Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. OKTOBER 20., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Békésen tartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága-I Bckés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével — október 19-én, tegnap kihelyezett ülést tartott Békésen. A napirendek a következők voltak: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkája, különös tekintettel a természeti csapások kö­vetkezményeinek felszámolására; — bejelentések, köztük tájékoztató a pályakezdő fia­tal értelmiségiek munkába állásának tapasztalatairól, feladatairól. Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára megnyitja a Pen­za klub ünnepségén a Békés megyét bemutató fotókiállítást Fotó: Veress Erzsi A végrehajtó bizottság ülésén részt vett Castiglione Endre, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának főpsztály- vezető-helyettese, Inokai Já­nos, a békési városi pártbi­zottság első titkára, Balogh László országgyűlési képvi­selő, Makoviczki János, Bé­kés város Tanácsának elnö­ke, valamint a testület tiszt­ségviselői. A beszámoló be­vezetőben megállapította, hogy az 1980. évi választáso­kon a lakosság összetételé­hez jobban igazodó tanácsi munkát nagy felelősséggel el­látó testületet választottak az állampolgárok. Ezt igazolja, hogy nőtt a tanácsüléseken való részvétel és az aktivi­tás. A végrehajtó bizottság a tanács meghatározó szerepét azzal is elősegítette, hogy tárgyalásra a lakosság életvi­szonyait leginkább kifejezés­re juttató napirendeket ké­szített elő. fgy például a nőkről és az ifjúságról szóló párt- és kormányhatározatok végrehajtását, a lakásépítési terv megvalósulását, az egészségügy helyzetét. Ami a településfejlesztő munkát il­leti, a végrehajtó bizottság számos esetben foglalkozott a termelőerők helyi fejlesz­tési lehetőségeivel. Békés vá­ros 12 ezer 200 munkaképes körű lakosságának 75—80 százaléka dolgozik, s mint­egy 1700—1800 az ingázók száma. Az egyes ágazatok közül a könnyűipar a jelen­tős, a mezőgazdaságot az Egyetértés és a Viharsarok Termelőszövetkezet képvise­li. Békés 1973-ban lett város, a IV. ötéves terv derekán, így az első teljes tervidőszak az V. ötéves terv volt, amely­ben a beruházási tervet túl­teljesítették. Különösen je­lentős az óvodai helyek meg­kétszereződése, a lakások számának növekedése, az egészségügyi ellátás javítása, és lényegében teljesen meg­Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter tegnap or­szágos értekezletet tartott a fővárosi, a megyei tanács­elnök-helyettesek és a ke­reskedelmi szakigazgatási vezetők, MESZÖV-ök, ÁFÉSZ-ek titkárai, valamint a KPVDSZ megyei bizottsá­gainak titkárai részére. A kereskedelem vezető oldott a város ivóvízellátása is. Gondot okoz viszont a szennyvízhálózat kiépítetlen- sége, és lassú a belvízelveze­tő rendszer rekonstrukciója. Az oktatási intézmények sze­mélyi feltételei jók, az elhe­lyezés azonban — épp az ele­mi csapások miatt — kedve­zőtlen. A közművelődés tár­gyi feltételei a művelődési központ hiánya miatt szin­tén nem a legjobbak. A ke­reskedelem erőteljesebben, a szolgáltatás kevésbé fejlő­dött. A vasúti és a közúti közlekedést illetően jelen'eg folyamatban van a megoldá­sok keresése. Külön teret szentelt a be­számoló — és ez jellemző volt a vitára is — a termé­szeti csapások következmé­nyeinek felszámolására. Két elemi csapás érte a várost, il­letve környékét, az egyik a földrengés, a másik pedig az árvíz volt. Ami az előbbit il­leti, 6200 lakás megsérült, 376 lakást kellett újjáépíteni, 27 család végleges elhelyezé­séről gondoskodni. Vala­mennyi közintézmény meg­rongálódott, a művelődési központ, a 3-as számú álta­lános iskola, a szociális ott­hon életveszélyessé vált. Az árvíz három mezőgazdasági és egy ipari üzemet érintett súlyosan, 423 tanya került víz alá, közülük 29-et lehet felújítani, amelyből 18 a la­kott. A károsultak lakáshoz juttatása ideiglenesen azon­nal, véglegesen rövid idő alatt megtörtént. Rövid időn belül telkeket osztottak, ahol felépült 107 családi ház, 26 házgyári lakás, ehhez kap­csolódva 90 több szintes la­kás. A kisebb tanácsi intéz­mények helyreállítása tavaly megtörtént. A termelőüzemek rekonstrukciója az idén fe­jeződik be. A legtöbb kárt szenvedett Egyetértés Tsz a jelentős állami és társadalmi szakembereinek országos ér­tekezletén megvitatták az idei áruellátás és idegenfor­galom helyzetét, a jövő évi felkészülésből adódó felada­tokat. Megállapították, hogy az év hátralevő részében — az iparral kötött szerződések és a még várható import alapján — megfelelő ellátás­ra számíthat a lakosság. Az segítséggel a közeljövőben felszámolja az árvíz követ­kezményeit, a múlt évet jó eredménnyel zárta, s ez vár­ható ez évre is. A városi ta­nács és a végrehajtó bizott­ság több alkalommal is tár­gyalta a helyreállítás helyze­tét, s az eredményes, gyors munkára jellemző, hogy si­került szinte teljes egészé­ben panaszmentesen intézni az ügyeket. A vitában szó esett az in­gázásról, a közlekedésről, azokról a területekről, ame­lyeket tekintve — mint pél­dául a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás, az ivó­vízbiztosítás — az átlagosnál kedvezőbb helyzetben van a város, és azokról, amelyeket illetően — szennyvízhálózat, belvízelvezetés — még sok a tennivaló. A végrehajtó bi­zottság a beszámoló és az igen tartalmas, sokoldalú vi­ta alapján megállapította, hogy wiegyénk legfiatalabb városa az elmúlt 19 esztendő­ben jelentősen fejlődött. A két elemi csapás ellenére si­keresen teljesítette az V. öt­éves terv célkitűzéseit, a me­gyei és központi segítség mellett tevékeny résztválla- lással, a lakosság aktív köz­reműködésével leküzdötte a nehézségeket. Lakóit ma már nemcsak megtartja a.város, hanem megfelelő színvona­lon eltartani is képes. A feladatokról szólva a végrehajtó bizottság hangsú­lyozta, hogy fokozottabban szükséges törekedni a város- fejlesztés terén a megyei és városi koncepciók egyezteté­sére, a költségkímélő megol­dásokra. Jobban ki lehet használni a három város együttműködésének lehető­ségeit is, amely a nehezedő gazdasági helyzetben vala­mennyi érdekelt település, így Békés számára is haszon­nal járhat. A végrehajtó bi­zottság elismerését fejezte ki a városi pártbizottság által nyújtott segítségért, a lakos­ság által végzett önzetlen munkáért. A testületi ülés a bejelen­tésekkel folytatódott, köztük a pályakezdő fiatal értelmi­ségiek munkába állásának tapasztalatairól, feladatairól szóló tájékoztatóval, amely­nek ismertetésére a későbbi­ekben visszatérünk. A végre­hajtó bizottság tagjai az ülést követően ellátogattak a bé­kési Egyetértés Tsz-be. idegenforgalom is jó ered­ménnyel zárja az évet. Az országos értekezletet az elkövetkezendő napokban szakmai tanácskozások köve­tik, ahol a kereskedelmi és idegenforgalmi szakemberek részletesen meghatározzák a jövő évi áruellátás és az idegenforgalmi felkészülés tennivalóit. flz évfordulók alkalmából Ünnepi megemlékezés a Penza klub rendezvényén Békéscsaba felszabadulá­sának 38., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65., és a Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából ünnepi megemléke­zést tartott tegnap délután a Penza klub vezetősége a megyeszékhelyen. A MÁV- kultúrotthonban rendezett esemény a szovjet és a ma­gyar himnusszal kezdődött, majd egy szavalat követke­zett. Ezután Betkó Katalin klubtitkár köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Szemenyei Sán­dor, a városi pártbizottság titkára, valamint a tagcso­portok több képviselője is. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Nagy Ist­ván elnökletével tegnap megtartotta soros ülését Bé­késcsabán, az SZMT székhá­zában. Első napirendi pontként a művezetők helyzetét tárgyal­ta meg a testület, amely széles körű vizsgálat alap­ján került a tanács elé, Bor- di István SZMT-titkár elő­terjesztésében. A tanácsko­zás e napirendjéhez több gazdasági vezető is meghí­vást kapott. A jelentés megállapította, hogy a korábbi erőfeszítések ellenére még ma sem tisztá­zott a művezetőknek a vál­lalati gazdálkodásban betöl­tött helye, szerepe. Mun­kájuk elismerése sem tekint­hető megoldottnak, pedig ők a termelés kulcsemberei. Gondot jelent, hogy önálló­ságuk nem, vagy csak rész­ben biztosított, nagy az ad­minisztrációs leterheltsé­gük, anyagi megbecsülésük sem áll arányban felelőssé­gükkel, végzett munkájuk­kal. Szakmai képzésük, to­vábbképzésük is megoldásra váró, sürgető feladat. Mind­ezek, s egyéb körülmények miatt a művezetői pálya nem vonzó. Bordi István titkár szóbe­li kiegészítőjében hangsú­lyozta, hogy a jog és hatás­kör biztosítása a művezetők részére, és a fegyelem meg­tartása kulcskérdés, hiszen üres kézzel nem lehet fe­gyelmezni. A vállalatoknak át kell vizsgálniuk a veze­tési szintek döntési körét, s a jogokat oda adni, ahol a legjobb feltételek vannak a jó intézkedések meghozata­lára és végrehajtására. Ez pedig legtöbb esetben a mű­vezetők szintjén biztosított. A bérekre vonatkozóan annak a véleményének adott hangot, hogy bár a műveze­tők alapbérbeállási szintje A ..Békés megye bemutat­kozik” c. kiállítást, amely tavaly a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában is lát­ható volt Budapesten, Nagy Jenő, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, a me­gyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Ünnepi meg­emlékezésében szólt a hár­mas évforduló történelmi, világpolitikai jelenségéről; továbbá azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a magyar nép az ország építésében el­ért. Hazánknak s a többi szocialista országnak eltökélt szándéka az, hogy — a béke megőrzése mellett — minél sikeresebben valósítsa meg alacsony más munkakörök­höz képest, de változtatni el­sősorban a mozgóbérek, a prémiumok gyakorlatán kell a művezetők javára. Szólt a szakképzettség gondjairól: a technikusképzés megszün­tetése eltüntetett egy nagyon fontos irányító réteget, s ezek oktatási bázisát. Ez a jövőben mindenképpen pót­landó. Végül annak a véle­ményének adott hangot, hogy átfogó rendezést csak az biz­tosít, ha nemcsak a műve­zetők helyzete kerül vizs­gálat alá, hanem a vállalati szervezettség egésze, a ter­melési folyamatok műszaki, technikai színvonala. A mű- ' vezetők problémája csupán csak egy metszete a vállalati gazdálkodás gondjainak. A vitában többek között felszólalt az elnökségben részt vevő Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára is. Elöljáróban elmondta, hogy az anyag alapján he­lyesnek bizonyult a pártbi­zottság ajánlása e kérdés napirendre tűzésére. A to­vábbiakban a művezetők­nek a termelési folyamat­ban elfoglalt helyükről és szerepükről szólott, kiemel­ve gazdaság^ helyzetünket, s jelen feladatainkat a terme­lésben. Erősítette azt a he­lyes felfogást, hogy a műve­zető tényleg a munkahely központi alakja legyen. Eh­hez javítani kell anyagi helyzetükön és képzésükön, továbbképzésükön. A testület a jelentéssel, a szóbeli kiegészítéssel és a hozzászólásokkal egyetértve ajánlásokat tett a gazdálko­dó egységeknek a művezetők jog- és hatáskörének, mun­kaleterheltségüknek, anya­gi-erkölcsi érdekeltségük­nek, kezdeményezési lehe­tőségeik felülvizsgálatára, és az ezekből fakadó intézkedé­sek megtételére. A szakszer­vezeti bizottságok részére saját nemzeti programját. Büszkék vagyunk arra — mint mondotta —, hogy Far­kas Bertalan is részt vehe­tett az űrrepülésen, ezzel is szolgálva a tudományos ku­tatás távlati célját. A beszéd elhangzása után a résztvevők megtekintették a Szovjetunió köztársasá­gainak életét bemutató fil­met, majd baráti beszélgetés következett a tagcsoportok ügyvezető elnökeivel és párt­titkáraival. Lehetőség nyílt ezenkívül szovjet hangleme­zek és ajándéktárgyak vásár­lására is a rendezvényen. pedig javasolta a művezetők és bizalmiak kapcsolatának erősítését, továbbá a műve­zetők helyzete vizsgálatának elősegítését, és a helyes dön­tési szintek kialakítását minden vállalatnál. E napirendet követően ír- házi Lajosné, az SZMT ve­zető titkára tájékoztatta a testületet a legutóbbi SZOT- ülésen elhangzottakról, a ho­zott döntésekről. Szeljak György SZMT-titkár pedig az elnökség jelentését ter­jesztette elő a két ülés kö­zött végzett munkáról. Mindkét előterjesztést a testület tudomásul vette. Végül személyi kérdéseket tárgyalt a szakszervezetek megyei tanácsa. A testület felmentette az SZMT és az elnökség tagságából Pagyoga Lajosnét, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Békés megyei bizottságának volt titkárát nyugállományba vo­nulása miatt, az SZMT és és elnökség, valamint a nő­bizottság elnöki funkciójá­ból Szilágyi Józsefnét saját kérésére, az SZMT és az if­júsági bizottság tagságából Porcsalmy Katalint, mivel az SZMT függetlenített po­litikai munkatársa lett, vé­gül az SZMT ifjúsági bizott­ság titkári funkciójából Dé- kányné Szemennyei Mártát. Kooptálta a testület SZMT- és elnökségi tagnak Mokrán Jánost, a közalkalmazottak megyei bizottságának titká­rát, Oláh Pétert, a kondoro- si postahivatal vezetőjét, SZMT- és nőbizottsági tag­nak Kovács Györgynét, a FÉKON Ruházati Vállalat munkását, Marik Andrásnét a nőbizottság elnökének, az ifjúsági bizottság titkárának pedig Tábor Antalt. A szakszervezeti tanácsko­záson részt vett a SZOT kép­viseletében dr. Fám Péter, a SZOT főmunkatársa. — e — Országos értekezlet a Belkereskedelmi Minisztériumban B művezetők a termelés kulcsemberei Ülésezett a szakszervezetek megyei tanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents