Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

NÉPÚJSÁG Virágok és tövisek a muzeológiai pályán... 1982. október 21., csütörtök-o Interjú dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel Az egészségügy — közügy. Helyzete, fejlődése, változá­sai tízmillió embert érintenek, érdekelnek. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter néhány ilyen, közérdeklő­désre számot tartó témáról nyilatkozott Molnár Erzsébet­nek, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Tegnap, október 20-án, a múzeumi és műemléki hónap keretében tartott előadást dr. Dankó Imre, a Hajdú- Bihar megyei múzeumok igazgatója a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum­ban. Dr. Dankó Imre a közel­múltban ünnepelte 60. szüle­tésnapját, s a tegnapi elő­adása egyben visszaemléke­zés volt pályája kezdetére, amely tövisekkel és virágok­kal volt tele, ahogy ezt elő­adása címében jelezte. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után magyar—an­gol—történelem szakos diplo­mát szerzett. Gimnáziumi ta­nár és igazgató volt Hajdú­nánáson, Kecskeméten, Szentendrén és Túrkevén. 1951-ben Túrkevén diákjai­val egy alkalmi épületben tsz-múzeumot hoztak létre, amely helytörténeti és nép­rajzi anyagot tartalmazott. Dr. Ortutay Gyula felkérésé­re lett végül is gimnáziumi tanárból múzeumvezető, elő­ször Sárospatakon. — A kutató-muzeológusi munkába itt lendültem bele iga?án — emlékezett dr. Dankó Imre. — Azt hiszem, itteni sikeremet a Sárospata­ki kerámia c. kiállításunk hozta meg. Nem sokkal sá­rospataki letelepedésünk után Bajára hívtak. Baja után Az élénk idegenforgalom egyik következménye, hogy mind többen tartanak kap­csolatot külföldön élő bará­taikkal. Szaporodnak a kül­földre címzett csomagok, s velük szaporodnak a posta gondjai is, ami arra vall, hogy nem ismeretes f léggé, mit is kell tennie annak, aki külföldön élő ismerőseit sze­retné megajándékozni. Tudni kell, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank külön engedélye nélkül egy cso­magban nem küldhető kül­földre 400 forint forgalmi ér­téket meghaladó áru, s bi­zonyos korlátozások érvénye­sek a csomag tartalmára is. A , csomag összeállításakor természetesen arra is figye­lemmel kell lenni, hogy mely áruk nem küldhetők abba az országba, ahová a csomagot szánjuk. Ugyancsak az illető ország rendelkezé­seitől függ — és ezért a pos­tán külön meg kell érdek­lődni —, hogy maximálisan milyen súlyú lehet a külde-- mény, s hogy igénybe vehe­tő-e különleges szolgáltatás (például törékeny tárgyak Gyula következett. Gyulán az akkori tanácselnök na­gyon felkarolta a múzeum fejlesztését, új anyaggal való feltöltését. Gyuláról Pécsre kerültem a Janus Pannonius Múzeum élére. Az az igaz­ság, hogy soha sem riadtam vissza attól, ha újra kellett kezdeni valamit, márpedig a pályám zsúfolva volt ezzel a lehetőséggel. Ne vegyék sze­rénytelenségnek, ha elmon­dom, hogy a Vasarely-gyűj- temény első darabját én vá­sároltam Párizsban a mester­től. Hogy Pécsről is el kellett jönnöm, abban családi okok szerepeltek. S most 14 éve a debreceni Déry Múzeum igazgatója vagyok. Egyik szívfájdalmam, hogy a köz­vélemény előtt mind a mai napig nem tiszta, hogy mi a múzeumok funkciója. Az áll a köztudatban, hogy a mú­zeum két raktárból áll, és a kiállításból. A muzeológus munkahelye a raktár, ahol az értékes anyagot tároljuk, ke­zeljük, amire tulajdonképpen az egész múzeum épül. A 60. születésnapom alkalom volt arra, hogy visszatekintsek az elmúlt évtizedekre. Kiszámí­tottam, hogy közvetlen vagy közvetve ezer kiállítás szer­vezésében vettem részt — fe­jezte be kétórás visszaemlé­kezését dr. Dankó Imre. szállítása, illetve különlege­sen gyors, azaz expressz to­vábbítás). Az egyszerű papírcsoma­golás természetesen a leg­könnyebb küldeménynek sem elegendő; az ajándékot kar­ton- vagy fadobozban, illet­ve vászonzsákban kell elhe­lyezni ahhoz, hogy útja so­rán biztonságban legyen, sőt, ajánlatos biztosítással, illet­ve értéknyilvánítással felad­ni, mert így az esetleges fel­merülő kárt a posta megté­ríti. A fedőpapíron pontos és jól olvasható legyen a cím­zés, különösen pedig az or­szág neve, és ne felejtsék el a cím másolatát a csomag­ba beletenni. Államközi egyezmény biz­tosítja, hogy nem esik vám­korlátozás alá az NDK-ba, Bulgáriába, Csehszlovákiá­ba, illetve a Szovjetunióba küldött, 1 kilogrammnál nem nehezebb csomag. Ugyancsak legfeljebb 1 kilogramm sú- - lyú lehet a légipostán szál­lítandó küldemény is. Az ennél nehezebb csomag légi úton történő szállításához a Magyar Nemzeti Bank enge­délye szükséges. Leunai vendégek az orosházi táncversenyen Budapest, Debrecen, Mező- kovácsháza, Szeged, Szegha­lom és a vendéglátó orosházi társastáncklub versenytánco­sainak részvételével október 24-én, vasárnap délután C osztályos klubközi táncver­senyt rendez .Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ, melynek házigazdája Antali Zoltán táncpedagógus. Rendezvényükön .Thomas Mullet—Helga Müller, In­golf Kresinsky—Thekla Neu­mann és Karsten Kuring— Tina Jóst, a leunai társas­táncklub párosai tartanak bemutatót, akik Will Ha- bernkorn táncoktató vezeté­sével október 21-én, az oros­háziak meghívására érkez­tek hazánkba. Az NDK-beli „Blau-Sil- ber” és az orosházi „Gyopár” táncklub kapcsolata több éves múltra tekint vissza. A leunaiak ifjúsági tánccso­portja ezúttal az orosháziak januári látogatását viszonoz­za. Szűcs József Változatlan áron Újdonságok a kis Polskin Már megkezdődött a 82-es gyártású kis Polskik átadása a Merkur csepeli telepén. A gépkocsin található legfonto­sabb változás, hogy hatáso­sabb fékrendszerrel látták el. A fékhatás javítását a súr- lódó fékfelületek növelésével érték el. A fékrendszer vál­tozásaival összefüggésben megnövelték az elsőkerék- csapágyak méretét, az első tengelycsonkok átmérője 3 milliméterrel nagyobb, a fék­dobok két csavarral rögzítet­tek. Megváltozott a kézifék­kilincs, a keréktárcsák, a fékhengerek és egyéb apró alkatrészek. A gépkocsiba elakadásjelző vészvillogót építettek, a 'be­rendezés kapcsolója a mű­szerfalon a világításkapcsoló mellé került. A korábban elő­forduló hibák elkerülése cél­jából az utastér mennyezet- kái'pitját új, biztosabb mód­szerrel rögzítették az utastér tetölemezéhez. A gépkocsi fogyasztási ára változatlanul 70 ezer forint. — Melyek az egészségügyi intézmények integrációjá­nak megvalósítása óta eltelt időszak főbb tapasztalatai? — Az integráció — a 7 évvel ezelőtt kiadott minisz­teri utasítás szerint — az azonos fenntartó hatáskörbe tartozó intézmények és szol­gálatok összevonását, ösz- szehangolását jelentette. Az egyesített gyógyító-megelőző intézményekben a szakren­deléseket — ahol lehetett — szervezetileg egyesítettük a fekvőbeteg-osztályokkal, erő' sítettük az osztályvezető főorvosok felelősségét a já­róbeteg-ellátás színvonalé' ért. Előrehaladtunk a diag­nosztikai osztályok és részle­gek (a röntgen, a laboratóri­um) egységes szakmai irá­nyításának megteremtésében. Sikerült mérsékelni a feles­leges, párhuzamos — a kór­házba utalt betegeknél szak­mai indok nélkül megismé­telt — vizsgálatok számát, csökkenteni a kórházi felvé­telek várakozási idejét. Ott, ahol — a különböző ■szintű tanácsi felügyelet mi­att — a szervezeti egységesí­tés nem valósulhat meg, az együttműködés kötelezettsé­geit az intézmények nem mindig tartják szem előtt. A különböző irányítású intéz­ményeknél nehézkesebb az ellenőrzés, a hatékony in­tézkedés. Ezért is véljük szükségesnek a megyeszékhe­lyeken a teljes — az Alapel­látást is magába foglaló — integrációt. Viszonylag ked­vező a helyzet a községi ta­nácsokhoz tartozó körzeti or­vosi szolgálat és a városi kórház-rendelőintézet együtt­működésében. Ezt erősítette meg a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság közelmúlt­ban befejeződött széles körű vizsgálata is. Az orvostudo­mányi egyetemek és a szék­helyvárosok tanácsi intéz­ményeinek együttműködése viszont nem minden esetben kielégítő. — Miként lehetne az eddi­gieknél jobban hasznosítani a gyógyító munkában a kór­házak hálózatát? — A kórházak jobb hasz­nosítását segíti a betegbeuta­lás egységes rendjét szabá­lyozó miniszteri utasítás, amely szerint mindegyik be­teget akkor, és abba az in­tézménybe helyezik el, ami­kor és ahol betegségét a leg­megfelelőbben kezelhetik. A betegek kórházi elhelyezé­sét meg kell előznie a járó­beteg-ellátásában elvégezhe­tő vizsgálatoknak. hogy a kórházi tartózkodás idejét ezek ne nyújtsák meg. A sürgősen ellátandó beutalta­kat a betegfelvételi osztályon, részlegen, több szakma orvo­sai fogadják, vizsgálják és látják el, illetve irányítják a megfelelő osztályra, vagy — rövid mefigyelés után — ott­honukba. A kórházi ellátás egyik nagy gondján, a tartós ápo­lást igénylő betegek ellátásán — az erre alkalmas esetek­ben — az otthoni ápolás fel­tételeinek megteremtésével, a betegeknek a krónikus, re­habilitációs osztályokon tör­ténő elhelyezésével lehet enyhíteni. Mindezekre az egészségügyi integráció adta szervezeti keretek az eddigi­nél jobb lehetőséget adnak; — Melyek az egészségügyi fejlesztés távlati céljai, mit tesznek, tehetnek ma és a következő esztendőkben a gyógyítás munkásai a beteg­ségek mind szélesebb körű megelőzéséért, tehát azért, hogy az egészségügy való­ban egészségügy, s nem pe­dig „betegségügy” legyen? — A közelmúltban minisz­tériumunk elkészítette az egészség- és szociálpolitika távlati céljait megalapozó ta­nulmányát, egy időben az Egészségügyi Világszervezet felhívást adott ki „Egészsé­get mindenki számára 2000- ig” jelszóval, globális straté­giák kidolgozására. A hosszú távú koncepcióban célul tűz­tük ki a lakosság egészségi állapotának jelentős javítá­sát. Ennek érdekében a ma leggyakoribb halált, illetve tartós munkaképtelenséget okozó betegségek hatékony .és korszerű gyógyító eljárá­sait kívánjuk kidolgozni és 'bevezetni, hogy ezeket a be­tegségtípusokat minél koráb­ban felismerjük, és -<=- lehe­tőség szerint — megelőzzük. A terhes anyák gondozásá­nak további javításával és a genetikai szűrővizsgálatoké kai szeretnénk a fejlődési rendellenességeket minél előbb megismerni és meg­előzni, csökkenteni a csecse­mőhalálozást, valamint a fo­gyatékossággal születő gyer­mekek számát. Az idős ko­rúak egészségügyi és szociá­lis ellátásának javításával kívánjuk az emberek életét egyre hosszabbá, teljes érté- kűbbé tenni. Munkánkhoz azonban elen­gedhetetlenül szükséges a társadalom minden részé­nek aktív közreműködése. A környezeti ártalmak csök­kentése; az egészséges táp­lálkozási szokások kialakí­tása, a dohányzás és alko­holfogyasztás mérséklése. Az említett célok elérésé­ért egyebek között kiterjeszt­jük a lakosság szűrővizsgála­tának rendszerét. Minőségi­leg fejlesztjük az alapellá­tást; a körzeti, a gyermek­körzeti, az üzerhegészségügyi szolgálatokat és alkalmassá tesszük azokat a komplex gondozási tevékenységre. Az idős korúakat és a fogyaté­kosokat ellátó szociális in­tézmények és szolgálatok számát és minőségét ugyan­csak jobbítani szándéko­zunk. — Hogyan halad a terv­időszak egészségügyi beru­házásainak megvalósítása, a rekonstrukciós program? — Az egészségügyi és szo­ciális ágazat ellátó hálózatá­nak fejlődése ellentmondá­sosan alakult. Az intézmény- hálózat bővülése mennyiség­ben, de elsősorban minő­ségben nem tudott lépést tar­tani az ugrásszerűen meg­nőtt szükségletekkel. Az el­maradás főleg a fekvőbeteg­ellátásban és a szociális ott­honokban számottevő. A népgazdasági terv az egészségügyi és szociális el­látás ötéves fejlesztésére — egyebek között — 6,5—7 ezer új kórházi ágy, 6-6,5 ezer szociális otthoni férőhely lé­tesítését, az orvostechnikai felszereltség bővítését és a működési feltételek javítását irányozta elő. A kórházfejlesztéseknél csaknem 10 éve — így a je­lenlegi tervidőszakban is — a rekonstrukciós program a meghatározó. Tavaly 1739 új kórházi ágyat helyeztek el a gyógy­intézetekben, igaz, ennek a zömét már az előző ’tervidő­szakban át kellett volna ad­ni. Így a kórházi ágyszám 1981. végén több mint 98 ezer, és a 10 ezer lakosra ju­tó ágyak száma 91,7 volt. Az új ágyak többségének tech­nikai felszereltsége a köve­telményeknek megfelelő. A beruházások mellett — a pénzeszközök összehangolt felhasználásával — felújítá­si feladatokat is m^g tudunk oldani. Együttes munka, be­ruházás és felújítás eredmé­nye az Országos Traumato­lógiai Intézet újjáépítése, korszerűsítése, amelynek munkálatai a terveknek meg­felelően haladnak. Fejlesztési politikánknak természetesen igazodnia kell az ország gazdasági lehető­ségeihez. Ügy tűnik, hogy kedvezőtlenebb körülmények — devizális problémák, pénzeszközcsökkenés — elle­nére is a tervidőszak végére mintegy 100 ezer kórházi ágyon, európai viszonylatban is kedvező ellátottsági muta­tók mellett biztosíthatjuk a lakosság „ progresszív ellátá­sát. Mindez megfelelő kiin­dulási alapot teremt majd az ellátás minőségének to­vábbi javításához. A legfá­jóbb, hogy a szociális gon­dozás területén a tervezett fejlesztések megvalósulása is csupán enyhíti az elhtelyezé- si, ellátási gondjainkat, de az életkor meghosszabbodá­sa, a társadalmi szükségle­tek további — nagyobb mér­tékű — fejlesztéseket igé­nyelnek. Így a többi között a különböző ellátási formák — öregek napközi otthona, házi szociális gondozás — kiterjesztését. — Az ötnapos munkahét bevezetése az egészségügy­ben is összetett feladatot je­lentett. Az eddig eltelt idő­szak tapasztalatai talán már alkalmat adnak bizonyos kö­vetkeztetések megfogalmazá­sára. Melyek az esetleges to­vábbi tennivalók? — Az egészségügyben is 1982. január 1-től ötnapos a munkahét. Ez az intézkedés az ellátás átszervezése mel­lett mintegy kétszázezer egészségügyi dolgozót érin­tett, megváltoztatva élet- és munkakörülményeiket. Ná­lunk is érthetően nagy vára­kozás előzte meg az^átállást. A gyógyító-megelőző alap­ellátásban - a hétvégi ellá­tás folyamatosságának érde­kében — az ötnapos munka­hét bevezetésével egyidejű­leg létrehoztuk a központi körzeti orvosi ügyeleteket. A megszervezendő ügyeleti körzetek tárgyi feltételeit — gépkocsi, CB-telefon — fo­lyamatosan megteremtjük. Addig helyenként, gépkocsi­hiány miatt, csak az eddigi­ekhez hasonló, összevont ügyeleteket szervezhettek. A központi ügyeletek kialakí­tását helyenként ellenérzés­sel fogadták a betegek és az orvosok. Több évtizedes szo­kások megváltoztatásáról volt szó, elsősorban a kiste­lepüléseken. Szombat délelőttönként a szakrendelőkben az ellátást általában a túlbiztosítás jel­lemzi. A rendelőkben a hét­közi nyújtott műszakban sincs egyenletes terhelés. A lakosság szokásai nem vál­toztak meg egyik napról a másikra az ötnapos munka­hét bevezetése után sem. így a délutáni műszakban, kü­lönösen az esti órákban a betegforgalom csökken, bi­zonyos időszakban „üresjá­rat” van. Feladatunk — a tanácsokkal együtt —«.a gya­korlati tapasztalatokat ele­mezve, szabályozásunkat mó­dosítsuk. Nem célszerű a vártnál kevésbé igénybe vett intézeti rendelések fenntartá­sa szombat délelőttönként. Ebben a napszakban a kórházi műszakokat a továb­biakban is működtetni kell. Az intézmények számára to­vábbra is gond — különösen a szabadságos időszakban — az összegyűjtött szabadna­pok kiadása, és az ellátás fo­lyamatossága. Külön említést érdemel a lakosság gyógyszerellátásá­nak helyzete. A „beszerzési szokások” az átállást köve­tően úgy változtak, hogy a szombati napokon jelentős lett a gyógyszervásárlás. A gyógyszertári központnak vi­szont nehézséget okoz a szombatonként, vasárnapon­ként ügyeletes patikák hét­végi forgalmának növekedé­se. Némileg hasonló a bölcső­dei helyzet. A szülők kérése alapján kijelölt, 6 napón át üzemelő bölcsődék igénybe­vétele nem a várt mérték­ben alakult. Több helyen előfordult ugyanis, hogy egyetlen gyermeket sem vit­tek szombaton bölcsődébe. A tanácsoknak ezért felül kell vizsgálniuk az ilyen bölcső­dék helyzetét. n „Szovjetunió ma”- vetélkedő a Volánnál (Tudósítónktól) A Közlekedési és Szállítá­si Dolgozók Szakszervezete, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza, a Fáklya és a Lányok, Asszonyok szerkesz­tősége, valamint £) Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű ol­vasószolgálata, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 65. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfor­dulója tiszteletére a „Szov­jetunió ma” címmel politi­kai vetélkedősorozatot hir­detett a közlekedési és szál­lítási vállalatok szocialista brigádjainak. A Volán 8. számú Vállalat 25 brigádja nevezett be a ve­télkedőre. Az elődöntőkre szeptember 18-án került sor a békési üzemegységnél, il­letve Békéscsabán, a közpon­ti telepen. Az elődöntőből 10 csapat jutott tovább a vál­lalati döntőbe. Ezt a döntőt a napokban rendezték meg a vállalat központi telepén. A részvevő 10 csapat nagyon jól felkészült a döntőre, ezt az is bizonyítja, hogy az ösz- szesítésnél néhány pont el­téréssel hirdették ki a 3 el­ső helyezettet. Dr. Futó Sándor, az SZMT kultúr-, agitációs-propagan- da osztályának vezetője, a zsűri elnöke, az eredmény- hirdetést követően zárszavá­ban hangsúlyozta, hogy Bé­kés megye a szovjet lapok olvasottságában előkelő he­lyet foglal el, ami — mint mondotta — meglátszott a vetélkedő magas színvona­lán. Az első helyezést elért ál­talános forgalmi osztály Törzsgárda Szocialista Bri­gádja szovjetunióbeli juta­lomutazáson vesz részt, va­lamint képviselhetik a Volán 8. számú Vállalatot a Buda­pesten megrendezendő terü­leti versenyen. A második helyezést a bérosztály József Attila Szocialista Brigádja érte el, ők csehszlovákiai ju­talomutazáson vehetnek részt. A harmadik helyezést pedig a személyzeti osztály Kállai Éva Szocialista Bri­gádja nyerte, amelynek tag­jai kéthetes balatonvilágosi üdülésben részesülnek. A vetélkedő végén valamennyi részt vevő csapat efnlékla- pot kapott. Kép, szöveg: Bikfalvi Ferenc A versenyző csapatok a jól sikerült döntőn B. V. Csomagok külföldre

Next

/
Thumbnails
Contents