Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

1982. október 21., csütörtök NÉPÚJSÁG .....mint régen a szolgákat” M i lesz veled, Évike? Nemrég kaptam egy névtelen levelet. Már majdnem félresöpörtem, amikor a helyesírási hibáktól hemzsegő sorok mögött megéreztem az igazi aggódást, a segíteni akarás szándékát. No, és a levél főszereplői végül — a névtelen levelekkel szembeni — tartózkodásom feladá­sára késztettek. Némi átmagyarítással így szól a levél. „A falunkban él egy négygyermekes' család. A legidősebb gyerek ne­gyedikes, a legkisebb kétéves sincs. Az anya állandóan üti a gyerekeket, ocsmány módon szidja, átkozza őket. Ez évek óta így megy. Vasalózsinórral üti őket, és úgy dolgoztatja, mint régen a szolgákat. De kérdezzék meg az utcabelieket, a fennhangon kiabálásokat ők is hallják. Nagyon szépen kérem az illetékeseket — bár ezek nem mi lennénk (a szerző) —, hogy intézkedjenek, mert csupa idegbetegek lesznek a gyerekek, noha igen értel­mesek. Sajnálom őket, kérem, segítsenek!” Tévedés? Első utam B. város taná­csának gyámügyi csoportján keresztül az illető település gyámügyi előadójához veze­tett. A fiatal előadónő meg­nyugtatott, hogy a levél ko­holmány, mert ő még rosz- szat erre a családra nem hallott. Egyébként is, ott csak három gyérek van, te­hát az egész tévedés. Se­gélyt — mármint beiskolá­zásit - minden évben kap­nak. Az apa megbecsült em­ber a termelőszövetkezetben, a gyerekeket szépen járatják. Azért — nyugtatott meg egy társadalmi munkavállalásra visszaigyekezvén ■—/ igyek­szik a dolognak utánanézni. Irány az iskola. Az igaz­gatónőt csak loholva értem utói, éppen ebédeltetni vitte a gyerekeket. A dologról ö sem hallott, de — mint pa­naszolta —, nem is csodál­kozik rajta, hiszen a 14 tan­erős testületből most négy embere hiányzik tartósan. Azt sem tudja, hol áll a fe­je, folyton rohan, minden percét be kell ossza. Elkínzott, fáradt arcát lát­va, egy másnapi találkozót beszéltünk meg. Addigra, ígérte, ő is utána néz Évike és testvérei ügyének. Szeretetéhség Másnap éppen az óraközi szünetben toppantunk be az iskolába. Hamar rátaláltunk az igazgatónőre, amint hóna alatt a naplóval, éppen órá­ról jött. A következő órára sietve még elmondta, hogy a szóban forgó gyerekek édesapját a faluban csak úgy ismerik, hogy „a részeges B. István”. A legnagyobb kis­lányt, Évikét, aki. nyáron töltötte be a kilencedik évét, valóban embertelenül dolgoz­tatják. Eddig az iskola csak anyagi helyzetűk rfiiatt tar­totta hátrányos helyzetűnek őket. De, mutatott a fiatal tanítónőre, itt az oszályfő- nöke a kislánynak, ő majd bővebben tájékoztat. A kedves arcú tanárnő már többet tud Évikéről. Ta­valy, mikor családlátogatásra ment, éppen nagy kiabálás, verés kellős közepébe csöp­pent. Az anya Évikét verte éppen, mert — akkor még nyolc esztendősen — megfür­dette néhány hónapos hú­gát. (Nó', nem először, hi­szen az ő reszortja volt.) Az anya, meglátva a tanítónőt, azonnal elővette legmázo- sabb mosolyát, s ügyesen ki­magyarázkodott. De az el­képesztő rendetlenséget már nem tudta elrejteni. Évike, az osztályfőnök sze­rint a szokásosnál is szere­tetne éhesebb. Szeretik a társai, akik közül főleg a ki­sebbeket ajnározza szívesen. Talpraesett, mindig mosoly­gós, szolgálatkész kislány. Csakhogy nincs ideje tanul­ni. Pedig igazán jó képes­ségű. Üzennek. Hamarosan itt a gyerek. Kétségbeesetten ke­resgélem a módját, hogyan bírjam szóra. Félek, _ennyi megpróbáltatás gyanakvóvá, félénkké tette Évikét. Majd anyu is segit Belépett. Nyílt tekintetétől önkéntelenül megkönnyeb­bültem. Fitos orrocskája né­mi komikus vonást is köl­csönöz arcának. Azzal kezd­tük a beszélgetést, hogy olyan szorgalmas kislányokat keresek, akik otthon sokat segítenek. Évike nagyosan bólintott, s már kezdte is házi teendőit sorolni. — Szoktam mosogatni, főz­ni, feltörlöm a konyhát, meg­kapálom a kertet meg locso­lok is, mosok, centrifugázok. — Nana! — szakítottam félbe —, nem lesz ez egy kicsit sok? Mikor tanulsz? — Heggel hatkor kelek, mert megyek a boltba. Reg­geli után elmosogatok, aztán fél nyolcra itt vagyok az is­kolában. Délben, ha nincs ebéd, főzök, vagy anyuci­kámnak segítek, aztán az írásbelit megcsinálom, aztán megint dolgozom. Darát adok a csirkéknek, moslékot viszek a malacoknak, meg­etetem., a kistestvérem is, mert nekem nem lesz olyan mázos az arca, mint anyu­nak. Aztán feltakarítok, este hétkor meg a szóbeli leckét csinálom meg. Ha kell, elmegyek a kocs­mába. — Miért? — Hát sörért, ha meg tö­mény kell, akkor vinni kell üres üveget. Próbát tettem Évivel. Kér­deztem az élelmiszerek, az­tán az italok árát. Az utób­biakét pontosabban ismeri. — Szoktak megverni? — Hát szoktak. De nem sokszor — hajtotta le szé- gyellősen a fejét. Akkor vesszük észre a kezén ékte­lenkedő két, húszfilléres nagyságú sebet. Arca össze­karcolva. A kistestvér keze- nyoma. — Mitől festékes a hajad? — váltottam a témán. — Festettem egy virágtar­tót, most hoztam el az isko­lába. De tudok ám meszelni is! — ragyogott fel a szeme. De mert kétszer a plafon me­szelésekor szemembe ment a mész, anyukám csak a± ol­dalakat hagyja rám. ' — Szoktál fogat mosni? — ötlött az eszembe, hogy el­képedésemből valahogy ki­lábaljak. — Nem, mert nincs otthon fogpaszta. Tetszik tudni — váltott ő is hirtelen —, ha­marosan új épületünk is lesz. És én takarítom ki a lomos szobát. De azért majd anyu is segít nekem ... Nem látnak, nem hallanak... A csupa új házakból álló utcában óvatosan érdeklőd­tünk a család iránt. Ahova csak betoppantunk, a kis­gyerekes asszonyok hol ezt, hol azt „kortyolgattak”. És természetesen nem láttak, nem hallottak soha semmit. Évike anyja nem szívesen engedett be minket. A kony­hában látott piszok miatt ösztönösen visszahőköltünk. Az asztalon üres sörösüveg, és mindenütt elképesztő mo­csok. A járókában gyönyörű kislány aludt. A feltűnően elhízott asszony mentegető­zött. Tegnap volt fizetés, és a konyhában az ura késő es­tig iszogatott a cimborájával. Mikor megtudta, mi járat­ban vagyunk, még becsület- sértéssel is fenyegetőzött. S hogy az Évike csak azért dolgozik annyit, mert neki fáj a lába. Igenis fáj, hiába mondja az orvos, hogy csak szimulál. S ő nem veri gyak­rabban a gyerekeit, mint más. És ők akarták a ne­gyedik gyereket is. Csak hát azóta tényleg kicsit idege­sebb. A tanács? Az idén nem is kaptak segélyt, azelőtt gyerekenként meg kétszázat. De mire elég az — sopánko­dott. Dél van. Megjöttek a ki­sebbek. Étel sehol. Évikével már az úton ta­lálkoztunk. Mondom neki, otthon bizony nagy a rendet­lenség. Tudja, válaszolja, reggel mondta neki az anyu, hogy fel kell takarítson. De ebéd sincs — folytatom. — Hát akkor majd kitalálok valamit... — tűnődött egy kicsit, majd szaporábbra vet­te a lépteit. ♦ Évike. Ballag (két felnőtt embernek való teherrel a vállán, hátán az iskolatás­kával. Várják az éhes kis­testvérek, a látogatásunkat követő vihar, a csirkék, a libák, a disznók, a tengernyi gond. S a mindezek jutalmá­ul számolatlanul kapott dur­vaság, verés. Ma is fülembe cseng választékos tiszta be­széde, felrémlik bájos moso­lya, s a szüleibe, az embe­rekbe vetett hite. Pedig nem is tudja, hogy másként is le­het élni. ö, aki hivatalosan még csak nem is hátrányos helyzetű... i B. Sajti Emese HDNGSZÓRÚ Borsó a falra Bármily profánul hangzik, az anyanyelv védelme, a szép beszéd: örökzöld téma, mint a slágereké. Kifogás számtalan akad, s lehet is találni hozzá példát napjá­ban többször, ott is, ahol a minta készül. Vagy kellene a beszédmintát sugározni szét, mint a rádióban. És most nem a megszólaltatot- tákra gondolok, a riportala­nyok özönére, akiket nyil­ván nem lehet hosszan és alaposan válogatni nyelvi és beszédszempontból. Meg­hallgatni milyen kifejezése­ket használnak, hogyan fűzik a mondatot, milyen hang­súllyal beszélnek, vagy nincs-e túl nagy beszédhibá­juk. Ezt ma már a szinte gyárszerűen, majd három­szor huszonnégy órás műsor­folyammal működő intéz­ménytől elkívánni sem lehet. Annál inkább a riporterek­től és bemondóktól. Követelmény is többek közt, hogy szépen beszélje­nek, pontosan hangsúlyozza­nak, hiszen ők az ország egyik legnagyobb beszédki­rakatában a minták. Mil­liók hallják hangjukat na­ponta többször, s nem könnyű feladatukat általá­ban jól látják el. Csak az a határozott névelő ne volna ... Mert úgy látszik, itt a bibi, ezt a legnehezebb helyesen hangsúlyozni. Azaz nem ki­hangsúlyozni — a ritka kivé­teltől eltekintve —, mivel jól tudjuk már az általános iskolából, s tudattalanul ott­honról, hogy hangsúlytalan, és szinte beleolvad az őt kö­vető szóba. Nem lóghat jól megnyomva és külön a leve­gőben, mint annyiszor halla,- ni egyesektől főleg reggel, délben és este, amikor a krónikákat konferálják be. Biztosan sokan észrevettük már berzenkedve, és attól félve, hogy mind több után­zója akad, merj örök tapasz­talat, hogy a rossz példa vonzó, s nem a jó. S így ez is lassan divattá válik. Eleki fiatalok kirándulása Szarvasra (Tudósítónktól) A közelmúltban egész na­pos szarvasi kiránduláson vett részt az eleki művelő­dési és ifjúsági ház ifjú­munkás klubja. A verőfényes őszi napon a fiatalok rövid sétát tettek a város központ­jában. majd az ezernyi szín­ben pompázó arborétumot tekintették meg. Ezután Szarvas másik, de ugyancsak méltán világhírű idegenforgalmi nevezetessé­gével, a Ruzicskay-gyűjte- ménnyel ismerkedtek meg. Nagy örömükre szolgált, hogy az alkotóházban maga a mester dedikálta a mun­kásságát és a gyűjteményt bemutató prospektusokat. Az Erzsébet-ligeti látogatást kö­vetően a fiatalok a szintén ritkaságszámba menő Száraz­malmot nézték meg, s ámul­tak a csaknem másfél száza­dos, de még mindig fhűködő óriási szerkezeteken. A Szarvasról Békéscsabára igyekvők általában nem hagyják ki a kondorosi csár­dát. A klubtagok is felka­paszkodtak a — sajnos na­gyon gondozatlan, poros — padlásra, keresve a híres be­tyár, Rózsa Sándor szelle­mét .. . A hangulatában vidám, is­meretekben gazdag kirándu­láshoz az eleki Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Iskola erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott. Topa Sándorné Még* jól emlékszem az ere­detére, amelynek helye a tévé háza tája. Ott hangzott el így először, ilyen jól ki­hangsúlyozva a híradó be­jelentésekor — jó évekkel ezelőtt — az egyik, egyéb­ként szépen beszélő bemon­dónő szájából. Ott azóta is többnyire csak vele fordul elő. Már akkor, a keletkezés időpontjában szóvá tettem. De mint várható is volt, fal­ra hányt borsó lett az észre­vétel. Sőt. A helytelen hang­súly útra kelt, és meg sem állt a rádióig, ahol, mint a példa mutatja, szívélyes fo­gadtatásra talált, ha szeren­csére nem is mindenki ré­széről. Ám akik eltanulták, ragaszkodnak hozzá, szo­kásukká vált. Hódmezővásárhely határában újkőkori lakótelep maradványait tárták fel a régészek. Az idei ásatások befejeztével a már feltárt ötezer éves házra fóliát húztak, hogy megvédjék az időjárás viszontagságaitól. Jövőre folytatják a feltárást (MTl-fotó: Tóin Béla felvétele — ksi Csak nehogy másoknak is az legyen. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Népdalok. 9.21: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Ess, eső, ess . . . 10.05: Diákiélóra. 10.35: Artur Schnabel zongorá­zik. 11.27: Miért kevés a sok? 11.42: Ragtime. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Ifj. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik. 13.20: Könyvpremier. 14.00: Zenekari muzsika. 15.05: Zuzana Ruzickova Coupe- rin-müveket játszik csem­balón. 15.28: Képek és jelképek. 16.00 ^.Könyvszemle. 16.10: Bemutatjuk új kórusfel­vételeinket. 16.40: Régi híres énekesek mű­sorából. 17.05: Olvastam valahol. . . 17.25: Délutáni Rádiószínház. Pe­pita. Rádiószatíra. 19.15: Diákkönyvtár hangszala­gon. 20.04: Az Állami Népi Együttes műsorából. 20.44: Beverly Sills operafelvé­teleiből. 21.40: Meg nem tett kilométerek. 22.30: Hangverseny Bakfark Bá­lint születésének 475. év­fordulójára. 23.30: Nóták. 0.10: Spirituálék. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Álla Pugacsova énekel. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 13.00: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: 200 centiméter felé . . . 14.35: Színe, java. Válogatás az elmúlt három évtized mű­soraiból. 16.00: Rousseau és Schiller. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.3p: Veszélyben. 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Hívja a 33-43-22-es tele­fonszámot ! 22.00: Operettfinálék. 23.20 : A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Két versenymű. 10.30: Részletek David Sanborn új dzsesszlemezéről. 11.05: Fekete-Afrika zenéjéből. 11.20: Magyar fúvószene. 11.55: Wagner: Lohengrin. 15.43: Néptáncmuzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Iskolarádíó. 16.55: Popzene sztereóban. 17.41: Bach-kantáták. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Kb. 21.30: Petar Alipiev bolgár költő versei. Kb. 21.45: Olasz madrigálok. 22.15: A progresszív rock , híres előadói. 23.00: Operaáriák. SZOLNOKI STÚDIÓ • 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05: Hétközben. Reflektorfény­ben a konzervipar. Szer­kesztő : Balogh György. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap_ és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) Milyen nap van ma? 9.20: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) 11.05: Történelem. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Kamera, (f.-f.) «12.00: Világnézet. (Középisk. VI. oszt.) (f.-f.) 14.05: Magyar nyelv, (ism.) 14.15: Orosz nyelv, (ism.) 14.35: Történelem, (ism., f.-f.) 15.00: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (ism.) 15.35: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.15: Hírek.- (f.-f.) 16.20: A sport csillagai. 17.20: Egészségünkért! (f.-f.) 17.30: Csak- gyerekeknek! 18.10: Tévébörze, (f.-f.) 18.20: Pedagógusok fóruma. (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Zimre Péter: A hallgatás ára. Bűnügyi tévéjáték, (f.-f.) 20.45: Labdarúgó-kupanap. (f.-f.) 21.20: Panoráma. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.45: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gólyavári. esték. 20.35: John McLaughlin és bará­tai. NSZK zenés film. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: 10 éves a Zenés Tv-szín- ház. (ism.) BUKAREST 16.05: Szakmák, foglalkozások. 16.25: Sporthírek. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Gazdag világ — szegény világ. 21.15: Az emberi test. Filmsoro­zat. 21.50: Tv-híradó. 22.00: Dalok. BELGRAD. I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Expedóció a küszöb előtt. 17.00: Tv-napló. 17.10: A nukleáris forradalom. 17.40: Hírek. 17.45: A kék mint tarka. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Eurogól. 19.15: A konyha nagy mesterei­nek kis titkai. 19.20: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Színkép. 21.05: Szórakoztató szerda. 21.50: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Az élet tömegjelenség. SZÍNHÁZ 1082. október 21-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BÁNK BÁN (A kecskeméti Katona József színház előadása) Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: KÖRTÁNC ,,C” bérlet (Klubszínház) 1982. október 22-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: BÁNK BÁN (A kecskeméti Katona József Színház előadása) Bérletszünet MOZI Békést Bástya: 4 órakor: Nye­rítő nyeremény, 6 és 8 órakor: A karatézó Cobra. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Harmadig típusú találkozások I., II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Kilenctől ötig. Békéscsabai Terv: P. S., avagy a könnyelműség határai. Gyulai Erkel: A holnap lovasai. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Suli buli, 5 és 7 órakor: A keselyű három napja. Orosházi Béke: Aranycsapat. Orosházi Partizán: 3 és 7 órakor: Ben Hur I., II. rész. Szarvasi Táncsics: 6 óra­kor: Szóljon a rock! 8 órakor: Csak semmi pánik . . .

Next

/
Thumbnails
Contents