tehergépkocsi a kölni Ford autógyár 7 tonnás, billenő- platós, 103 kW-os dízelmo­torral hajtott típusának gyorsasági versenyre előké­szített változata, amelynél fi­gyelembe vették a sebesség, a gyorsulás és a légellenál­lás kölcsönhatásait a konst­ruktőrök. A kocsi álló hely­zetből a kötelezően előírt tá­volságon belül óránként 175 kilométeres sebességre gyor­sul fel, s ezzel világrekordot állított fel. A csúcskísérlet­hez az eredeti jármű 6 lite­res motorjának teljesítmé­nyét — némi átalakítással és üzemanyag-befecskendezés- zel — 220 kW-ra növelték meg. A fejlesztők remélik, hogy e típussal hamarosan elérik az óránkénti 200 km- es sebességet is. Mindennek persze csupán a konstrukci­ók finomítása, tökéletesítése szempontjából van jelentősé­ge, hiszen az országutakon aligha léphetik túl az órán­kénti 100 kilométeres sebes­séget a teherautók. (KS) II „csendes” katasztrófa A világon évente születő 125 millió gyermek közül 1981-ben is 17 millió pusz­tult el ötödik születésnapja előtt, noha egy-egy kis élet megmentése aligha került volna többe száz dollárnál. Az elmúlt év tehát a „csen­des” katasztrófa újabb esz­tendeje volt: naponta mint­egy 45 000 gyermek halt meg, 100 millió gyermek éhezett, 10 millió vált csökkent ké­pességűvé, 200 millió 6—11 év közötti gyermek nem járt iskolába, és a világ lakossá­gának egyötöde küzdött a puszta életben maradásért. Földünk 4 milliárdnyi lako­sából 500 millió gyengén táplált, 55 millió pedig éhen- hal. vagy az alultápláltság okozta betegség — a Kwas­hiorkor — miatt leli halálát. Csupán Kelet-Ázsiában éven­te 100 000 gyermek vakul meg vitaminhiány következ­tében. Pedig a világ élelmi­szer-termelésének elegendő­nek kellene lennie 4 milliárd ember táplálására. Csak az a baj, hogy a világ évente mintegy 500 milliárd dollárt ad ki fegyverkezésre, de csu­pán 20 milliárdot az éhezők megsegítésére! Képünkön: egy Kwashior- kórban — vészes alultáplált­ságban — szenvedő afrikai kisgyermeket láthatunk, alul­tápláltságának minden jel­legzetességével. (KS) Vitorlázás — motoros indítással Van a repülésnek olyan ága. ahol a pilóta saját helyzetfel­ismerésére és ügyességére szá­míthat csak. nem „kapaszkod­hat” állandóan a rádióirány­adókra, a forgalomirányításra, ez pedig a vitorlázó repülés. A pilóta és a gép a természet erőit hasznosítja. Most arról érkezett hír, hogy egy angol pilóta (aki szenve­délyes vitorlázó repülő is) a képen látható Napmadár nevű vitorlázó gépébe légcsavaros motort épített be, amelynek se­gítségével csörlő vagy vonta­tó repülőgép segítsége nélkül, saját erőből . felemelkedhet a kívánt magasságba. Ott kikap­csolja a motort, vitorlázva folytatja útját. A gép hossza 5,5 méter, súlya motorral együtt 470 kiló. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Rövid tudományos hírek SÓS FOLYÓK A Massachusetts Institute of Technology fegyik kutatója Peru egy elhagyott vidékén sós vizű folyókat fedezett fel. Ezek az Ama­zonas mellékfolyói, s olyan sósak, hogy vizü­ket sem a törzslakosok, sem az állatok nem isszák. A kutató beszámolt arról, hogy az Amazo- nasnak az Andokban levő forrásterületein számos olyan hely található, ahol szabadon látható a kősó. A hegyképződés során a geoló­giai mozgások efős nyomása alatt a só fog­péphez hasonlóan préselődött, s préselődik ki a szikla repedésein a felszínre. A kutató több méter magas, a talajból felnyúló sótűket lá­tott. Ezekből származik a folyó sótartalma. Különösen sok sót hord magával a Huallaga, az Amazonas egyik legnagyobb andokbeli mellékfolyója. E folyó egyik kanyarulata ugyanis egy hatalmas sótömböt ölel körül, s abból szívós lepusztító munkájával már egy csaknem 8 kilométer hosszú és 100 méter ma­gas — ragyogóan fehér — sószirtet tárt fel. A sós folyóban nincsenek halak, s a repülő­gépről jól látható, hogy partjukon 40 méte­res sávban hiányzik az erdő. GYÓGYTEJ Svédországban egy olyan tejterméket ké­szítenek, amely enyhíti a gyomor- és bélpa­naszokat, azokat is, amelyeket antibiotiku­moknak a bevétele okoz. Az új termék alap­anyaga egy tejsavbaktérium, a Lactobacillus acidiphilus. Erről már régen tudják, hogy kedvezően hat a gyomor- és bélműködésre. A termékből gyógyszer és élelmiszer egyaránt készíthető, ez utóbbiban szójaolajjal, fehérje­anyagokkal és vitaminokkal dúsítják. Az új termék készítése során a tejet né­hány másodpercig 140 Celsius-fokon hőkeze­lik, hogy eközben elpusztuljanak mindazok a .baktériumok, amelyek az L. acidophilus bak­térium vetélytársai lehetnek. Utána a tejet 24 órán át 37 Celsius-fokon savanyítják. A ter­méket egyelőre csak kórházakban használják.

Next

/
Thumbnails
Contents